Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-28 / 150. szám

A PEST MEGVEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM. 150. SZÄM HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA NÖVEKEDETT AZ AUTÓPARK 1964. JtJNIUS 28, VASÁRNAP Naponta több száz autó startol a benzinkút előtt, hogy a túrákra, kirándulásokra ele­gendő benzint tartalékoljon. De hogy mennyi benzint fo­gyasztanak naponta az autó­sok, ezt nem tudtuk meg, mi­vel a benzinkút vezetője azt közölte, hogy ez „szigorúim” bizalmas. (Tomcsányi felvétele) ★ ŰJ ZÖLDSÉGBOLT NYÍLIK A városi tanács vég­rehajtó bizottsága hatá­rozott a jelenlegi ke­nyérbolt hasznosításá­ról, miután megnyílik az új tejbár a Páka ut­ca sarkán nemrégen épült szövetkezeti házá­nak földszintjén. A kö­zeli napokban költözik be a tejbárba a tejbolt, helyébe a kenyérboltot helyezik. A kenyérbolt helyébe pedig a város lakosságának jobb zöld­ségellátására egy újabb zöldségüzlete t létesíte­nek. ★ A Szabadság Termelőszö­vetkezetben 182 fólia alatt növekszik a paprika és a pa­radicsom. Fóliánként 600 tő paprika, illetve paradicsom van. ★ MONTMARTREI IBOLYA Kálmán Imre három felvonásos operettjét, a Montmartrei ibolyát a szolnoki Szigligeti Szín­ház adja elő július 2-án, csütörtökön este 8 óra­kor a művelődési ház színháztermében.' ' ★ TANÁCSTAGOK BESZÁMOLÓJA Ma délután 5 órakor a Zsí­ros dűlő 19/b. szám alatt Szá­lai János tartja tanácstagi be­számolóját, holnap, 29-én , dél­után 2 órakor a Deák-tanyá­ban Kramecz Ferenc, Bélteki Pál pedig kedden délután 6 órakor a Kecskeméti út 21. szám alatt tanácstagi beszá­molót tartanak. ★ A Petőfi Termelőszövetke­zetben hetven darab fejős te­hén napi ezer literes istálló tcjátlagot ad. * Most folyik a felújítása a Kecskeméti úton a 31-es szá­mú élelmiszerboltnak, a fes­tési munkálatokat végzik. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Robin Hood új kalandjai, kalandos színes angol film. Szélesvásznú. Kísérőműsor: Bolgár hegyek között. Magyar híradó. Büszkék lehetnek a konzervgyárukra, városukra! THÜRINGIA KÜLDÖTTEI VÁROSUNKBAN A Simson-robogó hazájából, a hegyes Thüringiából Suhl megyéből jött városunkba az a három tagú pártmunkás dele­gáció, akinek vezetője maga Suhl megye első titkára Ottó Funke volt. Eljött vele két titkára, dr. Eberhard Denner és Hanz Götz is. Nagykőrösre Jámbor Miklós, a Pest megyei pártbizottság titkára és Biró Ferenc osztályvezető kísérte el. Az első útjuk a konzerv­gyárba vezetett. A szokásos protokoliáris fogadós után — ahol a városi pártbizottság titkára, Hegedűs László is ott volt, egykettőre - otthon érezték magukat a német _ ven­dégek. Számtalan kérdéssel „ostromolták” a gyár igazga­tóját — Kovács Sándort. — Mennyit, hogyan termel a gyár, mik az ipari feltéte­lek, hányán dolgoznak az üzemiben, mennyi a nők ará­nya? — kérdezték. Nagy volt a meglepetés, amikor ikiderült, hogy a kon­zervgyárban alig-alig találni férfit. — Szóval az asszonyok ural­ják a helyzetet? — tréfálkoz­tak a vendégek. De nem álltak meg ennél a kérdésnél sem, mert ezenbe- liül is arra voltak legkíváncsib­bak, miként oldja meg a gyár vezetése a nők bevo­nását a vezetésbe, hány asszony, lány tanul, és hogy tudják az asszonyok második műszakjának teher­mentesítését biztosítani? Az érdeklődés nem puszta udvariaskodás, — mint mon­dotta Ottó Funke — náluk a Német Demokratikus Köz­társaságban, illetve szűkeb b hazájában, Suhl megyében is ezt tartják egyik legfonto­sabb feladatnak — a nők be­vonását a termelésbe és az ezzel járó problémák megol­dását v A beszélgetést természetesen üzemlátogatás is kísérte. Különösen a borsóvonal nyerte meg tetszésüket, de nem kevésbé a dzsemek készítése is. — A mi asszonyaink na­gyon kedvelik a magyar kon- zerveket — mondotta Eber­hard Denner. — Csak nem küldenek eleget! — Ez nem rajtunk múlik — hárította el nevetve Kovács Sándor, a gyár igazgatója. — Talán — mutatott a kísére­tükben levő követségi atta­séira — forduljanak hozzá bi­zalommal, hátha tud segíteni. A hasznos eszmecsere a ké­ső déli óráig tartott. A vendégek az üzemben ebédeltek, majd a Petőfi Termelőszövetkezetbe men­tek. A beszélgetést itt is ezernyi kérdés — indította, amit itt is a helyszíni „szemle’“ bizonyí­tott. A termelőszövetkezet máskertje” megnyerte tetszé­süket. S mivel a thüringiai termelőszövetkezetek nagyon sok szarvasmarhát tenyészte­nek, Így az itteni állatte­nyésztésre is kíváncsiak vol­tak. Az 1-es üzemegység meglá­togatása után megnézték a III. üzemegységben a 22 hol­das paprikatáblát. A vendégek és vendéglátók a késő esti órákig vitatkoz­tak, érveltek, kicserélték egy­más jó tapasztalatait és köl­csönös bizalom és barátság je­gyében mondtak búcsút egy­másnak. Fürödni jó! Károkat okozott a felhőszakadás a Szabadszállási úton és környékén Társadalmi munkával — árok A hirtelen jött „özönvíz” tengerré változtatta a Szabad­szállási út 20-tól 26-ig terjedő részét, úgyszintén az Achim utca egy részét, valamint a Korsós, Haris és Munkácsi utcáik laposabban fekvő tel­keit, lakóházait is. Egyik-má­sik ház kertjében még most is kötésig ér a víz. Elpusztul­lak a vetemények, megrongá­lódtak a gazdasági épületek. A sertéseket baromfiakat a magasabb fekvésű szomszé­dokhoz mentették át vagy ide­iglenesen a padlásokra he­lyezték el. Régebben jobb lefolyása volt a környéknek — mon­dották, mert a Szabadszállási út mélyebb fekvésénél fogva levezette a vizet a régi vásár­tér gödreibe. A régi vásártér feltöltődött, a Szabadszállá­si út kikövezése megemelte az utat, s az út melletti vízlevezető árkok nem tudták a ten­gernyi vizet levezetni és az említett laposabb ré­szeket öntötte el a víz. — Szerintük má volna a megnyugtató megoldás a bel­víz elkerülésére — kérdezem Dobi Mihály kovácsmestert, aki az Achim utca 15. alatti portájáról villanymotorral szí­vatta ki a vizet az utcára. — A Szabadszállási út víz­levezető árkait mindkét oldalon szélesíteni és mé­lyíteni kellene. A lehulló nagyobb esőzéseket gyorsabban el tudná vezet­ni. Ekkora csapás és kár nem érné ezeken a lapályo- sabb területeken lakó, jobb sorsra érdemes dolgozókat. Egyes házak bejárata előtt — a lapos területen — az árkon átjáróul szolgáló cement- gyűrűk magasan vannak el­helyezve, ez a körülmény is akadályozza a víz lefolyását. — Egyébként — folytatta Dobi kovácsmester — ha az árok szabályozósára sor ke­rül, megszervezzük az érde­kelt háztulajdonosok körében a társadalmi munkát az ügy mielőbbi elősegítése érdeké­ben. —fehér— Kétszáz darab hampshiré csirkét neve] a városi törzs­állomány kialakítására Barta Ambrusné a Csíkvár-dűlőben. * Az ősszel a város területén egy zöldségpavilont állít fel a Hunyadi Termelőszövetkezet. * Mecsker Inga, a Petőfi Tér­ni elősző veik ezet ősz tön d í jasa jelenleg a kertészeti főiskolá­ra készül. Most elsajátította a traktorvezetést, és maga is permetezte a II. üzemegység­ben a gyümölcsösöket. ¥ Kisméretű hűtőszekrényt ál• ütött be a Petőfi Termelőszö­vetkezet, a zöldségek tárolá­sára egyik zöldségboltjában, tr A Közgazdasági Technikum levelező tagozatán holnap dél­előtt 9 órakor kezdődnek az év végi összefoglalók' A tá­jékoztatás szerint az új év­folyamban első osztályba jú­nius 30-ig lehet még jelent­kezni. Most, a nagy melegben boldogan lubickolnak, fröcskölnek, úszkálnak a gyermekek a strandon, a gyermekmedence sekély vizében, ahol baj nem érheti őket. Találkoztunk 1964-ben Most búcsúzunk és elmegyünk A mi időnk lejárt. Itthagyjuk kedves iskolánk Viszontlátásra hát... ...szállt az ének 1959-ben a Kossuth Lajos általános,-is­kola ballagási ünnepségén. Könnycsepp ragyogott mind­nyájunk szemében. De a köny- nyek hamar felszáradtak, s mosoly került arcunkra, mert vége lett az Iskolának. S akkor szétszéledt az osz­tály. Azóta öt év telt el. Küz­delmes, munkával teli öt év után újra együtt van az osz­tály. Az ötéves találkozót a Cifrákért vendéglőjében ren­deztük. Meghívtuk kedves ta­nárainkat, s velük együtt em­lékeztünk az általános isko­lában eltöltött diákévekre. Arra a múltra gondoltunk, amelyet együtt éltünk át. Az asztalok tele voltak fényké­pekkel, amelyeket kézről kéz­re adtunk egymásnak. Kirán­dulások, versenyek, ünnepsé­gek, vizsgák és más kedves emlékek jelentek meg előt­tünk. Aztán szóba került az isi, hogy ki .mit csinál, hol dol­gozik vagy tanul., De legtöbb­ször az a szó hangzott el, hogy emlékszel?! Órák alatt a padszomszédomm-al mindig beszélgettünk, és soha nem figyeltünk a magyarázatra. Egyszer aztán meguntuk, hogy a tanár mindig figyel­meztet bennünket, s nagy be­tűkkel belevéstü-k a padba, hogy „órák alatt nem beszél­getünk!” Amikor osztályfőnö­künk meglátta a pádon ékte­lenkedő figyelmeztető felírást, akkor azért szidott össze bennünket. Ez a kis történet is eszünkbe jutott, s jót mo­solygott rajta mindenki. Ké­sőbb előkerült a nyolcadikos osztálynaplónk is, melynek láttára felelevenedtVk előt­tünk a felelés borzalmai, iz­galmai. A régi emlékeket, amelyekre ma már mosolyog­va gondolunk, szívesen idéz­tük fel. —máté— Ígéretekkel nem lehet jóllakni! Naponta megismétlődő jele­netek játszódnak le a város zöldség b ol tj ai ban. — Sajnos, nem érkezett áru, sajnos nincs — az éppen ke­resett cikk. Az asszonyok mérgelődnek, szidják a boltvezetőt, aki. pe­dig jószerivel sokszor, édes­keveset tehet arról, hogy nincs megfelelő minőségű és meny- nyiségű áru. Pénteken este fél hat órakor a földművesszövetkezet keres­kedelmi osztályának vezetője immár ki tudja hányadszor reklamált volna — ha az ille­tő, akit illet — a MÉK-nél lett volna. Ugyanis egy ilyen na­pon is, mint a pénteki — (tud­valevő piaci nap), egész nap nem szállított a MÉK árut a Szabadság téri zöldségboltba. Joggal volt ingerült az osz­tályvezető, de nem kevésbé az üzlet vezetője. Ha ez az eset kivételes lett vo’na, hát még elmenne — panaszolták kese­rűen. De sajnos ez állandó „refrén”. Ehhez talán azt kell tudni, hogy Nagykőrös zöld­ségellátása központi készlet útján történik. Mit jelent ez. magyarul? A város zöldségellátását a MŰK biztosítja, a felvásárolt mennyiségű áru­ból. Mindennap le kell adni a rendelést az üzleteknek és ha a kívánt áru nincs raktáron, akkor a rendelkezés értelmé­ben az illetékes boltok a pia­con is megvehetik az árut a bolt részére, hogy a város el­látása ne szenvedjen kárt. A rendelkezés jó, de.. ezekkel a de-kel van baj na­ponta. Hiába adja le a rendelést a boltvezető akár írásban, akár pedig szóban — áru csak ritkán lesz belőle. Ugyanis amíg nem szállította le a MÉK az árut, addig nem vehetnek a piacon. Miután mindig megígérik a MÉK-nél a szállítást, nem vesznek, vár­nak, csak éppen csodálatos módon mindig baj akad az „nap” a szállítóeszköz kkel. Az ígéretekből nem fogynak ki, és mindennap fogadkoznák — ezek az ígéretek néhány esz­tendősek —, de sajnos zöldség nem lesz belőlük. Hiába minden fáradozás, ; amit a város vezetői évek óta j tesznek, hogy javítsák a város i ellátását, a MÉK emberei ke- I resztülhúzzák számításaikat. A i bírálatra mindig találnak meg- ! felelő „magyarázatot”, amivel \ azonban nem lehet sem az \ ebédet, sem a vacsorát meg- ! főzni. | Nehezen is érthető az ilyen i szervezés akkor, amikor a vá- ; roe 2000 hold kertészettel ren- ; delkezik és nevetséges, hogy \ egy tradicionálisan zöldség- j termelő városban minden év- j ben „hiánycikk” legyen a : zöldség. ______________(t. p.) M EGKEZDŐDÖTT AZ ARATÁS Az Arany János Ter­melőszövetkezetben é aratják az őszi árpát. Az Alsójárás dűlőben két kombájnnal aratnak, de mellette szükség van még kézi aratásra is. Ugyancsak az Alsójárás dűlőben kaszá'ják a lu­cernát. ezt a Monori- í brigád végzi. a kertészeti brigád veze­ti tője eltörte a lábát. Nem sok volt az egész, rosz- szul lépett le a motorról, el­esett. Egy erőteljes reccse- nés és már tehetetlenül ült a földön. — Jaj, lányok segítsetek! Nem tudok felállni — kiál­totta Jani bácsi, s a lányok, asszonyok riadtan szaladtak erről-arról. Otthagyták a palántálást. Keresztülugrál­ták a melegágyakat, csak­hogy minél előbb segíthesse­nek a brigádvezetőn. Mire odaértek, a bokája már dagadt, kékült. Tehetet­lenül nézték a szenvedő em­bert. Veres Julinak jutott eszébe, hogy be kellene sza­ladni az irodára és gyorsan kihívni a mentőket. Nem is telt bele egy ne­gyedóra, a hófehér mentő­autó ott porzott a dűlőuton. A kocsivezető meg a mentő­hordágyon szépen, gondosan begurította az öreget a kocsi­ba, s azzal az autó elsüvített a város irányába. Kedves egészségükre! I. rész iMásnap megröntgenezték ÍVJ Jani bácsi lábát. Az or­vos megelégedetten bólintott. — Szabályos törés. Semmi baj nem lesz, papa! Begip­szeljük és Katalin bálon akármilyen hegyesen táncol­hat. Másnap meg is történt. Térdén alól hófehér csizmát kapott az öreg. Lefektették a betegszobában egy csillogó vaságyra és azt mondták, maradjon nyugodtan. A jövő héten még megröntgenezik, és ha minden úgy van, ahogyan ök is szeretnék,, másnap mentőkocsival haza- küldik. Ott aztán legalább hat hétig pihenhet, ryasárnap délután volt. A V kórház kapuján ünnep­lőben sorozott be nyolc lány. Senki sem mondta volna, hogy a határból jöttek, olyan takarosak voltak. Mindegyik­nek a karján szatyor. Amikor a portás tudakolta, hogy kit látogatnak, egyhangúan vá. laszoltak. — Mi a csudát? Ennyien be sem férnek a betegszobá­ba — csóválta a fejét a por­tás, de azért legyintett an­nak jeléül, hogy csak men­jenek nyugodtan. Jani bácsi el sem tudott volna szaladni, úgy körül­fogták az ágyát. Csipoglak, csevegtek, nagyokat nevet­tek. A szoba többi betegei is örömmel hallgatták a vi­dám leánykacagást. Veres Juli kotorászott be­le először a műanyag sza­tyorba. Hófehér flaskát hú­zott elő, amit gyönyörűen megszínesített a benne ra­gyogó kadarka. Az öreg felé nyújtotta. Jani bácsi cset- tintett a nyelvével. í 4 — Hát ez, halljátok-e, na- ! gyón hiányzott. t m mellette levő ágyon'' /l őszhajú magyar kö- \ nyökölt a párnán. Nagyon \ mélyen elsóhajtotla magát, i — Bor? Haj de gyönyörű \ színe van! Jani bácsi odasúgta Juli- \ nak. — Kínáljátok meg! Áhítattal öntötte le a két j decit. Egy ággyal arrább egy \ másik beteg nyújtogatta a \ nyakát. — Egészségére, szomszéd. \ Gondolom jólesett. ö is kapott egy tele po- í kárral, majd a következő j ágyhoz indult Juli. Patonai \ Térkőt nem is kellett bíztat- \ ni. Ö is elővette az üveget 1 és a másik soron haladt vé- : gig. Szorgalmasan öntögette í a palackból az ezüstösen \ csillogó rizlinget. A harma- < dik lány sem akart kimarad- j ni, majd követte a negyedik, i így haladtak szép sorjában í és itatták a betegeket. \ (Folytatjuk.) f

Next

/
Thumbnails
Contents