Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-18 / 167. szám

1B64. JÚLIUS 17, PÉNTEK Etái MEG kMítÍop Vidám pihenés Negyven hold területen 800—900 fiatal üdül a nógrádve- röcei EXPRESS ifjúsági táborban. A tábor lakói külföldi egyetemi ösztöndíjasai:, külföldi turisták és magyar SZOT- beutaltak. Vidám az élet itt, uszoda, sportpályák állnak a fiatalok rendelkezésére. Délelőtt kirándulnak, esténként tár­sasjátékokkal tarkított láncmulatságokat rendeznek. A fiata­lok négyszemélyes kis házakban laknak. Kicsi már a Pokol-csárda Ebédelnek az úttörők A nemzetközi szurkolótábor (MTI. Foto Vitályos József felv.) Nem is olyan régen még úgy beszéltek a kirándulók PoikolszigeU'ől, mint a termé­szet mostohagyermekéről, amely méltán megérdemli a nevét. A környékbeli vikendezők és a messziről jött kirándulók jogos panaszai már régóta fog­lalkoztatták a megye veze­tőit. Sajnos, a probléma meg­oldását nemcsak anyagiak hátráltatták, hanem az a fele­más helyzet is, hogy a sziget kulturált üdülő­hellyé fejlesztéséhez fő­képpen a váciaknak fűző­dik érdeke, közigazgatási­lag azonban a szentendrei járáshoz tartozik. Az eioiötti hosszas vita vé­gül is azzal a megállapodás­sal zárult, hogy addig is, amíg a kérdésben nataskorr elöntés születik, az adott anyagi lehetőségeken belül meg aell kezdeni a sziget fej­lesztését. Az eddigi intézkedésekről és a jövő kilátásairól dr. La­katos Imrétől, a Pest megyei Tanács vb-einökhelyetiesctől kértünk felvilágosítást. — Két évvel ezelőtt a Du­nakanyar Intéző Bizottság és a Váci Városi Tanács elké­szítette a sziget távlati fej­lesztési tervét, figyelembe vé­vé mind a váciak üdülési, strandolási igényeit, mind pe- I dig az idegenforgalmi követel- j ményaket. Ezután a megyei ! pártbizottság vezetőinek kez­deményezésére Vác és a szentendrei járás párt- és ta­nácsvezetőinek részvételével közös bizottság alakult, amely kidolgozta az idén megoldha­tó, legsürgősebb tennivalók operatív tervét. — Gondolom, a kiránduló­kat most elsősorban az utób­bi érdekli. Mi szerepel ebben a tervben? — Mindenekelőtt megfelelő higiéniai és esztétikai körül­mények biztosítása: a szige­ten levő strand területének BALESET A CSÉPLŐGÉPNÉL A gabonás teherautóról emelték le az asszonyt. Egy férfi fogta karon, hogy behozza az orvosi rendelőig — piszkoskék lenvászon ke­zes-lábasban. A homloka alá maga nyomta oda a fehérnek már nem mondható, vérrel pirosított vattát. A ruhája vé­gig vérrel spriccelt, barna fol­tos. Az orvos már nem rendel. Betegekhez ment. Keresnek elsősegélyhelyet, de ott sincs, akit keresnek. A községi vö­röskeresztes titkárnő próbál­kozik erre-arra, aztán vissza­tér a rendelőhöz, a budaörsi tanácsházára. — Hányszor szóltunk, hogy vegyen elsősegélyládát a ta­nács. Soha nem vett. Mit csi­náljunk ilyenkor? Az asszony rosszul érzi ma­gát. Alig hallhatóan nyög, a fejét tapintja. Elveszi a vatta­csomót. Már nem vérzik, de igen mély vágásúnak látszik a seb az orrnyeregben. A férfi csak részletekben mondja: Átképzősnek jelentkezzenek 18—45 éves férfi segédmunkások kőműves szakmára Jelentkezés július 20-ig, levelezőlapon, vagy személyesen. é. M. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka utca 34. szám — Csépelünk a tsz-nek... A létra esett rá... A mentőket hívják. Jönnek is. A vöröskeresztesek azt mondják: Ez tanulság a számunkra. Elsosegély-ügyeletet szerve­zünk a rendelőhöz, amikor nincs orvos. A létra-vert asszony széde- leg és felfektetik a várakozó asztalára. A rendelő most zár­va ... A cséplőgépnél ebédelnek. — Itt esett a baj? — Itt. — S van-e egészségi, biz­tonsági megbízott? — En volnék. Mezei Jakab, amúgy csak cséplő vagyok. — Igen rosszul eresztették el azt az asszonyt, egy marós vattával. — Kevés van kérem, a se­gélydobozban. Alig valami. De az nem a mi dolgunk len­ne. A doboz a gép mellett. Olló, csipesz, jódampulla, frissen bontott vattacsomag. Van géz is, de érintetlen. Sebmosószer I nincs benne, j — Mikor kezdtek? — Egy hete lesz holnap? — S nem nézték meg? — Csak amikor az egyik fiú azé megsérült, akkor láttuk. — Ez mikor volt? — Mikor? Másnap. — És nem szóltak, hogy nincs ez se, az se? — Szóltam én Jenőfi János­nak, a telepvezetőnek, azt mondta, intézkedik. Ennek öt papja. A telepvezetői iroda ide két­száz méter. A címzett valahol a távolabbi határban. Odabent két fiatalasszony. Az egyik gyakorló agrármérnök, Gö­döllőről. — Mit tudnak az esetről? — Miért, mi történt? Semmit sem tudnak. Senki egy árva szóval nem emiítel- I te. Idebent pedig van láda is, ! jól felszerelve. Jó, hogy szól- I tam, most megcs'nAljfk s — ' jelentést. Ismét a gépnél. — Hogy történt? i — Tessék jönni, megmuta­tom. Félmeztelen fiatalember ki­sér. Odavaló a cséplők közé, ő rakta a zsákot a gép alá, s a géptől. — Az egyik teli volt, gyor­san kellett odarakni az üre­sét, hogy ki ne folyjon a föld­re a szem. Amelyik tele volt, azt oda állítottam a létra kö­zelibe. Eldőlt, neki a létrának, s elvitte ... A létrán jártak fel a gépre. Két kapaszkodó vaskampója fogta a szélét, de oldalt mégis elcsúszott, s rázuhant az asz- szonyra. Most már kikötötték a létrát spárgával... A mentő közben elvitte a sé­rültet. Megszenvedi szegény a mai napot, annyi biztos. De az is fájdalmas, hogy egyetlen eset kapcsán mennyi mulasz­tás kerül napvilágra. S hogy meggondoltság, gyors elhatáro­zás helyett eluralkodik a kap­kodás és a zűrzavar. T. Gy. — Befejezésül hadd te­gyem hozzá: a korábbi éved­hez képest jelentős változás történt a Pokolszigeten. A kulturált pihenés elemi fel­tételei már az idén biztosítot­tak lesznek. Bízunk benne, hogy a Dunakanyarnak ez az idegenforgalmi szempontból s növekvő jelentőségű üdülőhe­lye egyre kevésbé szolgái rá a nevére, s hogy az erőinket meghaladó problémák illeté­kes szerveknél kellő időben meghallgatásra találnak — mondotta végezetül dr. Laka­tos Imre. ny. é. ÚJABB CIKKEL BŐVÜLT AZ ÁRUVÁSÁRLÁSI KÖLCSÖNAKCIÓ A népszerű áruhitelakció aikklistájára újabb árukat vett fel a kereskedelem. Ez­után a meglevőkön kívül az új típusú Calypso magnetofon is vásárolható részletre. Be­vonták a hitelakcióba a tör­pe centrifugát, valamint a Pannónia típusú, 250 köbcen­timéteres motorkerékpárt. Ezer forinton felüli fotoma- gyítógépet ugyancsak részlet­re vásárolhatnak már az amatőrök. Újdonság az is, hogy a gyapjú velúr szőnye­geket, amelyeknek az ára négyzetméterenként 200 forin­ton felül van, részletre is árusítják. (MTI) MÉLYEK A GYÖKEREK Sajnos, nagyon mélyek, amikor a régi, az elavult ellen kell harcolnunk. Sokszor úgy látszik, minden a legnagyobb rendben van, mégis egyetlen jelenség villa­nó fényként megmutatja, nem lehetünk elégedettek. Erre gondoltam, amíg tiszta szívvel örültem az egyik művelődési házban a termelőszövetkezeti tagokból alakult lánycsoport fellépésének. KISZ-es lányok mu­tatták be tudásukat kedvesen, kamaszos sutasággal. Hangjuk és lábuk néha megbotlott, de éppen ez adta táncuk „spontán” jellegét Hanem valami volt, ami az összhangot megzavarta. Az, hogy a lányok egytől-egyig kackiás „magyar- ruhába” öltöztek. Piros szaténből varrt zsinóxos mel­lény, fehér selyemszoknya, többsoros nemzetiszín-sza­laggal kerítve. Ez szegélyezte az ingvállakat is. Nagyon groteszk látvány volt a szomorú cselédsorsot példázó énekhez viselt műmagyaros irredenta ruházat. A mil­lenniumi idők jaj, de jól élünk, pöffeszkedő úri díszma­gyarjának szegényemberes változata, a flitteres csillo­gás még inkább aláhúzta a tartalom és a forma el­lentmondását. Mellettünk ült a falu egyik pedagógusa, aki sokat tett a korszerű műveltség kialakításáért, társaival egyetemben. — Ez még így van nálunk —* mondta. — Nagyon erősek a hagyományok. A lányok anyja úgy nőtt fel, hogy mindegyiknek megvolt a múltban a „magyarruhája”, de akkor még jobban tarkázták. Pár­ta is járt hozzá. Amikor a tánckar ruhájáról eéett szó, ragaszkodtak ehhez az öltözékhez. Vgy gondolták, a fehér vállas, a tarka festő szoknya nem elég mutatós. A pedagógusok látják az ellentmondást, de azt is tudják, ajtóstól nem lehet a házba betörni. Elég mun­ka volt rávezetni az ifjúságot, hogy a cigányzene és az operett helyett népdalokat énekeljenek, bokázás helyett leszűrt koreográfiára épült táncszámokat mutassanak be. A falu közönsége már nemcsak azért tapsol, mert Marika, Juci, Andris és Péter táncol, a dobogón, ha­nem azért is, mert őszintén tetszenek a népi játékok, táncszámok. Szívük befogadta az újat, a szépet, ami fülön keresztül jut el hozzájuk. Amikor egy kislány — természetesen „magyarruhában” — a függöny elé lé­pett és Simon István egyik megrázó, modern hang­vételű költeményét szavalta, elcsendesült a terem, le­pisszegték a hátul beszélőket, mert hallani akarták az emlékezetébresztő vers minden sorát. Mint bevezetőben mondottam: apró kis jelenségek mutatják; még nem pihenhetünk meg a felvilágosító munkával, a régi elleni harccal még ott sem, ahol pe­dig, úgy látszik, csatát nyertünk. Komáromi Magda Halálos villámcsapások Kedden délután Túrán, az Alsóréten szénát gyűjtött Új­vári István 38 éves MÁV ko­csirendező, 31 éves félesége, két iskolás gyermekük, a 13 Hogy mondjam meg neki? Még ha kis szerep is, az író akkor se játsszékl De utána tetted azt a mozdu­latot. Tudod, a ke­zedet lassan, tétován felemelted. Akkor már nem voltam ide­ges. Es amikor meg­próbáltál szólni, de benned maradt a hang, már elfelejtet­tem, hogy te vagy, csak a vergődést fi­gyeltem. A mesteri ajakrángást, ahogy a hőst észrevetted!... A rebbent, riadt sze­med, a dermedten meghajolt alakod! összeszorult a tor­kom. Aztán ahogy elmentél! Nézd, én háklis vagyok, min­den színészt lehú­zok, de ahogyan te csináltad — az már emberfeletti. Színész vagy, vérbeli színész — irigyellek érte! Tréfásan mellbe­bokszolom — ő kor- nyadozik az öröm­től, aztán megkérdi: — Mondd... és arra emlékszel, ami­kor összehúzott szemmel néztem? — Döbbenetes volt, érted! Megrázó. Döb­benetes... Te... nem jártál te titok­ban Színművészeti Főiskolára? — Nem, de mondd, az milyen volt, ami­kor a fejem megrán­tottam? — Ha én azt ki tudnám fejezni, no­vellát írnék, nem új­ságcikket! ... öre­gem, isteni színész vagy! Feszeng. Elméláz­va hallgat. Halkan rebegi a felszolgáló­nőnek: — Irénke! Két ko­nyakot! Aztán révetegen kérdi: éves Erzsébet és a 8 eves Ist­ván, valamint az asszony ap­ja, Tóth István 77 éves eltar­tott. öt órakor hatalmas ég­zengés és villámlás közepette megeredt az eső és a család ; egy fa alatt keresett menedé- í két. A villám belecsapott a / fába, Uj váriné, kislánya, Er- ; zsebet, és Tóth István azonnal í meghalt. A kisfiút életveszé- í lyes, apját könnyű sérüléssel ; szállították a hatvani kórház- \ ba. Ugyancsak kedden délután 5 a vihar elől menekülve, tíz fős csoportokban, kapával a 5 vállukon futottak szálláshe- \ lyük felé a fóti Vörösmarty j Termelőszövetkezet 2. számú f sikátorpusztai kertészetében £ dolgozó lányok. A szállástól ; 200 méterre lehettek, amikor \ az egyik csoportot — csupa ^ nógrádsápi lányt — villám- J csapás ért. A villám a 17 éves I Bércéit Máriát halálra sűjtot- ta. Barna Irént súlyosan meg- ; sebesítette. Szerencsére a sú- } lyosan sérült lányt Zsidri Já- ; nos gyári munkás egy arra i haladó tehergépkocsival azon- j nal be tudta szállítani az új- f pesti SZTK-ba. A többi lány: $ Szabó Julia 16, Gémes Mária 518, Sztankő Marianna 17, Fü- $ le Mária 19, Nyemeczi Margit j 18 éves nógrádsápi lakos í könnyű sérülést szenvedett ; A mentők a Szobi utcai kór- í házba szállították őket. / — És a film? A $ film is tetszett? Megfogom a ke- í zét: í — Tudod, őszinte ' vagyok... Ha én \ olyan cikket írok, $ amilyen filmet te ír- j tál, a szerkesztőm kihajít az ablakon, i Az kultúrbotrány \ volt! ^ Megvonaglik a szá- ja. — Igen, gyorsan összecsaptam. Meg j az a dilettáns ren- \ dező... — Játszik a j konyakospohárral. —; De a szerepem, i ugye...? Széttárom a ka- í rom: — Hát azt hiszed, \ nem vagyok őszin- / te?! Ha fel tudnád $ mérni, hogy milyen zseniális színész í vagy! Széles vigyor ült j ki az arcára — és; elcipelt vacsorázni. í Murányi József / 5 ; A kollégám, aki- j vei találkoztam, meg- ; hív egy feketére. A j meghívás indokolá- í sa: én újságot írok, í ö filmet, ő tehát job- í ban keres. Kavargat- l juk a kávét, aztán a ; legújabb filmjére te- í relődik a szó. A fil- ! met szerencsére meg- l néztem, de szeren- } csétlenségemre nem S tetszett. Ám hogy ' mondjam meg neki? ! Elvégre kedves fiú, £ és a kávét is ő fi- í zeti. \ A nagy lélektani Í játékra gondolok — és mentőötletem tá- % mad. Miután megit- $ tam a kávét, komoly ábrázattal ránézek és csendben megszó­í lalok: / £ — Tudod, milyen % jó színész vagy! % Kollégám enyhén % elpirul, én folytatom % a támadást. $ — Először ideges % voltam, amikor a fil- ( medben megláttalak. Vác, vagy a szentendrei járás legyen agazda ? — Négyezer tacsemete - Repüiő-hadviselés a szúnyogok ellen elhatárolása a legelőktől, be­kerítése és fásítása, örömmel közölhetem, hogy ez már meg­valósult: a megyei tanács anyagi hozzájárulásával, a vi­segrádi erdőgazdaság segítsé­gével és az érdekelt lakos­ság társadalmi munkájával a strandot, s a hozzácsatolt há­rom és fél holdas területet bekerítették, négyezer darab facsemetével beültették. Szerepel az idei tervben a szigeten levő elhanya­golt sportpálya felújítása is. Az ehhez szükséges anyago­kat és a társadalmi munka­erőt a váci vezetők biztosítot­ták, a munka megkezdődött. A strandolok, kirándulók ré­gi, jogos igényének kielégíté­sére a Váci Városi Tanács íz­léses üdítőital- és gyümölcs­árusító pavilont állít fel a szi­geten; ennek munkálatai né­hány nap múlva befejeződ­nek. — S mi van a „szúnyog­invázióval”? — „Ellenoffenzívát” indítot­tunk: évente egyszer repülő­gépről szórt vegyszerrel, egy­szer pedig kézi porozókkal végeznek szúnyogirtást. — Történt-e intézkedés a közlekedési gondok enyhítésé­re? — A kérdésre részben igen­nel felelhetek. Felépült a korszerű autóbuszváróterem, amely egyben a kishajóra várakozó utasokat is megvédi az időjárás viszontagságaitól. Elkészült a régen hiá­nyolt autóbuszforduló. A terv szerint még az idén parkosítják a váróterem és a kishajó kikötő környékét, s modern világítást, szerelnek fel a hajóállomás környéki part­szakaszon. Az érdekeit ta­nácsok kérésére még ez év­bén megépül a Tahitótfalu— PökolsZígét közötti' autóút. Az elmondottak — úgy ér­zem, — meggyőzően bizo­nyítják, hogy a jószándékú összefogás máris kedvező eredményeket hozott, s hoz a továbbiakban is. Van azon­ban két olyan probléma, me­lyeknek megoldása meghalad­ja a váciak és a szentendrei járásbeliek együttes erejét. Az egyik abból adódik, hogy szűk lett a Pokol-csárda a vendégeknek. Ez a két és fél évvel ezelőtt újjáalakított szó­rakozóhely már nem képes kielégíteni az igényeket: sem konyhájának kapaci­tása, sem a fedett helyek száma nem felél meg az óriási forgalomnak. De ennél is súlyosabb gondot okoz a kishajó közlekedés. Egy-egy nyári vasárnapon 16—18 ezer utas átszállítá­sával kell megbirkóznia, s a hétköznapi forgalom is el­éri a hat-nyolc ezret. Mind­ezt egyetlen elhasználódott, negyven személyes kishajó bonyolítja le!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents