Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-04 / 128. szám

«sr MEGYEI MúdsP 1964. JÚNIUS 4, CSÜTÖRTÖK Érdekességek világatlasza PÁRIZS A hajfestés uj módja: barna nók megisszák a ..varázsitalt" és rnegszőkülnek tőle. MOSZKVA A legújabb megfigyelések alapján a csillagászok úgy vé­lik, hogy a Mars „csatornái” valójában óriási homokdűnék, tízszer akkorák, mint a föl­diek. Ezeket is valószínűleg a széljárás alakította ki. BONN: Zsebdiktafon: 45 perces fel­vételt biztosít. ESSEN Essenben bemutatták a „Krupp-berendezést”, amely megtisztítja a nagy iparváro­sok levegőjét. ■ NEW YORK Johnson elnök „titkos fegy­vere” a teremből nem látható világító tekercs, amelyről le­olvashatja a beszédét anélkül, hogy ezt bárki észrevenné. A „Savannah” atomhajtású téhergőzös 14-szer kerülheti meg a földet anélkül, hogy „üzemanyag-utánpótlásra” lenne szüksége. A kutatás középpontjában: a DNS-molekula 3H 41S 4»rV4fS-r4l4lÍ4fl4Íf/Í4l y — Sliff4Ír94ÍstÓI vtúl44 aiif/tiyttk — Oplikti és kémia, Látogató — a könyveskosár Űj formával gyarapodott a földművesszövetkezeti könyvterjesztés, az ünnepi könyvhét alkalmával, az úgynevezett becsületkosárral. Egy kosár mintegy 50— 60 darab könyvet tartalmaz, hozzávaló zárt persellyel. Á kosarat megkapja a család és egy napig ott is ma­rad, válogathatnak, „kóstolgathatják” a különböző könyveket, majd miután kiválásztották az ízlésüknek megfelelőt, ellenértékét a perselybe teszik. A kosár vándoroltatásáért felelős úttörő azután tovább viszi a másik házhoz a kosarat. A főpróbát, amely egyút­tal a becsület próbája volt, Túrán tartotta meg a föld­művesszövetkezet, mielőtt me’gyeszerte bevezetésre ke­rül, sor. Nos, a vizsga kitűnően sikerült: kétszer nyolc­száz forint értékű könyv hiányzott a kosárból' és a perselyben pontosan ugyanannyi pénz volt a felbon­táskor. Május 31-én elindultak vándordíjukra a kosarak. Egyelőre az alábbi 18 községben láthatják vendégül a könyvszerető családok: Galgamácsán, Galgahévizen, Pátyon, Zsámbokon. Kocséron, Nyársapáton, Hernádon, Ujhartyánban, Gombán, Péteriben, Pándon. Szentlö- rinckátán, Szigetújfalun, Taksonyban, Leiké se n, Kós- pallagon Kosion és Vácrátóton. UJ CIRKUSZ MŰSOR A Holland Nagycirkusz bemutatta új műsorát a Fővárosi Nagycirkuszban. Képűnkön: Belly elefántjai (MTI Foto. Mi-kó íelv.) Új, ösztönzőbb árrendszer a nemesített vetőmagvak termeltetésében A Magyar Közlöny legutób­bi számában megjelent a föld­művelésügyi miniszter rende­leté a nemesített vetőmagvak új termelői árának megálla­pításáról. Eddig két fokozat volt a vetőmagvak termelte­tésében: az „eredeti nemesí­tett” és az „utántermesztett”, most az új redszer szerint négy csoport lesz: elit, továb­bá első-, másod- és harmad­fokú nemesített mag. Ennek megfelelően az úgynevezett nemesítési felárak — a ter­mesztett, elszaporított vető­magvak nemesítési fokozatai szerint — az eddiginél na- gyob'b eltéréseket mutatnak. Az árkorrekciót úgy hajtották végre, hogy a termelők min­den fokozatnál megtalálják a számításukat, a nemesített magtermesztés azonban min­denképpen jövedelmezőbb le­A mesterséges holdak és a föld belső magja Látvái 1YÖ8 eredmények, s mindennapi munka —- Műszeres szputnyikok jövendő feladatai — Dr. Egyed IaíszIő professzor előadása Hány évesek a traktorok? A traktor ma már a legki­sebb faluban, minden mező­gazdasági üzemben teljesen megszokott, mindennapos lát­Sivsvd<>U>m nu€»l etk ússsii It es beköttösés előtt úti its új dulßttsi tanúcshúsa Heg lesz-e őszre a középiskola? - Twábbi lakóházakat emelnek Készen áll már a Dabasi Járási Tanács új székhaza, ab­lakaira a szép sárga függönyö­ket is felszerelték, de még mindig nem beköltözhető. Több apró belső munkát kell. elvégezni és így a tanács a legjobb esetben is csak négy­hat hét múlva foglalhatja el új ofthonát, amelynek kü­lönben már■ tavaly ősszel ké­szen kellett volna lennie. Az­Csaknem 700 hektár kopárost hódítottak vissza az erdőnek a Pilisekben Tejszinhab — zenével Gondolkodva keveri össze a kávét és a habot. Majd elégedetten tolja el a kiürült poharat, s kicsit reszkető kezével táskájából előhúz­za az összehajto­gatott újságot. Komótosan nyit­ja szét. Olvasni keid. * Közben meg­szólal a wurlitzer. A fiatalok twis­tet járnak. A tak­tus vérpezsdítő. A néni leteszi az újságot, s lábával ütemesen dobolni kezd. összehúzott szemmel, pajkos villanással hord­ja körül tekinte­tét. Egyszerre el­borul az arca. Egyik asztalnál három modern- frizurás fiú ül vány. Éppen ezért meglepő, hogy mennyire fiatal mező- gazdaságunk traktorállomá­nya. A jelenlegi, mintegy 55 000 traktor átlagos életkora még az öt esztendőt sem éri el. Vannak természetesen en­nél sokkal idősebbek is. Az egész Iraktorparknak mint­egy 10 százaléka 10 évnél ré­gebben dolgozik. Ezek nagy részét a gépállomások, létre­hozásakor, a 40-es évek vé­gén, az 50-es évek elején - kap­ta a mezőgazdaság, kisebbik részét pedig korábbról, a nagy­birtokoktól „örökölte’. Érdekes lenne nyomon kö­vetni a legöregebb traktorok sorsát, de egyelőre nincsen ró­luk semmiféle kimutatás. Any- nyit tudni csak, hogy a még mindig üzemben levő leg­régebbi hazai típus az R 35- ös, amit 1941-ben kezdtek gyártani. Ezeknél idősebb vi­szont az a néhányszáz Fórá­son és más angol, illetve né­met gyártmányú traktor, amely még a 30-as években került Magyarországra, s az­óta egyfolytában üzemel. Per­sze, ezeket a „veteránokat” már nem lehet vontatásra vagy szántóföldi munkára használni az űj követelmé­nyeknek, a korszerű munka­gépeknek nem felelnek meg. Olyan kisebb, tóvoleső majo­rokban azonban, ahol még nincsen villany, igen alkal­masak az álló motorok — da­rálók, szecskavágók, esetleg öntözőgépek — meghajtására. Mezőgazdaságunk legfiata­labb traktortípusa a nehez univerz&l és a kis eszközhor­dozó. Ezekből 1953-ban még egyetlen darab sem volt, most pedig már az egész traktorál­lománynak mintegy 45 szá­zalékát teszik ki, s átlagos életkoruk körülbelül két és fél év. Ugyanakkor a csaknem 10 éves „átlagkorú”, legkevésbé korszerű izzófejes és más vas­kerekes traktorok aránya az 1953. évi 90 százalékról 15 szá­zalékra csökkent. — Egy duplát tessék adni, tej­színhabbal. A kérő szó csendes. Hátratá- maszkodjk a fal mentén körbefu­tó, kicsit kényel­metlen ülőkén. Majd a • kopott, barna táskából előhalássza és óvatosan az orrá­ra illeszti a csont­keretes szemüve­get. Elégedetten néz körül. Elmo­solyodik. « A fia­talokat figyeli. A kiszolgáló hozza a megren­delt kávét. Lete­szi elébe. — Köszönöm kedveském — s szeme úgy simít­ja végig a fiatal szőke lányt, mint­ha unokája lenne. egykedvűen. A másik asztalka mellett két unat­kozó leány bá­mészkodik. A lemezváltó­kar leáll. A twis- telők leülnek. Fi­zetnek. Senki sem indítja be újból a gépet. Jó negyed­órányi csend. A „Beatles hajúak” élénk vitába kez­denek. A néni egyre türelmetlenebb. Lecsapja az újsá­got az asztalra. Hirtelen felugrik és ruganyos lép­tekkel a géphez siet. Bedob egy forintost, aztán, mint aki eleget tett kötelességé­nek, visszaül <1 helyére. Várja a twistet. G. J. óta két újabb határidőt is ki­tűzött és nem tartott be az építővállalat. A járási pártbizottság épü­letének — amely az új ta­nácsházzal egybeépült — má­jus elsejére kellett volna el­készülnie. A munkálatok nagy részét addigra be is fe­jezték, de még most is sok szerelési és burkolómunkával nem készültek el. Ebbe az épületbe legkorábban augusz- ; tusban lehet beköltözni. I Amint a járási tanács és párt- : bizottság elfoglalja az új épü- ; leteket, régi helyiségeikbe, : részben eddig rossz körülmé- ; nyék között elhelyezett közin- i tézmények kerülnek, részben ; pedig lakásokká alakítják át i azokat. A dabasi lakáshelyzet to- ! vábbi javítására a pártbizott- iság új épülete mellett a régi i református temető helyén, jö- : vőre három egyemeletes, \ egyenként ötlakásos ház épí- ; tését kezdik meg. A községi : tanács saját erejéből ugyan- : akkor három ikerház építésé- j be fog bele. Ezekben összesen ! hat lakás lesz, mégpedig az i új középiskola tanárai szá- : mára. Maga az új középiskola épülete viszont az új járási tanácsház mellett)' eléggé von­tatottan épül és alig remélhe­tő, hogy a jövő iskolaév kez­detéig. szeptember 1-ig telje­sen elkészüljön. Márpedig ez jelentős nehézséget okozhat, miután az 1964—65. tanévben az új iskolát okvetlenül meg akarják nyitni. a rendelkezésünkre álló optikai vizsgálóberende­zésekkel látni lehet. Ilyen például az, hogy a sejt meghal, elpusztul, szétesik. A ■láthatatlan változások mole­kuláris szinten mennek vég­be. Amikor tehát egy mole- j kula, vagy egy atom sugár- | energiát nyel el, a molekula szerkezetében valamilyen változás kelet­kezik, a molekula szétesik. i vagy egy rész leszakad j róla. Ezt már nem lehet optikai eszközökkel nyomon követni, ehhez kémiai eszközökre van szükség, amelyekkel meg tud­juk állapítani, hogy valamely vegyüiet elvesztette addigi tu­lajdonságait, most már más tulajdonságai vannak, tehát a sugár hatására átalakult. — Orvosi szempontból a legnagyobb jelentősége az utóbi időkben sokat emlege­tett dezoxiribonukleinsav (DNS) molekulának . van, amely például olyan fontos elemi életje­lenségek hordozója, hogy megváltozása az átöröklést is befolyásolja. Például, ha a dezoxiribonuk­leinsav-molekulát ionizáló su­gárzás segítségével szétszakít­juk, ennek következménye­ként az utódnak esetleg új tulajdonságai lesznek, vagy régi tulajdonságai közül egye­seket elveszt. Ez a különböző fejlettségi fokon levő szerve­zetekben más-más formákban mutatkozhatik meg. Más kö­vetkezményekkel jár az egy­szerűbb élőlényeknél, mint a magasabb rendúeknél. — , Mindez természetesen csak kicsi része az orvos- I radiológiának. Ami saját ra- dio-biológiai kutatásainkat il­leti* ezeket most már évek óta folytatjuk és célunk az, hogy sugárkárosodás kiküszöbö- * lésére és megakadályozá­sára hatásos anj’agokat találjunk. Ezek a vizsgálataink azt mu­tatták, hogy vannak hatásos vegyületek, amelyek a szerve­zetet többé-kevésbé megvédik a sugárzás okozta károsodá­sokkal szemben. Vizsgála­tainkban arra is választ kap­tunk, hogy például a bél, amely a legsugá vérzékenye b b szervek egyike, milyen formá­ban szenvedi el a sugárkáro­sodást, hogyan válik áteresz­tővé olyan anyagok számára, amelyeknek nem volna sza-% bad rajta átmenniök. — Azt is kutattuk, meny­nyiben lehet ezt a károsodást kivédeni úgynevezett sugár- védő anyagokkal, amelyek ma világszerte az érdeklődés központjában állnak. Nemcsak sugárvédő anyagokat kutat­nak az egész világon, hanem úgynevezett, szenzibilizáló, ér­zékennyé tevő anyagokat is. gyen, mint a szokvány vető­magoké. A legnagyobb felárat az • elitmagvakat termesztő gazdaságok kapják, ahol rend­kívül fontos a jó minőség, faj­tatisztaság, csírázóképesség stb. Az új árrendszer ösztön­ző célját jelzi például, hogy míg a legjobb minőségű ne­mesített búzavetőmag (jelen­leg elit) mázsánkénti felára 165 forintról 320 forintra emelkedett, a régi utánter­mesztett, kiváló minősítést ka­pott vetőmag 80 forintos vá­sárlási felára érvényben ma­radt az új rendszer harmadik fokozatú kiváló minőségű ve­tőmagjaira is. Hasonló módon alakult a felár több fontos növériyfélénél. Az új ármeg­állapítás elveit alkalmazzák egyúttal a korábban be nem sorolt, újonnan nemesítésbe került növényfajok Vetőmag-, jár.ak termeltetésénél is. (MTI) A mesterséges égitestek leg­látványosabb rendeltetése az ?mber űrutazásához kapcso­lódik és jóval kevésbé ismer­tek azok az eredmények, ame- yekkel a tudományt gazda­gítják a kutató embernek az írbe bocsátott küldöttei. Dr. Egyed László Kbssuth-díjas professzor legutóbb a mester­séges égitesteknek éppen er­ről a nem annyira mutatós ízcrepésől tartott előadást az Uránia Csillagvizsgálóban. A meghatározott tudomá­nyos céllal felbocsátbtt mes­terséges holdak — mondotta többek között — mint valami repülő koz­mikus laboratóriumok már eddig is számos kér­dés tisztázásához járultak hozzá. így például a földi mágneses lér és ezen belül az egyé.?su­gárzási övezetek, a hurriká­nok kialakulása és haladása, ä felhőzet eloszlása és a föld elszínéről induló sugárzások, az ionoszféra és főleg annak égtávolabbi rétegei megisme­résében. valamint a meteorit- íutatásban. Ugyancsak különleges műszeres szput- nyikokra vár a földi mág- nesség időbeli és térbeli megoszlásának és váltó- ’ zásainak vizsgálata, ami viszont jelentős mérték- j ben segítheti a fold mélyebb j szerkezetének és a mágneses tér eredetének kutatását. A földtől több száz kilomé- I ternyire keringő mesterséges j holdak pusztán pályájuk ala- ! | kulásával is jóval pontosabb ■ válaszokat adnák bizonyos j j kérdésekre, mint amilyeneket . a földi mérésekből kaphat- { nánk. A föld például — fel- i színét tekintve — meglehető­sen eltér az ideális ellipszoid- tői. Ez nemcsak abban je­lentkezik, hogy a Déli Sark \ erősebben lapult, mint az ; északi,“ hanem abban is, hogy a földfelszín például az Atlanti-óceán középső ré­szén és a mai USA terü­letén mélyebb. Dél-Afri- ka táján és Kelet-Európa vidékén viszont magasabb az átlagosnál. j Mindez arra mutat, hogy a föld belsejében az anyag el­oszlása nem egyenletes, sőt. a különbségek ott bizonyára jó­val nagyobbak is, mint a fel­színen. Ezek a belső egyenetlenségek lényegesen befolyásolják a föld gravitációs terét, amit azonban — különösen az óceá­nok területén — még nem is­merünk kellő részletességgel. A mesterséges holdak pá­lyáját is elsősorban a gravi­tációs tér határozza meg, a pálya alakulását vi­szont a földről igen ponto­san tudjuk mérni. A pálya ismeretében olyan pontossággal lehet visszakö­vetkeztetni a nehézségi erő eloszlására, ami földi méré­sekkel talán sohasem lesz el­érhető. Végső következtetés­ben tehát a mesterséges hol­dak elősegíthetik azoknak a titkoknak a megfejtését, ame­lyeket ma még féltékenyen őriz földünk egyelőre megkö­zelíthetetlen belseje. Ezek a kutatások éppen orvosi szempontból igen nagy jelentőségűek. Amennyiben a sejtet fokozot­tan érzékennyé lehet tenni a sugárhatásra, akkor megvan a remény, hogy ezeket a ve- gyületeket a daganatok gyó­gyítására is felhasználhatjuk. A sugárhatásra érzékennyé tett daganatokat ugyanis eredményesebben lehet majd ionizáló sugárzással gyógyíta­ni, mint eddig. í föld és húmuszréteg, a cseme- J ték gyökerei nehezen kapnak ^ életre.. A magból kifejlődő í növény viszont a száraz, kő- j, zúzalékos talajban is jól meg 'j tud kapaszkodni. A beültetett j területeken sehol sincsenek J „fehér foltok”. A kikelt cse- J; meték életerősek, a száraz ^ j nyarakat, a sziklás talaj ilyen- ^ kor szinte sivatagi szárazsá- J gát, a nem ritkán ötven fokos ^ talajmenti hőmérsékletet is jól ^ kiállták. A hat évvel ezelőtt J ültetett telepeken már 40—50 j centiméteresek á csemeték. jí A gazdaság ebben a hónap- ban befejezi a tavaszi tervé- $ ben szereplő harminc hektár ^ beültetését és ezzel már csak- ^ nem 700 hektárnyi kopárost^ hódítottak vissza. A Pilisi Er- J dőgazdaság új módszerét szá- J mos más erdőgazdaság is j eredményesen hasznosítja, f A Pilis hegyvonulatának pitísvörösvári és piliscsabai részén hatalmas kopárotokat telepítettek be a Pilisi Erdő- gazdaság dolgozói. A nagy ki­terjedésű területeken valami­kor erdőségek voltak, a túl­zott legeltetés következtében azonban mintegy száz évvel ezelőtt teljesen elkopárosod- tak. Visszahódításukat még sosem alkalmazott, bátor mód­szerrel kezdték néhány évvel ezelőtt. Szilas Károlynak, a Pilisi Erdőgazdaság csoport- vezetőjének újításával a ko­rábbi próbálkozások, a költsé­ges, gödrös csemeteültetés he­lyett a teraszosan kiképzett hegyoldalakba aklimatizált fe­kete fenyőkről gyűjtött magot vetettek. A sziklakibúvásos kopároso- kon, ahol vagy rendkívül vé­kony vagy egyáltalán nincs is Dr. Zsebők Zoltán profesz- szor, a Budapesti Orvostudo­mányi Egyetem radiológiai klinikájának igazgatója a kö­zelmúltban fontos nemzetközi rádiológus tanácskozáson kép­viselte hazánkat. A Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak elmondta, hegy ezeknek a tanácskozá­soknak középpontjában az utóbbi időben az orvos- radiológiai kutatások áll­nak. — Az orvos-radiológiai ku­tatások célja — mondta töb­bek közt — megismerni azo­kat a folyamatokat, amelyek az élő szervezetben ionizáló sugárzás — röntgen, rádium, izotópok sugárzásai — hatá­sára végbemennek. Ez a hatás hallatlanul komplex, részben látható, részben láthatatlan szinten „zajlik le”. A sugárenergia elnyelése után a sejtben, vagy sejtrend­szerekben, szövetekben, olyan alaki és funkcióváltozások kö­vetkeznék be, amelyeket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents