Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

J964. JÜLItTS IS, VASÁRNAP

Csillagok között

az élet nyomában

Vannak-e kozmikus társaink? — A Föld üzen — A tér és idő korlátái — A Cet halvány csillaga: 77 fényév

A szépség műhelyében

Látogatás a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalatnál

A nők, amióta nők, szeretnek ápoltan, szépen járni. Már az ősember barlangjában

használtak. Az időszámításunk utáni XV. századból írásos kozmetikai receptek maradtak

csillagok mind a Naphoz hasonló típusúak és így arra lehet következtetni, hogy a csillagok életük során, fejlődésük egy bizonyos szakaszában, törvényszerűen eljutnak a bolygókeletkezésig. Erre utal

egyébként a csillagok tengely- forgási sebességének vizsgálata is. A naptípusú csillagok tengelyforgása ugyanis rohamosan lelassul a fiatalabb csillagtípusok tengelyforgási sebességéhe? képest. A számítások szerint csupán a mi Tejút-rendszerünkben is számos csillagnak lehet bolygó- rendszere.

Ám hogyan állapíthatnánk meg, hogy ezeken a távoli égitesteken van-e élet? Sajnos, megfigyelési eljárásaink ma még nem adnak megbízható eredményt. Ezért csupán arra szorítkozhatunk, hogy

küldjünk jelzéseket

a távoli világok felé. De hogyan? Kitörhetünk-e valamilyen eszközzel földi „börtönünk” ajtaján? És ha igen, mit üzenjünk?

Korunk nagyszerű lehetősége, a rádiózás itt is segítségünkre siet. Már 1955-ben megkezdték az egyenként tíz fényév távolságra levő Tau Ceti és az Epszilon Eridani nevű halvány csillagok felé a rádiójelek sugárzását. Persze, ezeknek a jeleknek a tér és idő korlátái közé zárt ember világából tíz évig kell szágul- daniok, míg célhoz érnek. Ám sok még sajnos a „ha”. Hoer- ner szerint az sem lehetetlen, hogy véletlenül bekapcsolódunk egy, már két lakott világ között folyó hasonló jelközlésbe, vagy esetleg távoli kozmikus lények éppen bennünket keresnek hasonló gondolatmenet alapján.

Mint látjuk, a lehetőség két irányban kínálkozik: mi üzenünk, vagy bennünket keresnek. Ez utóbbinak kisebb a valószínűsége. Mégis, ma már az itt felsoroltak is reménykeltő eredmények. A Föld megszűnt bús magányban élni az emberrel együtt. A tér ismeretlen mélysége felé küldi üzenetét:

hírt ad magáról.

Hiszen a sok fényév távolságban levő idegen bolygórendszerek felkeresésére ma még nem vállalkozhat és ha meg lesz is a lehetősége egykoi erre, a távoli világokkal való nagy kézfogást mindenképp a rádiókapcsolatnak kell megelőznie. Eddig 150 órán át folyt adás, de eredménytelenül. Értelmes lényekre valló jelet még nem sikerült fogni. Ha fel is fogták volna jeleinket, csaknem húsz évig kell várakoznunk a válasz megérkeztéig. Egyes vélemények szerint nem sok reményünk lehet. De működik a Green Bank Obszervatórium 90 méteres óriás parabola antenna rendszere és az elmúlt év végén helyezték üzembe a Föld jelenleg működő legnagyobb rádiótávcsövét, a 300 méter (!) átmérőjű arecibói (Perto Rico) óriásműszert. Igen biztatóak korunk egyik legjelentősebbnek ígérkező találmányával, a laserrel végzett kísérletek is, amelyek szintén hasznosíthatók lesznek e téren.

Ezek alapján van okunk reménykedni és feltételezhetjük: eljön az idő, amikor kozmikus társainknak jelt adhatunk arról, hogy az ő szemükben csak kis. halvány csili a g ócskán;: k tűnő Nap mellett az egyik bolygón él és kozmikus társait keresi: az Ember.

Schalk Gyula

Dr. Bukosza Istvánná kutatómérnök és Feggyesi Katalin laboráns a szakmabeliek vérbeli érdeklődésével figyeli: sikerül-e az általuk tervezett új szépítőszer?

is találtak — a kőbalták mellett — különleges festékes tégelyeket; ősanyáink fejtegették magukat ezekből, hogy

fenn a kínai szépítőszergyártás remekeiből. Jóval előbb festették magukat az emberek, — mint szappannal mosakodket ad az üzleteknek. Ezek között érdekesség az aerosolos napolaj, 'a hajlakk (amit gáz- nyomás permetez a fejre), a MOS 6, a Budapesti Nemzetközi Vásáron díjazott mosószer. S hogy a férfiaknak is legyen valami kis örömük: Barbon néven kitűnő villamy- borotvaszert is előállítottak. (Ez síkossá teszi a bőrt, meg- kemémyíti a szakállt, úgy szánt benne a v.i Uan yborotva, mint vajban a kés.

Egyetlen negyedév alatt 25 , százalékkal nőtt a kozmetikai cikkek forgalma a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva

— tudjuk meg Petrizsán Ferenc vezérigazgatótól.

A vállalat üzemében naponta 130 mázsa szappant dolgoznak fel, csomagolnak és szállítanak. Évente hozzávetőlegesen 50 millió pipereszappan fogy el Magyarországon. Van a vállalatnak olyan veteránja, mint például a szappanPiros, lila, sárga, korall... és ki tudja még, hányféle színű rúzs készül itt. Nem lehet panasz a választékra!

Czihát Pál művezető, aki majdnem 50 éve dolgozik már a szakmában, ellenőrzi a futószalagon folyó munkát

jobban t essenek párjuknak,

ősapáinknak. Az egyiptomiak, görögök, rómaiak ezer- és ezerféle kenőcsöt, festéket

NEM ÍZLIK AZ EBED

talc volna; hiszen a szappan alig ezeréves kincsünk.

Különösen sokat fejlődött a kozmetikai ipar az elmúlt évjXXXNXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX‘2 tizedekben, években. Sok-sok

i _________

__ >i___________ __ _____ __ 1 ^ új, nagyszerű szépítőszert fe^ deztek fel, kitalálva a módját: ^ miként lehet a női életkorból ^ egy-két-öt évet letagadná. Hisz | ez az a fajta csalás, amiért — ^ ha hihetően teszik —, nem jár í büntetés...

y

$ Ellátogattunk a hazai szépí- ^ tőszerek „boszorkánykonyhá- ^ jába”, a Kozmetikai és Ház- ^ tartásvegyipari Vállalat kutató JÍ laboratóriumába. Maga a vál- lalat hat kisebb kozmetikai ^ gyár egyesüléséből jött létre. ^ Ez az igazi „kozmetikai nagy- í üzem”

í jelenleg több mint másá fél ezer cikket állít elő;

á

£ feladata valamennyi kozme- ^ tikal és háztartásvegyipari anyag gyártása. Mindig újait! £ — szinte már jelszó ez itt.

iparban majd fél évszázada dolgozó Czihát Pál művezető, aki még emlékezik „a szap- pangyártás hőskorára": arra az időre, amikor darabonként, kézi préssel sajtolták nálunk is, s a napi teljesitmény alig haladta meg a néhány százat...

Mielőtt az üzem valamiféle új gyártmánya forgalomba kerül, azt először gondosan megvizsgálják az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet kozmetikai szakemberei. Csak az egészségre teljesen ártalmatlan készítmények juthatnak el a vásárló közönséghez.

— Melyek az idei divatszínek és a kedvelt illatok? — kérdezzük távozóban „a nagy- vállalat vezetőitől.

— Már több mint egy éve hódítanak a világos korall színek. (Rúzsban 31-től 33-ig számozottan, körömlakkban 50-től 55-ig.) Igen elegáns, ha

y

Hölgyek öröme. Valamennyi cikk kapható már az illatszerboltokban. És ez csak egy parányi ízelítő a „szépségnagyüzem” terméséből •..

(Kútvölgyi felv.)

a körömlakk színe egy árnyalattal világosabb, mint a rúzs. A fantázia kölnik és a sima virágillatok is örökéietűek.

... Fortyog a lombikokban a sok csodaszer. Méhpempő és hormocith, szemfesték és ki tudja, még mennyi furcsa anyag. A holnap kozmetikai slágerei.

Kép és szöveg: Regős István

„Tanultam én, hogy általszűr- ve a tudósok finom kristály műszerén bús Földünkkel és bús testemmel rokon elemekről ád hírt az égi fény.”

(Tóth Árpád)

A Föld az élet bölcsője, ám minden időben voltak és vannak, akik ábrándokat szőnek a nagy élményről, amikor az ember nyomára bukkan kozmikus társainak. Fantasztikus regények és novellák ezrei őrzik ezeket az ábrándokat. Tóth Árpád, finom árnyalatú sorai mögött is a Földön kívüli élet problémája érződik, ö azonban még „bús”-nak érzi a Földet és azon az embert, pedig több mint 350 évvel ezelőtt Giordano Bruno, a máglyára vetett nagy olasz filozófus igen optimistán ítélte meg az ember és a kozmosz kapcsolatát. Kiszakította bús egyedüllétéből a Földet, amikor azt hirdette, hogy a végtelen világmindenségben végtelen sok égitest létezik és ezeken éppen úgy lehetséges élet, mint a Földön. És ma, az űrhajózás első évtizedében meg kell állapítanunk, hogy ezek a gondolatok megszűntek a fantasztikus regényírók kizárólagos témái lenni, bevonultak a tudomány berkeibe. A kérdés, amelyre feleletet keresünk: lehetséges-e élet a Földön kívül; ha van ilyen élet, megvan-e a lehetőség, hogy erről tudomást szerezzünk; felvehetjük-e a kapcsolatot a távoli világom esetleg értelmes lényeivel?

Kutató tekintetünk kérdőn siklik válaszért a csillagos égboltra és bár a mi hatalmas csillagvárosunkban,

a Tejút-rendszerben

is több, mint 100 000 millió csillag foglal helyet, mégis meg kell állapítanunk: ezek egyike sem lehet az élet otthona.

Naprendszerünkben a Földdel együtt kilenc bolygó kering. Közülük a Mars bolygót tartjuk úgy számon, mint az esetleges Földön kívüli élet hordozóját. Természetesen fantasztikumokba hajló elképzeléseknek itt sincs helyük. Megfigyeléseink nem zárjál? ki, hogy a Marson valóban van valamilyen életjelenség, de magas rendű, értelmes lényekkel jemmi esetre sem számolhatunk. A Mariner—2 űrszonda mérései szerint pedig a helyzet a Venuson még ennél is rosszabb. A naprendszeren belül — nyugodtan mondhatjuk — egyedül va- gyunlk, hiszen a többi bolygó ilyen szempontból nagy távol- i sága miatt nem jöhet számi- i tásba.

Az életet tehát valóban a I „csillagok között” kell keres- ; nünk. Sok száz, esetleg

sok ezer fényév távolságban

élhetnek kozmikus testvéreink j idegen napok, idegen csilla- j gok távoli bolygóin. Kérdés j azonban: vannak-e valóban a - távoli csillagoknak bolygóik? !

Nincs remény, hogy meglás- ! suk őket, hiszen ezek — ha ! vannak — sötét égitestek, ! amelyek elvesznek a csillag f fényözönében a földi személő j elől. Nincs az a hatalmas táv- j cső, amellyel nyomára búk- j kanhatnánk egy ilyen távoli j bolygónak. Szerencsére azon- í ban a csillagok mozgásainak ! zavaraiból kiolvasható jelen- í létük és ma már a Nap köze- ; lében tartózkodó, húsz fény- j évnél nem távolabbi, csilla-j gok közül nem is egynél sike- • rült kimutatni sötét kísérő je- ; lenlétét. Így például legköze- í lebbi szomszédunknak, a négy és egyharmad fényév távolsá- ; gáfoan levő Proxima Centuri- ; rialc is van bolygója, a hat J fényév távolságban levő Bar- / nard-csillag kísérőjének törne- í ge pedig a számítások sze- í rint csaknem megegyezik az í óriás Jupiterével. Érdekés, í hogy .a kísérővel rendelkező ‘

A cél: elérni a kozmetikai iparban a világszínvonalat. Enn-efk egyik elsődleges feltétele: a korszerű csomagolástechnika. Saját műanyagüzemük készíti a flakonokat; évente 7—8 millió darabot.

Iparművészek tervezik a legtetszetősebb formákat.

A vállalat az idén 15 új cik-