Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-21 / 144. szám

mi erei «'Uírlnn 1964. JÜNTtlS 21. VASÁRNAP \ ár Az Észak—] 6 segít Az északi sarkvidéisen tevé­kenykedik ezekben a napok­ban Észak—16 expedíció, amely az Északi Jeges-tenger egy roppant háromszögét ku­tatja. Novaja Zemljától, a Fe­renc József főidtől és az Észa­ki Sarktól a Bering-szoros partjaiig. Az expedícióban több száz tudós, pilóta, rádiós vesz részt. Az expedíció egyik feladata az Északi Sark—10 úszóállo­más felszámolása. Ennek a Wrangel-szigettől 450 kilomé- terny're északnyugatra létesí­tett állomásnak a személvzetét a Lenin-atomjégtörő szállítot­ta a helyszínre. Fennállásának harminc hó­napja alatt a jégtáblán úszó állomás északnyugati irány­ban, ember nem járta térsége­ken, több mint kétezer kilo­métert tett meg. A tudósok új adatokat gyűjtöttek a tenger mélységéről, a fenék dombor­zatáról, s a víz áramlatairól. Az Északi Sark—10 állomás jelenleg a sarktól 140 kilomé- ternvire van és gyorsan halad a Grönlandi-tenger irányá­Könnyebb lesz a motoros bukósisak A Szegedi Tömegcikk: pari | Ktsz is gyárt az ország motor- ; kerékpárosainak fém bukósi- l sakot. A sisakok súlyát most i több, mint huszonöt százaék- ! kai csökkentik azzal, hogy a j sisak fémtestéhez az eddiginél ! vékonyabb, de szilárdabb : mangán szilícium ötvözetes j alumíniumlemezt használnak. \ Ebből a nemzetközi szabvá­nyoknak is mindenben meg­felelő bukósisakból több mint százezret gyártanak az idén. Az Északi Sark—12 állomás személyzetének minden t ‘a részt vesz az ivóvíznyeréshez gyűjtött hótömbök elszállításában másik oldalon, Novaja Zeml- , létről, a légnyomásról és az jáig. Összesen húsz ilyen tá- úszó jégtáblák vándorlási maszpont lesz ebben a körzet- irányáról. Az Észak—16 ex- ben, továbbá harmincöt mély- : pedíció által nyert értékes tengeri hidrológiai állomás. A ! adatok révén távprognóziso- sarkvidéki meteorológiai inté- j kát készíthetnek a- meteoroló- zetek máris adatokat kapnak ! gusok az északi hajózóutat a szél irányáról, a hőmérsék- i igénybevevő hajók számára. > % A A ­4M . ■ m r : íVÍÍSí :: II ffl- difiit'; lY WWm-Éi itM Rádiószondával vizsgálják az atmoszféra felső rétegeit az úszó állomás kutatói ba. Az Észak—16 expedíc'ó repülőgépei a legrövidebb időn belül elköltöztetik a személy­zetet és elszállítják a felsze­relést a jégtábláról. Az Északi Sark—10 állomás helyett a Schmidt-íoktól 740 kilométernyire északkeletre az Északi Sark—13 expedíció folytatja a munkát. Tavaly tavasszal a Wrangel- szigettöl 1200 kilométernyire északkeletre ugyancsak új úszó kutatóállomás jelent meg: az Északi Sark—12. Ez az expedíció egy év alatt északnyugati irányban több mint 500 kilométert tett meg az úszó jégtáblán. A március közben rendkívül mozgalmas hónapnak bizonyult. A kutató­állomás „talaja”, az úszó jég­tábla 10-én töredezni kezdett, s alaposan megrongálódott a jégtáblára telepített repülő­tér. A helyreállítást haladékta­lanul meg kellett kezdeni, miután március végén idősze­rűvé vált a személyzet elszál­lítása. Ismét az Észak—16 ex­pedíció pilótái segítettek, akik a kntatóállomás táborhelyétől hét kilométernyire új leszálló- helyet építettek az IL—14-es gépek számára. Erről a köz­beeső ugródeszkáról a repülő­gépek több mint húsz utat bo­nyolítottak le az Északi Sark —12 kutatóállomáshoz, és sike­rült az expedíció .új részve­vőit, valamint a több tucat tonna hasznos terhet a hely­színre szállítani. A kutatóáliomás új gárdája Nyikolaj Kudrjavceo kandi­dátus vezetésével már meg­kezdte munkáját. Az Észak—16 expedíció résztvevői az óceán roppant térségein, repülőgépek segítsé­gével automata rádió-meteoro- ógiai állomásokat állítanak lel az Északi Sarktól a Bering- l'oros partvidékéig, illetve a Előtérben a gyártmányfejlesztés Meggyorsítják az új könnyűipari termékek kibocsátását Évente 1200 cipő- és mint­egy 2000 ruhamodellt, több mint ezer féle gyapjúszövet- vá'itozaío'.. a nyomott kelmék kétezer féle új mintáját tár­ják a kereskedelem szakértői elé a könnyűipari vállalatok. Az állami iparban készülő, a lakosság ellátását szolgáló, nagysorozatú termékeket ezek közül válogatják ki, s rende­lik meg. A könnyűiparban most, miután a mennyiségi kö­vetelményeknek szinte hiánytalanul eleget tud­nak tenni, előtérbe került a gyártmányfejlesztés. Először is meghatározták, mi tekinthető új gyártmánynak. Nem lehet annak nevezni az új modelleket és mintákat, vagy azokat a készítményeket, amelyek tulajdonságai egyál­talán nem, vagy csak jelen­téktelen mértékben változtak. Az eddig egyáltalán nem ké­szülő, vagy új nyersanyagokat tartalmazó, illetve olyan új technológiával előállított ter­mékek sorolhatók az új gyárt­mányok közé, amelyek az ed­dig ismerteknél sokkal célsze- I rűbbek. A könnyűiparban | például most ”j gyártmány­nak számig a habhátú szövet, ■ a fröccsöntött cipő, a szövés- I nélküli textília, a gyertyáncel- ! lulóz, a molymentes kikészíté- I sű szőrme- és gyapjúszövet, a | varrás helyett ragasztásos I technológiával készült ruha- 1 nemű. 700 gödöllői kisdiák' a U ii uakanvai-jian Gondosan megírt, gyöngybe- tus leveleket hozott szerltesz- loségünkbea posta. Feladóik, a gödöllői Petőfi Sándor Általá­nos Isltola IV. osztályos ta­nulói, Pajor Erzsi, Deák Valé­ria, meg Hernyi Márta, egy nagyszabású dunai kirándu­lásról számolnak be, Évzáró gyanánt az-iskola 700 tanulója és 300 szülő, Bakonyi Aladár és Lencsés Rezső tanárok szervezésében meglátogatták a Dunakanyart. Ezen a napon a hatalmas Kossuth-gőzös minden zeg- zuga — mint kísérő levelében Szatmári Béláné nevelő is ír­ja — a gyerekek kényelmét szolgálta. Birtokukba is vet­ték, pincéiöl-padlásig”. Kü­lönben Szentendrét. Visegrá- dot és Esztergomot látogatták meg, s a beküldött levelek — kirándulásról szóló legsikerül­tebb fogalmazványok — ar­ról tanúskodnak: felejthetet­len élményben volt részük a kisdiákoknak. Kérésüknek szívesen teszünk eleget: tol­mácsoljuk köszönelüket a Kossuth-gőzös személyzetének, a kirándulást szervező peda­gógusoknak, s mindazoknak, akik élménydússá tették szá­mukra a nagyszerű dunai ki­rándulást. — Harmincéves iskolai ta­lálkozót tartanak június 27- én este 8 órai kezdettel, a mogyoródi kultúrotthonban a mogyoródi ..elemi népi is­kola” 1933—34-ben végzett növendékei. Tegnap és ma Rövid hír és egy emlékeztető cikk az üzemi újság­ban — ez a búcsúztató. A Váci Kötöttárugyárban meg­szüntették a kesztyűgyárt&st, s azt átadták a Celldö- mölkön létesített új üzemnek. Az eseménnyel kapcso­latban érdekes visszaemlékezni:.. A váci' üzem elődje, az első Magyar Szövő- és Kö- töárugyár RT. 1927. őszén egy német kesztyűmestert szerződtetett. Megbízatása: a kesztyügyártás megszerve­zése. Egy-két hónap múlva már két újdonsült szabász dolgozott hat „perfekt” varrónő keze alá. Három év múlva ötvenen végezték ugyanezt. A munka persze idényjellegű volt; a hideg tel beköszönte előtt kellett a sok kesztyű. Ilyenkor reggel héttől este tizenegyig berregtek, zúgtak a gépek. Tavasszal dóinál nagyobb gond volt munkát kapni. Akiket nem bocsátottak el, azok is naponta egy-két órát dolgoztak. A fellendülés akkor következett be, amikor megkezdték a katonaság részére is a kesztyűgyártást. Ám ez sem változtatott azon, hogy a heti 24 pengős fizetésből 2,50 pengőt le­vontak tűre és cérnára. Ezt akkoriban a varrónő fizette. Az elmúlt évék folytonosan alakuló és télen-nyá- ron dolgozó kesztyűüzeméről csak annyit, hogy a téli meleg holmitól a pehelykönnyű csipke és nylon női kesztyűkig mindenfélét készítettek. Jelentős része külföldre indult. A rövid visszatekintés után érdemes azt is meg­tudni, mi lett azokkal az emberekkel, akiknek a kesz­tyűk készítése adta eddig a kenyeret. Senkinek sem kellett állás után nézni. A gyárban téli bundanadrágokat gyártó blokkot szerveztek. Itt próbálják ki először, hogy megfelelően működik-e, ki- fizetődő-e az úgynevezett zárt ciklusos gyártás. Ez azt jelenti, hogy a szabászattól a késztermékig egy helyen dolgoznak az emberek, s fokról fokra „építik”, varr­ják a sokféle textiliát, A terv napi tízezer alsónemű. Ey végére az is kiderül majd, hogy bár a búcsú kissé fájdalmas volt, az új gyártmány meghozza a magáét és megfelelő keresetet biztosít azoknak is, akik hosszú évek óta más munkához szoktak. — tóth — Csaknem harmincezren jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára Június utolsó hetében kezdődnek a felvételi vizsgák Jégkárok Csemőn Medárd az idén nemcsak enyhülést adó, felmérhetetlen értékű csapadékot hozott, de sok helyütt jég formájában te­temes károkat is okozott. A viharos időjárás leginkább Csongrád és Heves megyét lá­togatta, azonban szórványosan nálunk, Pest megyében is károkat okozott. Az Állami Biztosító Pest megyei Igazga­tóságától nyert értesüléseink szerint június 8-án, Medárd napján Csemő környékén hul­lott jég. Körülbelül 1000 hold­nyi területet ért károsodás, eb­ből 100 holdnyi háztáji sző­lőt, a Rákóczi és az Új Élet termelőszövetkezet 300 hold­nyi szőlőjét, 200 holdnyi kalá­szosát és 20 hold gyümölcsö­sét. A szövetkezetek jégkárát, ugyanígy a háztáji biztosítás­sal . rendelkező tsz-tagok (akiknek van a szőlőre is ki­egészítő biztosításuk) jégkárát a biztosító megtéríti. 'gift ggüSSÍÍ M A Könnyűipari Miniszté­rium a rendelkezésre álló nyersanyagok, a megvalósítha­tó technológiák és a fogyasz­tói igények figyelembe véte- ; lével, egy évre előre gyártmány- fejlesztési programot dol­goz ki, s ezt mint javasla­tot kapják meg a gyárak. A vállalatoknál, üzemeknél a műszaki fejlesztési tervek egyúttal tartalmazzák azt is, milyen új terméket kívánnak bevezetni. Az új cikkek kibo­csátásának meggyorsítására például elsődlegességet, „zöld utat” kapnak a gyártmányfej­lesztési programban szereplő készítmények. A hosszabb időt igénybe vevő viselési próbákat csak akkor rerdelik el, ha más módon megbízhatóan nem tudják elbírálni egy-egy új cikk tartósságát, célszerűségét. A gyárakat anyagilag is ösz­tönzik a gyártmányfejlesztés­re. A különböző, úgynevezett célfeladatok megoldásáért csaknem félmillió forint jutalmat tűztek ki. A mintadarabok elkészítésé­nek költségeit pedig a műszaki fejlesztési alapból fedezhetik, hogy a legmerészebben kísér­letezők ne járjanak rosszul, vagyis a gyártmányfejlesztés ne befolyásolja az adott idő­szak nyereségrészesedését. (MTI) | A túljelentkezés országo­san a tavalyihoz számítva > 17,2 százalékkal emelke­dett. Természetesen a különféle I intézmények, karok, sőt sza- j kok .között nagy eltérések mu- j tatkoznak a jelentkezési ará- ! nyokban. A tudományegyete­mek összesen 2645 helyére I 7071 felvételi kérelem érke­zett. ,A tanárképző íőiskolá- . kon csaknem háromszor any- nyi a jelentkezők, mint a he­lyek száma A tanítóképzőkben tavaly kétszeres, az idén csaknem két és félszeres, az óvónőkép­zőkben a tavalyihoz hason­lóan ez évben is kétszeres a túljelentkezés. Az agrártudományi, az ál­latorvostudományi, az erdé­szeti és a faipari egyetemen és az agrártudományi főiskolá­kon a tavalyihoz hasonló — 223 százalék — az arány. Az egészségügyi felsőoktatá­si intézmények iránt a múlt évihez viszonyítva jelentősen megváltozott az érdeklődés. Eddig a budapesti általános J orvostudományi kar „vezetett” J tavalyi több mint 400 százalé­kos pályázati arányával. Az idén „csak” 280 százalékos a !\ túljelentkezés. A szegedi or- jj vostudománvi egyetemen a 't gyógyszertudományi karra vi- szont csaknem hétszer „any- £ nyian jelentkeztek, mint í ahány hely van. í f, Az ipari műszaki jellegű \\ felsőfokú technikumokon í 1325 a felvételi keretszám j és 2069 a benyújtott pá- 'j lyázatok száma, í j A mezőgazdasági jellegű felsőfokú technikumokija az ^ idén csaknem kétszer annyian í jelentkeztek,'mint tavalv. y „ A felsőfokú szakiskolákon ^ egy helyre két pályázat jut. £ A statisztikából kitűnik, á hogy £ fizikai munkások gyerme- £ kei egyre nagyobb szám- í ban jelentkeznek az egye- i temekre és főiskolákra. ; \ Bár az egyes intézmények kö- ',f zött rendkívül eltérőek az ará- £ nyok, országos átlagban csak- f nem minden második pályázó £ fizikai dolgozó gyermeke. \ A jelentkezők közül a felvé- \ teli kérelmet megelőzően egy ; vagy több évet dolgozott, vagy ; katonai szolgálatot teljesített ; fiatalok aránya 27.3 százalék. ; A nő jelentkezési aránya 47,7 < százalék. — Egyszóval, megállapítot­tam, hogy ön sokat tett ele­kért a gyerekekért. — Na, na kérem, legalább maga ne túlozzon. — De ha egyszer csak­ugyan ezt mondták. — Jó, jó kérlek, már meg­bocsáss, de én vagyok az idő­sebb, nem szeretem a hízel­gést. Persze, nem mondom, vannak jó meglátásaid. Egész jók a meglátásaid. — Ugyan, én csak ... — Te csak ne szerénykedj, kérlek. Jól ismerem az újság­írókat, de te valahogy más vagy. — Köszönöm Irénke. — Te, kérlek szépen, nagyon helyesen hibáztál rá v egyes dolgokra, nagyon helyesen. — Ne tessék már ilyeneket mondani. — Liter bort fizetsz, mert nem tegeztél vissza. Te, kér­lek szépen, úgy látom, te már az újtípusú újságíró vagy. Tudod, milyen nagy szó ez? Pszh, aki szakszerűen jr Ez az, szakszerűen írni! A leg­nagyobb dolog, amit el tudok képzelni. — Szegény kis gyakornok vagyok. — Hagyd már a fenébe ezt a szerénységet! De épp ezt szeretem benned. Hát ez meg ki a pokol? Ja, persze, a rendész. a Lontai! Jöjjön csak barátom, jöjjön, bemutatom, magát az én kedves újságíró barátomnak. . , Nagy S. József kor jön a de? Ki nem állom a praktikájukat... már meg­bocsásson. — ... és a fiatalok azt mondták. De nem haragszik? — De haragszom. De ez magát ne érdekelje. Írja csak meg, nem először terítettek ki. Újságírók, micsoda nép­ség... már megbocsásson. — És azt mondták, hogy az igazgató elvtárs nélkül sem­mire se mentek volna. Mond­ták, hogy gz „öreg”... — így mondták, hogy az öreg? Haszontalan kölykök! Beszéljen csak nyugodtan, azért látom, az érem másik oldalát is nézi. — ... hogy az öreg nagy­szerű tanácsai aranyat ér­tek. Hogy az igazgató elvtárs nélkül semmire se mentek volna. — Na, na. Túloznak. De azért csak beszéljen. Csak bátran, bökje ki, ami a szí- , vén fekszik., elbírom a kriti­kát. Ugyan már, ne legyen olyan elfogódott! — Irénkee! — Két feketét! szakszerűtlenségüket! Ez az, a szakszerűtlenségüket, már megbocsásson. — Kérem. Kérem. Arról van szó, hogy van itt egy KISZ-ista újító brigád. Az újságíró dobhártyáján kopogott a szó, mint a jég­eső: — Van. Van. Na és ha van? Mit akar ebből kihozni? Jaj maguk, szégyenei a világ­nak ... már megbocsásson. — Kérem. Kérem. Meglá­togattam ezeket a fiatalokat. — Hogyan? Az én engedé­lyem nélkül meglátogatta őket? Irééénke! — Tessék, igazgató kartárs. — Küldje csak föl a rendé­szet vezetőjét. — Csak úgy meglátogatta a műhelyt! Né­ha egy kanál vízben megtud­nám fojtani az... már meg­bocsásson. — Kérem. Kérem. Meglá­togattam ezeket a fiatalokat és meggyőződtem róla. hogy kitűnő dolgokat csinálnak. — Folytassa csak, folytas­sa. Mire akar kilyukadni, trú­Az igazgató, nem hiába for­gott annyit riporter kézben, hamar átvette az irányítást, perceken belül dobni óhajtot­ta a sajtó emberét. — Na, mondja el hát gyor­san, gyorsan, mit akar. nincs időm s ami kevés van, nem újságírókra pazarolom. Mit szúrtak ki már megint? Me­lyik szűk keresztmetszetemre feküdtek rá? Jaj, micsoda emberek maguk, ki nem ál­lom az újságírókat, már meg­bocsásson. — Kérem, kérem — dadog­ta a vádlott, szemüvegét tö- rölgetve —. az üzem fiatal­: fairól van szó ... Akkorát dördült az igazga- j tó hangja, mint az ágyú. a | kezdő Egon Ervin Kisch szív- : dobogása a duplájára emel- i kedett, a szomszéd szobákban. ; egy pillanatra megakadt a gé- i pelés. ! v — Már megint mi bajujc a ; fiatalokkal? Valami bajuk • mindig van. Hogy lógnak, lé- , becolnak, mi? Hej. ki nem ál- i lom a kotnyeleskedésüket, a A Művelődésügyi Miniszté­rium illetékes osztályának tá­jékoztatása szerint az összes felsőoktatási intézmények (egyetemek, főiskolák, tanító­képző és óvónőképző intéze­tek, felsőfokú ■technikmnok'és felsőfokú szakiskolák) nappali tagozatára — ahol 13 289 hely van — 29 534 jelentkező adta be pályázatát az 1964—65-ös tanévre. •

Next

/
Thumbnails
Contents