Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-28 / 150. szám

10 "^r/ÚriaD 1964. JÚNIUS 28, VASÁRNAP JAPAN, A XVIII. OLIMPIA ORSZÁGA Megtalálták az őskukoricát •..ísíí.V*' társelnök képviseli a magyar sporfcbélyeggyűjtőket. j ~ '\ TÚL A SZÁZEZREN Az utolsó adatok szerint a Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége felnőtt kö­reinek száma 940 körül van, csaknem 82 000 gyűjtővel. Az ifjúsági körök száma meg­haladja az 500-at, csaknem 19 000 gyűjtővel. Érdekes pél­dául, hogy az utóbbi időben Kecskeméten három új fel­nőtt kör alakult, köztük a Mezőgazdasági Kísérleti In­tézetben is. Üj kört alakítot­tak Budapesten például a MALÉV dolgozói. A jelek sze­rint a művészeti munkával foglalkozók között is egyre inkább tért hódit a bélyeg- gyűjtés és a már régebben működő Híradó és Dokumen­tum Filmgyár köre után a Pannónia Filmstúdió dolgozói is új kört szerveztek. Az olaszországi Riminiben június 26. és július 6. között rendezik meg a hagyomá­nyos nemzetközi sportbélyeg- parádét. A Verso Tokyo 1964 elnevezésű olimpiai és sport­bélyeg kiállításon tíz magyar bélyeggyűjtő legszebb sport­bélyeg összeállítása is részt vesz. A magyar anyag egyik legértékesebb része a mint­egy 180 albumlapon .elrende­zett, , több mint 1000 bélyeg­ből álló gyűjtemény, amely­ben hiánytalanul megvan az 1960-as római olimpia alkal­mából a világon kiadott ösz- szes sportbélyeg. Hasonlóan teljes összeállítású az inns­brucki téli olimpia alkalmá­ból megjelent bélyegek gyűj­teménye. A kiállításon Kossá István, a Magyar .Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetségének elnöke és Varadi Imre ügyvezető mert rövidítése. 54. Vágyakozásá­ba majd belepusztul. 56. Régi férfi, viselet. 58. Vörös — angolul. 59 Valamely dolog alól. 61. Neves perzsa költő (Chajjám 1040—1124) 02. Szór, szer, szőr — németül. «54 Tégla fajta. 65. Megállj 1 — neme­iül. Kétbetűs szavak: O. TT. — I. P. — V. E. — A. V. — Függőleges: 1. Intézményt létesít. 2. Hosszú Idővel ezelőtt. 3. Figyelmeztetés. 4. A valósághoz igazodó. 5. Apró részeire széteső. 6. Bonn nagyob­bik része? 8. Község a ráckevei já­rásban.® 9. A szarvasmarhák csa­ládjához tartozik. 10. A Szajna mellékfolyója. 11. Svéd légiforgal­mi társaság. 12. Papagájnév. 15. Az írással és olvasással tisztában vannak. 18. Az ecet latin neve. 23. Nagyobb edények. 25. A gyorsnál gyorsabb. 27. Böröcske. 23. Fontos belső szervünk. 31. Eltaszít. 37. El­fogyasztja ebédjét. 46. Kacsingat. »2. Terii o. o vallomást tesz vaialn ellen. 41. Magyar operaénekes (Endre) 47. Kiváló, különleges — franciául. 30. Vásárló. 52. Sze­dés — németül. 55. Felelőssé tesz — fordítva. 37. Keserű folyadék, amelyet a máj választ ki. 60. A. I. L. 62. Idegen női név. Kétbetűs szavak: AL—TE—MA— AK—TZ — ED—EY—AT—KG—LY— NH—TIK. •k Az idézett Petőfi verssorok meg­fejtését kérjük 1864. július 6-ig be­küldeni. A megfejtők között Könyvjutalmat sorsolunk ki. Az 1864. június 7-i rejtvényünk helyes megfejtése: „Szent június kö_ nyörülj rajtam” — „Június van h nagyon magam vagyok”. Mind­két vers szerzője: Ady Endre. Jutalmazott megfejtők: Szeréml rajomé, Gödöllő, Táncsics M. u. 60. — özv. Fábri Béláné, Monor, Kisfaludy u. 13. — Bódis Ferenc, Veresegyház, Mogyoródi út 22. — Patay Ferenc, Páty, Kossuth u. 58. — Lengyel Józsefné, Dabas, Táncsics M. u. 8. — Mandel Ti­bor, Nagykőrös, Csokonay u. 1. — Szentesi Gyuláné, Aszód, járási tanács eü. csoport — Ferenezy Já- nosné. Üllő, Nagy S. u. 2. — Mol­nár Margit. Szigetszentmiklós, Kossuth L. u. 4. — Horgos Éva, Cegléd, Sallal Imre u. 31. A könyveket postán küldjük el. \ Pályázat a körök részére: Az év legszebb magyar bélyege körök vehetnek részt, egyé­ni pályázatokat nem vesznek figyelembe. A körök taggyű­léseken, összejöveteleken, mi­nél szélesebb közvéleményku- tatás útján alakítsák ki vé­leményüket. A pályázatokat legkésőbb 1964. augusztus 1-ig kell beküldeni a szövetség tit­kárságának címére. Ered­ményhirdetés és a díjak át­adása az 1964. évi bélyegnap keretében lesz. Mivel a pályázat az év leg­szebb bélyegét kívánja meg­állapítani, nem sorozatot, ha­nem konkrétan egy bélyeget kell megnevezni. A vélemény kialakításánál figyelembe ve­szik a bélyegek művészi meg­oldását és technikai kivitelét egyaránt. * i A MABÉOSZ, a Filatelista Újságírók Magyarországi Szervezete és a Filatéliai Szemle a hazai felnőtt bé­lyeggyűjtő körök részére pá­lyázatot hirdet. A pályázat célja közvéleménykutatás út­ján annak megállapítása, hogy a gyűjtök többségének véleménye szerint az 1963. jiF lilts 1.—1964. június 30. kö­zött megjelent magyar bélye­gek közül melyik volt a leg­szebb? A legtöbb szavazatot elérő bélyeg tervezője értékes dí­jat kap. Azok között a körök között, amelyek a legtöbb szavazatot elért bélyeget ne­vezték meg, bélyegajándéko­kat sorsolnak ki. A pályázaton csak felnőtt Magyar „válogatott“ a rimini nemzetközi sportbélyeg kiállításon Az amerikai kutatók megta­lálták a kukorica régóta kere­sett vad formáját. A Mexico City várostól délre levő Te- huacani, völgy egyik barlang­jában konyhai hulladékanya- gok között a vadkukorica ma­radványaira bukkantak. A le­let- azért nagyjelentőségű, mi­vel a régi Amerika egész me­zőgazdasága éppen a kukori­cán alapult. A vadkukorica az egyszerű füvekhez hason­lított. Csupán kis csövei vol­tak, amelyek egyáltálán nem emlékeztetnek a mai nagy csövekre. Arra következtetnek, hogy a kukorieatermeszlés időszámításunk előtt körülbe­lül 4—5000 évben pontosan a Tehuaeani völgyben indult meg. ______________ C saknem 20 kilo­grammos érme Az idei New York-i kiállítá­son egyéb érdekességek mel­lett a XVII. századból szár­mazó figyelemreméltó svéd ér­mét is kiállítottak. A téglalap alakú, 30x64 centiméter mére­tű érme 19,8 kilogramm nehéz. Minden bizonnyal a világ leg­nagyobb és egyben legnehe­zebb érméje. A svéd pénzver­de 1667-ben összesen 26 552 | ilyen érmét bocsátott forga­lomba, közülük azonban csu- j pán 3 darab maradt meg. , Bélyegújdonságok a holland televízióban ; Rendszeresítették a bélyeg- 'gyűjtőknek szóló adást a ! holland televízióban. Havon- í ta egyszer megjelenik a kép- ! ernyőn J. J. Kiggen ismert í bélyegszakértő és teljes ne- ; gyedórán át részletes tájé- ikozt-atást ad a világ bélyeg- I újdonságairól. A műsorszám ! népszerűségére jellemző, hogy • híre Hollandián túl is elju­• tott és a környező országok- ; ban, többek között a Német ! Szövetségi Köztársaságban is ' igen sok nézője akad. és Nankingot is, aminek kö- ? vetkeztében megszakadtak a ^ kapcsolati* a két ország kö- J zött. Toyolimo ITideyoshi so- J gun 1590-ben egész Japánt J ellenőrzése alatt tartotta ésj megkezdte nagyratörő hódító J terveinek megvalósítását. Kétj esztendővel később inváziót 2 indított Korea ellen, s azt? remélte, hogy hamarosan £ Mandzsúria, Formoza (Táj- j; van) és a Fülöp-szigetek is ^ birodalmához tartoznak majd. De kínai segítséggel kiver- ^ ték a japán seregeket Ko- J reából, a szamurájok hódi- J tási vágya alábbhagyott: Ja- J pán kénytelen volt lemon-í dani Korea bekebelezéséről. ? 1633: y Bezárják Japán kapuit Japán egységes feudális ál- í Iámmá kovácsolódott, de aj Tokugawa sogunátus alatt ff megkezdte hermetikus elzár- J kozását a külvilágtól. 1633-banJ megtiltották az ország elha- J gyását, vagy idegenek belépé- J set! Hat évvel később a hol- J land és a kínai kereskedők J számára engedélyezték a kiké- J test Nagaszakiban, de a hol- 2 land kereskedőket valóságos | gettóban tartották, nem érint- y kezhettek a lakossággal. A hermetikus elzárkózott- ^ ság több, mint kétszáz esz- J tendeje tartott. A Tokugawák J uralma idején a szamurájok J kegyetlenül letörték a jogfosz- J tottságban élő, elégedetlenke- < dö parasztok és kézművesek ? felkelését. 2 ? 18Ő3: Amerikai hajó ^ Edo előtt 1853-ban H. C. Perry sorba- ff jókapitány vezényletével be- 2 futott egy amerikai hajóraj aj máj Yokohama (akkor Uraga) ff kikötőjébe, az Egyesült Álla- ^ mok elnökének üzenetével: ha- J rútságot ígért, kereskedelmi J kapcsolatokat ajánlott, vala- ff mint a két ország kikötőinek j kölcsönös megnyitását. A kö- J zeli Edóban (ma Tokió) lakó ff sogun nem várhatott hosszú ideig a válasszal, mert az ame- J rifcai hadihajók fenyegetően J felsorakoztak, végül is egy- ff oldalú kedvezményeket kény- J szerítettek ki az amerikai ke- ff reskedők számára. Hollandok, J angolok és oroszok követték | őket, mindannyian területen- J kívüliséget biztosítottak pol- J gáraiiknak, áruikat pedig vé- ^ dővámok nélkül szállíthatták í a japán piacokra. A japán kéz- J műipar válságos helyzetbe ke- j rült. Hamarosan a földesurak- \ tói a parasztokig mindenki til- ; takozott a drága külföldi áruk« behozatala ellen. A sogun j azonban meghátrált a hadi- : hajókkal- a tiltakozó japánok- í ra támadt amerikai—angol— • francia—holland flotta fényé- ; getésétől. í Az elégedetlenkedők Kyoto-; ban,.a császár székhelyén gyű- \ lekeztek, s 1867-ben megszűnt í a Tokugawa sogunátus. Mutsuhitó császár Tokiót i (az akkori Edo kapta ezt a \ nevet) tette Japán fővárosé-; vá, reformokba kezdett, az erő- í södő népmozgalmaktól való í félelemben azonban a feudális ' urak, az erősödő burzsoák és j a szamurájok közös frontba tö ! mörültek. A feudális befolyás • erős maradt, ezt tükrözte az; 1889-ben elfogadott első írott; japán alkotmány is. A kapitalizmus gyors ütem-; ben fejlődött — állami segéd- ; lettel épültek az első gyárak,! nyíltak meg az első nagy bá- í nyák. A nagy vállalkozások« azonban évek múltán a mo- : nopóliumók kezébe kerültek.! 1869: Tokió és Yokohama kö- \ zött megnyílt a táviratszolgá- j lat. 1871: Megjelent az első ja-i pán újság. 1872: A Yokohama \ és Tokió közötti vasútvonalon j megindul a forgalom. (S. T.) Jövő héten: „Nippon hivatása.. Gésák és kimonók, facipőben járó női szépségek, s ezer­éves módszerekkel halászó hokkaidói halászok — ez a XX. század Japánjának egyik oldala. Százezertonnás olajszállító hajók, vagyis a világ legnagyobb fehérhajói és a világ legki­sebb televíziós vevőkészülékei, amelyek a női táskákban is kényelmesen elférnek — ez a mai Japán arcának másik olda­la. A sintoizmus megszállottái, égő fahasábokon táncoló budd­histák — ugyanakkor 700 ezernél több egyetemista és főisko­lás. Ez is a mai Japán képéhez tartozik, annak az országnak arcvonásához, amelynek fővárosában, Tokióban az idén októ­berben rendezik meg a XVIII. nyári olimpiai játékokat. A sok arcú, de ma is titokzatosnak tűnő Japánt mutatjuk be vasár­naponként közlésre kerülő cikksorozatunkban. Kik a japánok? a japanoK a mongoloid — az úgynevezett „sárga” — népfajhoz tartoznak, állítják a japán tudósok, megcáfol­ván azokat a külföldi állí­tásokat, amelyek szerint a japán nép a malájok és más ázsiai népek keverékéből származna. Ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy még a legújabb antropológiai kuta­tások sem tisztázták végle­gesen a japán nép eredetét. A háború utáni archeológiái kutatások során felszínre ke­rült kőeszközök azt bizo­nyítják, hogy százezer évvel ezelőtt már emberek lak­ták a japán szigeteket. Ma a japán nép homogén. Az egyetlen kisebbséget az ainuk alkotják. Mindössze 40 ezer ainu él Hokkaido hegy­vidékein, s többségük meg­őrizte hagyományos életfor­máját Ök voltak Észak-Ja­pán őslakói, akiket a szige­tekre érkező japánok leigáz- tak. Az ainuk halászatból és vadászatból élnek, s a múlt században velük szem- • ben alkalmazott elkülönítő politika után manapság egyre inkább asszimilálódnak a la­kosság többségével. Számuk olyan jelentéktelen, hogy idegenforgalmi látványosság­nak is kevésnek tűnnek... (Érdemes megjegyezni, hogy a 95—96 millió japán mellett mindössze 600 ezer koreai, 45 ezer kínai, 5 ezer európai és 13 ezer észak- és dél­amerikai él Japánban, nem számolva a megszálló ameri­kai katonaság létszámát. Te­hát együttesen sem érik el a lakosság egy százalékát!) Sintoizmus és buddhizmus A félnomád japánok az időszámítás utáni III—IV. szá­zadban kezdtek a feudális államalakulat megteremtésé­hez, de ugyanakkor már gyarmatot is alakítottak Ko­rea déli részében. A törzsi vezetők — főpapok és fő­papnők, akik legtöbbször val­lási alapon uralkodtak — a VI—VIII. században feudális uralkodóosztállyá alakultak, így jöttek létre a dajmio-k, királyi joggal uralkodva a fejedelemségekben. Ekkor már három nagy vallás versengett egymással: 1. a természetimádásból ala­kult sintoizmus, amely ké­őbb a nap és a» hold, majd íz ősök és hősök iránti íódolat vallása lett, s ma >6 millióan követik; 2. a kon- ■icianizmus és 3. a buddhiz- nus, amelynek ma 30 millió japán hódol. A különböző /állások, kulturális behatá­sok Kínából, illetve Kínán ;s Koreán keresztül jutottak i japán szigetvilágba, ugyan­így, mint az írás alapja, a cülönböző használati eszkö- !Ök. Az időszámításunk utáni 305-ben váltak a jamato törzs királyai a legfőbb hatalom Birtokosaivá, 645-ben azon­ban a Tajka-reformáció fel­szabadította a fél rabszolgá­kat, s az összes földeket ál­lami tulajdonná nyilvánítot­ta. Az új feudális birodal­mat — amelyet új fővá­rosáról „N arra-birodalomnak” neveztek — koreai—kínai mintára szervezték. A földek azonban lassan visszakerül­tek a dajmiókhoz, a köz­ponti hatalom bomlásnak in­dult, amíg 1912-ben .lorito- mo sogunt — főhadvezért — választották uralkodónak a Genji-klán tagjai. Joritomc a császárt kizárólag az egy­házi hatalom birtokosaként ismerte el. A mongolok eb­ben az időben két inváziót is szerveztek Japán ellen, amelynek hajósai, kereske­dői és kalózai viszont Ko­rea, Kína és a Déli-tenge­rek szigetei körül tevékeny­kedtek. Közben kialakult a kato­nai nemzetség, a szamurájod. rétege. Kik voltak a szamu­rájok? Katonai érdemeket szerzett jobbágyaikat felsza­badították a feudális urak és birtokokat ajándékoztak nekik. A szamurájok növek­vő serege egyre hareiasab- ban lépett fel, először ki­sebb támadásokat intéztei Kína ellen, majd a XVI. szá­zadban állandó rettegésber tartották a part menti kína városokat. Kifosztották Amoj Táncsics Mihályt, a szegényparasztság és a munkásság ér­dekeinek lelkes harcosát a Habsburg-önkény külföldön megje­lentetett művei miatt bebörtönözte. A negyvennyolcas szabad­ságharc alatt a magyar nép szabadította ki Táncsics Mihályt a börtönből. Erről emlékezik Petőfi Sándor A 15-ik, Március, 1848 című versében. A forradalmi-demokrata író halálának 80. évfordulóján a versből idézünk egy szakaszt. Sorrend: vízsz, 1., függ. 20. és 13., vízsz. 7. Vízszintes: 13. Ajulásszerű állapotba kerül. 14. Operaénekesnő (Lili). 16. Az amerikai manlok-növény gyökéré, bői készített igen tápláló liszt. 17. A virágos növény szaporító szer­ve. 18. Névelös edény. 19. Angol gyérmekgondozónő. 21. Mint a függ. 6 sor. 22. Tömör. 24. Ke­ményre edzett. 26. Község a vá.'i járásban. 27. Réz és ón szi’árd öt­vözete. 29. A törölt csontok rögzí­tésére használják. 30. Soha — né tnetül. 32. S. I. — fonetikusan. 33. A hangerősséget fokozó berende­zések. 34. Esemény. 35. Hirtelen támadt meglepő gondolat. 36. Sérülés. 38. Magyar Tudományos Akadémia. 38. Az etióp hercegek neve. 41. Meghatározott órára. 43. Kerekded nyílás. 45. Angol sziget- I csoport az Atlanti-óceán nyugati • részén. 46. Ez majdnem szag? 4L ! Káposztafej?!? 49. Táplálkozó. 51. ; Ittas az iszákosok nyelvén. o3. ! Görög politikai párt nevének is-

Next

/
Thumbnails
Contents