Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-28 / 150. szám
A PEST MEGVEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM. 150. SZÄM HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA NÖVEKEDETT AZ AUTÓPARK 1964. JtJNIUS 28, VASÁRNAP Naponta több száz autó startol a benzinkút előtt, hogy a túrákra, kirándulásokra elegendő benzint tartalékoljon. De hogy mennyi benzint fogyasztanak naponta az autósok, ezt nem tudtuk meg, mivel a benzinkút vezetője azt közölte, hogy ez „szigorúim” bizalmas. (Tomcsányi felvétele) ★ ŰJ ZÖLDSÉGBOLT NYÍLIK A városi tanács végrehajtó bizottsága határozott a jelenlegi kenyérbolt hasznosításáról, miután megnyílik az új tejbár a Páka utca sarkán nemrégen épült szövetkezeti házának földszintjén. A közeli napokban költözik be a tejbárba a tejbolt, helyébe a kenyérboltot helyezik. A kenyérbolt helyébe pedig a város lakosságának jobb zöldségellátására egy újabb zöldségüzlete t létesítenek. ★ A Szabadság Termelőszövetkezetben 182 fólia alatt növekszik a paprika és a paradicsom. Fóliánként 600 tő paprika, illetve paradicsom van. ★ MONTMARTREI IBOLYA Kálmán Imre három felvonásos operettjét, a Montmartrei ibolyát a szolnoki Szigligeti Színház adja elő július 2-án, csütörtökön este 8 órakor a művelődési ház színháztermében.' ' ★ TANÁCSTAGOK BESZÁMOLÓJA Ma délután 5 órakor a Zsíros dűlő 19/b. szám alatt Szálai János tartja tanácstagi beszámolóját, holnap, 29-én , délután 2 órakor a Deák-tanyában Kramecz Ferenc, Bélteki Pál pedig kedden délután 6 órakor a Kecskeméti út 21. szám alatt tanácstagi beszámolót tartanak. ★ A Petőfi Termelőszövetkezetben hetven darab fejős tehén napi ezer literes istálló tcjátlagot ad. * Most folyik a felújítása a Kecskeméti úton a 31-es számú élelmiszerboltnak, a festési munkálatokat végzik. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Robin Hood új kalandjai, kalandos színes angol film. Szélesvásznú. Kísérőműsor: Bolgár hegyek között. Magyar híradó. Büszkék lehetnek a konzervgyárukra, városukra! THÜRINGIA KÜLDÖTTEI VÁROSUNKBAN A Simson-robogó hazájából, a hegyes Thüringiából Suhl megyéből jött városunkba az a három tagú pártmunkás delegáció, akinek vezetője maga Suhl megye első titkára Ottó Funke volt. Eljött vele két titkára, dr. Eberhard Denner és Hanz Götz is. Nagykőrösre Jámbor Miklós, a Pest megyei pártbizottság titkára és Biró Ferenc osztályvezető kísérte el. Az első útjuk a konzervgyárba vezetett. A szokásos protokoliáris fogadós után — ahol a városi pártbizottság titkára, Hegedűs László is ott volt, egykettőre - otthon érezték magukat a német _ vendégek. Számtalan kérdéssel „ostromolták” a gyár igazgatóját — Kovács Sándort. — Mennyit, hogyan termel a gyár, mik az ipari feltételek, hányán dolgoznak az üzemiben, mennyi a nők aránya? — kérdezték. Nagy volt a meglepetés, amikor ikiderült, hogy a konzervgyárban alig-alig találni férfit. — Szóval az asszonyok uralják a helyzetet? — tréfálkoztak a vendégek. De nem álltak meg ennél a kérdésnél sem, mert ezenbe- liül is arra voltak legkíváncsibbak, miként oldja meg a gyár vezetése a nők bevonását a vezetésbe, hány asszony, lány tanul, és hogy tudják az asszonyok második műszakjának tehermentesítését biztosítani? Az érdeklődés nem puszta udvariaskodás, — mint mondotta Ottó Funke — náluk a Német Demokratikus Köztársaságban, illetve szűkeb b hazájában, Suhl megyében is ezt tartják egyik legfontosabb feladatnak — a nők bevonását a termelésbe és az ezzel járó problémák megoldását v A beszélgetést természetesen üzemlátogatás is kísérte. Különösen a borsóvonal nyerte meg tetszésüket, de nem kevésbé a dzsemek készítése is. — A mi asszonyaink nagyon kedvelik a magyar kon- zerveket — mondotta Eberhard Denner. — Csak nem küldenek eleget! — Ez nem rajtunk múlik — hárította el nevetve Kovács Sándor, a gyár igazgatója. — Talán — mutatott a kíséretükben levő követségi attaséira — forduljanak hozzá bizalommal, hátha tud segíteni. A hasznos eszmecsere a késő déli óráig tartott. A vendégek az üzemben ebédeltek, majd a Petőfi Termelőszövetkezetbe mentek. A beszélgetést itt is ezernyi kérdés — indította, amit itt is a helyszíni „szemle’“ bizonyított. A termelőszövetkezet máskertje” megnyerte tetszésüket. S mivel a thüringiai termelőszövetkezetek nagyon sok szarvasmarhát tenyésztenek, Így az itteni állattenyésztésre is kíváncsiak voltak. Az 1-es üzemegység meglátogatása után megnézték a III. üzemegységben a 22 holdas paprikatáblát. A vendégek és vendéglátók a késő esti órákig vitatkoztak, érveltek, kicserélték egymás jó tapasztalatait és kölcsönös bizalom és barátság jegyében mondtak búcsút egymásnak. Fürödni jó! Károkat okozott a felhőszakadás a Szabadszállási úton és környékén Társadalmi munkával — árok A hirtelen jött „özönvíz” tengerré változtatta a Szabadszállási út 20-tól 26-ig terjedő részét, úgyszintén az Achim utca egy részét, valamint a Korsós, Haris és Munkácsi utcáik laposabban fekvő telkeit, lakóházait is. Egyik-másik ház kertjében még most is kötésig ér a víz. Elpusztullak a vetemények, megrongálódtak a gazdasági épületek. A sertéseket baromfiakat a magasabb fekvésű szomszédokhoz mentették át vagy ideiglenesen a padlásokra helyezték el. Régebben jobb lefolyása volt a környéknek — mondották, mert a Szabadszállási út mélyebb fekvésénél fogva levezette a vizet a régi vásártér gödreibe. A régi vásártér feltöltődött, a Szabadszállási út kikövezése megemelte az utat, s az út melletti vízlevezető árkok nem tudták a tengernyi vizet levezetni és az említett laposabb részeket öntötte el a víz. — Szerintük má volna a megnyugtató megoldás a belvíz elkerülésére — kérdezem Dobi Mihály kovácsmestert, aki az Achim utca 15. alatti portájáról villanymotorral szívatta ki a vizet az utcára. — A Szabadszállási út vízlevezető árkait mindkét oldalon szélesíteni és mélyíteni kellene. A lehulló nagyobb esőzéseket gyorsabban el tudná vezetni. Ekkora csapás és kár nem érné ezeken a lapályo- sabb területeken lakó, jobb sorsra érdemes dolgozókat. Egyes házak bejárata előtt — a lapos területen — az árkon átjáróul szolgáló cement- gyűrűk magasan vannak elhelyezve, ez a körülmény is akadályozza a víz lefolyását. — Egyébként — folytatta Dobi kovácsmester — ha az árok szabályozósára sor kerül, megszervezzük az érdekelt háztulajdonosok körében a társadalmi munkát az ügy mielőbbi elősegítése érdekében. —fehér— Kétszáz darab hampshiré csirkét neve] a városi törzsállomány kialakítására Barta Ambrusné a Csíkvár-dűlőben. * Az ősszel a város területén egy zöldségpavilont állít fel a Hunyadi Termelőszövetkezet. * Mecsker Inga, a Petőfi Térni elősző veik ezet ősz tön d í jasa jelenleg a kertészeti főiskolára készül. Most elsajátította a traktorvezetést, és maga is permetezte a II. üzemegységben a gyümölcsösöket. ¥ Kisméretű hűtőszekrényt ál• ütött be a Petőfi Termelőszövetkezet, a zöldségek tárolására egyik zöldségboltjában, tr A Közgazdasági Technikum levelező tagozatán holnap délelőtt 9 órakor kezdődnek az év végi összefoglalók' A tájékoztatás szerint az új évfolyamban első osztályba június 30-ig lehet még jelentkezni. Most, a nagy melegben boldogan lubickolnak, fröcskölnek, úszkálnak a gyermekek a strandon, a gyermekmedence sekély vizében, ahol baj nem érheti őket. Találkoztunk 1964-ben Most búcsúzunk és elmegyünk A mi időnk lejárt. Itthagyjuk kedves iskolánk Viszontlátásra hát... ...szállt az ének 1959-ben a Kossuth Lajos általános,-iskola ballagási ünnepségén. Könnycsepp ragyogott mindnyájunk szemében. De a köny- nyek hamar felszáradtak, s mosoly került arcunkra, mert vége lett az Iskolának. S akkor szétszéledt az osztály. Azóta öt év telt el. Küzdelmes, munkával teli öt év után újra együtt van az osztály. Az ötéves találkozót a Cifrákért vendéglőjében rendeztük. Meghívtuk kedves tanárainkat, s velük együtt emlékeztünk az általános iskolában eltöltött diákévekre. Arra a múltra gondoltunk, amelyet együtt éltünk át. Az asztalok tele voltak fényképekkel, amelyeket kézről kézre adtunk egymásnak. Kirándulások, versenyek, ünnepségek, vizsgák és más kedves emlékek jelentek meg előttünk. Aztán szóba került az isi, hogy ki .mit csinál, hol dolgozik vagy tanul., De legtöbbször az a szó hangzott el, hogy emlékszel?! Órák alatt a padszomszédomm-al mindig beszélgettünk, és soha nem figyeltünk a magyarázatra. Egyszer aztán meguntuk, hogy a tanár mindig figyelmeztet bennünket, s nagy betűkkel belevéstü-k a padba, hogy „órák alatt nem beszélgetünk!” Amikor osztályfőnökünk meglátta a pádon éktelenkedő figyelmeztető felírást, akkor azért szidott össze bennünket. Ez a kis történet is eszünkbe jutott, s jót mosolygott rajta mindenki. Később előkerült a nyolcadikos osztálynaplónk is, melynek láttára felelevenedtVk előttünk a felelés borzalmai, izgalmai. A régi emlékeket, amelyekre ma már mosolyogva gondolunk, szívesen idéztük fel. —máté— Ígéretekkel nem lehet jóllakni! Naponta megismétlődő jelenetek játszódnak le a város zöldség b ol tj ai ban. — Sajnos, nem érkezett áru, sajnos nincs — az éppen keresett cikk. Az asszonyok mérgelődnek, szidják a boltvezetőt, aki. pedig jószerivel sokszor, édeskeveset tehet arról, hogy nincs megfelelő minőségű és meny- nyiségű áru. Pénteken este fél hat órakor a földművesszövetkezet kereskedelmi osztályának vezetője immár ki tudja hányadszor reklamált volna — ha az illető, akit illet — a MÉK-nél lett volna. Ugyanis egy ilyen napon is, mint a pénteki — (tudvalevő piaci nap), egész nap nem szállított a MÉK árut a Szabadság téri zöldségboltba. Joggal volt ingerült az osztályvezető, de nem kevésbé az üzlet vezetője. Ha ez az eset kivételes lett vo’na, hát még elmenne — panaszolták keserűen. De sajnos ez állandó „refrén”. Ehhez talán azt kell tudni, hogy Nagykőrös zöldségellátása központi készlet útján történik. Mit jelent ez. magyarul? A város zöldségellátását a MŰK biztosítja, a felvásárolt mennyiségű áruból. Mindennap le kell adni a rendelést az üzleteknek és ha a kívánt áru nincs raktáron, akkor a rendelkezés értelmében az illetékes boltok a piacon is megvehetik az árut a bolt részére, hogy a város ellátása ne szenvedjen kárt. A rendelkezés jó, de.. ezekkel a de-kel van baj naponta. Hiába adja le a rendelést a boltvezető akár írásban, akár pedig szóban — áru csak ritkán lesz belőle. Ugyanis amíg nem szállította le a MÉK az árut, addig nem vehetnek a piacon. Miután mindig megígérik a MÉK-nél a szállítást, nem vesznek, várnak, csak éppen csodálatos módon mindig baj akad az „nap” a szállítóeszköz kkel. Az ígéretekből nem fogynak ki, és mindennap fogadkoznák — ezek az ígéretek néhány esztendősek —, de sajnos zöldség nem lesz belőlük. Hiába minden fáradozás, ; amit a város vezetői évek óta j tesznek, hogy javítsák a város i ellátását, a MÉK emberei ke- I resztülhúzzák számításaikat. A i bírálatra mindig találnak meg- ! felelő „magyarázatot”, amivel \ azonban nem lehet sem az \ ebédet, sem a vacsorát meg- ! főzni. | Nehezen is érthető az ilyen i szervezés akkor, amikor a vá- ; roe 2000 hold kertészettel ren- ; delkezik és nevetséges, hogy \ egy tradicionálisan zöldség- j termelő városban minden év- j ben „hiánycikk” legyen a : zöldség. ______________(t. p.) M EGKEZDŐDÖTT AZ ARATÁS Az Arany János Termelőszövetkezetben é aratják az őszi árpát. Az Alsójárás dűlőben két kombájnnal aratnak, de mellette szükség van még kézi aratásra is. Ugyancsak az Alsójárás dűlőben kaszá'ják a lucernát. ezt a Monori- í brigád végzi. a kertészeti brigád vezeti tője eltörte a lábát. Nem sok volt az egész, rosz- szul lépett le a motorról, elesett. Egy erőteljes reccse- nés és már tehetetlenül ült a földön. — Jaj, lányok segítsetek! Nem tudok felállni — kiáltotta Jani bácsi, s a lányok, asszonyok riadtan szaladtak erről-arról. Otthagyták a palántálást. Keresztülugrálták a melegágyakat, csakhogy minél előbb segíthessenek a brigádvezetőn. Mire odaértek, a bokája már dagadt, kékült. Tehetetlenül nézték a szenvedő embert. Veres Julinak jutott eszébe, hogy be kellene szaladni az irodára és gyorsan kihívni a mentőket. Nem is telt bele egy negyedóra, a hófehér mentőautó ott porzott a dűlőuton. A kocsivezető meg a mentőhordágyon szépen, gondosan begurította az öreget a kocsiba, s azzal az autó elsüvített a város irányába. Kedves egészségükre! I. rész iMásnap megröntgenezték ÍVJ Jani bácsi lábát. Az orvos megelégedetten bólintott. — Szabályos törés. Semmi baj nem lesz, papa! Begipszeljük és Katalin bálon akármilyen hegyesen táncolhat. Másnap meg is történt. Térdén alól hófehér csizmát kapott az öreg. Lefektették a betegszobában egy csillogó vaságyra és azt mondták, maradjon nyugodtan. A jövő héten még megröntgenezik, és ha minden úgy van, ahogyan ök is szeretnék,, másnap mentőkocsival haza- küldik. Ott aztán legalább hat hétig pihenhet, ryasárnap délután volt. A V kórház kapuján ünneplőben sorozott be nyolc lány. Senki sem mondta volna, hogy a határból jöttek, olyan takarosak voltak. Mindegyiknek a karján szatyor. Amikor a portás tudakolta, hogy kit látogatnak, egyhangúan vá. laszoltak. — Mi a csudát? Ennyien be sem férnek a betegszobába — csóválta a fejét a portás, de azért legyintett annak jeléül, hogy csak menjenek nyugodtan. Jani bácsi el sem tudott volna szaladni, úgy körülfogták az ágyát. Csipoglak, csevegtek, nagyokat nevettek. A szoba többi betegei is örömmel hallgatták a vidám leánykacagást. Veres Juli kotorászott bele először a műanyag szatyorba. Hófehér flaskát húzott elő, amit gyönyörűen megszínesített a benne ragyogó kadarka. Az öreg felé nyújtotta. Jani bácsi cset- tintett a nyelvével. í 4 — Hát ez, halljátok-e, na- ! gyón hiányzott. t m mellette levő ágyon'' /l őszhajú magyar kö- \ nyökölt a párnán. Nagyon \ mélyen elsóhajtotla magát, i — Bor? Haj de gyönyörű \ színe van! Jani bácsi odasúgta Juli- \ nak. — Kínáljátok meg! Áhítattal öntötte le a két j decit. Egy ággyal arrább egy \ másik beteg nyújtogatta a \ nyakát. — Egészségére, szomszéd. \ Gondolom jólesett. ö is kapott egy tele po- í kárral, majd a következő j ágyhoz indult Juli. Patonai \ Térkőt nem is kellett bíztat- \ ni. Ö is elővette az üveget 1 és a másik soron haladt vé- : gig. Szorgalmasan öntögette í a palackból az ezüstösen \ csillogó rizlinget. A harma- < dik lány sem akart kimarad- j ni, majd követte a negyedik, i így haladtak szép sorjában í és itatták a betegeket. \ (Folytatjuk.) f
