Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-22 / 170. szám
4 1634. JTjLIUS 21, KMh*. SZOBI CSENDÉLET Jövünk át a kompon Pilismaróiról. Lélegzetünket is visszafogva gyönyörködünk — ki tudja, már hányadszor — a szélesen sodródó folyam hátán a kitárulkozó panorámában. Ideát, Szobon, nagy, túlságosan is nagy a csend. A hajóállomás melletti új kőgáttal beszegett strandon csak né- jhány helybeli fiatal sütteti magát a nappal. A víz, bár kellemesen langyos, zavaros színével, sűrű olajfoltjaival nem nagyon csábít a fürdésre./ Az átkelőhelynél ideát is, éppúgy, mint a túlső parton, mindig várakoznak. Személyautók, teherkocsik, sorban az izzó napfényben, Egyszerre a kis motoros vontatta kompra nem férnek rá mind, néhányan lemaradnak, várniuk kell, míg menetrend szerint, visszatér az alkalmatosság és pihenő után újból átmegy. Aki Vác felől jön, annak kétszer kell átkelnie, mert Nagymarosnál az útépítés miatt lezárták a forgalmat. A dolgukat serényen végzők, a gyümölcs- és egyéb termést, más árut szállítók érdekében bizony sűríteni kellene itt az átkelőjáratokat. Nem messze a kikötőtől jö- vők-menők útja mellett, a nagy, milliós költséggel átépített Határcsárda étterme, eszpresszója és kerthelyisége teljesen üres. Csak a bisztró sön- tésében íröccsözik néhány nagyon ráérő férfi. Bemegyünk az ízléses és modern presszóba. Míg főzik a kávét, egymás után jönnek a szép, egészséges helybeli gyerekek. A picik, az óvodáskorúak bejönnek, kezükben fénylő forintokat szorongatva, és megállnak a fagylaltospult előtt. A nagyobbacskák már megtorpannak az ajtóban, ott a felirat: fagylalt nincs! •— Miért nincs? — A pult hűtője, keverője rossz. — Nem javítják meg? — Három napja, hogy telefonálgatunk Vácra, jöjjenek ki megcsinálni. A kávé finom, zamatos. De az üvegpultban csak néhány sütemény szerénykedik. — Helyben nincs cukrászat? — Nincs. Mindent Vácról kapunk. * A kedves felszolgálónő a többi kérdésre is készségesen és őszintén felel. — És a forgalom? Ilyen kicsi? — Bizony, amióta az utat építik, nagyon megcsappant. Hiába. Mi úgy látszik, így ^növeljük” az idegenforgalmat. Fél tizenegy, tanyák felé vesszük utunkat, itt, Szobon szeretnék megvenni az ebéd- revalót, valamilyen felvágottat. Megyünk a henteshez. A1 boltban rendben felaggatva füstölt szalonnát, néhány konzervet és péksüteményt találunk csak. megjárták a fővárost, jogosan gondolhatják: Budapest egy nagy kirakat. Mit tehettünk? Vásároltunk füstölt szalonnát. Jó avas volt az íze. A közöny, az érdektelenség sok esetben még károsabb, mint a rosszindulat. Mert az utóbbi olyan érzés, amit meg lehet változtatni, vissza lehet fordítani. Ez jutptt eszembe, amikor Leszkó Józseffel, az Ipoly- völgyi Állami Gazdaság főkönyvelőjével beszélgettünk. — Én erre a környékre való vagyok. Illetve, odátra, Bajtára. A szüleim ott élnek, Sturovo, a régi Párkánynána mellett. Ha Letkés felé tne- gyek, a vásnosmikoilai üzemegységünkbe, látom a szülőfalumat. Nemegyszer ismerősöket is, akik az Ipoly túlsó partján dolgoznak. — Most könnyű átmenni. — Már március óta a zsebemben van az útilap. De mikor van nekem arra időm? — Hát meddig tart az út? — Húsz percig. — No, az nem sok. Fogja magát, szombat délután átmegy és visszajön vasárnap. — Ez igaz. Csakhogy előbb fel kellene utaznom Pestre... a ... valutáért. Ez egy teljes nap. Erre nincs időm. — Hogy lehet az, hogy Szobon nem adnak koronát? — Úgy, hogy idén februárig, nem sok Icai a cseh— magyar egyezmény életbelépése után, a Nemzeti Bank járási fiókja beszüntette a valutabeváltást. Pedig előtte évekig csinálta. Most jönnek a járás falvaiból, sőt odaátról, Komárom megyéből is, hiszen itt szállnának vonatra Szobon, de a bank a fővárosba utasítja őket. Nagyon sok embert érint, ezreket, hiszen a határmenti falvakban mindkét oldalon rokonok és jóbarátok élnek. Nem akartam hinni a fülemnek. , Kormányintézkedés könnyíti meg, teszi bürokrácia mentessé a testvérországba utazást és ugyanakkor a Nemzeti Bank ezt így „segíti”? Hiába, nagy a csend Szobon. Túlságosan is nagy. Vajon nem lehetne élénkebbé, mozgalmasabbá tenni ezen a járási székhelyen, s határ- állomáson az életet? Hetesi Ferenc Pál í 1 Ö MEGGYŐZŐ ÉRV A faluvégi kis házikó előtt megáll a nagy fertőtlenito-ko- csi. A kapuban megjelenik a ház gazdája, öreg-öreg nénike. — Nyissa ki ncni a nagykaput, hogy beállhason az autó az udvarára. — Aztán miért, fiaim? — kérdi az anyóka szemmel látható megdöbbenéssel. — Hallhatta, miről van szó L'gész héten erről lamentált a hangosbemondó. Jönnek és porozzák a házakat-istállókat a legyek ellen. — Tudod jól Pista fiam, hogy én már egy kicsit gyengén hallok — mentegetőzik az anyó. Á gépkocsivezető unja már. — Nyissa már :tz ajtót mama, aztán meglátja mi lesz. Bevezetünk egy hosszú csövet a szobaijába, befújunk egy szert és utána még pénzért sem fog legyet találni odabenn! A nénike továbbra is csak áll és erősen gondolkozik. — Nem kell ez nálunk — jelenti ki végül harciasai!. Az unokám úgyis olyan nehezen- kelö. Minden reggel káromkodik, hogy azok a büdös legyek felpiszkálják. De akkor legalább kimén az istállóba és ellátja a tehenet. Ha nem lesz légy, nem lesz aki felkeltse! A gépkocsivezetőt valósággal mellbevágja ez az érvelés. Látható tisztelettel néz az öregasszonyra. Aztán hirtelen felderül fiatal képe: — Azám, néni. De ha nincs légy, több tejet fog adni a tehene. mert nem csípik halálra. Ha több lesz a tej, több pénzt kap érte. Annak az árából pedig vegyen egy vekkert az unokájának! A csata eldőlt. Az autó begördülhetett az udvarra. (k. m.) Almási kartárs, a Gyümölcsmag Kiszerelő Vállalat igazgatója becsengette titkárnőjét: — Piriké, délután három órára kéretem az osztályvezetőket. Rendkívüli értekezletet tartunk... Pontosan három órakor az osztályvezetők elfoglalták helyüket a zöld posztóval bevont tárgyalóasztal mellett. Piriké feketét hozott be. így szokás ez a vállalatnál, ezzel kezdődik minden osztályvezetői értekezlet! Miután a kávéval végeztek, s rágyújtottak a reprezentációs cigarettából, mindenki az igazgatóra függesztette tekintetét. — Kedves kojrtáv- sak! Ha már együtt vagyunk, megragadom az alkalmat, hogy elöljáróban beszámoljak a főigazgatóságon tartott legutóbbi tárgyalásról — kezdte ÄI- mási kartárs, majd kétórás előadásban elemezte a szocialista üzem címért indított verseny álláA P-M AKCIÓ sát és taglalta a termelési mutatók várható alakulását. Befejezésül nyomatékosan hangsúlyozta a tervteljesítés fontosságát és külön felhívta a figyelmet a takarékosság népgazdasági jelentőségére. Öt órakor szünetet tartottak. A titkárnő egy tálca szendvicset hozott be és újabb feketét. Azután az igazgató folytatta: — Aíosí pedig rátérek rendkívüli értekezletünk tulajdonképpeni céljára... Holnap reggel megkezdjük a P—m akció végrehajtását. A tervet valamennyien jól ismeritek, hiszen együtt dolgoztuk ki. Éppen ezért nem is részletezem, csupán összefoglalom a teendőket... Rágyújtott, majd a kereskedelmi osztály vezetőjéhez intézve szavait, folytatta: — Körtési kartárs, tehát te gondoskodsz arról, hogy holnap a beérkező árut ne vegyék át... Ssilvási kartárs, mint tudod, a szállítási osztály feladata az, hogy néhány nagyobb tételt késve indítsunk útnak ... Te pedig, Cseresznyés kartárs — fordult a műszaki osztály vezetőjéhez —, intézkedsz, hogy a hulladékot engedjék a folyóba . . . Tel- jes kapacitással beszennyezni a folyót! ,.. A kis Pénzes, a pénzügyi osztályról, elhűlve hallgatta. ,.Megőrült — ször- nyülködött magában. — Vagy legalábbis pillanatnyi elmezavar ... Igen, biztosan a nagy hőség teszi...” Remegő hágón kért szót: — Elnézést kérek... Először veszek részt ilyen értekezleten, miután az osztály- vezető kartárs szabadságon van, meg a helyettese is. Nem ismerem a P—m akció tervét, dehát... Kérem, ezt nem lehét. Ezért büntetés jár... Az igazgató elnéző mosollyal intette le: — Nyugodjék meg, Pénzes lcartárs ... — De' hát ki fizeti a büntetést? — Természetesen mi. Éppen ez a pénzügyi osztály feladata. Erről maga gondoskodik — magyarázta, majd hatásos szünetet tartva hozzátette: — Maga még túl fiatal ahhoz, hogy mindent tudjon .. . Persze, az egyetemen ... Csakhogy, barátocskám, a gyakorlat néha egészen más . .. Miről van szó? Közeleg a negyedév vége, fel kell használnunk a büntetésekre előirányzott összeget. Különben jövőre lefaragják ... Tavaly is harminc százalékkal csökkentették a keretet. A végén alig marad valami, aztán ha mégisjcöz- bejön valami komolyabb büntetés, túllépjük a keretet. Mi lesz akkor a prémiummal? Kővári József Mikronos pontosságú készítmények Diósdon Közel nyolcmillió forintos beruházással új üzemrész épült a Diósdi Csapágygyárban. Az új gyáregység a napokban megkezdte a próbaüzemelést. Előreláthatólag évente 30 millió darab apró gyártmány hagyja el az üzem területét. Az eddig jobbára importált, kicsiny alkatrészek ezentúl hazai gyárban készülnek, és így biztosítottnak látszik mind a csapágyalkatrészek exportja, mind a belföldre kerülő tehergépkocsik és motorkerékpárok alkatrészellátása. Gondosan vizsgálják és szortírozzák a már elkészült apró hengergörgőket az új üzemrész meó-jában. A képen: Ring Györgyné. DUNAKANYAR A gyár kísérleti laboratóriumában. A képen: Berta Ilona (MTI Foto—Percze Lajos felv.) — Húsárunk nincs kérem — így a hentes. — És mikor kapnak? — Csak holnap. Hetenként kétszer. — Mennyit? — Hát... 1— kicsit bizonytalankodik, hogy megmondja-e — harminc-negyven kiló felvágottat. Többet nemigen. — És mennyi kellene? — Annál a kétszázötven kilónál, amit rendelünk, sokkal több. Szemben élelmiszerüzlet. Megpróbáljuk, talán ott lesz valami. Van is sokminden, konzerv, italfélék, fűszer, sajt, vaj. tojás, és egyéb, de ... felvágott, az nincsen. Ide is holnap hoznak majd egy keveset. A boltvezető a kérdésekre visszahúzódik. Óvatossága csak nehezen oldódik fel, de akkor azután kimandja: — A helybeliek véleményét is idézhetném, de jobb, ha nem részletezem. Autós turisták is jönnek hozzánk. Csehek sokan, franciák, nyugatnémetek. Húsárut, felvágottat nem tudunk adni nekik sem. Hogy miként vélekednek, azt nem hallottam, de miután j A rádió dokuinentnmmfísora Kárpáti Aurélról A Magyar Rádió A színház | krónikása című dokumentum- I műsorán emlékezik meg Kár- : páti Aurél munkásságáról. A í július 26-án elhangzó adásban í felelevenítik a színházi világ í krónikásának legemlékezete- | sebb kritikáit. Többek között ; hallhatjuk majd Csiky Ger- \ gehj: Buborékok, Gorkij: Éj-. • jeli menedékhely és Schiller: ] Ármány és szerelem című i színművének bemutatóiról írt i kritikáit., A műsorban részle- ; teket sugároznak majd e szin- ; müvekből. | Az adásban Kárpáti Aurél I több színészportréját is meg- j ismerhetjük majd —, többek j között Kantoméról és Bajor \ Giziről. (MTI) i Barcelona \ : Megliarapta a kalauzt í í A barcelonai kórházban ápo- ; lásban részesítik azt az au- ; tóbuszkalauzt, akit egyik utasa — a jegyváltás körüli vita hevében — összeharap- ? dalt. i
