Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-02 / 127. szám

* MAP LÖ MEGYEI AP KÜLÖNKIADÁSA VIU. ÉVFOLYAM. 42. SZÁM 1964. JÚNIUS 2. KEDD IFJÚSÁGVÉDELMI HÉT VÁCOTT: Gondolatok a KISZ-kongresszus előtt Eltelt újabb négy esztendő! Fiataljaink, mint a jó gazdák, számadást készítenek ezekben a hónapokban. Vácott is meg­vizsgáljuk: mennyire sike­rült előrelépni az elmúlt négy év alatt? Hol van még hiba? Mit kell még csiszolni? Ezek a gondolatok foglalkoz­tatják jelenleg valamennyi KISZ-szervezetünket. Nem kell szégyenkeznünk. Edmondhatjuk: a város fiatal­jai jó munkájának köszönhe­tő, hogy sok munkaterületen értékes eredmények születtek. 1960-ban 70- KlSZ-szerveze­tünk volt, alig 2000 fiatallal. Ma 110 váci KlSZ-alap- i szervezet 3000 tagot szám­lál. Háromezer fiatal munkálko­dik, dolgozik s hajtja végré a sokszor nem könnyű feladato­kat. Sikerült Vácott kialakíta- ni^az ifjúság egységes arcula­tát; pártállásra való tekintet nélkül. Sikerült a célt meg­valósítani: eljutni a legtöbb fiatalhoz. Megtanítani őket kollektiven szórakozni, tanul­ni, dolgozni. Ez csak az első siker. A gyümölcs nehezen érik, mert szép számmal ta­lálkozunk városunkban is tiszteletlen, önmaguknak kü­lön „maszek” törvényt alkotó, kisszámú, de a közvéleményt nyugtalanító társaságokkal. Felvetődik a kérdés: enged­hetjük-e az ilyen megnyilvá­nulásokat? Mii csinált a KISZ, mit tesznek a jobb érzésű fiatalok? Sajnos, még falaink között is vannak olyanok, akik a türelmes neveiumunka, a meggyőző szó eil énére kép­telenek egyelőre a társas, kö­zösségi életbe kulturáltan be­illeszkedni. Minden fiatal előtt nyitva áll a KISZ kapu­ja, de a renitenskedőknek meg kell változniok ahhoz, hogy ezen a kapun beléphes­senek. Nem haragszunk rájuk, mint emberekre, fiatalokra, de visszataszító magatartásu­kért, hibáikért elítéljük őket. Megváltoztatásuk nem könnyű feladat, de széles társadalmi összefogással elér­hetünk eredményeket. Társa­dalmi összefogás? Sokat hal­lunk ilyen megjegyzést: „Ezek ugyan komoly fiatalok!” Egy kis csoportnál jogos e jelzés, de nem szabad sohasem álta­lánosítanunk. Nézzük' a többséget is: hány fiatal értelmiségi, vagy mun­kás irányítja jól üzemeink­ben a termelést, vezeti egy- egy hivatal ostzályát? Ilyen­kor esten szó a Valkó Ernők­ről, Belányi Istvánokról, Tég­lás Lajosnékról, Fehér Lász­lókról. Balassi Istvánokról s azokról, akik becsülettel vég­zik kötelességüket. Történelmi városunkban is az élet bármelyik területét vizsgáljuk, mindenütt megta­láljuk a szocialista rendszer új nemzedékét. Üzemeinkben a dolgozók fele szorgalmasan mun­kálkodó fiatal. Nem dicsekszenek eredmé­nyeikkel, de ha segíteni kell, mindenütt ott vannak. He­lyettük a számok beszélnek. Évente háromezren kapcso­lódnak az Ifjúság a szocializ­musért mozgalomba. ' Fiatal­jaink több száz újítását bírál­ják el minden esztendőben. Az újítások és az anyagtaka­rékosság 15—20 millió forin­tot jelent népgazdaságunknak. Ríjszt .kérnek a társadalmi munkából is. A Pokol-szigeti fásításnál, a Büki-sziget ren­dezésénél, útkarbantartások­nál, középitkezéseknél nagy számban ott találjuk az ön­zetlenül munkálkodó KISZ- tagokat. Az eredmények elérése után tovább keresik a fejlődés le­hetőségét. Hogyan tovább? — de erről majd más alkalom­mal írunk. Pataki József, a városi KISZ-bizottság munkatársa Döntött a megyei vb A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága részletesen beható vitával megtárgyalta Vác város részletes rendezési tervét. 71/1964. számú határo­zatával a Földvári tér—Ma­gyar utca—Rádi út—Vám ut­ca—Gombás-patak közötti vá­rosrész területének rendezési tervét hagyta jóvá azzal, hogy a Haraszti Ernő utcán a jár­műközlekedést biztosítani kell. A területi pártmunka megjavításáért Csütörtökön tartotta havi taggyűlését a Váci városi területi pártszervezet. Itt mutatkozott be Kiss Ernő, a helyi MNB-fiók igazgatója, az alapszervezet új titkára. Kiss elvtárs színes kül­politikai tájékoztatója után a tagság megvitatta a következő hónapok munkatervét. Javasolták: hivianak meg egy-egy tag­gyűlésre városi-, szakigazgatási- és tömegszervezeti vezetőket. Kollektív üzem- és tsz-látogatásra is tettek javaslatot. A párt­élet javítását, a taggyűlések színvonala emelését célozza, hogy a jövőben már a meghívók szétküldésekor megjelölik a napi­rendet. Kovács István elnöki zárószavában kérte, hogy a te­rülethez tartozó elvtársak járjanak nyitott szemmel a város­ban, figyeljék az élet minden jelenségét s munkahelyükön, otthonukban egyaránt mindig legyenek lelkes népnevelők. Felkészültek az aratásra a váci tangazdaságban Árokba csúszott a pótkocsi A Váci Járási Ügyészség vád­iratot adott ki Gyarmati La­jos 40 éves vontatóvezető el­len. Gyarmati a múlt év de­cemberében a veresegyházi termelőszövetkezet pótkocsis vontatójával közlekedett a községben. A pótkocsin két köbméter sóder volt. A pótko­csin foglaltak helyet Molnár József és Mészáros Károly ra­kodómunkások. A vezető lej­tős úton 20—25 kilométeres se­bességgel vezette jármüvét. Egyszerre hirtelen átkanyaro­dott a másik oldalra. A pót­kocsi az árokba csúszott felborult. Molnár idejében ész' revette a bajt és leugrott. Mé­száros egy tuskó gyökerére esett. Kórházba vitték, ahol műtéttel kellett egyik veséjét eltávolítani. A tárgyaláson tanúk vallották, mint szegte meg a vezető a KRESZ szabá­lyait, a gondatlan, saját ma­ga és más életét is veszélyez­tető hajtásával. s Az ítélet: négyhavi javító­nevelőmunka, 10 százalékos bércsökkentéssel. A terhelt és a védő tudomásul vették az ítéletet. Demeter Kálmánnal, a vá­ci tangazdaság főagronómu- sával járjuk a zöldellő ha­tárt. Egy táblára mutat: — Néhány nappal ezelőtt befejeztük a lucerna kaszá­lását. 120 holdon átlagosan 12 mázsa szénát gyűjtöttünk be holdanként. A szárítást a Vámosi-féle hideglevegős szénaszárítóval és a váci mezőgazdasági technikum egyik tanárának, Sibinger Jánosnak eszel kapcsolatos újításával végeztük. Múlt hét végén befejeztük a lu­cernatáblák pétisózását. Holdanként egy mázsát szórtunk ki. Végeztünk 70 holdon a borsó sarabolásával: ez a termés exportra kerül, vetőmagként értékesítjük. A kukorica kül­ső kapálása is befejeződött 168 holdőn. — Néhány szót kérünk az állattenyésztésről. — örvendetesen javul a tejhozam. Jelenlegi istálló­átlagunk 11 liter. Idén 340 ezer liter tejet kell átadni az államnak; ebből már 100 ezer litert beszállítottunk. Értékesítési tervünkben 850 hízott sertés szere­pel. Három hónap alatt 220 da­rabot adtunk át a Pest megyei Állatforgalmi Válla­latnak. A veteményeskerthez ér­keztünk. — A kertészetben is jól halad a munka. Tizenhárom holdon befejeztük a szőlő permetezését. Most építünk egy új gyümölcstárolót. Sor kerül 1964-ben tangazdasá­gunkban több jelentős beru­házásra. A volt kultúrterem he­lyén új üzemi konyhát létesítünk. Kétszázezer forintba kerül az új műhelycsarnok. Épí­tünk egy új mérlegházat, két szárítóberendezést. Klá- rahegyen épül egy korszerű, 600 férőhelyes hizlalda, és egy 30 férőhelyes nyári fiaz- tató. A felsorolt munkákat házi építőbrigádunk végzi, ígéretet kaptunk, hogy mind­ezt év végéig tető alá hoz­zák. — Hogy várják Demeter elvtársék az aratást? — Egy hónappal Péter-Pál napja előtt elmondhatom, hogy tőlünk akár már hol­naptól kezdve dőlhetnének a rendek. Gépeinket kijavítottuk, munkaerőt biztosítunk. 500 holdnyi gabonát és mint­egy 200 holdnyi borsót és fűmagot kell betakarítanunk. Jó szervezéssel, két kom­bájnnal és aratógépekkel re­méljük, hogy idejében mag­tárba kerülhet majd az idei termés. Dékány Sándor ÖNKÉNTES VÉRADÚNAP AZ EGYESÜLT IZZÓBAN Szerda este. Szirénázva ro­bogott a mentőkocsi a váci kórház felé. Megrázó jelenet­nek voltunk tanúi. A 19 éves Soós Géza súlyos vasúti bal­esetet szenvedett. Kivérezve, sápadtan várta az orvosi se­gítséget, ami nem is késett. Ezekben a percekben indult el életmentő útjára az Egye­sült Izzó váci gyáregységéből a délutáni műszak önkéntes véradóinak felbecsülhetetlen értékű véradománya. Soós Gé­za megmentéséhez hat palack vér kellett... Az Egyesült Izzó dolgozóit a véradó) segítségéért Horváth Pál gyomorbeteg mond köszö­netét. Kell a vér! Kell ez a csodá­latos életmentő, amit. labora­tóriumban előállítani nem le­het. Az egészséges embere­rek ma már városunkban i* mind nagyobb számban értik meg az önkéntes véradás fel­mérhetetlen jelentőségét. Ezt bizonyítja az Izzó-gyári dolgozók szép példája is. Far­kas Valéria, Loska Zsuzsa^ Bregyik Lászlóné és 169 tár­suk először adott vért. Dub- niczky Róbertné elmondta, Borz Magda, az Egyesült Izzó háromszázadik véradója váci kórház véradó állomása és á Vöröskereszt másodszor kereste fel, hogy az önkéntes véradományokat a rászoruló betegek részére elfogadja. Hajnali négy órától este hét óráig 312 dolgozó járult hoz­zá az életmentés csodálatosan szép emberi feladatához. Az üvegdaraboló részleg dolgozói­nak 45 százaléka együtt jött el. A gyár nagy családján be­lül megjelentek a kis közössé­gek is. Fogarasi Józsefné fiá­val és férjével együtt többszö­rös véradó. Fogarasiné vérét munkatársa, Némedi Józsefné kapta. Soós Antal (többszörös hogy kötelességének érezte visszaadni annak a vérmeny- nyiségnek egy részét, amit két éve, karácsonykor, súlyos ál­lapotban a váci kórházban ka­pott. Lehetfie oldalakon sorolni 312 megértő emberszív indí­tó okait. Egy kétségtelen: Mindenkit a segíteni akarás nemes érzése vezetett. A Vö­röskereszt, a véradóállomás és a sok-sok vért váró beteg ne­vében köszönjük a gyár ked­ves, önkéntes véradóinak ba­ráti és megértő segítségét. Szemeti Józsefné (Váoi Városi Kórház) Soós Géza műtét közben Bárány László vérét kapja (Pólyák Tibor felvételei) TANÁCSTAGI BESZÁMOLOK JUNIUS 3, SZERDA: Cseri Béláné (17-es körzet, Pannó­nia) és Kovács János (82-es körzet, Kossuth Tsz-iroda). JUNIUS 4, CSÜTÖRTÖK: Figyelem! A Híradástechni­kai Anyagok Gyára felvé­telre keres jól képzett villanyszerelő. géplakatos, TMK-lakatos, szerszámkészítő­lakatos valamint szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat Jelentkezni lehet szombat kivételével naponta 7—15 óráig a vállalat munkaügyi osztályán, Vác, Zrinyi u. 17. (Telefon: Vác, 58—60.) Ambró Ferenc Ignác, az első váci nyomda alapítója nyomtatásából nem tudta vol­na fenntartani nyomdáját Ambró. Ezért 1779-ben meg­indítja a váci kalendáriumok kiadását, „Házi és Üti Üj- és Ó-Kalendáriom a régi Lőtsei formára" címmel, amelynek legrégibb ismert példánya az 1780-as évszámot viseli és amelyeket főként országos vá­sárok alkalmával árusítottak maga a nyomdász és megbí­zottai. A Kalendáriom kelen­dőségét bizonyítja, hogy 8000 —10 000 példányban jelent meg, ami nemcsak abban az időben, de még ma is tekin­télyes példányszámot jelent. A Váci Kalendáriom nyomta­tása és kiadása mellett Amb­ró Ferenc vásári ponyván árult „Népi Iratkák” nyomá­sával és kiadásával is foglal­kozott úgy annyira, hogy fő­ként ezek és a Kalendáriom jelentette az Ambró-nyomda létalapját. V WXXXXWXVvXXXVXXXNNVXXX'.NNNXXXXVSWNNSXNNV $ 1 mbró Ferenc, az első váci $ nyomda alapítója 1775- ben kapta nyomdai szabada- í lom levelét, de már 1770-től $ jelentek meg kiadványai, le- $ hát nyomdája a királyi sza- $ badalom levél kiadása előtt is $ működött már. $ Az általa alapított Első Vá- % ci Nyomda irodalom-kultúr- í és nyomdászattörténeti jelen- $ tőségének megfelelő méltatást $ mind ez ideig nem kapott. $ Igaz, az idők folyamán hosz- $ szabb-rövidebb lélegzetű pub- $ likációk láttak ugyan napvilá- $ got, de átfogó, minden rész- J letre kiterjedő tanulmány f mind máig sem jelent meg ró- $ la. Időrendben Nagy Ferenc: $ A Váci Könyvnyomda Törté- $ nete (1872), Karcsú Antal Ar- $zén: a váczi könyvnyomdá- $ szat története (1875), a ké- £ sőbbiek folyamán Tragor Ig- f nác megemlékezései, és újab- $ ban Pogány Péter: Folklór és $ irodalom kölcsönhatása a régi $ váci nyomda működése nyo- $ mán I. (1959) érdemelnek el- $ sősorban említést. $ a mbró Ferenc, a királyi $ A szabadalom elnyerése előtt $(1770—1775 között) „Püspöki $ könyvnyomtató” jelzéssel bo­csátotta közre a nála nyomta­tott műveket. Majd a királyi szabadalom elnyerése után hol „Királyi Privilégizált és püs­pöki könyv-nyomtató”, hol pedig egyszerűen „királyi pri­vilégizált könyv-nyomtató”- ként jegyezte a nyomdájából kikerült kiadványokat. A korviszonyokból adódóan az Ambró nyomdából kikerült kiadványok többsége kezdet­ben még latin nyelven jelent meg — lévén a város püspöki székeshely. Később fokozato­san helyet kapnak magyar, német, szlovák, cseh és len­gyel nyelvű kiadványok is, amelyek messze nyelvterüle­tünkön túlra is elvitték a váci nyomda és annak alapí­tó mestere, Ambró Ferenc jó hírét. pármilyen fejlett tudomá.­D nyos és iskolai élete is volt Vácnak már abban az időben, pusztán könyvek j z Ambró-nyomda műkö­di dése idején (1770—1793.) mindössze 29 nyomda műkö­dött az ország területén. Ezek közül alapítási évüket tekint­ve csupán a Landerer-nyomda (Buda 1723), a debreceni nyomda (1723), a győri Strei- big nyomda (1729), a nagyvá­radi (1741), a nagyszebeni (1744), a soproni (1748), a po­zsonyi Länderer (1750), az eg­ri (1756), a pesti Leitner nyomda (1758), és a kolozsvári református nyomda (1768) előzték meg a váci Ambró Ferenc nyomda keletkezését. Hosszú lenne felsorolni azoknak a szépirodalmi, me­1 1zőgazdasági, orvos- és jogtu­dományi, teológiai és törté­■ nelmi munkák jegyzékét, amelyek az Ambró Ferenc ál­tal alapított Első Váci Nyom­dában láttak napvilágot és amelyek kultúrtörténeti és ■ nyomdásztörténeti szempont­ból országos rangot és hírne­vet szereztek úgy az Első Vá­ci Nyomdának, mint alapító mesterének, Ambró Ferenc­■ nek. Tihanyi Ernő Szalay István (26-os körzet, kötöttárugyár) és Vona Ba­lázs (70-es körzet, Deákvári régi iskola). JUNIUS 5, PÉNTEK: Jám­bor András (1-es körzet, Ka­kukk Vendéglő), Balogh Sándor 12-es- körzet, Kakukk Vendég­lő), Szikora Gyula (25-ös kör­iét, kötöttárugyár), dr. Gyur- kovics' Ferenc (37-es körzet, közgazdasági technikum), Arany István (40-es körzet, Báthory utcai iskola), Csízek Lajos (43-as körzet. Mártírok u. iskola) és Bross Sándorné 119-es körzet, Híradástechnika kultúrterme). Hír a lakásfrontról A városi tanács végrehajtó bizottsága kiegészítette az el­múlt év őszén összeállított és lapunkban is nyilvánosságra hozott lakáselosztási terveze­tet Radics Miklós, Vác, Ápri­lis 4. tér 14. szám alatti lakos­sal. Az összeállított tervezet­ből május végéig két igénylő részesült lakáskiutalásban: Zomborka János, Huttyú utca 16. szám alatti lakos, az Eöt­vös utca 2. számú házban; míg Gelencsér József Földvári tér 14. szám alatti lakos a Hattyú utca 22. szám alatt ka­pott lakást.

Next

/
Thumbnails
Contents