Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-05 / 130. szám

res/ MEGYEI Kry JCíriem 1954. JÚNIUS 5, FENTEK Titokiatos léggömbök Kuba felett Technikával a technika problémái ellen A vizsgálat egyenlő a balesetek megelőzésével Elkészült, amire a törökbálintiak foga fájt E héten nyitották meg Tö­rökbálinton az SZTK legújabb fogászati rendelőjét, A fogá­szat és a hozzátartozó váró­szoba 84 ezer forintjába ke­rült a felubelieknek, de ezt az összeget a községfejlesztési alapból szívesen fizették. Ko­rábban ugyanis úgy állt a do­log, hogy ha Törökbálinton valakinek me fffájdult a foga, akkor elmehetett betömetni, vagy — óh borzalom — kihú­zatni odvas fogát... Budafok­ra! Miután pedig elég ritka az olyan ember, aki szívesen ül Július 14-én nyit a Körszínház A Thalia Színház június 7-én, a Rozsdatemető 101. elő­adásával zárja az évadot. 8-án és 9-én az „Amerikai tragé­diáival Székesfehérvárott vendégszerepei, s egy na apai később megkezdődik a hivata­los nyári szünet. Ez a „pihe­nés” azonban csak látszólagos 'lesz: a hat esztendeje műkö­dő és megkedvelt Körszínház a Thalia igazgatása alá tartó- i zik, és itt már megkezdődtek a soron következő bemutató, Calderon: „Zalameai bíró” cí­mű drámája színrevitelének előkészületei. A Körszínház az idén fel­újítja az elmúlt évad nagysi­kerű bemutatóját, Corneille: „Cid” ötfelvonásos tragédiá­ját. A nyári hónapokban a Kör- i színház 14 előadást tart. (MTI] kednek a népgazdasági ká­rok. Az emberek többsége min­dig lebecsüli a közlekedési előírások és a biztonsági in­tézkedések jelentőségét. Pedig helytelen az a nézet, hogy az élet gépesítésének elkerülhe­tetlen része az az adó, ame­lyet egyesek, családok és kol­lektívák fizetitek, főként az élet és az egészség elveszíté­sének formájában. E tények az egész világon arra késztetik a szakembere­ket, hogy céltudatosan kiküszöböljék azokat az akadályokat, ame­lyek nehezítik a biztonságos közlekedés ieltételeit. A legkomplikáltabb és leg­forgalmasabb leningrádi ke­reszteződéseknél nemrég meg­jelentek az új „kibernetikai szemaforok’’, amelyeket a he­lyi közlekedési intézet közúti közlekedésbiztonsági labora­tóriumában állítottak elő. Ezek a számítógépekkel ösz- szekapcsolt szemaforok segí­tenek a legbonyolultabb köz­lekedési problémák megoldá­sában, lehetővé teszik a nem- kívánatos dugók gyors meg­szüntetését, s a szakemberek számításai szerint a kereszte­ződések átengedő képességét négyszeresére növelik. Az angol közlekedésügyi minisztérium új figyelmeztető információs rendszert vezetett be a forgalmas távolsági uta­kon. A berendezés három ke­retben .függőlegesen rögzített nagy hengerből áll. Mind­egyik hengeren távolról látha­tók a következő belük: „A”, amely a közlekedési balesetet (accident), az „I” a jegesedést (ice), az „F” a ködöt (fog) jel­zi. A jelzéseket, «mellyel a berendezést irányítják, távol- \ bói adják. A hengerek éppen ezért automatikusan úgy áll­nak be, hogy a megfelelő fi­gyelmeztetés az érkező gépko­csi irányába fordul. Bizonyos időjárási feltételek között a figyelmeztetés 2—3-Szorbs erősségű is lehet, s .Ily mó­don a gépkocsivezető jóvá! a veszéllyel való találkozás előtt tájékozódik a fenyegető ve­szélyek felől. Fontos kérdés, hogy a közle­kedési balesetek száma a jö­vőben miként csökkenthető. A fontos utak építése során például megfeledkezünk az úgynevezett élő kerítések létesítéséről, amelyek — főként Svédor­szágban — igen értékes szol­gálatot tesznek a gépkocsizók számára. Ezeket nem csupán díszítés céljából létesítik. A gépkocsibalesetek elleni vé­dekezés során egyik leghatá­sosabb módszernek bizonyul­tak. Az a gépkocsi, amely óránkinti 90 kilométeres se­bességgel leszaladt az útról az ilyen élő kerítésben rend­szerint úgy megakadt, hogy az utasok közül senki sem sé­rült meg, s ráadásul a gépko­csiban sem keletkezett komo- I lyabb kár. A bokrok ezenkí- I vül védelmet nyújtanak az ; erős széllel szemben, s ha a ; távolsági utak középső (felező) j — részében vannak ültetve, megakadályozzák a szembe jö- I vő gépkocsikat a rendkívül ve- ! szélyes és zavaró fénytől.. j A vizsgálatok azt mutatják, ; hogy az összbaleseteknek csak­nem 30 százalékát a jeges utak ! idézik elő. A kézi szórás nem j felel meg a követelményeknek. | A gépesített homokszórás pe- I dig még nem kielégítő. Egyes j országokban azonban már j ezen a téren is jelentős sike­reket értek el. így például a , Párizsból Dél-Franciaországba {. vezető autósztráda 70 km i hosszú szakaszán speciális be­rendezést szereltek fel, amely felhívja ä gépkocsizók figyel­mét a jeges útszakaszokra. A nedvességmérő műszerek és termoszondák automatikusan I — (rádió útján) —. jelzéseket adnpk a központba, amely fel­dolgozásuk után utasitást ad 33 figyelmeztető jel megvilágí­tására. A jelzőberendezések mindegyike 300 óra kapacitású elemmel van ellátva. Köriil- j belül fél órával a jegesedé» bekövetkezése előtt megjelen­nek az utakon a gépesített ho­mokszórók. A balesetek növekvő száma világprobléma. Ezért számos ország szaksajtójában egyre gyakrabban látnak napvilágot olyan új technikai megoldá­sok, amelyek korlátozzák — a gyorsan fejlődő gépkocsi- technika negatív hatását. Nyugat-Németországban pél­dául a kutatók néhány kísér­leti útszakaszt építettek, ame­lyek felszínére alumínium-- szemcsékből álló speciális ré­teget „kevertek be”. A fémrészecskék a reflekto­rok fényét nem nyelik" el, ha­nem visszaverik, ami nem mondható el a hagyományos utak felszínéről. Az ilyen foszforeszkáló úton,' amelyet a szakemberek tréfásan tejútnak neveznek, a gépkocsivezető jobban meg­különbözteti a gyalogosokat, terepakadályokat és egyéb tár­gyakat. A gyalogosok viszont pontosabban meg tudják álla­pítani a gépkocsi hajtási se­bességét és távolságát. Szükséges-e 7 Az autós elhagyja Budapestet. Kocsija Budakalász után már a merészen égbeszökkcnö zöld hegyek között szalad. Messziről látszik a Duna csillogó szalagja. Érdemes itt megállni. A szél — mint egy ügyes mixer — mesterien keveri a Duna üdítő leheletét, az erdők virágainak hódí­tó illatával. Jó elmerülni a szép látványban, a tapintható csendben és nagyokat szívni az üde levegőből. \ De nicsak! Amott ég az erdő. Vad, sűrű fekete füst gomolyog az ég felé. Az erdő illatait elnyomja a füst szaga. Pernye száll a hegyre, beteríti a környéket és a hegyen túli községeket is. A hulló korom zsírosán tapad, a szag csípős és orrfacsaró. Néhány méterre az úttól a kíváncsi látogató megtalál­hatja a füst eredetét is. Az ürömi Magyar—Bolgár Tsz mészégető telepéi hirdeti egy tábla. Négy kőből rakott kemence áll egymás mellett. Körülötte óriási halmokban gumihulladék tornyosul. Az égő gumitól származik a zsíros, tapadós, elviselhetetlen szagú füst. Egy kemence 30—35 órát ég és ezután 130 mázsa ége­tett meszet ad. Hat: fekete ember rakja állandóan az éhes ÍÉéShót, mely Vagtmszámra nyeli el a gumihulladé­kot. Az első kérdés ami felvetődik: vajon érdemes-e egy mezőgazdasági termelőszövetkezetnek 40 kilométerre az ország legnagyobb ipartelepétől, ilyen avult módon ter­melni? Vajon feladatuk-e ez? És ha igen, helyes-e, hogy megfertőzik a hegyvidék levegőjét, korommal terítik be a környező községeket? Feltétlenül szükséges-e ezt a kis te­lepet itt, és hamar itt, akkor mindenképpen gumihulla­dékkal üzemeltetni? (ö. f.) A betakarítógépek ja vitása és karbantartás» \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ szabb időszakra elegendő üzemanyagot tárolni. Ezért rendkívül fontos, hogy ater- melőüzetnek minden lehetsé­ges tárolóteret feltöltsenek és a folyamatos utánpótlásról ál­landóan gondoskodjanak. Feltétlenül és nyomatékkai kell szólnunk a karbantartás fontosságáról. Egyre több szövetkezeti vezető vallja: le­gyen bármilyen fontos és ége­tő munka, az esedékes kar­bantartást, hétvégi szervizt következetesen végre kell hajtani. Sajnos, e fontos sza­bály rendszerint azokon a vezetőkön buki^; meg, akiknek nincs „szíve” azt a fél napot, vagy pár órát feláldozni az égető dologidőben. Pedig a karbantartás miatti pár hold kiesés bőségesen visszafizetö- dik a rendbentartott, mindig üzemképes erő- és munkagé­pek egyenletes, megbízható tel jesítményében. Aratás idején különösen fontos az erő- és munkagépek, rendszeres karbantartása, hi­szen ha egy gép rövidebb- hosszabb időre kiesik a terme­lésből, akadályozhatja. az egész aratási munkamenetet. S még egyről nyomatékosan kell sz.ólnunk: a karbantartás ne csak az erőgépekre korlá­tozódjék, hanem ugyanolyan gondossáponl a munkagépek­re is. Az idei aratásban nagy teljesítményeket követeljünk meg a kévekötő-aratógépek­től. rendrevágóktól és az ara­tásban részt vevő összes többi gépektől. Erre viszont csak jó munkaszervezéssel, rend­szeres karbantartással képe­sek. Illés Tibor Falusi gimnáziumok Kedves olvasó, légy szíves jöjj most- velem és együttesen kopogtassunk be a néhai való tisztes és nagyszerű egri remetéhez, Gárdonyi Gézához, a haj­dani néptanítóhoz, aki végül az egész nemzet nagy ta­nítója lett. Kérdezzük meg az öreg urat, vagy még in­kább velünk levő szellemét, mit szól ahhoz a hírhez, hogy országszerte, ha még nem is mindenütt, de már sok magyar faluban: gimnáziumok épülnek? Gárdonyi, a titkok titkainak ismerője, nyilván le­tenné hosszúszárú pipáját és álmodó, átható, mindent látó szemével ránknézne és azt mondaná: „Tudtam. Bíztam én mindig a mi népünkben. Azért írtam le oly nagy szeretettel As én falum minden egyes sorában a tisztességet, az alkotásvágyat és a Pöhölyék könnyeiben csillogó jövőt”. így szólna. Mi pedig rábólintanánk. Az egy szobából álló és az egy szobában hat osz­tálynyi egybezsúfolt 'kisdiáksereg iskolája végképpen álomköddé foszlik. Elszáll a szomorú mesékkel, szürke pára lesz belőle a múlt egének legsötétebb peremén. És az élet napjából, vagy ha úgy jobban tetszik: a felszabadult népi alkotóerő nagy fényességeiből — falusi gimnáziumok nőnek ki az új kultúrából. Bizony, izgalmasabb mese ez, mint az. amit Alad­din gyerek élt át a nagy varázslóval. Izgalmasabb, mert azt a mesét csak álmodták, de ezt — élik... (m. m.) hogy a nehezebben, vagy egyáltalán nem beszerezhető alkatrészek miatt kombájnból javítsanak kombájnt, vagy kévekötő aratógépből' arató­gépet. Törekedjenek inkább a mezőgazdasági üzemek ar­ra, hogy a hibás alkatrészt a gépállomásokon felújíttassák. Az SZK kombájnokhoz a Gépesítési és Gépállomási Főigazgatóság tájékoztatása szerint folyamatosan szállít- i ják a szükséges alkatrészeket. \ A magyar gyártmányú. B— ;62-es kombájnok alkatrészeit [•júniusban szállítja az ipar. : Helyes lenne, ha a küiön- í böző alkatrésszel rendelkező i szomszédos termelőszövetke- i zetpk, állami gazdaságok, gép- > állomások kölcsönösen kisegí­tenék - egymást. Az elmúlt j években volt erre példa, né- \ ha a több száz kilométeres ; beszerzői út után a szomszé- ; dós termelőszövetkezetekben Isikerült cserealapon megolda- j ni az alkatrészprobiémát. : A megnövekedett betakarí- : tási feladatok, a mozgó-javító \ szolgálat kapacitás növelését i is szükségessé teszik. Ne csak ! á gépállomások és gépjavítók : szereljenek fel az állandó : műhelykocsijaikon kívül ideig- I lenes mozgóműhelyeket, ha- ; nem a nagyobb, önálló gép- i parkkal rendelkező termelő- • szövetkezetek is. Teherautó : híjáin a legszükségesebb szer- [ számokkal és alkatrészekkel [felszerelt pótkocsi is megte- ' szi. A helyszíni javítások idő­nyeresége felbecsülhetetlen je­lentőségű az aratásban. A termelőszövetkezetek üzemanyagtároló kapacitása4 általában sehol- sem megfele­lő méretű. Az ÁFORT-teie- pek sem igen tudnak hosz- I A tavalyinál 400 000 holddal nagyobb területét kell arat­nunk ez évben. A csaknem 3,5 millió hold gabona 75 száza­lékát kell, illetve lehet géppel learatnunk. Az alkatrészutánpótlás ne­hézségei ismertek. Az eddigi tapasztalatok alapján azon­ban ne az legyen a gyakorlat, val ragadják rejtett bajaim. í Bizonyára neki is tetszene ez í a bohókás hipertrófia, jobban ; szeretne és este büszkén sé- \ tálna karonfogva velem. Azok a percek, amikor nem ! értettem meg, hogy mi lehet l szép egy sápadtságon, régen j tovatűntek. Most már jókedvű j lettem és dagadtam az önér- \ zettől. De átalakulásom nem \ állt meg ezen a ponton. Csak- ! hamar irigység fogott el, ami- í kor a szomszéd fülkéből egy í páciens körül .ezt a felkiál- i tást hallottam: — Gyertek csak ide. Nézzé- \ tek, milyen szép fraktura! j Időközben csodálóim cső-1 portja szétszéledt: a mondás '> is azt tartja: „Minden szép- \ séggel jól lehet lakni.” Ma- í gamra maradtam orvosommal. \ Gondosan, szeretettel írta fel j a receptet, összeállította a J diétámat és biztosított róla, j hogy hamarosan meggyógyu- í lók és teljesen egészséges le- 'f szék. : Szomorúbban távoztam rendelőből, mint ahogy oda- J mentem: mivel pótolom ezt a } szépséget, ha majd elveszi- { tem? '> F. F. $ nem ismertem eddig, ő látha­tólag őszintén lelkesedett. — Gyertek csak ide! Nézzé­tek, milyen szép! Az orvosok, asszisztensek, nővérek, akikhez a felszólí­tást intézte, gyorsan odatö­mörültek és sorra kezdtek di­csérni engem: — Milyen szé­pen látható! Csodálatosan ki­rajzolódik! Kezdetben, ahogy ott áll­tam, kitárva a szemlélők előtt anatómiai belsőmet, bizonyos viszolygást éreztem, amit fo­kozott az a csoda, hogy én sehogysem tudtam derülni májam ragyogó formáján. Ké­sőbb, miután a lelkes felkiál­tások nem akartak szűnni, kezdtem magamat úgy érezni, mint egy flamand festőiskola értékes festménye valamelyik múzeumban. A dicséretek ho­vatovább tetszésemre is vol­tak. Valószínűleg azért, mert hiú fráter vagyok. Sőt, adott pillanatban sajnáltam is, hogy menyasszonyom nem volt ott és nem látja, hogy a komoly embereket mennyire magá­kíséreltem elképzelni a teme­tésemet. Ki fog vajon legjob­ban sírni? Az orvos hangja egyelőre visszaterelt erre a világra. — Tehát minden rendben. Semmi súlyos baj. Ahá! Most visszafordítja a dolgot, hogy utolsó perceimet megkönnyítse. Zavartalanul folytatta, mintha az arcáról nem olvas­nám le az egész drámát, ami velem lejátszódik. — A többi tünet klasszikus. Nagyszerű! Vajon mit talált rajtam, ami nagyszerű? De ezen túl- tehetem magam — gondol­tam —, ez ízlés dolga. A fehérköpenyes elkezdett hivatásszerűen forgatni. Meg­tapogatta a májamat és öröm­mel kiáltott fel. — Ahá! Itt van! Gyönyörű hipertrófia. Azután a röntgengéphez in­vitált és hosszasan, alaposan átvilágított. — Remek! Világos, hogy gondolatai­mat holmi gyönyörűségek fe­lé akarja terelni, amelyet még A majam elkezdett kelle­metlenkedni, mint egy irigy kolléga. Elmentem tehát a rendelőintézetbe... A fehér­köpenyes ember mereven rámnézett, majd elégedetten mondta: — Világos! Sápadt és ez a dicodenala hatása alatt kelet­kezett. — Az ismeretlen ki­fejezés félelemmel töltött el. A tünetek, amelyeket meg­állapított, megelégedéssel töl­töttek el, mégis kötelességé­nek érezte, hogy megnyugtas­son engem is és a következő fejtegetésbe fogott: — Viszont nincs nyoma a litizia biliarának, jóllehet a hipocondrus táján fájdalmat érez. Az ön biliaris funkciója hasonlóképpen kielégítő. Lehet, hogy ez őt kielégí­tette. De én úgy éreztem, hogy ezek a titokzatos szavak, mint láthatatlan íjból kilőtt nyilak fúródnak belém egy rémre­gény lapjairól. Borzongás fo­gott el, alig álltam a lábamon. A fehérköpenyes viszont úgy vélte, hogy jó szolgálatot tett nekem és tovább nyugta­tott. — A jelek szerint nem lesz szükség laparatómiára. Ügy éreztem, itt a vég. Meg­Az orvostudomány szépségei a fogorvós székébe, ennek a nagy távolságnak bizony a törökbálintiak fogai vallották kárát. • ..... A z új. fogászat ünnepélyes megnyitásán megjelent dr. Hamara Gyula járási főorvos, ott volt továbbá az érdi fogá­szat vezetője és a törökbálinti tanács-, párt- és tömegszerve- zetek vezetői, valamint sokan a lakosság közül. A modern rendelőt azóta már használat­ba vették, s a rossz fogak el­leni harc új lendületet vett Törökbálinton is. Az utóbbi éveket az jel­lemzi, hogy egyre fokozottabb az érdeklődés a közúti forga­lom folyamatossága és bizton­sága és a közlekedési higié­nia kérdései iránt nemcsak a legfelső pdlitikai és állami szervek, hanem a közlekedési szolgálat részéről is. ’ Egyre nagyobb anyagi eszközöket fordítanak a modern technika tragikus köYetkezményeinek — a baleseteknek a csökken­tésére. A kívánt eredmények azonban nem nagyon mutat­koznak, sőt a közlekedési bal­esetek száma emelkedik, s ideális élet- és egészségügyi értékek pusztulnak el, emel­A kubai sajtó részletesen kommentálja Fidel Castro keddi nyilatkozatát arról, hogy Las Villas tartomány­ban titokzatos léggömböket fe­deztek fel. Fidel Castro nyi- ! latkozatában megjegyezte, hogy a léggömböket valószí- j nűleg nagy magasságból bo­csátották le; a léggömbök a 1 földreérés után kocsonyás masszává változtak, majd hamarosan nyomtalanul el- j tűntek. A kubai miniszterei- j nők feltételezte, hogy az im­perialisták valamilyen külö- ] nős vegyi anyaggal kísérletez­nek, s az a szándékuk, hogy baktériumfegyvereket alkal- | mazzanak Kuba ellen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents