Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-27 / 149. szám

STRAND A községi ta- «•jgjí't nácstól nyert ér­ájt. tesülésünk sze­■LT rint a monori­jjy erdei strandon si­grm, került a szivaty­tyűt megjavítani és ha mindéit jól megy —■ vasár­nap már füröd­hetnek a vendé- A gek. Jobb ké­|v sőn — mint soha! (Arról is értesül­tünk, hogy ha­sonló esetek el­kerülésére a kö­zel jövőben a tanács egy búvárszivattyút szándékozik vásárolni.) ft te a HONOB'Vnm A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜIO N K j_A PASA VI. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1964. JŰNIUS 27, SZOMBAT .lo iparos lánya Ki szögezze a ládákat ? Gazdálkodás a munkaerővel — Ügyeletes orvos vasár­nap Gombán—Úriban dr. Pénzes János (Gomba); Gyom­ron—Mendén dr. Balogh Sán­dor (Gyömrő, Steinmetz ka­pitány u. 12. Tel,: 26); Üllőn dr. Csik Pál. — Rendkívüli ülést tart kedden a járási tanács vb, amelyen megtárgyalják a fel- szabadulásunk 20. évfordu­lójának megünneplésére ki­dolgozott tervezetet. — ítéletet hirdetett a já­rásbíróság a pilisi erőszakos­kodó fiatalemberek ügyében. Gál Pált 3 és fél, Bálint Sándort 3 évi szabadságvesz­tésre ítélték. A védelem enyhítésért fellebbezett. — Motoros ámokfutó. Száz­kilométeres sebességgel szá­guldott motorkerékpárral köz­területen Tuka János (Pi­lis, Gárdonyi Géza u. 1.) A mások és saját testi épsé­gét veszélyeztető száguldo­zol 1500 forintra bírságol­ták. — őrizetlenül hagyta a reábizott lovaskocsit Gulyás János (Tápiósáp, Béke u. 35.) a mendei 3-as számú ital­bolt előtt. 120 forintra bír­ságolták. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Déryné. Gomba: Hogy állunk, fiatalember? Gyömrő: Po- gányok ideje. Maglód: Jánosik II. (széles). Mende: Úri muri. Monor: Hogyan lettem vezérigazgató? (széles). Nyáregyháza: Szerencsés bukás. Pilis: Egy ember, aki nincs. Tápiósáp: Malachius csodája. Tá. piósüly: A nagy riport. Úri: En és a gengszter. Üllő: Optimista tra­gédia (széles). Vasad: Ordasok kö­zött. Vecsés: vigyázat, feltaláló! (saéles). Járásunk első félévi fel- vásárlási tervét június 20-ig csupán 78 százalékra tudtuk teljesíteni. A lemara­dás legfőbb oka az, hogy 4300 helyett csak 3156 sertést tud­tunk felvásárolni. Azért ilyen keveset, mert kevés a hízó­alapanyag és a hízóba fogott állatok sem érik el határidőre az átadási súlyt. Az egyéni és háztáji gazda­ságokból nagyon kevés sertés felvásárlására kötöttek szer­ződést. Pedig Vecsésen, Vasadon, Pili­sem Gombám Úriban és Üllőn Járásunk lakói közül mint­egy 55 ezer ember folytat ke­reső foglalkozást. Ennek a lét­számnak mintegy 35 százaléka nő. Harmincötezerre tehető a Budapestre, vagy más — a já­rás területén kívül eső — munkahelyre bejárók száma. A járásban levő tsz-ek, mező- gazdasági üzemek, ktsz-ek, löddművesszövetkezetek, a vállalatok és telephelyek, hi­vatalok, intézmények 17 ezer embert foglaikozLatnak. Jelen­tős számmal vannak járásunk területén kisiparosok, kiske­reskedők, magánalkalmazot­tak is. Munkaközvetítésre az el­múlt évben 112 férfi és 358 nő jelentkezett. A járási tanács munkaerőgazdálkodási cso­portja közülük 58 férfit és 170 nőt helyezett el. Ez év első öt hónapjában 10 férfi és 160 nő kérte munkábahelyezését. Közülük elhelyeztek 9 férfit és 81 nőt. A munkakörökben nem válogatók részére minden­kor tudnak helyet bizto­sítani. Sokan vannak azonban olya­nok (különösen nők), akik is­kolai végzettséghez vagy szakképzettséghez kötött mun­kakörben (irodában, vendég­látóiparban) szeretnének elhe­lyezkedni, kellő képesítés nél­kül. Jellemző a válogatásra annak a nőnek az esete, akit a munkaügyi főelőadó a fővá­rosi kertészethez akart irányí­tani, s aiki ezt felháborodva utasította el, mondván: ö bi­zony nem fogja a körúton a parkot locsolni, mert ö ipa­rosnak a lánya! Nagy a vonzereje a gebi- nes üzleteknek, a közétkeztetést biztosító konyháknak; ha ilyen helye­ken megüresedik egy-egy ál­lás, a pályázók csoportosan jelentkeznek a közvetítőnél. még bőven lenne erre lehető­ség. Termelőszövetkezeteink (így az ecseri, bényei, üllői, a pilisi Hunyadi) az utóbbi idő­ben Tolna és Baranya me­gyébe járnak sertést vásárol­ni. A felvásárlási csoport dol­gozói is szándékoznak le- útazni ezekbe a megyékbe, a hízóalapanyag felkutatására. Vágómarhából 90, barom­fiból 86 százalékos tervteljesí­tésre számíthatunk. Tojásból 252 százalékra állunk a tervteljesítéssel. A tejfelvá­sárlási terv teljesítése is biz­tosítottnak látszik. Az elmúlt évben 1612 mun­kakönyvét váltottak ki járá­sunkban, ennyi új munkaerő kapcsolódott be a termelésbe. Ezek közül kb. 1400-ra tehető az iskolájukat elvégző, s mun­kához kezdő fiatalok száma. Az általános iskolát elvégzők­nek átlagban 60 százaléka megy ipari tanulónak, 30 szá­zaléka iratkozik középiskolá­ba, s kb. 10 százalék az, amely otthon marad vagy alkalmi munkákból él. Ktsz-einkbem 144, kisiparosoknál 63, a föld­művesszövetkezeteknél 24, üzemeinkben 43 ipari tanuló dolgozik. Mezőgazdasági ipari- tanúló-képzésben részesül je­lenleg hét fiú és hat leány. Ebben az évben további 11 fiúval és 13 leánnyal kötöttek mezőgazdasági ipar kitanulá­sára szerződést. Meglepő e té­rem a tápiósülyi Virágzó Tsz vezetőinek magatartása, akik nem voltak hajlandók leszer­ződtetni a jelentkező ipari ta­nulót. A múlt évben tizennyolc, ebben az évben nyolc börtön­Monoron 116 cigánycsalád él, közülük csak huszonhat­nak a lakáskörülménye mond­ható elfogadhatónak. Az el­múlt másfél évben tizennégy cigánycsalád vásárolt telket, de csak kettő folytat az elő­írásnak megfelelő építkezést. A községi tanács minden erővel segíteni kívánja, hogy valamennyien megfelelő, kulturált lakáskörülmények közé kerüljenek, öt újabb tel­ket adtak át az OTP-nek ér­tékesítésre, meghagyván azt, hogy ezeknek megvásárlásánál elsősorban a cigányokat része­sítsék előnyben. Felkérték az OTP-t: fejtsen ki nagyobb propagandát annak érdeké­ben, hogy a cigányok megis­ből szabadult ember jelentke­zett a munkaügyi szerveknél, s kérte: segítsék elhelyezke­désében. Ez minden esetben meg is történt. A munkaügyi főelőadó értesülései szerint munkájuk és magatartásuk el­len azóta nem volt kifogás. Az utóbbi időben egyre több csökkent munkaképességű sze­mély kér segítséget elhelyez­kedéséhez. E téren nagyon ke­vés eredményt sikerült csak elérni, mert a vállalatok, in­tézmények nem jelentik be, ha ilyen munkakörben üresedés van náluk, azt többnyire sa­ját hatáskörükön belül oldják meg, áthelyezéssel. A Mo­non Állami Gazdaság láda- készítő üzemében több éve már egészséges, teljes erővel bíró férfiak szögezik a lá­dákat, pedig a rendelkezések értel­mében ebben a munkakörben kizárólag csak csökkent mun­kaképességűeket lehetne fog­lalkoztatni. merhessék, milyen feltételek mellett vásárolhatnak telket, illetve kaphatnak építési köl­csönt. A községi agyagbányából a vályogvetéshez, illetve a sár­fal építéséhez a szükséges agyagmennyiséget ingyenesen rendelkezésükre bocsátják. Kisméretű típustervet is ké­szíttetnek, amelyet szintén díjtalanul igénybevehetnek az építkezni szándékozó cigányok. Továbbra is gondot fordíta­nak arra, hogy a cigánytelepü­lésen a lakásviszonyokat elvi­selhetőbbé tegyék. Ez évben megépítenek ott egy nagyobb szeméttárolót és ősszel bőví­tik a villamos hálózatot. Mennyi esett Medárd óta? Június hónapban meglehetősen nagymennyiségű csapadék zúdult le a járás területén. Megérdeklődtük a Meteorológiai Intézet monori megfigyelő állomásán, hogy a község mennyi esőt kapott az utóbbi időszakban? Ki­derült, hogy június 8-án, az esőt hozó Medárd napon 12,6 milliméter volt a csapadék. A legtöbb esőt (44,8 millimé­tert) június 9-én kapta Monor. Június 16-án 17,1; 17-én 11,9; 22-én 19,6 milliméter volt a csapadék. Sok eső hul­lott le e hét szerdáján, június 24-én is: 34,8 milliméter! Nagy a lemaradás a sertésfelvásárlásban Bejártuk Tolnát —Baranyát a sertések után Telekkel, anyaggal, típustervvel segítik a cigányok lakásépítkezését Monoron A taliga Abban nincs semmi csodá­latos, ha egy házhely gazdát cserél. Abban sem, ha az új tulajdonos házat akar építe­ni rá. Mégis sokan mosolyog­tak rajta, mikor Gyomron a Pázmány utca 8. szám alatti telekre akadt új vevő. — Ugyan, mit akarnak, azzal a vízfészekkel? — mondták az emberek. — Hiszen a négyszáz öles telek egyes pontjai kö­zött három-négy méter szint- különbség is van. Ekkor került elő a főszerep­lő, egy agyonhasznált, nyi­korgó kerekű kubikostaliga. Hajnali négy ómkor már homokos földdel megpúpozva nyikorgóit a telken. Egészen reggel 7-ig. Mikor a gaz­da dolgozni ment, a taliga pihent. Délután 4-ig. Utána is­mét rótta a métereket, föld­del a gyomrában. Ez így ment hétről hétre, hónapról hónap­ra. Ki sajnálkozva, ki kár­örömmel nézte a sovány, meg­tört ember és a taliga örökös csatáját. Ám a szintkülönb­ség egyre kisebb lett, két-há- rom méterre apadt. Ha a taligának baja volt is, nem pihenhetett sokáig. Egy­kettőre megjavították és kez­dődött elölről a munka. És a szintkülönbség is még kisebb lett. Már a két métert sem ér­te el. A csendes szemlélőben kezdett ébredezni a szimpátia a szívós, kitartó munka lát­tán. Az őszhajú férfi megtö­rölte izzadt homlokát kidagadt erektől „díszített” kezével, és újból megragadta a taliga szarvát. Ez a csendes harc közel két évig tartott. Ma a telek olyan, mint az asztal, sima. Gyü­mölcsfák váltogatják egymást a szőlőtőkék között. Az agyonhasznált kubikostalíga panaszos nyikorgása már nem hallatszik hajnalban. Pihen. Eresztékei meglazulva, gyom­ra üresen, talán arra vár, hogy újból megjavítsák, s is­mét vállaljanak vele ilyen gi­gászi munkát. A taliga története nekem nagyon ismerős, nagyon ked­ves, hiszen a sovány, ősz em­ber, aki a két szarva között görnyedt: az apám. Gyarmati Sándor ARATNAK NYÁREGYHÁZÁN ömlik a mag a kom­bájnból; vigyáznak min­den szemre a tsz dolgo­zói: Kocsis Sándor, Szi- ra István és Molnár Já­nos (kép jobbra). Haszonbárom hold ár­pát vágott le a gép a Baár-dűlőben. Jól halad az SZK—3-as, amelyet Péter Attila és Kong- rácz Mihály vezetnek (alsó kép). (Foto: Péterffy) Ostomyeles világítás Pilisen Társadalmi munkával pótolják — ha kevés a pénz BESZÉLGETÉS EGY TANÁCSELNÖKKEL Halasi János elvtárssal, a pilisi tanács elnökével beszél­gettünk el a napokban mun­kájáról, terveiről, a község fejlődéséről. — Mielőtt idejöttem, majd- nerrl egy évig elnök nélkül volt a községi tanács. Első fel­adatomnak tekintettem — mondta Halasi elvtárs ' —» a testületi munka megjavítását, a meglehetősen; szétzilált ta­nácstestület összefogását. Az­előtt a tanácsüléseken a ta- nácstagságnak ötven-hatvan százaléka vett részt, ezt az arányt sikerült feljavítanunk nyolcvanöt százalékra. Elér­tük, hogy időben, írásban ké­szülnek el a vb és a tanács­ülés! anyagok, ez is fontos ve­lejárója a rendszeres, szerve­zett tanácsi tevékenységnek. — A tanácstagoktól sok segítséget, aktív támoga­tást kapunk, különösen a társadalmi mun­ka szervezésében. Kovács Fe­renc tanácstag jó szervező- munkájának köszönhetően a közelmúltban egy kutat fúr­tak társadalmi munkában. Megemlíthetném még dr. Kántor Ferencné és mások ne­vét és tevékenységét is, akik­től nagyon sok segítséget ka­punk. * — Évente egymillió forint körüli összeget tudunk fel­használni a község fejlesztésé­re, szépítésére. Nagy gond en­nek az összegnek a felhaszná­lása, hogy mindenkor arra költsük, aminek a megvalósí­tása a legesedékesebb. Szeret­ném hinni, hogy ez eddig si­került, s a rendelkezésűnkre álló anyagi eszközöket a leg­hasznosabb célokra for­dítottuk. 460 ezer forintot költöttünk villamosításra, 350 ezer forin­tot új orvosi rendelőre, 190 ezer forintos költséggel rend­behozattuk a művelődési ott­hont, három kilométer járdát építettünk az elmúlt években. Felújítottuk a tanácsházát, rendbehozattunk két állami házat is. — Jelenleg két nagy épít­kezésünk folyik. A régi piac­téri iskolát egymillió egyszáz­ezer forintért építik át. Hét tanterem iész .majd itt. Saj­nos, a kivitelező vállalat csak 1965-re vállalta a befejezést. Másik nagy építkezésünk (egymillió egyszáznegyvenki- lenoezer forintos költségvetés­sel) a kilencven gyermek be­fogadására alkalmas új óvoda. — Nagyon sok forintot tu­dunk megspórolni társadalmi munkával. Tavaly félmillió forint értékű társadalmi mun­kát végeztünk és a járási ver­senyben harmadik helyezést értünk el. Ebben az évben eddig 200 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végzett a község lakossága. Hogy csak egyet említsek fe! ezek közül, a legfrissebbet: a Damjanich utca lakói utat, járdát, hidat építettek társa­dalmi munkában. — Távolabbi terveink: os­tornyeles világítást kap a Rá­kóczi és a Kossuth Lajos utca; még i modernebbé kívánjuk tenni művelődési házunkat, új tánchelyiséget akarunk hoz­zá építeni. Sok új út, kút, jár­da megépítése is szerepel a programban. S az egyik legna­gyobb tervünk, reményünk: megoldani a község gázzal va­ló ellátását! (Spenger) — Tatarozzák a Termény­forgalmi Vállalat monori, Móricz Zsigmond úti raktá­rát. A 120 ezer forintos felújítás során födémerősí­tést, általános javítást, me­szelést és üvegezést végez­nek. Júliusi előzetes A Méhkirálynőtől a Magánéletig Július 4-e és augusztus 5-e között a gyömrői mozi­ban a Méhkirálynő, a Gábor diák, A félelem bére, az Üj Gilgames, az Othello, a Pénzcsináló, az Epekedő szerel­mes, A gyilkos és a lány, az Úri muri, a Hogyan let­tem vezérigazgató? című filmeket vetítik. A monori mozi műsora ugyanebben az időszakban: Déryné, Jánosik (II. rész), Üldözött vad. A halál neve En- gelchen, A nagy riport, Bemutatom Balujevet, Magánélet, Útban Párizs felé, Nápoly négy napja, Robin Hood új ka­landjai. A vecsési mozi júliusi műsorában az alábbi filmek szerepelnek: Gól büntetésből, A vérdíj, Nápoly négy nap­ja, Űzött vad, Az arénában, Robinson család, A törvény vaskeze, Lupény 1929, Szereti az embereket, professzor úr?, Magánélet. Újburgonya kivételével van eléa zöldáru látás zöldség- és főzelékfélék­ből. Ezt követően a MÉK áru­készlete minimálisra csök­kent és május derekáig csak a közületek részére tudtak egyes áruféleségeket biztosí­tani. Május első felében a kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt a tsz-ek csak kevés pri­mőrárut tudtak szállítani. Ne­hezítette a helyzetet az is, hogy egyes t$z-ek nem ren­delkeztek megfelelő munka­erővel, s emiatt például a mo­non Kossuth Tsz-ben nagy- mennyiségű saláta vált érté- kesíthetetlenné. Május 15-e után fokozato­san javult az ellátás zöldség- és főzelékfélékből, a gyümöl­csökből. Jelenleg az ellátás — az újburgonya kivételével — kielégítőnek mondható. Üj- burgonyát is kap a kereske­delem, de a leszállított meny- nyiség a folyamatos ellátást még nem biztosítja. Az utób­bi időszakban kedvezően ala­kult a piaci felhozatal is, s ez lényegében pótolja a köz­ponti árualap hiányait. Járásunkban négy község (Gyömrő, Monor, Üllő, Vecsés) zöldáruellátását a központi árualapból oldják meg. A töb­bi 14 község lakosságának zöldség-gyümölcs ellátását túl­nyomó részben a helyi tsz-ek- nek kell biztosítani. Az idei termelési tervek összeállításá­nál ezt figyelembe is vették és a szükséges földterületet biztosították. Az fmsz-ek 28 féle zöldárura kötöttek szer­ződést a tsz-ekkel. Kivételes helyzet állott elő Tápiósüly- ben: itt nem kötött gyümölcs­ös zöldségértékesítésre szer­ződést a földművesszövetkezet a termelőszövetkezettel. Az ok: az fmsz és a tsz vezetői­nek rossz személyi kapcsolata. A sülyi Virágzó Tsz saját ma­ga hozza forgalomba termel- vényeit. Egyes tsz-ekben (Bá­nyán, Káván, Mendén) csak öt-hat féle árut termelnek. A választékot itt a MÉK segít­ségével lehet csak biztosítani. Április közepéig a járás te­rületén kielégítő volt az el­Ezerhatszáz új munkakönyv egy év alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents