Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-11 / 135. szám

NtCtll '{-Hívltw 1984. JÚNIUS 11. CSÜTÖRTÖK Lane ma kíván nyilatkozni Új adatokat hoznak nyilvánosságra a Kennedy-gyilkosság ügyében Munkába állt Ruby ötödik ügyvédje " Mégsem Oswald volt a gyilkos ? Londonba érkezett Mark Lane amerikai ügyvéd, annak a bizottságnak elnöke, amely a Kennedy-gyilkosságra akart fényt deríteni. Az újságírók­nak elmondotta, hogy csütörtökön a nyilvános­ság elé tár néhány új adatot az Oswald-ügyre vonatkozó­lag. Lane azt hangoztatta, hogy a rendelkezésre álló té­nyek szerint Oswald nem lehe­tett Kennedy elnök gyilkosa, nem volt a bűntettre semmi­lyen indító oka. Kijelentette, hogy azért kívánja London­ban nyilvánosságra hozni le­leplezéseit, mert az amerikai sajtó kizáró­lag a hivatalos verziót: Oswald bűnösségét tálalja. Washingtonban a Warren főbíró vezette vizsgálóbizott­ság amerikai küiképviselőket hallgatott ki az Oswald-üggyel kapcsolatban. Az AP jelenté­se szerint a külügyminiszté- riumi tisztviselők között szer­dán Dean Rusk külügyminisz­ter is tanúvallomást tesz. Dallasban munkába állt Oswald gyilkosának, Jack Rubynak sorrendben im­már ötödik ügyvédje: Clayton Fowler a dallasi bűnügyi jogászok szö­vetségének elnöke. A 43 éves Főidért a Ruby-család bízta meg a képviselettel. A sikerek­ben gazdag védőügyvéd azt a feltételt támasztotta, hogy sem Ruby családja, sem más jo­gászok nem avatkozhatnak be a dolgába. Fowler perújrafelvételért harcol. Hruscsov részvételével megnyílt az oroszországi föderáció parlamentjének ülésszaka A nagy Kreml palotában ­szerdán megnyílt az. oroszor- - szági föderáció legfelsőbb ta- j nácsáimk ülésszaka. A képviselők megvitatják az | orvosi ellátás helyzetét, a la-1 kosság egészségvédelmének ; kérdéseit és számba veszik a j további teendőket ezen a te- j rületen. A továbbiakban az ülésszak foglalkozik a föderá­ció polgári törvénykönyvter­vezetével és bűnügyi perrend­tartási törvénytervezettel. Az ülésszak munkájában részt vesz Nyikita Hruscsov és több más szovjet vezető. Öt éves GKEOAGHE APOSTOL FOGADTA PÉTER JÁNOST Johnson—Krag találkosó Otto Krag dán miniszterel­nök, aki háromnapos hivata­los látogatásra az Egyesült Államokba érkezett, kedden csaknem egyórás tanácskozást folytatott Johnson elnökkel. Brazília Huszonnégy órán belül három „tisztogatási" lista — A tárgyalás — mondotta később Krag — a kelet—nyu­gati kapcsolatokra, a délkelet­ázsiai helyzetre és európai i problémákra terjedt ki, de in- i kább általános jellegű eszme­csere és nem behatóbb ta­nácskozás volt. — Krag tár­gyal majd Rusk külügyminisz­terrel, McNamara hadügymi­niszterrel és az amerikai sze­nátus külügyi bizottsága tag­jaival. Castelo Bianco brazüiai el- ' nők kedden rendeletileg vonta meg a megbízást a Brazília északi részében fekvő Para ál­lam főbb vezetőitől és meg- ' fosztotta őket polgári jogaik- j tói. Huszonnégy órán belül ez a harmadik „tisztogatási” | lista, amelyet nyilvánosságra hoztak, június 15-ig még több kö­vetkezik. Egyes értesülések szerint a „tisztogatás” több mint ötszáz személyt érint. A szociális demokrata párt képviselői és szenátorai rend­kívüli ülést tartottak. Hír sze­rint a megbeszélésen abban állapodtak meg, hogy a párt csak arra korlátozza akcióját, hogy ragaszkodik a forradalmi parancsnokság ígéretéhez, amely szerint az új elnökvá­lasztást 1965-ben megtartják. Branco■ kormányának ezek szerint r.’em kell aggódnia túl­ságosan a belső elégedetlenség miatt, és külső szövetségeseire is számíthat, hiszen — két hónap alatt több mint 35 millió dollárt kapott í a „szövetség a haladásért” program keretében és arra számít, hogy június végéig ez az összeg 77 millió dollárra emelkedik. Pusztító áradás A Montana államban pusz­tító áradás emberáldozatot is követeit. Harminc ember meg­halt, io—12 eltűnt. Az állam­ban kihirdették a rendikívüli állapotot. A megduzzadt fo­lyók mintegy 25 hidat elsodor­tak. A liárt több millió dollár­ra becsülik. Amerikai légiprovokációk Laoszban Bombákat dobtak, rakéta- és gépfegyvertüzet nyitottak a repülök Vientiane-ből érkezett Reu­ter-jelentés szerint Souvanna Phouma laoszi miniszterel­nök kijelentette, nem kérte fel az ameri­kai katonai hatóságokat, hogy kísértessék amerikai vadászgépekkel a laoszi haza­fias erők kezén levő terü­letek fölé berepülő felderítő gépeket, hanem azt aján­lotta, hogy a felderítés lao­szi vadászgépek kíséretében történjék. Mint ismeretes, múlt hét szombatján a’ laoszi hazafias fegyveres erők lelőttek egy úgynevezett „felderítő” ame­rikai repülőgépet, amely kém­repülést végzett a hazafias erők kezén levő terület fe­lett. Másnap a kémrepülé­seket már amerikai vadász­gépek támogatták, de ezek egyike a hazafias fegyveres erők tüzérségének találatától szintén lezuhant. Souvanna Phouma tehát ezzel a nyilatkozatával cáfolta az amerikai kor­mány szóvivőjének azt az állítását, hogy a laoszi kormány kí­vánságának megfelelően kap­csolódtak be a bombákkal és rakétákkal felfegyverzett ame­rikai vadászgépek a „felderí­tésbe”. Egyúttal azt is mon­dotta, hogy szerdától kezd­ve az amerikai vadászgépek beszüntetik a felderítő gépek kísérését. Ugyanakkor Khang Kayból érkezett Uj-Kína-jelentés ar­ról ad hírt, hogy kedden hat amerikai va­dászgép hatolt be a ha­zafias erők ellenőrzése alatt álló terület légite­rébe. A gépek Phong Savaiig vá­rosra 12 bombát dobtak le, továbbá rakéta- és gépfegy- vertüzet nyitottak a város­ban levő célpontokra. A ha­zafias erők légelhárító tüzér­sége két amerikai vadász­gépet megrongált. Gheorghe Apostol, a Román Népköztársaság Miniszterta­nácsának első elnökhelyettese szerdán délelőtt fogadta Péter Jánost, a Magyar Népköztár­saság külügyminiszterét, aki kedden baráti látogatásra Bu­karestbe érkezett. A baráti légkörben lefolyt találkozón jelen volt Corneliu Manescu, a Román Népköztársaság kül­ügyminisztere, Gheorghe Pele külügyminiszterhelyettes, va­lamint Kuti Jenő, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. A délelőtt folyamán Péter János látogatást tett Cornelia Manescunál. Bomba robbant Fasiszta suhancok bombát robbantottak Benito Marianet- ti argentin kommunista párt- vezetőségi tag házában. A rob­banás következtében betörtek az épület ablakai. Emberélet­ben azonban nem esett kár. ÓRIÁS CET Öríás cetet ejtett el a szov­jet „Távol-Kelet” bálnavadász flottilla egyik hajója. A szi­gonyvégre került bálna hosz- sza 26,4 méter, súlya pedig 135 tonna. AMERIKAIAK DÉL öt évvel ezelőtt, 1959. jú­nius 19-én írták alá a ma­gyar—finn kulturális egyezményt, amelynek alapján évről évre mind jobban fejlődik a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kapcsolata a kulturális élet minden te­rületén. A magyar kultúra jó hír­nevét öregbítette Operahá­zunk 81 tagú balettegyütte- sének északi turnéja, amelynek egyik állomása Helsinki volt. Áprilisban a debreceni népi együttes Finnország nyolc városában mutatko­zott be — ugyancsak si­kerrel —, jelenleg pedig a szolnoki Tisza-táncegyiittes képviseli hazánkat az éven­ként megismétlődő folklór- fesztiválon. A kulturális egyezmény alapján számos finn egye­temi oktató és hallgató ér­kezik ösztöndíjasként Ma­gyarországra, s ugyanak­kor több magyar pedagó­gus utazik Finnországba. A két ország kultúrái is szerveinek megállapodása gyümölcsöző kapcsolatokat teremteti az utóbbi időben az irodalmi alkotások köl­csönös megismertetésében. Könyv üzleteink kirakatai­ban gyakran láthatók finn írók művei: finn nyelven is mind több magyar iró könyve jelenik meg. Az idei év finnországi magyar rendezvényeinek egyik érdekes színfoltja volt a nagy sikerű magyar könyvkiállitás. A program­ban magyar és finn rádiós­küldöttségek rendszeres cseréje és újságírócsopor­tok kölcsönös látogatása iis szerepel. Helsinkiben és még há­rom nagyvárosban eredmé­nyesen működik a Finn— Magyar Társaság. Lőszer- és élelemuiánpótlás heli kopterről a dzsungel egyik tisztásán (R ádiót elefoto j MAJOMMLNKAS Johnny, a majommunkás egy Shmith nevű ausztráliai farmer tulajdonában van. Johnny traktort vezet. Kinyit­ja és bezárja a gazdaság ka­puit, kiteregeti száradni a le­nyírt gyapjút. Az adóhivatal figyelmeztet­te Shmith-t, hogy a jövőben bérmunkás alkalmazására ki­szabott adót köteles fizetni az államnak. Félreismertük Adolfot EMBEREK, emlékezünk-e még Hitler Adolfra? Igen? És milyen embernek ismer­tük? Ne használjunk kérem, ilyen jelzőket. És ha szabad kér­nem, vizsgálják felül állás­pontjukat e kérdésben. Mert úgy látszik, mindannyian té­vedtünk. Nem tanultunk ele­get a háborúból és Hitler Adolfból sem készültünk. Most aztán kapjuk a ró- vót. Mister Hoggan ameri­kai történész tanár úrtól, aki élete főművében szere- csenfürdőt rendez be a Har­madik Birodalom vezére és kancellárja számára. David L. Hoggan ebben a könyvé­ben szólító'ta fel a világot, hogy értse meg Adolfot: nem akart ő háborút, ó istenem, dehogyis akart, mi sem ál­lott távolabb tőle, mint a hadakozás. Rákényszerítették. Bizony, bizony, rosszul em­lékezünk mindannyian. Eu­rópában, Amerikában, Ázsiá­ban, Afrikában, Ausztráliá­ban és a sarkokon: a vezér békét akart, csupán a bo­lond Lengyelország, az ál- nok Anglia és a vérszom­jas Roosevelt szerette volna, ha pár millió ember vérét ontja a hazáért, kicsit össze­omlik néhány város. Hoggan úr szerint Hitler Adolf szer­felett mértékletes volt, mi­dőn bekebelezett néhány or­szágot, elvégre a német-ró­mai birodalom nagyobb te­rületen feküdt, mint a há­ború előtti Németország, s az osztrák—magyar monar­chiával általa megtoldott né­met érdekszféra is nagyobb területet ölelt át az első vi­lágháború előtt, mint a cseh—-morva protektorátus­sal, a Rajna-vidékkel, a Szu- détafölddel és Memel-vidék- kel megnagyobbított német­föld. (Szerfelett izgat minket a kíváncsiság. hogy például Franciaország nem kíván-e csatlakozni Olaszországhoz, elvégre Gallia Rómához tar­tozott az ókorban, de mi történik azokkal az angol és francia területekkel, me­lyekből az Egyesült Álla­mok kialakult?) Hagyjuk a töprengést, fog­junk a kontsruktív munká­hoz és próbáljuk most már vázolni a második világhá­ború újabb történetét. Hog­gan úr agyának pislákoló fényénél. A dolog úgy kezdődött, hogy Ausztria istenbizony már alig várta, hogy csatlakozzék a bi­rodalomhoz. Miért? Mert az osztrák népnek nem volt egy betevő falat führer je, hiány­zott neki a művaj és az élel­miszerjegy. s már régóta ter­hesnek tartotta a független­séget. Ezenfelül az államkasz- sza nem bírta olyan beruhá­zások finanszírozását, mint néhány koncentrációs tábor, nácipárt, világháború. Mind­ezekre csak úgy teheíe' í szert, ha csatlakozik. Hitler mit tehetett? Az osztrákok szin­te kényszerítették, hogy ví­zum nélkül, szabadon utaz­hassanak Berlinbe, München­be, vagy éppen Bergenbelsen- be. Meg kell érteni az em­bereket. Maga a háború a követke­zőképpen tört ki: Hitler ki­jelentette: neki nem kell élet­tér, elég az, ami van. A len­gyelek elkezdték froclizni, hogy Danzig nem kéne? Hit­ler tagadóan rázta a fejét. A lengyelek nem hagyták ab­ba. Varsó nem kéne? — kér­dezték ingerlőén. Hitler taga­dóan rázta a fejét. Lengyel- ország nem kéne? — kérdez­ték a lengyelek és lesték a választ. Ráadásul beöltöztet­tek néhány német katonát lengyel egyenruhába — hadd lássák, hogy az milyen szép — és megkérték a nácikat, támadják meg a határon fek­vő lengyel rádióadót. A né­meteket nem kellett sokat kérni, bár békeszerető kato­nák voltak, de a baráti len­gyel nép kedvéért mit meg nem tettek volna, örömük­ben még madarat is lehetett volna fogatni velük, nemhogy embereket. Elfoglalták. Hit­ler szomorúan hallgatta, hogy katonái a lengyelek uszályá­ba kerültek, de látva, a len­gyelek kitartó rímánkodását, megindította a háborút. Utá­na rögtön megsvónta bűnét, hozzátéve, hogy ő szívesebben játszott volna ipies-apacsot, dehát ha ígv lett, így lett. A lengyelek akarták. Hollandiát és Belgiumot csak azért kellett leigázni, mert csapatait nem tudta megállítani, annyira benne — A propaganda gépezetein úgylátszik ép maradt... (Szegő Gizi rajza) voltak a játékban. Nagyon pajkos fiúk ám, mindig csin­talankodtak, házakat gyújtot­tak fel, meg bombázgattak is, ha már van gép és bomba, mit tegyenek velük, snúrozza- nak? Igazán meg lehet érte­ni a lelki állapotjukat neki- jek. Rohangáltak ezek a fiúk, ahová csak lehetett, Szovjet­unióba, Franciaországba, Nor­végiába. Jugoszláviába, Gö­rögországba — minek sorol­jam? Tudjuk, hová. Hozzánk is. Hogy megvédjenek minket azoktól, akiket megtámadtak. Lovagias gesztussal vitték katonáinkat a frontra, hadd lássák, hogyan kell megvéde­ni a birodalmat. A végén már nagyon dühösek voltak, mert senkisem akarta elhinni ne­kik, hogy Európa békéjét vé­dik, s hogy ők csupán pál­maágat lengetnek és nem gép­pisztolyt, csak pajkoskodnak jókedvükben és játékból dró­tozzák be a vagonok abla­kát. Pechükre a végén elvesz­tették ezt a rájuk kényszerí- tett háborút. Hát van igazság a földön? Mr. Hoggan, ha közelebbi adatok érdeklik, ne csak Nyu- gat-Németországba látogas­son el. A kancellár béketö­rekvéseiről több százmillió embernek van néhány adata, ezek talán segítik majd ku­tatómunkájában. Végezetül engedje meg, hogy átadiuk Hitler Adolf sze­mélyes jókívánságait. Á tölgyfalombbal és a kardok­kal. Karlendítéssel és horog- kereszttel. De mondja: ön semmitől sem undorodik? Marthy Barna

Next

/
Thumbnails
Contents