Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

Három éve együtt j mikor a fák árnyéka már zi hosszúra nyúlik, a ka­bát alatt a pulóver is meg­fér. Hajnaltájt pedig kócos szőrű bundát és lötyögős csizmát kíván az ember, hogy ne fázzék, ha a munkája úgy kívánja, hogy sokat kell várni, álldogálni a határ­ban, a szabadban. Itt a hideg­gel futkározó szél is szaba­dabban kószál, s a laposabb tájakon rozsdával hinti be az uborka élénk zöldszinű levelét, viszi a dinnye meg a paradicsom virágát, fakul- sárgul a korai burgonya szá­ra is. És mindez július első felében, az aratás kellős kö­zepén! Megtelt az SZK—4-es mag­tartálya és amíg az üres zsákokkal a vontató megér­kezik a kombájn mellé tele­pednek a gépet kiszolgáló brigád tagjai. Bejáró, üzem­ben dolgozó mesteremberek, a pihenő időt, a nyári sza­badságát tölti itt valameny- nyi. Az áldozatos munkát becsülettel végzik. Nagy se­gítség ez a termelőszövetke­zetnek, amikor különösen ke­vés a munkáskéz a csúcs­munkák idején. — Én már a negyedik nya­rat nyúzom itt — mondja Kovács János gépkocsivezető, aki egy halkan futó Merce­dest hagyott ott 3 hétre. Me­zei József a Malomgépgyár villanyszerelője; Prokopecz János üzemi asztalos; Kiss István 'lakatos az Északiban; Erős Pál postatiszt. Cémesi bácsi MÁV nyugdíjas, ő az egyetlen idősebb ember a 27 főből álló csapatban. A két fia és a veje is itt dolgo­zik, s ha fáradnak az idős karok, segítenek a gyere­kek ... — Én magam művezető vagyok a Villamosgépgyár­ban — mutatkozik be ifjú Cémesi József, a brigád ve­zetője. — Három éve ve­rődtünk össze, egy-két em­ber kivételével együtt is ma­ródiunk valamennyien. Az idén is mindössze két új emberünk van: Mészáros Sándor, aki a MÁV-nál és Répás István, aki „civilben” a 42-es Építőipari Vállalat­nál dolgozik. K érdezem, kutatom, mi fűzi, mi hozza ide eze­ket az embereket? Jól keres valamennyi, tölthetnék a nya­rat árnyékos fák alatt, lá­gyan hullámzó víz mellett! Gondolkodnak, törik a fejü­ket, aztán kialakul a kö­zös vélemény, amelyet Gé- mesi József foglal össze. — A mi apáink még nagy­részt néhány holdon, egy lóval kínlódtak. Learatták a maguk kicsijét, s vállaltak nagy darab részest is. Mi meg, gyerekek, szedtük a markot, hordtuk a kévét. Meztelen karunkat véresre marta a száraz, szúrós tok- lászú kalász, talpunkat fel­sebezte a rövidre vágott, kemény tarló... — így nyaranta, amikor a vonatablakon át látjuk, hogy sárgulni, érni kezd — ahogy apáink mondták — az élet, úgy hív, úgy húz valami hazafelé ... Szinte honvágya van az embernek. Ez a 3—í hét a gyerekkorunkat idézi. Pedig nem könnyű ez a munka: naphosszát cipelünk tele zsákokat... Az első napokban bizony feltöri te­nyerünket a villanyéi és úgy érezzük: mozog, inog alattunk a frissen rakott ka­zal — egy-két nap alatt az­tán úgy megszokjuk, mintha mindig ezt csinálnánk, feltűnik az árnyék, nyugo- H, vóban a nap. Szorosabb­ra húzódnak a kabátok, s amikor a kombájn mellé áll a vontató, frissen ugranak, tartják a zsákot, aztán ami­kor megtdik, ölelik, teszik arrébb... Ezekre az emberekre a ter­melőszövetkezet mindig szá­míthat! Kiss Sándor MAI MŰSOR Mozik Ecser: Pinocchió. Gomba: Üj Gilgames. Gyömrő: Féléiéig bé­re Matiné: Üt a kikötőbe. Mag­lód: Üj Gilgames (szélesvásznú). Monor: A halál neve Engelchen. Matiné: Afrikai képeskönyv. H: Nagy riport (szélesvásznú). Nyár­egyháza: A szélhámosnő. Pilis: Sodrásban. Matiné: Ludas Matyi. Tápiósáp: A nagy manőver. Tá- piósüly: Férjek. Úri: Az utolsó szerelem. Üllő: Nagy riport (szé­lesvásznú). Matiné: Déryné. Va­sad: Az aranyfog. Vecsés: Nápoly négy napja (szélesvásznú). Mati­né: Fűre lépni szabad. H: Űzött vad (szélesvásznú). MON0MIDÍKI A P‘E S T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 1964. IŰLIUS 12, VASÁRNAP A. tanúcselnöhé a sasit; Nagyobb távlatokat kell nyitni Gyömrő fejlődésében — Nagyon nehéz feladat elé állítanak, amikor nyilatkoza­tot kérnek tőlem — kezdte a beszélgetést Török Mária elv­társnő, a gyömrői tanács vb új elnöke. — Mit mondhat­na egy újdonsült, alig néhány napos tanácselnök? Legfőbb feladatom mostanában még: ismerkedni. Ismerkedni a fel­adatokkal, a problémákkal, az emberekkel... — Célkitűzéseim? Nehéz ezt pár szóba, néhány mon­datba összesűríteni... Az elő­döm, aki szintén nő volt, 14 évig töltötte be ezt a posztot, közmegelégedésre. Szeretnék én is huzamos ideig e posz­ton megmaradná, s úgy intéz­ni a község ügyeit, hogy a bi­zalmat megszolgáljam. — A programom? Sze­retném, ha a programomat nem én magam állítanám össze, hanem a község la­kossága. Ha ők határoz­nák meg, hogy melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeknek megoldása a legtöbb embert kedvezően érinti. Az én programom csak az lehet, hogy ezeket a lakosságtól kapott meg­bízásokat munkatársaim­mal együtt — a társadalmi szervek segítségével — vég­rehajtsam. — Ez megköveteli a tanács tömegkapcsolatainak szélesí­tését. A tanács mellett műkö­dő állandó és albizottságok munkájának megélénkitésé- vgl, a társadalmi szervekkel fenntartott jó kapcsolattal szeretném ezt elérni. Törek­szünk a közvetlen, jó szemé­lyi kapcsolat kialakítására is a lakosság és a tanácsappará­tus között. A bürokráciamen­tes, gondos ügyintézés; az emberek bajainak, gondjai­nak megértése, felkarolása se­gíthet e téren a legtöbbet. — Most készül az intézkedé­si terv felszabadulásunk 20. évfordulójának méltó megün­neplésére. A tervkészítés so­rán beszélgetést folytattunk gazdasági, társadalmi szervek, intézmények vezetőivel, s az általuk előtárt problémák már jelentős mértékben megad­ják számunkra a közel és a távolabbi jövő programját. Most ismerkedem azokkal a levelekkel, amelyekben — a pártszervezet felkérésére -r- a község lakosságának legkülön­bözőbb rétegeit képviselő ál­lampolgárok kifejtik elkép­zelésüket Gyömrő további fejlődését illetően. — E levelek tanulságai alapján a jövő évben a község anyagi eszközeit és a társadalmi összefogást a járdakészítésre; a belvízve­szély elhárítására; a falu­múzeum építésére; a strand, az új állomás kör­nyéke, a községi park szé­pítésére, csinosítására; ut- cák-terek fásítására, vi- rágosítására akarjuk össz­pontosítani. — Kulturális téren az an ú- fabétizrftus teljes felszámolá­sa, a felnőttoktatás kiszélesí­tése, a Rákóczi-napok meg­szervezése szerepel közeli ter­veink közt. — Egészségügyi, szociálpo­litikai problémáink megoldá­sának „menetrendje”: 1964- ben létrehozzuk az öregek napközi otthonát; 1965-ben bővítjük a bölcsődét; 1966-ban még egy, a jelenleginél na­gyobb, épületet kap az egész­ségház. — A helyi ipar terén a szol­gáltatások bővítését szbrgal- mazzuk. Már biztosnak lát­szik, hogy az idén megnyílik a motorkerékpárjavító-részleg. Reméljük, a fehérneműkészí­tő és javító szolgáltatás, a Pa­tyolat-felvevőhely és a telepi daráló ügyében sem sokáig várat magára a kedvező dön­tés. — Tanácsunk (és vala­mennyi helyi társadalmi szerv) erejéhez, lehetősé­........ , _ ,y - >- ■ * . ".Lr Török Mária, az új gyömrői tanácselnök geihez mérten segítségei kíván nyújtani abban tiz­ünknek, hogy 1965. év vé­gére elérjék a közepesen gazdálkodó közös gazdas-i ■ gok szintjét. — Ami a távlatokat illeti: itt fekszik előttem Gyömrő község egyszerűsített általános rendezési terve. Már az első napokban módot kerestem az áttanulmányozására. Ez a terv, szerintem, nagyon is ál­talános és nagyon is egysze­rűsített. Az a perspektíva, amelyet ez nyújt, nagyon is szűk. Ennél nagyabb táviato­kat kell nyitni községünk fej­lődésében: sokkal több fel­adatot meg kell oldanunk alt­nál, amit ez a terv felölel. A huszadik, jubileumi évi prog­ramunk záradékaként, irány­elveket is dolgozunk ki a kö­vetkező 20 év programjára is. — Igen reális, földönjáró ja­vaslatok ezek, 20 év alatt fel­tétlenül megoldandó felada­tokat tartalmaznak. Itt is a helyi közlekedés megjavítását célzó javaslatok vannak több­ségben mindenekelőtt a jár­dák, a szilárd burkolatú úttes­tek megépítését kérik. Azt hi­szem, egyetérthetünk azzal a levélíróval, aki így fogalmaz­ta meg: a második 20 esztendő­ben el kell érnünk, hogy egy olyan utcánk se le­gyen, amelyben legalább egyik oldalon nincs beton­járda. — A strand problémájának rendezése, a gimnázium és legalább egy korszerű általá­nos iskola megépítése, a gáz és vízhálózat, tisztasági für­dő, társasházépítési akció, új mozi, üzletház és zenés szóra­kozóhely létesítése — ezek a legáltalánosabb, állandóan visszatérő kívánalmak, ezeket kell a jövő terveinél szem előtt tartanunk. — A feladat sok, valóban, de megbirkózunk vele. Na­gyon bízom a gyömrőiekben, tudom, hogy nagy feladatok megoldásához van bennük erő. s nem sajnálják a fá­radságot és az áldozatot köz­ségük fejlődése érdekében. Pilisi Pál: A ven cigány Előttem mentél megkopott cigány, s Pilis felől már fütyült a vonat, eldöcögtél mint nóta dallamán a vén ivó, ki hajnalig mulat. Dalok jöttek az emlékek húrján, de a hegedűd nem láttam sehol. Mi hangol téged víg nótára már; kenyér, szalonna, ócska lőre bor? Tán süket is lettél azóta már, s vonó helyett kezedbe bot való, ha útrakélsz egy kis kenyér után? ... Fülén szemüveg madzaga fityeg, ezen keresztül nézi már a világot, biceg tovább, s nem köszön senkinek. Szervezett védekezés a belvízveszély ellen Medersiabályozás Vízcsúszda Vízrendészeti tervek Siily, Sáp és Mende la­kosságát a Tápió, illetve a Barina-patak kiáradása szok­ta veszélybe sodorni. Mind­kettő medrének a szabályo­zására a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság elkészí­tette a tervet. A 3 millió forintos munkát a Tápió— Hajta Vízgazdálkodási Tár­sulat végzi el. Már meg is kezdték a Barina „meg- rendszabályozását”. Maglódon — a műszaki felmérések alapján — egy vízcsúszda megépítése válik szükségessé, körülbelül ne­gyedmilliós költséggel. Ezzel elérhető az, hogy a község belterületén levő árokrend­szer nagyobb esőzések ide­jén se töltődjön fel, ne iszapolódjon be. Ecseren szükségessé válik egy 1 ki­lométeres árok terméskővel, illetve betonnal való burko­lása. Gyömrő részére a részletes • vízrendezési tervet — figye­lembe véve a legveszélye­sebb pontokat az Erzsébet- telepen, az új állomás kör­nyékén és a faluban — a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság készíti. Szintén ez a szerv készíti el a jövő év márciusáig Monor köz­ség belterületére a vízren­dészeti terveket. (Ez utóbbi tervdokumentáció 185 ezer forintba kerül.) TAVI RAT: Csévharaszton már befejezték az aratást Tervünket határidő előtt teljesítettük: az aratást pénte­ken befejeztük. Egyetértés Tsz, Csévharaszt ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'W*XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXX'XXXXXXXXX­KIRAKAT — RENDEZÉS ALATT Képes Kirakat címmel je­lentkezik a napokban a .gyömrői községi pártszer­vezet agitációs híradója. A Táncsics úti tv-javító rész­leg egyik kirakatában ezen­túl a község lakosságát érintő, a község életének eseményeit tükröző, a leg­fontosabb feladatok megol­dására mozgósító képes-raj­zos agitációs anyagokat helyeznek el. Az első „szám” — a művelődési ház aktivistáinak bevoná­sával — most készül, s a hét közepén már „olvas­hatják” a gyömröiek. ÜGYELETES ORVOS: Gombán — Üriban dr. Pénzes János, Gomba; Gyomron — Mcndén dr. Szekeres Sándor Gyöm­rő, (Táncsics u. 95. Tel.: 61); Monoron dr. Hal­mai Géza; Üllőn dr. Csizmadia György: Ve- csésen dr. Vizy Béla. Ügyeletes gyógyszertár Monoron a Vöröshadse­reg úti, Vecsésen a Baj- csy-Zsilinszky úti. ZÖLDSÉGEK A gyömrői Petőfi Tsz kertészetéből eddig már több mint 60 ezer paprika került piacra. — A bényei Népfront Tsz-ben a 24 hol­das hagymatábla olyan ga­zos, hogy a hagyma nem SZIVÁRVÁNY látszik ki belőle. Most már nagyon nehéz a kapálása. Előbb kellett volna hozzá­látni! — Drága az uborka­saláta a monori Fészekben. Azt a hivatalosan bölcs vá­laszt kaptuk postafordultá­val, hogy a monori vendég­lő vezetője drágábban sze­rezte be az uborkát, mint a gyömrői, s ezért több mint háromszoros itt az ára, mint Gyömrőn. A mi szintúgy bölcs válaszunk: szerezzék be olcsóbban! Esetleg ugyanott, ahol a gyömröiek! Jó mutatást, csévha- rasztiak! Bált rendez ma este 8 órakor a művelő­dési házban a községi KISZ-szervezet. NEM MIND MOTOR — AMI DUDÁL Három kerékpáros hajt Gyömrőn a Steinmetz úton, kényelmesen, beszélgetve. Egyszercsak motorkürt hangja hasítja fel a csen­det. Ijedten húzódnak ki az út szélére, hogy helyet ad­janak a közelgő járműnek. . Filozófus mosollyal előzi v/ieg őket — egy kerékpá­ros .., VIGYÁZAT. MÉREG! Kovács József kocsi­kísérő, az üllői Kossuth Tsz dolgozója, másfél héten keresztül vegysze­res gyomirtásnál volt kisegítő, majd a burgo­nya permetezését végez­te: d ikon írttal, dieldrin- nel dolgozott hosszabb ideig. Egyszer munka közben rosszul lett: az orvosi vizsgálat mérge­zést állapított meg... Nem szabad volna ilyen esetekben a kellő egész­ségvédelmi intézkedé­sekről megfeledkezni. Hiszen a vegyszer: mé­reg! ÉLETVESZÉLY „Akik vállalják a ve­szélyt” címmel amerikai kisfilm sorozatot közvetít a tv. Bátor emberekből azon­ban nálunk is igen sok van. És a veszélyt is vállalják. Mikor elkezdődött a tőzeg- kitermelés, Gyömrőn lezár­ták a falu és a telep közöt­ti legrövidebb átjárót: a gumiutat. Hatalmas táblák hirdetik, hogy az átjárás életveszélyes. A fejkendős nénik, kedvesükkel sétáló fiatalemberek, a bámészko­dó gyerekek mindén táblá­nak fittyet hányva, sétál­gatnak az úton — amely lényegében nem változott semmit. A tőzegkitermelés szünetel, minden a régi, csak a táblák hirdetik ko­nokul az életveszélyt. Bossanova és madi- son, s minden más mo­dem tánc megtanulható azon a négyhetes kur­zuson, amelyet a mono­ri művelődési házban indítanak este haladók részére Lukácsné Hajdú Jolán vezetésével. „Raj­ta öregek, nagyma­mák !..!” MICSODA ÉTVÁGY! Pénteken friss disznóhús érkezett Gyömrőn a posta sarkán lévő húsboltba, A háziasszonyok türelmesen várták, hogy a sor rájuk kerüljön, csak akkor hábo­rodtak fel erősen, mikor egy idős bácsi mintegy 20 kiló húst vitt el. Csupa 1 és félkilós adagokba cso­magolva. Valamennyi jelen­levő kételkedett abban, hogy létezik egy olyan ét­vágyú család, amelyik eny- nyi húst fogyaszt... Habgumi — vattelin helyett A Gyömrői Sza­bók Ktsz-ben a közeljö­vőben — kísérletképpen — bevezetik a habgumi­ból készült, begombolha­tó kabátbélések alkal­mazását. A vasárnap fotója: ORSZÁGÚTON Péterffy András felvétele Az elmúlt évben járásunk sokat szenvedett a belvizek miatt: három ízben is na­gyon nehéz helyzetbe ke­rültünk. Az idei nagy eső­zéseket eddig még szeren­csésen megúsztuk, de bár­mely napon, teljesen várat­lanul jöhet egy olyan fel- legszakadás (lásd tavaly szeptember 8-át!), amely is­mét veszélyes helyzetet te­remt. Éppen ezért ebben az évben sok olyan intézkedés (vagy legalábbis kezdemé­nyezés) született, amely a belvízveszély végleges elhá­rítását célozza. A járás belvízveszélyesnek nyilvánított községei: Monor, Tápiósáp, Tápiósüly, Mende, Gyömrő, Maglód és Ecser.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents