Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-03 / 154. szám

AitC

1954. JÚLIUS 3, PÚNTLi

A termionikus generátortól a fúziós reaktorig ■

Magyar származású tudós az energiaátalakílás új útjairól

Néhány napi itthoni tartózkodás után elutazott Magyar- országról Gábor Dénes, a londoni egyetem alkalmazott elektronfizikái tanszékének magyar származású professzora.

Gábor Dénes, aki sok számottevő eredménnyel gazdagította a technikai és tudományos fejlődést, elutazása előtt adott nyilatkozatában jelenlegi munkájáról, tudományos elképzeléseiről a következőket mondotta:

— Elsőnek talán egy befejezés előtt álló munkámat említem.

Munkatársaimmal nyolc éve dolgozom egy teljesen lapos, nyak nélküli, dobozszerű színes képcső ki- fejlesztésén.

Ez most már közel van a megvalósuláshoz.

— Egyébként főleg az úgynevezett plazmafizika prcb'é- mái foglalkoztatnak. A plazma a legkisebb részeire, atomokra és elemi részecskékre bomlott ionizált anyag, amelv- bem a tómmá sok, neutronok és más részecskék száguldanak óriási sebességgel. Ezek közül a legjobban a magfúzió kérdése ragadja meg a fantáziát. A hidrogénbomba feltalálása után ugyanis a tudósok nagy reménveket fűitek ahhoz, hogy rövidesen sikerül megalkotni a fúziós realktort is. A fúziót úgy képzelik, hegy a' plazmában száffuldó hidrogén/ és nehézhidrogén atommagok! egymással és reutronokka! összeütközve héliummá alakulnak át és 1

ez a fúzió óriási energiát szabadít fel.

A világsajtó rendszeresen hírt! adott a különböző kísérletek-' ről, amelyekhez nagy reményeket fűztek, de az eltelt jó néhány év alatt a kétségtelen, előrehaladás ellenére is szerényebbek lettünk. A munka üteme azonban nem lanyhult. A nehézségek óriásiak, hiszen; nemcsak több tízmillió fokos hőmérsékletet kell előállítani, hanem ugyanakkor

olyan mágneses térre is szükség van, amely megakadályozza a plazmából az elektromos töltésű részecskék, az ionok kiszökését.

Ma még messze vagyunk attól, hogy sikerüljön a szükségest ideig fenntartani a kívánt hőmérsékletet és ugyanakkor olyan mágneses térrel vonni körül a plazmát, hogy zavartalanul, önmagát fenntarthassa a fúziós reakció. Sokan kételkednék abban, hogy valaha is létre lehet hozni a fúziós reaktort.

— Az úgynevezett kiszökési veszteségek csökkentésére olyan módszerekkel próbálkozunk, hogyan lehet a mágneses térbe kívülről nagy energiájú ionsugarat belőni és ígtf fokozni a plazma energiáját.

— Az ugyancsak a plazmafizika körébe tartozó probléma egyik, egyelőre még csak kísérleti energiaátalakítási

módszer, a termionikus generátor. A fizikusok ugyanis világszerte nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy az eddigieknél) jobb hatásfokú motorokat, energiaátalakítókat hozzanak létre. Ezek közül a legnagyobb hatásfokú az-űrhajókban már sikerrel alkalmazott úgynevezett égési cella, amely

a hőenergiát mintegy 70—

90 százalékban képes hasznosítani, elektromossággá alakítani.

Főleg Amerikában és Angliában számos kísérletet folytatnak a magneto hidrodinamikus gépekkel is, amelyek a múlt században Faraday által felfedezett elektromágneses indukció elvén alapulnak. A harmadik módszer a termionikus generátor, amellyel magam is foglalkozom. Ennek lényege, hogy magas hőfokra hevített kátédból elektronokat vezetnek egy hideggyűjtőbe és ezek az elektronok fejtik ki az

energiát. Mindhárom említett energiaátalakító típusnak az a hátránya, hogy egyenáramot ad, ami kevésbé előnyös a felhasználás szempontjából, mint a váltóáram. Az én kísérleteimben nemesgázokat használok és ennek az az elő- | j nye, hogy váltóáramot tudok i termelni. Kísérleti ger.eráto- I raim hőfoka egyelőre 15 szá- j zalé\k körül van. Tökéletesítésükhöz még sok munka szükséges, de remélem, el tudjuk érni a 30—40 százalékos hatásfokot is.

Ez már lehetővé tenné gyakorlati felhasználásukat, hiszen a legjobb robbanómotorok hatásfoka mindössze 20 százalék,

és mint említettem, a kísérleteimben szereplő generátorok váltóáramot termelnek.

Arra a kérdésre, hogy: milyenek a perspektívák az energiakészletek tekintetében? — így válaszolt:

— Ebben a tekintetben

nincsen ok aggodalomra. Diákkoromban még azt tanultuk, hogy a föld szénvagy ona — az akkori igénybevételt számítva — legfeljebb 300 évig lesz elegendő. Azóta a szénfogyasztás úgy megnőtt, hogy az említett készéinek 30 év alatt ki kellett volna fogynia. Igen ám, de közben további 300 évre becsült új szénvagyont fedeztek fel. Azután jött a»magha- sadási energia felszabadítása. Akkor úgy becsülték, hogy a hasadóanyag-készlet körülbelül 200 évre lesz elegendő. Ma azonban már tudjuk, hogy

a föld urániumkászleie évszázadokra elegendő,

nem is szólva arról, hogy csak a folyók évente több százezer tonna urániumot visznek a tengerekbe. Van tehát idő bőven a fúziós reaktor megalkotására. Ennek ellenére gazdaságosabban kell bánnunk a meglevő energiaforrásokkal és igyekeznünk kedl újabbakat teremteni. (MTI)

700 hektár kopárost hódítottak el a természettől a Pilisben

KETTESBEN

(MTI Foto — Zinner Erzsébet felv)

Tudomány és

A Pilis hegyvonulatának pi- lisvörösvári és piliscsabai részét valamikor erdőségek borították, később ez a táj, elsősorban a túlzott legeltetés következtében teljesen elko- párosodott. Az újratelepítést a Pilisi Erdőgazdaság dolgozói néhány évvel ezelőtt, eddig még nem alkalmazott módszerrel kezdték meg. A korábbi próbálkozás, a költséges gödrös csemeteültetés heiyett, teraszosan kiképzett hegyoldalakba, akli- matizáít fekete fenyőkről gyűjtött magot vetettek. A kopárosokon, ahol vagy rendkívül vékony, vagy egyáltalán nincs húmuszréteg, az elültetett csemeték nehezen kapnak életre. A magból kifejlődő növény viszont a száraz, kőzúzalékos talajban is jól megkapaszkodik. Az új eljárás beváltotta a hozzáfűzött reményeket: a hajdani kopároson sehol sincsenek „fehér foltok”. A hat évvel ezelőtt ültetett telepeken a kikelt csemeték életerősek, s már 40—50 centiméter magasak. A gazdaság

most fejezte be a tavaszi tervében szereplő 30 hektár beültetését és ezzel már 700 hektár kopárost hódítottak vissza a természettől. (MTI)

A mezőgazdasági kutatóintézetek az utóbbi egy évben 57 új termelési és üzemszervezési módszert dolgoztak ki a gyakorlat részére. Az új kutatási eredmények, amelyek nagy . részét több évi tudományos munka és kísérlet előzte meg,

a nagyüzemi gazdálkodás csaknem valamennyi területén fontos problémákat oldanak meg.

Az új növénytermesztési eljárások többsége a talaj termékenységének fokozását és az öntözéses gazdálkodás fej57 új kutatási eredmény Hagymaművelő gép Borpalackozó automata

FÜRDŐRUHA TÖRTÉNET

191419241954

1964

196...

(Komódi rajza)

lesztését szolgálja. A Nyírségi Mezőgazdásági Kísérleti Intézetben új, hatékony módszert dolgoztak ki az északnyírségi homoktalajok javításéra. Az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet kísérletei és számításai alapján

most már széles körben lehet alkalmazni az öntözőcsatornák műanyagfóliás bélelését,

ami tekintélyes vízmegtakarítást jelent a gazdaságoknak. Sok „újdonságot” kaptak a tudománytól a kertészeti üzemek is. A Szőlészeti Kutató Intézetben megoldottak, hogyan lehet állandó vezetékek segítségével, az eddiginél kevesebb munkával és munkaerővel permetezni a hegyvidéki szőlőket. Elkészült egy óránként 1000 liter bort palackozó automatikus berendezés is. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán olyan új szállítóeszközöket alakítottak ki, amelyek a nagyméretű üvegházakban könnyítik meg a belső anyagmozgatást. A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben az egyik legnehezebb kertészeti munka,

a hagymaművelés mecha- nizálására készítettek nagy teljesítményű gépet.

Az állattenyésztő üzemek főleg a gazdaságos, hatékony takarmányozáshoz kaptak segítséget a kutatóktól. Az XI- lattenyésztési Kutató Intézetben pontosan megállapították hogyan hat a takai’- mány és az ivóvíz hőmérséklete a hizlalási eredményre, a Kisállattenyésztési Kutató Intézetben pedig a fiatal pontyok részére állítottak össze újfajta ivadéktápokat.

A mezőgazdasági tudományos intézmények legújabb kutatási eredményeinek leírását a Föld- ‘ művelésügyi Minisztérium rövidesen könyvalakban is megjelenteti,

hogy az üzemek kiválaszthassák a náluk bevezetésre alkalmas új módszereket Ugyanezt a célt a minél gyorsabb gyakorlati elterjesztést szolgálja, hogy néhány legfontosabb új eljárás alkalmazását és eredményeit a termelőszövetkezetek szakemberei a bemutató üzemekben meg is tekinthetik.

I

VONATON

bor. Jó piátok van, csávók, mert az nagyon fontos, hogy a pia jó legyen. Meg a kaja, mert a munka csak akkor megy.

— Enne is valamit? — kínálja a férj.

Megijed egy pillanatra, hogy abbamarad az ivás, inkább nem kér.

— De ez a kis bor príma. Mennyiért vettétek?

— Húszért. Húzzon csak belőle, ha jólesik.

Fogja is a demizsont, de nem tudja feltenni az asztallapra. Ketten tartják neki akkor meg a száját nem találja meg az üveg végével.

— Majd igy könnyebb lesz — nyúl a belső zsebébe a cigány. Először kivesz egy koszos zsebkendőt, utána egy vékony gumicsövet.

— Meg kell szívni. Vegye a szájába, a másik felét meg nyomja az üvegbe.

Nincs szerencséje. Máién kitátotta a száját, a slag beleesett az üvegbe.

— Nem tesz semmit, majd segítünk — udvariaskodik a kékzakós és felemeli újra a demizsont. Az öreg is segédkezik: az üveg nyakát fogja, hogy el ne mozduljon a vendég szájáról.

— Jó kis bor, istenemre mondom, jó kis bor. Milyent szívtok, csávók? Mert a cigarettám is ottmaradt! Nna, mondom én, hogy rendes csávók ezek, csak egy kicsit romák. Rendes egy család.

A gyerek megint sír, az asz- szony kiviszi.

— Mert mi sem vagyunk állatok, ugye?

— Ti rendes csávók vagytok, az anyátok roma petro- mát. Hogyne lennétek emberek? Akinek ilyen jó kis piája van, haj, haj, az persze, hogy ember. Lehet is ettől ereje meg jókedve! Nem igaz? Van közietek rendes csávó is. Te is az vagy. Igaz? Csak nevelni kell benneteket.

Megint ittak, a demi- zson már lötyögött. Bejött az asszony. A festékes megpas- kolja a hátát.

— így lehet is. Ilyen borral. Meg kell adni, rendes emberek vagytok. így esztek, meg isztok ... És megint ivott. Most már nem mohón, egyenletesen. A cigány tartotta az üveget, s érezte, hogy minden egyes korttyal métereket nő az útitárs szemében.

— Keleti pályaudvar következik — jön be a kalauz, s az emberek öltözködni kezdenek. A festékes megfogja az üveget. Tempósan szívja. Rákos körül elengedi.

— Fain csávók vagytok ... — motyogja.

És két perccel később:

— Mint az állatok. Olyanok ezek, mint az állatok ... Rongyosak ... Jó kis borük ( van. Szaporodnak, mint a nyulak... Állatok ezek a romák.

A két cigány segítette le a vonatról, leültették a váróteremben.

Krajczár Imre

— Most már eltesz szopás nélkül a rokonokig.

— Mennyi idős a kicsi?

— Kétéves. De még nem szokott el az anyjától.

— Mint az állatok, olyanok ezek — ismételgeti az iparos külsejű.

— Hol vették a bort?

— Gyöngyösön. Háznál. Ez házi bor. Én értek hozzá. Tiz évig dolgoztam a palackozóban. De most is megvan a napi liter borom. Ha nem ingyen, akkor megveszem. Aki erőset dolgozik, annak kell. Szódavízzel nem lehet emelgetni a vasat a MÉH-telepen.

A család bólogat és iszik.

— Jó kis borocska, ugye?

—: Megkóstolja? — i£s odatartja az üveget. A férfi felteszi a parányi kis asztalra, s jót húz belőle.

— Jó kis bor volt! Isten bizony, ha lenne nálam pénz, vennék belőle, az anyátok szentségit, csávók! Jópofa romák vagytok, az úristeneteket! Jól esztek, isztok, attól van ez a sok gyerek is, igaz-e vagy nektek úgyis mindegy.

A fiatalok nem sértődnek meg, a férj kontráz is.

— Ezt becsülöm az emberben, hogy elfogadja a cigánytól is. Mert az is ember, meg aztán én is ember vagyok, mert aki dolgozik, meg eszik, az ember.

— Én is most jövök a munkából, de azért jó volt ez a kis

gondol, hány gyereke van ennek az asszonynak? Biztosan nem a második van a hasában, mert ezek olyanok, hogy már gyerekkorukban...

A katona kedvetlenül hallgatja, nem figyeli, legszíve- * sebben felkelne, odébb men- i ne, de negyvennyolc órája talpon van, inkább marad.

Az öregember kivette a !

szeget a csizmából. A fogával.

A fe.stőforma férfi kiköpött. ■

Az öreg ölébe vette a demi- j zsont és meghúzta. A fiatal is, i s amíg az asszonyok ittak, a . férfjak tartották az üveget, j Megtörölték a száját, s letették újra.

— Jólesett! — mondja a fiatal férj s kalapját is felteszi a i csomagtartóra. 1

— Meg is dógoztam érte. — ;

És arrébb ül, majdnem a kisfiú fejére. A katona odakap, : arrébb tolja a férfit. 1

A kicsi sírni kezd. :

— Sokat evett a gyerek. 1 Nem szabad annyit etetni. . Mondtam az asszonynak, hogy < ne adja oda a kolbászt is a li- 1 bamáj után. Minek harminc dekára való húst adni egy 1 gyereknek?

Az öregasszony közbevág: 1

— Szopni kék’ ne ki. I

Körbejár megint a demi- <

zson, a gyerek még jobban i sír. Neki is odatartják. <

— A gyereknek is? — kérdi a katona. 1

Leültek mind a négyen a

szembenéző ülésekre.

A törzsőrmester, aki Mis- kolcnál telepedett az Riblalc mellé, közelebb húzódott az üveghez.

A férfi harmincöt lehetett, csizmában volt, sötétkék, egy- gombos zakója majdnem a tériéig leért. Az asszony harmincnak látszott — huszonnégy volt. Gyereket tartott a karjában. Az öregember arcát kétnapos, 'vörösesszőke szakáll takarta. Az öregasz- szony olcsó cigarettát szívott.

Nagyon sok csomagot hoztak. A tizenöt literes demizsont az ülések közé tették, i hátizsákot, amiben félakós hordó volt, fel a csomagtartóra. Még a kosarakat is.

— Mint az állatok — hajol i katonához útitársa. Két állomással odébb szállt fel, festékes ruhában, szájából go- molygó borszaggal. A törzsőrmester kelletlenül válaszolga- tott. — Mint az állatok, olyanok ezek a cigányok. Esznek, meg ... fialnak. Mert ugye, kérem szépen — dől közelebb, s i szegletes fejű katona elhúzódik tőle, közel a cigányasz- szonyhoz. Az asszony éppen levetette gumicsizmáját.

— Szeg ment bele — mondja és az ura késével feszegeti.

— Olyanok ezek, mint az állatok, mert nézze, kérem, mit