Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-10 / 134. szám

a ELBÚCSÚZTAK A monori-erdei általános iskola VIII. osztályosai szombaton dél­után tartották ballagásukat. Ti­__ zenegy fiú és ki­l ene leány vett ~ búcsút az isko­lától. Egy fiú és m három lány gim­^ náziumban tanul tovább, míg a többi a kereske­delemben és az iparban helyez­kedik el. Egyedül Farkas . Katalin marad ott­hon. Az ö szülei az állami gazdaság dohánykertészei — így szülei segítségére lesz. A mi életformánk egyik jel­lemző vonása a gondosko­dás az ifjú nemzedékről. Ez rendkívül fontos, mert az ifjúság éveiben alakul ki az ember jelleme, fejlő­dik értelme, acélosodik aka­ratereje. Ekkor van a szak­maválasztás ideje is. Fiatal­jaink elölt ma hatalmas le­hetőségek állnak. Úgy hisz- szük — jól választottak az erdei búcsúzó nyolcadikosok. ___________ (V—) K IBŐVÍTETT párt- bizottsági ÜLÉS lesz szombaton, melynek na­pirendjén a nyári betakarí­tási munkákra való felkészü­léssel kapcsolatos feladatok­ról szóló végrehajtó bizottsági jelentés megvitatása szere­pel. MONOMUm A PFST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Palántázzák a paradicsonoi.. VI. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1984. JÚNIUS 10. SZERDA — A járási tanács végre­hajtó bizottsága pénteken délelőtt fél kilenc órakor ülést tart., Napirenden sze­repel: az ötéves művelődés- politikai terv végrehajtásá­nak jelenlegi helyzetéről; az iskolákban folyó tervszerű nevelés tapasztalatairól; a tsz-dolgozók szakmai és po­litikai továbbképzéséről szóló jelentés megvitatása. Az ülé­sen megtárgyalják továbbá a tavaszi mezőgazdasági mun­kák végrehajtását; az ara- tás-cséplésre és a nyári me­zőgazdasági tűzvédelemre való felkészülést. — A kosok nyírása befe­jeződött Üllőn a kostelepen. A nyírási átlag megközelí­ti a kilenc kilót. 2100 FORINTOS VEREKEDÉS Erősen ittas állapotban ve­rekedést kezdeményezett Men- dén a KISZ-bálon Kárpáti János helybeli, Somogyi Béla út 2. szám alatti lakos. A ve­rekedésbe beleavatkozott még több falubeli. Kárpáti Jánost 300, a verekedésben részt ve­vő Sárosi Lászlót (Honvéd u. 102.) 300, Fekete Istvánt (Vas­út u. 13.) 400, Sípos Istvánt (Dózsa György u. 50.) 300, Bar­fos Istvánt (Ady Endre u. 8.) 300, Királymezei Károlyt (Baj- csy-Zsilinszky u. 15.) pedig — mivel már hasonló ■ cselek­mény elkövetésé miatt előző­leg is indult ellene eljárás —, 500 forintra bírságolták. — Az újburgonya szedését a vecsési Zöld Mező Tsz- ben a hét elején kezdik meg. A gumók nagysága megfe­lelő, a terméskilátások biz­tatók. — A Kisorsolt menyasz- szony című dzsesszoperettet mutatja be szombaton este a gyömrői művelődési ott­honban a Pest megyei Dé­ryné Színház. ANYAKÖNYVI HÍREK Monor Születtek: Izmán Sándor és Baki Ida leánya: Ida Edit. Sulán Ist­ván és Egerszegi Teréz leánya: Edit. Czakó Ferenc és Horváth Mária fia: Ferenc. Albeczker Jó­zsef és Hellinger Katalin leánya: Judit. Prandofszki György és Ji- raszek Mária leánya: Juciit Erzsé­bet. Fazekas Sándor és Nagy Má­ria fia: Károly. Peczek István és Péter Anna fia: József. Házasságot kötöttek: Koczó Ba­jos János és Szőnyi Mária Ilona, Erős Sándor József és Pátkai Irén. Elhunytak: Maczák Sándor 41 éves. Tóth Istvánné Franyó Ro­zália 74 éves. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Kálóján cár. Gyömrö: Már nem olyan időket élünk. Maglód: Az elhagyott férj. Monor: Karambol (szélesvásznú). Nyár­egyháza: Kulcs a szerelemhez Pilis: Ketten a túlvilágról. Tápió- süly: Hogyan lettem vezérigazga­tó. Úri: Pacsirta. Üllő: Az udvari bolond (szélesvásznú). Vasad: Mág­nás Miska. Vecsés: Topáz úr (szé­lesvásznú). Mende: Méhkirálynő. A tavalyinál nagyobb és jobb gabonatermés várható A járási tanács vb mezőgazdasági osztályától érdeklődtünk a kenyérgabonatermés várható alakulásáról, valamint arról, hogy az idei szeszélyes időjárás mennyiben befolyásolta est. A vetések Járásunk területén 12 ezer 360 holdon vetettek el ősszel kenyérgabonát a megadott határidőn belül, optimális idő­ben. A vetések és ezt megelő­zően a vetőmagágyak a ko­rábbi éveknél lényegesen jobb minőségű élőmunkát kaptak. A kormány által biztosított célprémiumnak is nagy része van ebben az eredményben. A vetőmag mennyiségét csí­rázás! próba alapján állapítot­ták meg a tsz-ek, ez a körül­mény is hasznosnak bizonyult. A tavalyi szeptember 8-i — a járás egész területére kiható — felhőszakadás a vetésre előkészített földeket több he­lyen tönkretette. Ennek elle­nére a vetésterületek lezárá- lsa az esetek túlnyomó többsé­gében az átlagosnál jobban sikerült a termelőszövetkeze­tek nagy erőfeszítése révén. Az áttelelés A kenyérgabona • áttelelése jól indult. Sajnos, a késő téli fagy e reményeket irreálissá tette, ugyanis a több rétegű hótakaró jégréteggel válta­kozva, elzárta a levegőtől a növényeket. Volt olyan hely. ahol a szél a hótakarót lefúj­ta: jött a kifagyási veszély. Ezt követően a korai és bő­séges csapadék a növényápo­lás! munkák egy részét meg­oldotta azzal, hogy a felfagyá­sok veszélyét kizárta. Csupán egy két. tsz-né! kellett a fel- cserepesedett talajt fogassal helyreállítani. Végső soron az- ismételt Pál-forduló az elvesz­tett reményeket újra vissza­hozta. A félvégi, tavaszi fejtrágyázás A kenyérgabona fejtrágyá­zását termelőszövetkezeteink program szerint megfelelő mi­nőségben elvégezték a vasadi Kossuth Tszcs kivételével. A területek vegyszeres gyomirtá­sa 3 ezer 800 holdion történt meg. Ennél a munkánál a to­vábbi lehetőségek kihasználá­sára is sor kerülhetett volna.' Éppen ezért az aratás előtt felmérik a kalászosok túlzott gyomosságát, s ott, ahol kell, megteszik a szükséges intéz­kedéseket a járási tanács me­zőgazdasági osztályának szak­emberei. A kiszántások _ a növényvédelem A fentiekben elmondottak alapján kenyérgabonából ösz- szesan 68 holdat kelleít ki­szántani. Ekkora területen je­lentkezett a lisztharmat. Egyes területeken a gabonacsócsár- ló ellen is védekezni kellett. A jelenlegi időjárás A rendkívüli száraz, csapa­dék nélküli időjárás következ­tében arra következtetünk, hogy a téli és tavaszi csa.pa- déktartalékck lassan kimerül­nek. A 'kenyérgabonák fejlő­désükben megálltaik: nemcsak a szalma, de a várható szem­termés is csökkent kilátással kecsegtetett. A szemképződés normális fejlődése az eddigi törések figyelembevételével tovább csökkent, aszalódott, besiilt volna, de a huszonne­gyedik órában, a hétfő óta hulló, „aranyat érő” eső meg­állította ezt a folyamatot. Termés becslés az ecseri Törekvő Tsz kertészeti brigádjának tagjai Szuvandzsiev István vezetésével A változatos időjárási té­nyezők a kenyérgabona-ter­mésátlagok tekintetében végül is kedvező helyzetet terem­tettek. Az elmúlt éveknél ma­gasabb terméseredményekre számítunk. A tsz-ek termés­becsléseinek járási összesítője alapján búzából 10,S, rozsból 7,4 mázsás holdanlcénti átlag várható. Ennek megfelelően történtek meg az előkészüle­tek az aratásra, cséplésre és betakarításra. A szűk raktár- kapacitás bővítését is a na­gyobb terméshez igazítják. Hritika János A buján növő gazt... Pályaszéli jegyzet Az ecseri 7:1-ről, gyömrői szemmel ... szorgos kezek pusztítják. Képünkön a vecsési Eziist- kalász Tsz Il-es számú kertészeti brigádját láthatjuk munka közben A hazaiak törleszteni igye­keztek az ócsai l:3-ért. Ez si­került is. Ennek több oka van. 1, A gyömrői csapat tavaszi leggyengébb játékát nyújtot­ta. A múlt vasárnap győztes csapatára rá sem lehetett is­merni; 2. A védelem átjáróház volt ezen a mérkőzésen. Különösen Durai — az ecseriek legjobb­ja — futott el sokszor a vé­delem mellett; 3. A gyömrői kapus — Füs­tös — igen-igen gyenge napot fogott ki; 4. A csatársor pedig ismé- ■t telten sok helyzetet hagyott j veszendőbe; i 5. Az ecseriek már a mér- \ kőzés elejétől kezdve sokkal \ lelkesebben vetették magukat \ a küzdelembe. Hátvédhárma- j suk biztosan állt a lábán; j 6. Fedezetpáruk — Turcsik ! és Murár — ..tömte” a csatá- 5 rakat labdával; ; 7. A csatársor volt ezen a £ mérkőzésen a legjobb ecseri ; csapat rész. Mind az öt csatár pállandó veszélyt jelentett a í gyömrőiek kapujára. Különö- ísen Durai volt elemében, aki | négyszer zörgette meg a há- \ lót \ Hiába játszott szépen a me- í zőnyben Gyömrö, hiába volt a ! sok szép technikai megoldás ;— ez a játék gólra megy! Az \ ecseriek ezúttal jól feleitek a \ fenti — már sokszor és sokat j hangoztatott mondásból. (Gér) Ecseri vélemény * \ A mérkőzés végig sportsze- • rűen zajlott le. Az első fél- ; időben Gyömrö teljesen egyen- ! rangú ellenfél volt. A máso- ! dik félidőben az ecseriek ; hagyták, hogy kifáradjon I Gyömrö, s a hazai belső hár- j más ellen nem volt ellensze- ; re a fiatal gyömrői védélem- j nek. ; Míg az ecseriek 12 lövésből ; hét gólt rúgtak, a gyömrőiek ! tizennégyből egyet. Ecser meg- i érdemelten győzött, de a gól- arány nem fejezi a játék ké­pét. A játékvezető az első fél­időben kifogástalanul vezetett, a másodikban egy-két hibát vétett, de ezek nem voltak sorsdöntőéit. Jók: Durai (a mezőny leg­jobbja). Murár. Wéber, Szilá­gyi I., Kanyik II., illetve Sze­műk és Fitos. (Koczkás) ^XXVXXXXX\VXXXXXXXXX\X\XXXXX\\XXXVX\NNX*VVS: Pszichológia . Egyáltalán: törődünk-e meg­közelítően is eleget a fiatalok munkaproblémáival? Jelen, s jövő időben egyaránt? Üzem­ben, KISZ-ben egyaránt? Üzemben: a munka- és anyagellátáson (no és a nad­rág- és hajviseleten) túlme­nően például azzal is, hogy M. Feri, aki különben pontos, figyelmes munkás, miért érzi néha úgy, hogy „semmi se jó”, s ilyenkor miért „teszi haza” könnyen a munkát? Munka­pszichológiánk bizony még gyermekcipőben jár — vagy még abban sem. Vannak en­nél még fontosabb tennivalók is, üzemeinkben, tudom, előso­rolni sem kívánóm őket (más­kor, máshol kell erről szólni), ezt az egyet is azért említem fel, mert M. Feri szavai adtak rá apropót. Inkább arról szóljunk rész­letesebben, hogyan folyik a munkára nevelés a KISZ-ben. milyen formában, milyen módszerekkel? Illem Keveset beszélnek — inkább cselekednek KlSZ-szerveze- teink. Társadalmi akciókat szerveznek, s ezek a közös munkák kitűnő nevelőiskolák. Ezt tudtam meg azokból a válaszokból, amelyet az előbbi kérdésemre kaptam a fia­taloktól. Korábbi személyes tapasztalatom is ez, ők csak megerősítették. S az, hogy keveset beszél­nek és sokat dolgoznak — jobb, mintha fordítva lenne. De így sem egészen jó. Mert beszélni is kell a munkáról. Embert és társadalmat formá­ló szerepéről; örömeiről és na­pi gondjairól; a munka er­kölcstanáról és illemtanáról. Mert ilyen is van. A televí­zió buzgóikodík is azon, hogy illemre nevelje népes — s fő­leg fiatalabb — nézőtáborát. Borzasztóan izgató, mindenna­pos kérdéseket veinek itt fel (és még meg is válaszolják!), olyanokat például: illik-e aranygyűrűt vinni ajándékba, ha vendégségbe megyünk? Ki nyissa ki az ajtót távozáskor? És így tovább — a végkime­rülésig. Kevéábé izgató, kevésbé lé­nyeges, tudom, de néha nem ártana — ha nem is a televí­zióban, legalább a KISZ-ben — ilyen kérdéseket Is felvetni: Illik-e fusizni, lógni? Illik-e nyolc órai fizetésért kettőt dol­gozni? Erkölcs Ez utóbbira talán úgy is rá lehetne kérdezni: erkölcsös-e? Erkölcsi kérdésekről sajná­latosan kevés szó esik még mindig a KISZ-ben. Legkeve­sebb pedig éppen a kor etiká- kájának legfőbb kérdéséről: a munkaerkölcsökről. Pedig el tudnék képzelni „erkölcsneme­sítő” előadásokat és beszélge­téseket ilyen címekkel :a. Jól dolgozni sem szégyen ... „Az üzem akkor is a tied, ha nem hordod haza ...” „Hogyan használjuk ki a munlcaidő alatti szabad időnket?” Komolyabbra fordítva a szót: feltétlenül lehetne tar­i talmas, értelmes és érdekes közös beszélgetéseket folytatni a munkáról, ezer és egy vonat­kozásban. A fiataloknak nincs is ez annyira ellenére', mint egyesek vélik. Ha erről eddig nem lettem volna meggyőződ­ve — ez a négy este megvál­toztatta volna a véleményem. Szívesen beszéltek a munká­ról — és főleg a munkájukról — a fiatalok. M. Feri és M. Jóska — mindketten itíomsze- részek — szakmai kérdéseket vitattak olyan szenvedéllyel, mint egy magyar—francia (vagy mondjuk: Maglód— Ecser) futballmérkőzést. De van-e szükség ilyen be­szélgetésekre? Hiszen azért munkahelyükön többségükben — s többnyire — becsülete-1 sen dolgoznak a fiatalok, tár­sadalmi munkát is. végeznek. Nekünk azonban néni elég, ha valaki elvégzi a munkáját — az is kell, hogy tudja, ért­se miért dolgozik; mi a célja, haszna annak, amit művel. Tapasztalati meggyőződésünk, hogy az ilyen ember jobban, hasznosabban, eredményeseb­ben dolgozik, s több örömét leli a munkában. Mert azért a mi korunk — minden ellen­kező tények és híresztelések- dacára — mégis csak az ér­telem kora. Nem minden más, helyett, de annyi más mellett gondol­nék én ezekre a beszélgeté­sekre, előadásokra. És nem is csupán előadásokra, hanem szervezett munkaügyi, mun­kajogi, munkaélettani, mun-. kaegészségügyi tanácsadások­ra is. És sokkal szélesebb kö­rű pályaválasztási — sőt: pá- lyaváltostatási! — tanács­adásra is. Hiszen annyira fon­tos, hogy ember és munka egymásra találjanak, harmo­nikus egységbe forrjanak! És persze, maradna Ugróbb­ra is a legfőbb nevelési esz­köz a gyakorlat: a jól szerve­zett, jól elvégzett — munka­helyi és társadalmi — munka. Epilógus Végösszegezést adni nem tu­dok, nem is ígértem. Én csak hozzáróttam, néhány adatot ahhoz a számoszlophoz, amely nevelőmunkánkban a tarto­zik oldalon szerepel. Ki-ki ad­ja még hozzá azt, amit ő tud, ismer; s vonja ki belőle azt, aminek az elvégzése őrá há­rul. Marad még akkor is jócs­kán tartozásunk, de már any­agival is kevesebb. S lehetne még kevesebb is, ha nem volnának olydn ért­hetetlenül és értelmetlenül szemérmesek ebben a kérdés­ben mostanság, s ha kevésbé tartózkodnánk, mi magunk is a személyes jó -példa szol­gáltatásától. Nem is olyan ne­héz dolog a mi ifjú generá­ciónkat jóra. szépre, munká­ra és emberségre, alkotó élet­re nevelni. Hajlamosak rá, hagyják is magukat. Ezt iga­zolta számomra ez a négy es­te', s a harminc beszélgető- társ. Amit megláttam (nem tudom mennyire sikerült má­sokkal is megláttatnom) be­lőlük, az mind erre bizonyí­ték és biztosíték: színes, gaz­dag egyéniségek; értelmesek és tehetségesek: van bennük lélek és fantázia. És szív — és gerinc is. Radványi Barna SZÍV ÉS GERINC III. (BEFEJEZŐ) KÉSZ fel, amelyek vitathatatlanul égető problémái a községnek, s amelyekben a tanács szám­talanszor eljárt s a legilleté­kesebbektől a választ is kap- la s azokat a tanácsülés előtt 'minden esetben felolvasta. Ezek a kérdések mégis min­den tanácsülésen felvetődnek, a végrehajtó bizottság pedig tehetetlenül áll velük szem­ben. mert sem jogköre, sem hatásköre, sem anyagi fedeze­te azok megoldására nincsen, így sok tanácstag megunva az üres szalmacséplést, a tanács­ülés vége előtt eltávozott, úgy, hogy a tanácsülés hatá­rozatképtelen lett, s be kel­lett szüntetni további tanács­kozását, Mint Szentpéteri László tanácselnöktől értesül­tünk: ezek a problémák: az ivóvízellátás és a vízdíj, a vasúti sorompó és átjáró, a halmitelepi iskola építése, az utak portalanítása, a járda­építés. a közvilágosítás kor­szerűsítése. az intézményes szemétgyűjtés megszervezése, a Jókai út felújítása, a keres­kedelmi hálózat bővítése. Várjuk az illetékesek se­gítségét! Somogyi Lajos A vecsési tanács a műve­lődési otthonban tartotta ren­des havi gyűlését Horváth Boldizsár elnökletével. Már a napirend előtt a le­járt idejű határozatokra való válasz alkalmával nagy vita alakult ki az intézményes sze­métgyűjtés és a halmitelepi iskola építése körül. Tizen­négy tanácstag fejtette ki vé­leményét, megoldást mégsem sikerült elérni. Ezután került sor a két na­pirendi pontra. Elsőként a nyári mezőgazdasági munkák­ra való felkészülésről számolt be a két tsz elnöke, Moór Nándor és Drabek Ferenc. A napirendhez Dékány József, Kiss Lajos, és Moór Nándor szólt hozzá. Ezután a tűzoltó- testület munkájáról számolt be Hollóst Sándor tűzoltópa­rancsnok. Szentpéteri László, Viglási Antal, Lenkey Gyula. Kalocsai István, Galántai Nándor, Terdik János hozzá­szólásai után hozták meg ha­tározataikat. Végül — de vég nélkül — az egyéb napirendi pont ürü­gyén tizennégy felszólaló is­mét olyan kérdéseket vetett „Vég nélküli** tanácsülés leesésen A. tagak és a vésőtök sséhaalotnhavea iiatávoBuiképietenué váSt as ütés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents