Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-24 / 146. szám

VIII. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1964. JUNIUS 24. SZERDA A^kuilátyo&aa-c aratást a növényápolás? a városi tanács mezőgazdas ági osztályának vezetőjével Beszélgetés Nagy Lászlóval Minden termelőszövetkezet­ben a hangsúly most az ara­táson van. De ott van még a kukorica, cukorrépa, bur­gonya is, amit kapálni, egyelni keli Hogyan tudják összeegyez­tetni tsz-eink az aratást a növényápolással. Tavaly Is kellett segítség a mezőgazdaságnak az iparból és biztos, hogy az idén is kell. Mi hatan a KGV dolgozói, például nagyon szívesen eleget tettünk a kérésnek és kiment tünk egy hónapra az albertir- sai Szabadság, illetve Dimit­rov tsz-be szántani. Munkánk­kal megvoltak elégedve. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idén ismét név szerint meghívtak bennün­ket. Mi azonban a tavalyi ese­ten okulva, most nem va­gyunk hajlandóik vállalni ezt a munkát. Az történt ugyanis, hogy annyit se kerestünk, mint a gyárban. Pedig annak idején a gépállomás igazgatója meg­ígérte nekünk, hogy legalább annyit, sőt még többet kere­sünk. Amikor azonban meg­kaptuk a fizetést, nagyon el­szomorodtunk, mert az az összeg olyan kevés volt, hogy még említésre sem érdemes.. Természetesen mi reklamál­tunk a gépállomásnál, de saj­nos választ még a mai na­mennyi a lemaradás, hol kell még fokozni a munkatempót? Erről érdeklődtünk Nagy Lászlótól, a mezőgazdasági osz­tály vezetőjétől, aki a követ­kezőket mondotta: — Városunk termelöszövet- kezeteiben általában jól ha­ladnak a növényápolási mun­letékesek levelünket. Papp Lajos a KGV dolgozója és öt aláírás Sürgős intézkedést! Egyelőre elég lenne az eső­ből, mondják a mezőgazdaság szakemberei, de ezen a véle­ményen vannak a Vendéglátó- ipari Vállalat dolgozói is, akik az ügyészség épületében dol­goznak. Illetve dolgoznának, ha az eső nem esne. Mert saj­nos esőzések idején vízmere- getés'sel vannak elfoglalva. Az egy évvel ezelőtt felújított épület teteje ugyanis annyira beázott, hogy lassan a föld­szinten levő játékbolt mennye­zete is veszélyben forog. A javítás valószínű nem nagy összeget venne igénybe. Vagy a Községgazdálkodási Válla­lat megvárja, amíg egy újabb felújítást végezhet az épüle­ten? kák, de egy-két növényféle­ségnél bizony nem árt fokoz­ni a tempót. így például kü­lönösen igyekezni kell a kukorica i kapálásával, hogy még az aratás megkez­dése előtt be tudjuk fejezni. Eddig ugyanis a 4888 holdból csak 1958 holdon kapáltált meg másodszor a kukoricát. A le­maradás a Táncsics Tsz-nél mutatkozik meg a legjobban. Ök ugyanis 300 hold helyett csak 70 holdon végezték még el ezt a munkát. De van még kapálni való a KossvÁh, az Alkotmány és Petőfi tsz-ben is. A cukorrépánál nem nagy a lemaradás. 660 Ith-ból 617 holdon kész a kapálás. A hiányzó terület a Táncsics Tsz-é. A burgonya első töltögetése mindenütt be­fejeződött, a második most van folyamatban. Meg kell mondanunk: elég lassan ha­lad. A Kossuth Tsz például 80 hold területén még az elmúlt héten meg sem kezdte a töl- tögetést. A lucerna második kaszá­lását még csak a Vörös Csil­lag Tsz kezdte meg és 441 hol­don el is végezte. Egyik legfontosabb és leg­sürgetőbb munka jelen­leg a rét kaszálása. Igyekezni kell ezzel a munká­val a Kossuth és Táncsics fez­nek. Tombolt a vihar A hétfő éjszakai vihar Nagy­kőrösön utcarészeket és laká­sokat öntött eL Veszélybe ke­rültek a konzervgyár raktár- helyiségei is. A mentési mun­kálatokban a ceglédi tűzoltó­szakosztály is részt vett. Cegléden mindössze egy műszaki mentés volt. A fella­zult talaj miatt az egyik Szé­chenyi úti házra dőlt egy nyárfa. Tűzoltóink csőrlők segítségé­vel szabadították meg a nem- kívánatos tehertől a házat. AKNÁK A GERJÉBEN Nemrégiben hírt adtunk ar­ról, hogy a vízügyi igazgató­ság szolnoki kirendeltségének kotrógépei kitisztítják a Gar- je városmenti szakaszát. A tisztítás alkalmával a Körösi úti híd mellett most harcko­csi aknákra bukkantak. A to­vábbi mélyítés folyamán több kézigránátot is találtak. A vi­lágháború maradványait a Pest megyei tűzszerész alaku­lat azonnal elszállította. Határjárás Járásunk termelőszövetke­zetei eddig 602 hold őszi árpát arattak le. 592 holdon géppel történt az aratás; •k Jó ütemben halad a kuko­rica vegyszeres gyomirtása. Eddig 1121 holdon végezték el térin eló'szövetkezeleink ezt a munkát. ★ Nincs lemaradás a lucerna második kaszálásánál sem. A terület hetven százalékáról már levágták ezt a fontos ta­karmánynövényt* ★ A megtörtént termésbecslés alapján járásunkban, zabból 5 mázsa 20 kilogrammos, őszi árpából 12 mázsa 10 kg-os. rozsból pedig 6 mázsa 70 kg-os átlagot várnak. LEVELEINKBŐL Legalább választ várunk! féle válaszra méltatnák az il­KIRÁNDULÁS ESŐVEL Vasárnap tartotta meg a TEFL, hagyományos kirándulá­sát a Putrisarki-erdőben. A jól szervezett kitándulást sajnos többször megzavarta az eső, de ez nem rontotta a jó hangú- latot. A TEFU dolgozói családtagjaikkal és a meghívott ven­dégeikkel a késő esti órákig élvezték a közös kirándulás nyúj­totta örömöket. Amikor eleredt az eső, hevenyészett sátrakat húztak fel ! Koczka András és zenekara szinte egész nap játszott s ' végül valóságos kis erdei bál kerekedet!... A nap egyik fénypontja volt a kitűnő marhapörkölt ebéd. Halmi János, Marticsek István és Koszik János alkalmi szakácsok 400 főre főzték a kitűnő eledelt amit azután a büfé sörével, jófajta hazai borocskával öblítettek le a vidám kirándulók (Foto, szöveg: Opauszky) pig sém kaptunk, pedig ennek már lassan egy éve. Abban már nem is reménykedünk, hogy a hiányzó összeget meg­kapjuk, de legalább valami­— Határidő előtt 41 nappal elkészült a Kecskéscsárdai Ál­lami Gazdaság 108 férőhelyes tehénistállója. Járási labdarúgóbajnokság Albertirsai VSE U—Dán- szentmiklós 2:4 (1:3) Albertirsa, 300 néző. Vezet­te“ Csányi. tróllövők: Magyar. Dorogi II, Bánfalvi, Mezei, illetve Papp (öngól) és Tabányi 11-es- bpl. Már a harmadik percben vezetéshez jutott a vendégcsa­MOZIMŰSOR Cegléd — A Szabadság Filmszín­házban 25—28-ig a Miért rosz- szak a magyar filmek című új magyar film kerül be­mutatásra. — A Kossuth Filmszínház­ban 25-én és 26-án a Tisz­tes úri ház című magyarul beszélő francia filmet játsz- szák. — A Dózsa Kertmoziban 26-tól 23-ig Én és a gengsz­ter című új angol filmbo­hózatot tűzték műsorra. jj Abony ; — 26-tól 28-ig Tengerparti \ vakáció című román színes j filmvígjátékot, í Ceglédbercel — 27-én és 28-án az Óz, ^ a csodák csodája című ame-j rikai filmet, \ í Albertirsa \ — 27-én és 28-án a Dunáig kirándulás című csehszlovák j filmet, j Kocsér { V — 27-én és 28-án az Arany- \ ember című színes magyar; filmet, j Törtei ; — 27-én és 28-án a Rendőr-; felügyelő című magyarul be- ! szélő olasz bűnügyi filmet, £ Jászkarajenő ; — 27-én és 28-án Egy há- í zasság hétköznapjai című í lengyel filmet vetítik. í pat. Dorogi I 18 méteres sza­badrúgását Magyar fejelte a jobb felső sarokba. Ezután he­ves küzdelem alakult ki a két csapat között. A 25. percben a hazai csapat 11-esből egyenlí­tett. 1:1. A 30. percben Doro­gi II lerázta őrzőit és lövése eredményes volt. 1:2. A fél­idő vége felé Bánfalvit szök­tették társai, aki végül is óriási bombát küldött a léc alá. 1:3. A második félidőben óriási iramot diktált az irsai csapat, az igen jó formában védő dá- nosi kapusnak azonban nem tudtak gólt rúgni. A 75. perc­ben Papp öngólt vétett. 2:3. A végeredményt ragyogó egyéni teljesítménnyel Mezei állította be. A dánszentmiklósi csapat igen heves küzdelemben meg­érdemelten győzte le otthoná­ban a táblázat első helyén ál­ló albertirsai együttest. Kvasz János összegezve talán megdicsér­hetnénk a Vörös Csillag, a Dó­zsa Népe és a Lenin termelő­szövetkezetet, ahol a legjobb eredményeket érték el a nö­vényápolásban.- Rnnúd p i ■ SZÉPÜL A VAROS... Sok tanácstag fogadóórá­ján esett már szó arról, hogy milyen elhanyagolt és rendezetlen a Széchenyi úti úgynevezett Kálvária temető környéke. A város ünnepi évének tiszteletére azonban megváltozott a temetőt kör­nyező utcák képe. A kül­városi egyházközség és mond­juk meg nyíltan, a plébános kétkezi munkát vállalva fo­gott hozzá a temető környé­kének rendezéséhez. A Gyep utcai részen már készen van az új kerítés, a Dohány utcai részen is eltűntek a hatalmas szemét­fogó és elburjánzott bokrok. A Közlekedésépítési és Gép­javító Vállalat talajgyalui simára nyesték a földkupa­cokat. Önkéntes társadalmi munkások sok-sok talicska földet mozgattak meg an­nak érdekében, hogy a legkö­zelebbi napokban sor kerül­hessen az új járda kialakítá­sára. — E hónap végén megnyílik a Széchenyi téri iskola úttö­rőtábora. Felhívjuk a jelent­kezőket, hogy a kötelező két­szeri orvosi vizsgálaton jelen­jenek meg. — A csemői MHS-alapszer­veaető lövészcsapata a járási lövészbajnokságon elnyerte a vándorserleget és a vele járó oklevelet. A 21-én megtartott körfordulón 590-es egységgel végzett a négy induló csapat­tal szemben. — Jó ütemben halad a zöldborsó cséplése a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben. Eddig 124 kh-on fe­jezték be a borsó cséplését. Hozzászólás: .1 tagjobb tntnr. ha... Ezzel & problémával ml a művelődési ház dolgozói is ál­landóan foglalkozunk. Boncol­gatjuk, elemezzük a kérdést, de a tények igazi okát eddig még nem tudtuk megállapí­tani. Ha az év folyamán bemu­tatott előadások műfaját, szín­vonalát, látogatottságát vizs­gáljuk, azt tapasztaljuk, hogy általában a könnyű mű­fajnak van a legnagyobb számú közönsége. Ezek közül is inkább azok­nak, amelyek ismertebbek, például a Csárdáskirálynő, a Nebáncsvirág. Montmartrei ibolya jó operettek, mégis a következő a helyzet: a Csár­dáskirálynőre 593. a Mont­martrei ibolyára 274, a Ne- báncsvirágra pedig 172 néző váltott jegyet, pedig a nívó te­kintetében azt lehet mondani, hogy a két utóbbi vezet az el- sővel szemben. Azt mondják, Cegléd az ope­rettkedvelők városa, még sincs minden operettelőadásra telt, ház, pedig a szervező munka egyformán kiterjed mindegyik előadásra. A prózai előadások okoz­nak a legtöbb gondot. Aggodalommal kötünk le min­den prózai előadást, olykor még a legjobb színházakkal is. Csak egy esetben lehetne nagy számú közönséget be­hozni. ha olyan színházak jö­hetnének a legjobb műsoraik­kal. mint a Nemzeti, a Víg­színház, vagy a Madách Szín­ház. Sajnos, erre nincs lehe­tőség, mert egyik-másik, ha egy évben esetleg egyszer-két- szer le is jönne Ceglédre, olyan nagy kiadást jelentene a művelődési ház számára* amit a túlzottan felemelt hely- árakkal sem biztos, hogy fe­dezni tudnánk. Mi tehát a teendő, hogy Tháliát visszacsalogas­suk a művelődési házba? Én azt hiszem, nem volna helyes, ha a jövőben csak népszerű operetteket kötnénk le, prózát nem. Jó műsorpoli­tikával és különféle színházak jó előadásaival kell ellátnunk a közönséget, és hogy a hely­árakat se sokallják, az ősztől kezdve, mi is bevezetjük a más helyeken már jól bevált bérletrendszert. Ezzel kapcso­latban most folynak az előké­szítő munkálataink és egyelő­re annyit elárulhatok, hogy a bérletben eladott körülbelül 10 előadásra szóló jegyeknél nagy kedvezmény lesz. Reméljük, hogy az elő­adásokkal meg lesz elé­gedve a közönség, mert ilyenek lesz­nek, mint például: Bástyasé­tány 77., Nyitott ablak, Lili bárónő, Ergy szerelem történe­te, Ha elmondod, letagadom, Tisztelet a kivételnek, magyar nóta-est stb. A bérletezéssel számításunk szerint legalább 500 fő átlagos látogatottságot vehetünk ala­pul és hiszem, hogy eddigi 47 százalékos átlaggal szemben elérjük azt, (hogy Thália visz- szaköltözik a művelődési házba. P. Kovács Sándor, a művelődési ház művészeti vezetője Tetétlen egyszerű népe így búcsúzott az öreg csárdától. A mai társadalom az űj mellett megbecsüli az ősi em­léket is. Kőröstetétlenen is van egy egyedül álló hősi emlék, az ,.Árpád-szobor”. Ez a kis­vendéglő ennek a szobornak az emlékére kapta az Árpád nevet. Arra kérem a község la­kóit, hogy szintén társadalmi erővel tegyük széppé az Ár­pád-szobor környékét. Hirdes­sük, az Árpád kisvendéglő fa­lára helyezett kőtáblára vé­sett adatokkal az Árpád-szo­bor történetét. És valameny- nyien támogassuk Kőröstetét- len községnek azt a jogos kí­vánságát, hogy az egész or­szág népével ismertessük meg nevezetességeit. Halmi Béla kér. oszt. vez. (Jászkarajenő) ! lyukakkal teletűzdelt falak még most is élnek képzele­tünkben. A múlt év nyarán egy vasárnap délután a sze­szélyes vihar lesodorta a te­tő északi oldalát. Akkor két napig szakadt az eső, a pad­lás hajlataiban felgyülemlett víz sokáig csurgótt az ivó­ba. Az esőzés miatt a mező- gazdasági munkák szünetel­tek. A jó humorú tetétleni fez-tagok akkor utoljára mu­lattak a „Kettősben”'.. Kedden délután kisütött a nap, a mulató társaság fiata­labb tagja így szólt: „Na, menjünk dolgozni.” Az öre- gebbjei a plafonra mutatva így utasították rendre a lá­zadót: „Hová akarsz menni, nem látod, hogy esik az eső?” Ez az új étterem, új színei­vel, tetszik nekünk. De ne fe­ledkezzünk meg a régiről sem. A régi nagymúltú évszá­zados „Kettős” sokat tudna mesélni. Itt mulattak hetekig a nagygazdák fiai. Itt történ­tek véres összecsapások a vá­sárokról hazatérő kupecek kö­zött. Itt álltak meg a környék nyomorgó középrétegének pe­reskedésekből hazatérő kocsi- karavánjai. Itt lettek híresek a csaplárosnék. Még a mező- gazdaság nagy átszervezése előtt is itt csaptak össze a környék vérmesei, nemegy­szer nagy késekkel kergetőz- tek a csárda körül. A régi­módi veranda, kopott küszöb, a görnyedt plafon, a patkány­A Krakó partján, öt ország­út keresztezésénél a régi, pat­kányfészkes „Kettős” csárda helyén felépült a szép, im­pozáns „Árpád” kisvendéglő. Pár évvel ezelőtt még csak álmodni mertünk erről. De a kőröstetétleniek összefogása csodát művelt. Ám az ünnepségek során nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ennek az épületnek az elkészítése a tervtől eltérően fél évet ké­sett. Mint az fmsz-i keres­kedelem közvetlen irányítója nem akarok ünneprontó len­ni, de eme kedves kisven­déglőre néhány vendég nem vigyáz eléggé. Néhányan sá­ros lábukat felrakják a fal­ra, az asztalokat összehaso­gatják, a függönyöket kiége­tik. Az egész épületet rongál­ják. Hogyan lehetséges ez? Csak úgy, hogy a száz közül kilencvennyolc megengedi és : elnézi! Hogyan lehetne Tháliát visszacsalogatni? Gondolatok a „Kettős" csárdáról amelyből Árpád kisvendéglő letl

Next

/
Thumbnails
Contents