Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-24 / 146. szám

1ÍM54. JÚNIUS 24. SZERDA 1,1,1 " " i m £6> :i Mire fordítják a tudást? Spekuláció helyett szolgálják jó munkaszervezéssel a közösséget a gombai Új Elet Tsz vezetői A gombai Üj Elet Termelő­szövetkezetben csaknem fél­millió forintot osztottak ki az idei jövedelemből — szabály­talanul. — Jellemző, hogy még most, hónapok múlva is vitás: milyen nevet akassza­nak e törvénytelen gyerek nyakába. A tsz vezetői elő­ször „nem munkaegység alap­ján történő javadalmazásnak", majd „prémiumnak” próbál­ták nevezni azt a több. mint négyszáznyolcvanezer forin­tot, amelyet nem munka alap­ján osztottak szét a tagok kö­zött az idei jövedelemből. A járási tanács vezetői — helye­sen — elvetették ezt a titulust és most „prémium előleg" a gyerek neve. Csakhogy álnév ez is. A pénz kiosztására állítólag azért volt szükség, mert anélkül nem dolgoztak volna a tagok. S miért nem dolgoztak volna? Ismét állítólag azért, mert ke­vesellették a tavalyi jövede­lemrészesedést. S hogy a ta­valyi év némiképp szebben ..fessen, a tizenkilenc forintos ’ valódi munkaegység értékét huszonöt forintra egészítették •ki. Mint már hangsúlyoztuk: az idei jövedelem rovására. Ezt az eljárásukat igyekez­tek ugyan szépíteni oly módon, hogy figyelembe vették: ki men nyit dolgozott tavaly. Azaz, a tavalyi munkaegysé­gek alapján osztották ki a szóban forgó pénzt. Van azon­ban a dolognak olyan olda­la, illetve előzménye is, amely ellenkező előjellel esik latba. A megyei és a járási szervek vizsgálata során ki­derüli, hogy erre a szabálysér­tésre egyáltalán nem a tag­ság „nyomása”, hanem egé­szen más „kényszerítette'1 a tsz-vezetőségét. Ha sorjába vesszük a dol­got, akkor először azt kell meg­említenünk, hogy a tavaly két tervet készítettek a tsz-ben. j Az egyik tervet a járás, a má­sikat a közgyűlés elé terjesz­tették jóváhagyásra. A járás által jóváhagyott terv reális, a tagság elé terjesztett terv pe­dig tetszetős volt. Később a gazdálkodás eredményei is ezt igazolták: a járás által jóvá­hagyott tervet teljesítették, a tagság „megnyugtatására” szánt tervet pedig nem. A tsz vezetői előre láthatták, hogy így lesz, mégis bele­mentek ebbe a dicstelen já­tékba. Szándékuk szerint azért, hogy jobb kedvvel dol­gozzanak a tagok és eredmé­nyesebb legyen a munka. Eb­ben a reményükben azonban csalatkoztak. Ráadásul olyan csapdát vetettek ezzel, amely­be óhatatlanul maguknak kel­lett beleesniük. Az elnök, a főmezőgazdász és a főkönyvelő kegyes csa­lásnak hiszi ezt a félmillió fo­rintos manipulációt, de vajon akad-e még rajtuk kívül va­laki, aki ugyanígy vélekedik? Azt ugyanis, hogy a nél. A gombai Oj Élet Tsz vezetői azonban ezzel kapcso­latban is mást mondanak a járásnak, mint a tagságnak és a banknak. A tagság szemében pénzré­szesnek igyekeznek feltüntet­ni az új munkajavadalmazást. Kidolgoztak egy elég részletes normarendszert, amely a töb­bi közt azt tartalmazza, hogy munkanemenként, egységnyi munkáért (hát nem ez a mun­kaegység is?) mennyi jövede- lemrészesefiés jár. E rendszer fő hiányossága az, hogy a növénytermesztésben nem ér­vényesíti kellően az egyéni ér­dekeltség elvét. Csak a munka mennyiségét méri, az eredmé­nyességét nem. Ilyen értelem­ben tehát igazat mondanak a járásnak, amikor azt állítják, hogy továbbra is a hagyomá­nyos munkaegységrendszert alkalmazzák a tsz vezetői. Azzal indokolják ezt az újabb „átkeresztelést”, hogy a hagyományos munkaegység forma elveszítette becsületét náluk. Ha el is fogadjuk, hogy így van, akkor miért igyekez­nek álnéven továbbra is ér­vényben tartani? Miért igye­keznek félrevezetni a tagsá­got? Ez azért érthetetlen, mert i egyrészt valóban van jobb\jö- ' vedelemel osztási forma a munkaegységesnél, sőt, rész­ben ők is alkalmaznak ilyet. A főbb növénytermesztési munkáknál ugyanis más jöve­delemelosztási formát alkal­maznak. A kapásokat részes művelésre- osztották ki. a ku­koricát például negyedesként. Erre azért kényszerültek, nfert munkaegységes (vagy egység­nyi munkás!) alapon nem tpű- velték, volna meg jól a kapá­sokat. Fő azonban, hogy ezek­nél a munkáknál az eredmé­nyességtől függ a jövedelem és így érvényesülhet az egyé­ni érdekeltség elve. .Az idén valószínűleg több, mint egymillió forint lesz a mérleghiány a tsz-ben. Az összeg várható nagyságát illetően eltérőek a vélemények, de azt minden érdekelt fél látja, hogy lesz mérleghiány. A járási bank­fiók szerint több, mint más­LOGIKA, Lombos falusi udvaron kergetözik Jancsi és Jós­ka. A hét- és ötéves lurkó­nak kapóra jött a nyár, mezítláb . rúgják a port és fürdiinadrágban süttetik magukat a nappal. Nem fér a bőrébe a két kis betyár. * A fogócska legédesebb lá­zát azonban lehűti egy hi-' deg zuhany. Jancsi, a na­gyobbik belerúg egy kőbe és hasra esik. Előtte egy tuskó és bele üti a fejét. Éktelen sivalkodás, rohan az anyu meg a mama és öl­be kerül az áldozat. A ma­ma csókjaival ápolja Jan­csit, törölgeti patakzó sze­mét és rémülten mered a homlokon növekvő púpra. Jaj, azt le kell simítani. — Hozd ide hamar a disznóölőkést! — kiáltja lá­nyának a mama, A mama lánya, vagyis anyu már hozza is a gyerekek szemé­ben félelmetes fegyvert. Jóska, a szöszke ötéves bé­na a rettenettől. Az újabb rémület azonban szóra nyit­ja az ajkát. — Mama, ne vágjuk le! Hátha még megmarad... <n. i.) A demokratizmus szélesítésére albizottságokat szerveznek a tanácsi állandó bizottságok — Négyszáz darab új, ké­nyelmes, modern széket vá­sárolt a Pilisi Községi Ta­nács 55 ezer forintért a he­lyi művelődési ház száméra, s így* végre „lomtárba” ke­rültek a régi rozoga székek. A szocialista demokratizmus szélesítésével és a társadalmi erőknek az állami munkába történő fokozottabb bevonásá­val kapcsolatban a megyei ta­nács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága még tavaly határozatot hozott. A Dabasi Járási Tanács és a Hazafias Népfront járási bizottsága szombaton együttes ülésen vizsgálta meg, hogyan hajtot­ták végre ezt a határozatot a járásban. Megállapította az ülés, hogy a községi tanácsok külön­böző ügyek elintézése előtt kötelezően előírták az ál­landó bizottság és az il­letékes választókerületi tanácstag véleményének kikérését és eddig minden esetben a vé­leménnyel egyező döntést hoz­tak. Van olyan község, amely­ben többek között például a kényszer alkohol-elvonókúrá­ra utalásnál, a tartási szerző­dések felülvizsgálatánál, a jö­vedelemadó megállapításánál, sőt borjúvágási engedély ki­adásánál is kikérik az állandó bizottság véleményét. Dabas, Öcsa és Örkény köz­ségi tanácsülésein teljes mér­tékben érvényesül a nyilvá­nosság elve. A tanácsüléseken a község lakói közül néha a tanácstagoknál is többen je­lennek meg, sőt felszólalásaik­kal megfelelő határozatok ho­zatalát segítik elő. Az együttes ülés határozatot hozott arról, hogy az állandó bizottságok mellett albizottsá­gokat szerveznek. A pénzügyi áilándó bizottságok takarékos- sági, biztosítási, költségveté­si és adóügyi albizottsága már működik. A művelődési állan­dó bizottságok oktatási ős népművelési, az egészségügyi állandó bizottságok pedig az alkohol elleni küzdelemmel foglalkozó és egészségügyi, jár­ványügyi albizottságokat ala­kítanak. Fontos szerep vár a mezőgazdasági állandó bi­zottságok mellett alakí­tandó négy albizottságra. Ezek a következők lesznek: ál­lattenyésztési és legelőgazdál­kodási, zöldségtermelési és ön­tözési, felvásárlási, továbbá állategészségügyi és higiéniai albizottságok, amelyekbe a község,, illetve a járás legjobb szakembereit kell bevonná. Egyben az állandó bizottsá­gok tömegszervező, javaslatte­vő, véleményező és ellenőrző tevékenységének fokozottabb érvényesítése céljából a járás* tanács felikérte a Hazafias Népfrontot, hogy a járási, tár­sadalmi és tömegszervezetek bevonásával jelöljön ki aktí­vákat a járási állandó bizott­ságok mellé. Áfa éjjel: teljes holdfogyatkozás Amit a holdfogyatkozásokról tudnunk kell félmillió, a tsz-főkönyvelő vi­szont arra fogad, hogy nem lesz több nyolcszázezernél. Legyünk bizakodóak, higy- gyünk a főkönyvelőnek. Akkor is arról van szó, hogy a termelés eredmé­nyeitől függetlenül munka­naponként ötven forint kö- I rüli összeget osztanak ki majd a zárszámadáskor. Ha nem lesz ennek megfelelő jövedelem, akkor majd ad az állam! A hatályos rendel­kezések szerint ugyanis zár­számadáskor állami dotáció­ból, vagy hitelből is fedezni kell a tsz-ek nem munka­egység szerinti oszthatósági alapját. Csak nem emiatt vált „szükségszerűvé” az át­keresztelés? A gombai Üj Élet Tsz-nek eddig több mint tizenötmil­lió forintra rúg az adós­sága. Ebből mintegy félmil­lió a fedezetlen hitel, vagyis ennyivel több az adósság, mint a közös vagyon. Mit jelent ez is? Természetesen azt, hogy a tsz összes épü­lete, gépe, állata, sőt még az ezután születők jó része is lényegében állami vagyon, i Ennek ellenére az idén újabb kölcsönöket igyekszik sze­rezni a vezetőség, még a „hátsó kiskapuk" igénybevételével is. A járási vezetők szerint képzett szakemberek veze­tik a gombai Űj Élet Ter­melőszövetkezetet. Az elnök- nek például két diplomája (agrármérnöki és tanári) van, ( s a többi vezető is meg- j telelőképpen iskolázott em- | bér. Közülük négyen — ^az i elnök, a főmezőgazdász, a főkönyvelő, és a főállatte­nyésztő — már három éve vannak a tsz-ben. Mind a négyen állami támogatást él­veznek, az elnök például j havi négyezerötszáz forin­tot. A tsz-töl járó fizetése ■. havi háromezerötszáz forint. I Hát ekkora fizetésért nem le- ! hetne egy kissé arra is töre­kedni. hogy jövedelmező le­gyen a gazdálkodás? Nagymiklós István NEGYEDSZER IS BÖRTÖNBE KERÜL A FÓTI LAKÁSOK FOSZTOGATÓJA szabálytalanul kiosztott pénzt sokkal inkább felvtelen ajándéknak, mint ' munkadíjazásnak lehet nevez­ni, nem nehéz észre venni. Ez a megállapítás két szempont­ból is alapos. Először is a ve­zetőség jogtalanul díjazza túl a tavalyi munkát, s jogtala­nul von el az idei rigunka jö­vedelméből. S mert koránt­sem hihető, hogy az idén min­denki ugyanúgy és ugyanany- nyit dolgozik, mint tavaly, jó- néhány tagnak több, vagy ke­vesebb jövedelem jut az igaz­ságosnál. Régi igazság, hogy a görbe úton nem lehet egyenesen jár­ni. Mivel a tsz-vezetőségnek nem volt elég bátorsága be­ismerni és jóvátenni ezt a hibáját, továbbra is porhintő módszerekhez folyamodott. Ez a jellemző a jövedelemelosz­tási forma körüli bonyodalom­ra. Az idén ugyanis megszün­tették a munkaegység szerinti jövedelemelosztást. Magában véve ez nem lenne hiba, hi­szen sok tsz-ben alkalmaznak ösztönzőbb, igazságosabb jö­vedelemelosztási formát a ha­gyományos munkaegységes­kakaó, mazsola volt a zsák­mány. Ez az áru is orgazdá­hoz került. Kalmár János és Hasko Pálné voltak a követ­kező áldozatok. A lopott hol­mit mindig eladta, majd a pénzt elitalozta. A tárgyaláson az ügyész rámutatott Rostás javítha­tatlan magatartására és példás büntetést kért. A vádlott mindent beismert az utolsó szó jogán. A büntetőtanács személyi tu­lajdon ellen elkövetett öt- rendbeli lopás miatt kétévi szabadságvesztésre és a köz­ügyektől négy évig történő el­tiltásra ítélte. Büntetésének ideje alatt elvonókúrára kö­telezték. <P. R ) Amikor Kolumbusz Kristóf 1504. március 1-én a Wati'ng- sziget (Guanahani) partjára szállt, az ottani harcias benn­szülöttektől egy holdfogyatko­zás mentette meg életét. Ko­lumbusz ugyanig előre tudta a fogyatkozás idejét és mégfenyegette a bennszülötteket, hogy el­veszi tőlük a hold fényét, ha nem engedelmeskednek neki és nem adnak élelmet számára. A fogyatkozás bekövetkezte­kor a bennszülöttek félelmük­ben mindent megadtak amit csak kért. De más népak kö­rében is mindig nagy riadal­mat keltettek a ritka fogyat­kozás i jelenségek. Általában gonosz szellemek, vagy éppen isteni harag megnyilvánulásá­nak tartották. Azt hitték, hogy valami láthatatlan sár­kány megette a holdat. A tör­ténelem Kolumbusz esetén kí­vül még számos más pé dát ismer e jelenségeknek a?, em­berekre gyakorolt határáról. Még napjainkban is akrdnsk olyanok, akik nem ismerik a fogyatkozások okát, vagy akikben régi örökségként ba­bonás elgondolások é nek a holdfogyatkozásokkal kapcso­latban. Éppen ezért nézzük meg, milyen okok váltják ki ezeket a jelenségeket és ho­gyan zajlik le a mai holdfo­gyatkozás? A bolygók és a ho'd-k sötét égitestek, amelyek fényüket a naptól kapják, éppen^ ezért árnyékot vetnek. A vándorbot (Balázs-Piri Balázs rajza)­Fogyatkozása jelenség ak­kor jön létre, ha egy har­madik égitest kerül az ár­nyékba. A Nap, a Föld és a Hold kölcsönös helyzeté­nek következtében jönnek^ létre a nap- és holdfogyat­kozások. Mint már évezredek óta annyiszor, hű kísérőnk ma éjjel is belemerül földünk ár­nyékkúpjába. Hogy e=y ilyen jelenség létrejöjjön, ahuoz el­sősorban az szükséges: Bol­dunk úgy kerüljön a Hold és a Nap közé, ho.y a Hold közép­pontja a Fö.d és a Nap közép­pontját összeKö.ö egyenesre, vagy annak közvetlen koze.é- be essék. Ez u.óbbi igen lé­nyeges teltétele a jelenség be­következtének, hiszen a Föld minden telihold idején a Hold és a Nap között van, de mivel nem minden teiihold idején esik a Hold középpontja a Föld—N_p középpontjait ösz- szgkötő egyenesre vagy annak közelébe, xogyatkozás nem jön léire. Ellenkező esrtben ugyanis minden telihold ide­jén egyben holdfogyatkozás is lenne. v A három égitestnek tehát nemcsak egy vonalban, de egy S-trban is kell lenn.e. A Hord pályasíkja kereken öt fckkal hajlik a Föld pályasí.tjához, emiatt újhold, illeve te.ihold idején a Hold általában a Föld —Nap irány alatt, vagy fölö.t halad el. Fogyatkozás csak ak­kor jön létre, ha hold ö. te idején a Hold éppen a holdpá­lya és a földpálya metszés­pontjában, vagy annak kö e- lében tartózkodik, az úgyneve­zett csomópontban. Pontosan a csomópontban bekövetkező holdtölte ide­jén centrális teljes, míg a csomópont közelében tar­tózkodó telihold idején i excentrális teljes, vagy 'j részleges fogyatkozásról van szó. j Ma excentrális teljes hold- $ fogyatkozás lesz: a Hold a / csomópont közelében tartóz- ^ kodik holdtölte idején és sem- } mi akadálya nincsen annak, ^ hogy belemerüljön a Föld két- ^ száztizenhat, földsugárhosszú- ^ ságú árnyékába, hiszen a Hold ^ távolsága csupán hatvan föld- f sugárnyi. Annak Sincsen aka- í dálya, hogy a Hold hosszabb í időt töltsön a Föld árnyéká­ig ban, hiszen a földárnyék át- Hold átmérőjének kétszerese. A mai $1 merője a '/ több mint holdfogyatkozás pontosan hat óra és 16 percig fog tartani. Lefolyása a következő: 22 óra 58,4 perckor a Hold érintke­zik a Föld úgynevezett félár­nyékával, majd teljesen bele­merül. ekkor'1 azonban még semmiféle fény csökkenést nem lehet látni. A teljes árnyékba csak 0 óra 09.3 perckor lép be, amikoris megkezdődik az úgynevezett részleges fo­gyatkozás. Ekkor mar egyre nagyobb te­rületek meruuiek íjiajd ár­ny tivoa. A teiarnyékooi — an­nak masni oldalán ailialadva — 5 óra 14,0 perckor lep ki. Nem neiséges, uogy a jowi/in- kozás legerdekesebb szakasza műidig a teljes árnyékon való beiepes es Kilépés Közötti idő­szak. Ekkor tulajdonképpen a Holdnak el kellene tünnié az égboltról, ám ez mégsem szo­kott csak ritka esetben bekö­vetkezni. Ennek az az oka, hogy a Nap sugarai a Föld légkörén áthaladva megtör­nek és a Föld árnyékának hossza emiatt a Föld—Hold távolságnál kisebbre rövidül le. így erősen tompított vörö­ses lenyu holdkorongot iataa- tunk fogyatkozás idején. Né­mely esetben azonban olyan erős a fénytompulás, hogy valóban eltűnik a Hold az égboltról. így volt ez például az elmúlt év december 30-i teljes fogyatkozás esetében is. Számos megfigyelő, amikor észlelni akarta a fogyatkozást, egyszerűen nem találta a Hol­dat az égbolton, csak távcsö­vébe tekintve talált annak he­lyén egészen valószínűtlen vö­röses fényű ködfoltot. A le­írások szerint ez a fogyatkozás egy nagy­ságrenddel sölétebb volt az eddig ismert legsöté­tebb fogyatkozásnál is, amelyet 1884-ben jegyez­tek fel. Végezetül még cs k any- nyit, hogy szívesen veszi az Uránia Csillagvizsgáló Inté­zet, ha — akik kis távcsövük­kel észlelik a fogyatkozást — észrevételeiket és tapasztala­taikat írásban megküldik az intézetnek. Egyszerű eszközök­kel mindenki meggyőződhet a jelenség okairól és kiolthat magából minden régi örökség­ként visszamaradt babonás elképzelést, amelyeknek a m; koCnnkban már igazán sem­miféle létalapjuk nincsen. Schalk Gyula, az Uránia Csillagvizsgáló Intézet munkatársa Múlt év végén és 1964 ele­jén felháborodottan beszéltek Fót községben a családi ott­honokban történt fosztogatá­sokról. Idő kellett, amíg a nyomozóhatóságok lefülelték a vakmerő tolvajt, aki akkor már az ötödik házból vitt el ingóságokat. A Váci Járásbíróság dr. Boross büntetőtanácsa most j tárgyalta a 43 éves Rostás Gá- j bor bűnperét. A személyi tulajdon el­leni lopás vádjával őrizet­be vett férfi múltjának is­mertetése nem kis időt vett igénybe. Először 1957-ben ítélték el két évre Gödöllőn hatósági •személy bántalmazásáért. 1961- ben ismét bíróság előtt állt; akkor lopásért kapott egy évet és nyolc hónapot a . fővárosi központi bíróságon, j 1962- ben ismét a gödöllői bí-; róság mért rá egy esztendőt \ lopás vétsége miatt. Szabadulásakor ígéretet; tett, hogy más ember lesz, \ megjavul. Társadalmunk mó- \ dot adott arra, hogy adott sza- J vát bebizonyíthassa. Elhelyez- i kedett az Újpesti Növényolaj- ; gyárban, ahol 1200 forintot ; keresett havonta. Keresetének ; nagy részét italra költötte. ; Később már nem volt elég a ; munkával szerzett forint; lo- í pással szerezte meg az ital í árát. i Először Verebes Sándorné / házából vitt el egy ágyterftőt. ! Azon hamar túladott s a ka- j pott pénzt elitta. Özvegy Len- j gyei Jánosné otthonából is j ágyterftőt vitt el. Elek 1st- j vánéknál az éléskamrát dézs- ! málta meg; cukor, paprika, í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents