Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-02 / 127. szám
* MAP LÖ MEGYEI AP KÜLÖNKIADÁSA VIU. ÉVFOLYAM. 42. SZÁM 1964. JÚNIUS 2. KEDD IFJÚSÁGVÉDELMI HÉT VÁCOTT: Gondolatok a KISZ-kongresszus előtt Eltelt újabb négy esztendő! Fiataljaink, mint a jó gazdák, számadást készítenek ezekben a hónapokban. Vácott is megvizsgáljuk: mennyire sikerült előrelépni az elmúlt négy év alatt? Hol van még hiba? Mit kell még csiszolni? Ezek a gondolatok foglalkoztatják jelenleg valamennyi KISZ-szervezetünket. Nem kell szégyenkeznünk. Edmondhatjuk: a város fiataljai jó munkájának köszönhető, hogy sok munkaterületen értékes eredmények születtek. 1960-ban 70- KlSZ-szervezetünk volt, alig 2000 fiatallal. Ma 110 váci KlSZ-alap- i szervezet 3000 tagot számlál. Háromezer fiatal munkálkodik, dolgozik s hajtja végré a sokszor nem könnyű feladatokat. Sikerült Vácott kialakíta- ni^az ifjúság egységes arculatát; pártállásra való tekintet nélkül. Sikerült a célt megvalósítani: eljutni a legtöbb fiatalhoz. Megtanítani őket kollektiven szórakozni, tanulni, dolgozni. Ez csak az első siker. A gyümölcs nehezen érik, mert szép számmal találkozunk városunkban is tiszteletlen, önmaguknak külön „maszek” törvényt alkotó, kisszámú, de a közvéleményt nyugtalanító társaságokkal. Felvetődik a kérdés: engedhetjük-e az ilyen megnyilvánulásokat? Mii csinált a KISZ, mit tesznek a jobb érzésű fiatalok? Sajnos, még falaink között is vannak olyanok, akik a türelmes neveiumunka, a meggyőző szó eil énére képtelenek egyelőre a társas, közösségi életbe kulturáltan beilleszkedni. Minden fiatal előtt nyitva áll a KISZ kapuja, de a renitenskedőknek meg kell változniok ahhoz, hogy ezen a kapun beléphessenek. Nem haragszunk rájuk, mint emberekre, fiatalokra, de visszataszító magatartásukért, hibáikért elítéljük őket. Megváltoztatásuk nem könnyű feladat, de széles társadalmi összefogással elérhetünk eredményeket. Társadalmi összefogás? Sokat hallunk ilyen megjegyzést: „Ezek ugyan komoly fiatalok!” Egy kis csoportnál jogos e jelzés, de nem szabad sohasem általánosítanunk. Nézzük' a többséget is: hány fiatal értelmiségi, vagy munkás irányítja jól üzemeinkben a termelést, vezeti egy- egy hivatal ostzályát? Ilyenkor esten szó a Valkó Ernőkről, Belányi Istvánokról, Téglás Lajosnékról, Fehér Lászlókról. Balassi Istvánokról s azokról, akik becsülettel végzik kötelességüket. Történelmi városunkban is az élet bármelyik területét vizsgáljuk, mindenütt megtaláljuk a szocialista rendszer új nemzedékét. Üzemeinkben a dolgozók fele szorgalmasan munkálkodó fiatal. Nem dicsekszenek eredményeikkel, de ha segíteni kell, mindenütt ott vannak. Helyettük a számok beszélnek. Évente háromezren kapcsolódnak az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba. ' Fiataljaink több száz újítását bírálják el minden esztendőben. Az újítások és az anyagtakarékosság 15—20 millió forintot jelent népgazdaságunknak. Ríjszt .kérnek a társadalmi munkából is. A Pokol-szigeti fásításnál, a Büki-sziget rendezésénél, útkarbantartásoknál, középitkezéseknél nagy számban ott találjuk az önzetlenül munkálkodó KISZ- tagokat. Az eredmények elérése után tovább keresik a fejlődés lehetőségét. Hogyan tovább? — de erről majd más alkalommal írunk. Pataki József, a városi KISZ-bizottság munkatársa Döntött a megyei vb A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága részletesen beható vitával megtárgyalta Vác város részletes rendezési tervét. 71/1964. számú határozatával a Földvári tér—Magyar utca—Rádi út—Vám utca—Gombás-patak közötti városrész területének rendezési tervét hagyta jóvá azzal, hogy a Haraszti Ernő utcán a járműközlekedést biztosítani kell. A területi pártmunka megjavításáért Csütörtökön tartotta havi taggyűlését a Váci városi területi pártszervezet. Itt mutatkozott be Kiss Ernő, a helyi MNB-fiók igazgatója, az alapszervezet új titkára. Kiss elvtárs színes külpolitikai tájékoztatója után a tagság megvitatta a következő hónapok munkatervét. Javasolták: hivianak meg egy-egy taggyűlésre városi-, szakigazgatási- és tömegszervezeti vezetőket. Kollektív üzem- és tsz-látogatásra is tettek javaslatot. A pártélet javítását, a taggyűlések színvonala emelését célozza, hogy a jövőben már a meghívók szétküldésekor megjelölik a napirendet. Kovács István elnöki zárószavában kérte, hogy a területhez tartozó elvtársak járjanak nyitott szemmel a városban, figyeljék az élet minden jelenségét s munkahelyükön, otthonukban egyaránt mindig legyenek lelkes népnevelők. Felkészültek az aratásra a váci tangazdaságban Árokba csúszott a pótkocsi A Váci Járási Ügyészség vádiratot adott ki Gyarmati Lajos 40 éves vontatóvezető ellen. Gyarmati a múlt év decemberében a veresegyházi termelőszövetkezet pótkocsis vontatójával közlekedett a községben. A pótkocsin két köbméter sóder volt. A pótkocsin foglaltak helyet Molnár József és Mészáros Károly rakodómunkások. A vezető lejtős úton 20—25 kilométeres sebességgel vezette jármüvét. Egyszerre hirtelen átkanyarodott a másik oldalra. A pótkocsi az árokba csúszott felborult. Molnár idejében ész' revette a bajt és leugrott. Mészáros egy tuskó gyökerére esett. Kórházba vitték, ahol műtéttel kellett egyik veséjét eltávolítani. A tárgyaláson tanúk vallották, mint szegte meg a vezető a KRESZ szabályait, a gondatlan, saját maga és más életét is veszélyeztető hajtásával. s Az ítélet: négyhavi javítónevelőmunka, 10 százalékos bércsökkentéssel. A terhelt és a védő tudomásul vették az ítéletet. Demeter Kálmánnal, a váci tangazdaság főagronómu- sával járjuk a zöldellő határt. Egy táblára mutat: — Néhány nappal ezelőtt befejeztük a lucerna kaszálását. 120 holdon átlagosan 12 mázsa szénát gyűjtöttünk be holdanként. A szárítást a Vámosi-féle hideglevegős szénaszárítóval és a váci mezőgazdasági technikum egyik tanárának, Sibinger Jánosnak eszel kapcsolatos újításával végeztük. Múlt hét végén befejeztük a lucernatáblák pétisózását. Holdanként egy mázsát szórtunk ki. Végeztünk 70 holdon a borsó sarabolásával: ez a termés exportra kerül, vetőmagként értékesítjük. A kukorica külső kapálása is befejeződött 168 holdőn. — Néhány szót kérünk az állattenyésztésről. — örvendetesen javul a tejhozam. Jelenlegi istállóátlagunk 11 liter. Idén 340 ezer liter tejet kell átadni az államnak; ebből már 100 ezer litert beszállítottunk. Értékesítési tervünkben 850 hízott sertés szerepel. Három hónap alatt 220 darabot adtunk át a Pest megyei Állatforgalmi Vállalatnak. A veteményeskerthez érkeztünk. — A kertészetben is jól halad a munka. Tizenhárom holdon befejeztük a szőlő permetezését. Most építünk egy új gyümölcstárolót. Sor kerül 1964-ben tangazdaságunkban több jelentős beruházásra. A volt kultúrterem helyén új üzemi konyhát létesítünk. Kétszázezer forintba kerül az új műhelycsarnok. Építünk egy új mérlegházat, két szárítóberendezést. Klá- rahegyen épül egy korszerű, 600 férőhelyes hizlalda, és egy 30 férőhelyes nyári fiaz- tató. A felsorolt munkákat házi építőbrigádunk végzi, ígéretet kaptunk, hogy mindezt év végéig tető alá hozzák. — Hogy várják Demeter elvtársék az aratást? — Egy hónappal Péter-Pál napja előtt elmondhatom, hogy tőlünk akár már holnaptól kezdve dőlhetnének a rendek. Gépeinket kijavítottuk, munkaerőt biztosítunk. 500 holdnyi gabonát és mintegy 200 holdnyi borsót és fűmagot kell betakarítanunk. Jó szervezéssel, két kombájnnal és aratógépekkel reméljük, hogy idejében magtárba kerülhet majd az idei termés. Dékány Sándor ÖNKÉNTES VÉRADÚNAP AZ EGYESÜLT IZZÓBAN Szerda este. Szirénázva robogott a mentőkocsi a váci kórház felé. Megrázó jelenetnek voltunk tanúi. A 19 éves Soós Géza súlyos vasúti balesetet szenvedett. Kivérezve, sápadtan várta az orvosi segítséget, ami nem is késett. Ezekben a percekben indult el életmentő útjára az Egyesült Izzó váci gyáregységéből a délutáni műszak önkéntes véradóinak felbecsülhetetlen értékű véradománya. Soós Géza megmentéséhez hat palack vér kellett... Az Egyesült Izzó dolgozóit a véradó) segítségéért Horváth Pál gyomorbeteg mond köszönetét. Kell a vér! Kell ez a csodálatos életmentő, amit. laboratóriumban előállítani nem lehet. Az egészséges embererek ma már városunkban i* mind nagyobb számban értik meg az önkéntes véradás felmérhetetlen jelentőségét. Ezt bizonyítja az Izzó-gyári dolgozók szép példája is. Farkas Valéria, Loska Zsuzsa^ Bregyik Lászlóné és 169 társuk először adott vért. Dub- niczky Róbertné elmondta, Borz Magda, az Egyesült Izzó háromszázadik véradója váci kórház véradó állomása és á Vöröskereszt másodszor kereste fel, hogy az önkéntes véradományokat a rászoruló betegek részére elfogadja. Hajnali négy órától este hét óráig 312 dolgozó járult hozzá az életmentés csodálatosan szép emberi feladatához. Az üvegdaraboló részleg dolgozóinak 45 százaléka együtt jött el. A gyár nagy családján belül megjelentek a kis közösségek is. Fogarasi Józsefné fiával és férjével együtt többszörös véradó. Fogarasiné vérét munkatársa, Némedi Józsefné kapta. Soós Antal (többszörös hogy kötelességének érezte visszaadni annak a vérmeny- nyiségnek egy részét, amit két éve, karácsonykor, súlyos állapotban a váci kórházban kapott. Lehetfie oldalakon sorolni 312 megértő emberszív indító okait. Egy kétségtelen: Mindenkit a segíteni akarás nemes érzése vezetett. A Vöröskereszt, a véradóállomás és a sok-sok vért váró beteg nevében köszönjük a gyár kedves, önkéntes véradóinak baráti és megértő segítségét. Szemeti Józsefné (Váoi Városi Kórház) Soós Géza műtét közben Bárány László vérét kapja (Pólyák Tibor felvételei) TANÁCSTAGI BESZÁMOLOK JUNIUS 3, SZERDA: Cseri Béláné (17-es körzet, Pannónia) és Kovács János (82-es körzet, Kossuth Tsz-iroda). JUNIUS 4, CSÜTÖRTÖK: Figyelem! A Híradástechnikai Anyagok Gyára felvételre keres jól képzett villanyszerelő. géplakatos, TMK-lakatos, szerszámkészítőlakatos valamint szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat Jelentkezni lehet szombat kivételével naponta 7—15 óráig a vállalat munkaügyi osztályán, Vác, Zrinyi u. 17. (Telefon: Vác, 58—60.) Ambró Ferenc Ignác, az első váci nyomda alapítója nyomtatásából nem tudta volna fenntartani nyomdáját Ambró. Ezért 1779-ben megindítja a váci kalendáriumok kiadását, „Házi és Üti Üj- és Ó-Kalendáriom a régi Lőtsei formára" címmel, amelynek legrégibb ismert példánya az 1780-as évszámot viseli és amelyeket főként országos vásárok alkalmával árusítottak maga a nyomdász és megbízottai. A Kalendáriom kelendőségét bizonyítja, hogy 8000 —10 000 példányban jelent meg, ami nemcsak abban az időben, de még ma is tekintélyes példányszámot jelent. A Váci Kalendáriom nyomtatása és kiadása mellett Ambró Ferenc vásári ponyván árult „Népi Iratkák” nyomásával és kiadásával is foglalkozott úgy annyira, hogy főként ezek és a Kalendáriom jelentette az Ambró-nyomda létalapját. V WXXXXWXVvXXXVXXXNNVXXX'.NNNXXXXVSWNNSXNNV $ 1 mbró Ferenc, az első váci $ nyomda alapítója 1775- ben kapta nyomdai szabada- í lom levelét, de már 1770-től $ jelentek meg kiadványai, le- $ hát nyomdája a királyi sza- $ badalom levél kiadása előtt is $ működött már. $ Az általa alapított Első Vá- % ci Nyomda irodalom-kultúr- í és nyomdászattörténeti jelen- $ tőségének megfelelő méltatást $ mind ez ideig nem kapott. $ Igaz, az idők folyamán hosz- $ szabb-rövidebb lélegzetű pub- $ likációk láttak ugyan napvilá- $ got, de átfogó, minden rész- J letre kiterjedő tanulmány f mind máig sem jelent meg ró- $ la. Időrendben Nagy Ferenc: $ A Váci Könyvnyomda Törté- $ nete (1872), Karcsú Antal Ar- $zén: a váczi könyvnyomdá- $ szat története (1875), a ké- £ sőbbiek folyamán Tragor Ig- f nác megemlékezései, és újab- $ ban Pogány Péter: Folklór és $ irodalom kölcsönhatása a régi $ váci nyomda működése nyo- $ mán I. (1959) érdemelnek el- $ sősorban említést. $ a mbró Ferenc, a királyi $ A szabadalom elnyerése előtt $(1770—1775 között) „Püspöki $ könyvnyomtató” jelzéssel bocsátotta közre a nála nyomtatott műveket. Majd a királyi szabadalom elnyerése után hol „Királyi Privilégizált és püspöki könyv-nyomtató”, hol pedig egyszerűen „királyi privilégizált könyv-nyomtató”- ként jegyezte a nyomdájából kikerült kiadványokat. A korviszonyokból adódóan az Ambró nyomdából kikerült kiadványok többsége kezdetben még latin nyelven jelent meg — lévén a város püspöki székeshely. Később fokozatosan helyet kapnak magyar, német, szlovák, cseh és lengyel nyelvű kiadványok is, amelyek messze nyelvterületünkön túlra is elvitték a váci nyomda és annak alapító mestere, Ambró Ferenc jó hírét. pármilyen fejlett tudomá.D nyos és iskolai élete is volt Vácnak már abban az időben, pusztán könyvek j z Ambró-nyomda működi dése idején (1770—1793.) mindössze 29 nyomda működött az ország területén. Ezek közül alapítási évüket tekintve csupán a Landerer-nyomda (Buda 1723), a debreceni nyomda (1723), a győri Strei- big nyomda (1729), a nagyváradi (1741), a nagyszebeni (1744), a soproni (1748), a pozsonyi Länderer (1750), az egri (1756), a pesti Leitner nyomda (1758), és a kolozsvári református nyomda (1768) előzték meg a váci Ambró Ferenc nyomda keletkezését. Hosszú lenne felsorolni azoknak a szépirodalmi, me1 1zőgazdasági, orvos- és jogtudományi, teológiai és törté■ nelmi munkák jegyzékét, amelyek az Ambró Ferenc által alapított Első Váci Nyomdában láttak napvilágot és amelyek kultúrtörténeti és ■ nyomdásztörténeti szempontból országos rangot és hírnevet szereztek úgy az Első Váci Nyomdának, mint alapító mesterének, Ambró Ferenc■ nek. Tihanyi Ernő Szalay István (26-os körzet, kötöttárugyár) és Vona Balázs (70-es körzet, Deákvári régi iskola). JUNIUS 5, PÉNTEK: Jámbor András (1-es körzet, Kakukk Vendéglő), Balogh Sándor 12-es- körzet, Kakukk Vendéglő), Szikora Gyula (25-ös köriét, kötöttárugyár), dr. Gyur- kovics' Ferenc (37-es körzet, közgazdasági technikum), Arany István (40-es körzet, Báthory utcai iskola), Csízek Lajos (43-as körzet. Mártírok u. iskola) és Bross Sándorné 119-es körzet, Híradástechnika kultúrterme). Hír a lakásfrontról A városi tanács végrehajtó bizottsága kiegészítette az elmúlt év őszén összeállított és lapunkban is nyilvánosságra hozott lakáselosztási tervezetet Radics Miklós, Vác, Április 4. tér 14. szám alatti lakossal. Az összeállított tervezetből május végéig két igénylő részesült lakáskiutalásban: Zomborka János, Huttyú utca 16. szám alatti lakos, az Eötvös utca 2. számú házban; míg Gelencsér József Földvári tér 14. szám alatti lakos a Hattyú utca 22. szám alatt kapott lakást.