Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-20 / 143. szám

. SZÚRÓ­PRÓBA” A VEN­DÉGEK KARÁRA Monoron a főté- ri Hangulat presz- szó ajtajára múlt héten kis táblács- •m» ka került, már ko­Fg ra reggel, „Leltá­fa- rozás miatt zár­va”. n Azok á vendé- gek, akiknek J megszokott regge­lizőhelye a presz- §s szó — bosszúsan vették tudomásul a az intézkedést — akár csak azok, akik délelőtt be- beugranak egy j ^ duplára. A leltározás — akár a „be­ütemezett”, akár „szúró” he­lyes, jó és hasznos dolog. Azonban a hetenkénti „szú­ró” leltározás már mind a vállalat, mind a vendégek ré­szére nem „hasznos”. Sőt, ka­rói. Nem akarunk beleszplni a vállalat ügyeibe, csak bosz- szankodunk — s úgy érez­zük: joggal! MONOB’Vnm A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM. 143. SZÄM 1964. JÚNIUS 20. SZOMBAT EZT LÁTTUK A KÉT STRANDON Baj van a tervteljesítéssel a Gyomról Szabók Ktsz-nél Kinőtték na épiilotott-sk— — Az ügyeletes orvos va­sárnap Gombán és Úriban dr. Szalagja Sándor Úri. Gyom­ron és Menőén dr. Lányi Pé­ter Monde, Fő u. 6. Tel.: 11. Monoron dr. Halmai Géza, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Ve- csésen dr. Nagy Lajos. — Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a Főtéri, Vecsésen a Dózsa György úti. — Az Állami Népi Együttes a r«3sz idő miatt elmaradt előadását június 22-én, hét­főn este 8 órakor tartja meg a monori. strandfürdő szabad­téri színpadán. Jegyek elővé­telben kaphatók a községi művelődési otthonban és Ár­pád utca 28. szám alatt. — Küldöttközgyűlést tart hétfőn délután 6 órakor a maglód! Micsurin Tsz. — Nagyszabású bál lesz ma esté 8 órától a maglódi mű­velődési ottlhonban. Zenét a közkedvelt Pavjás-zenekar szolgáltat. — Műsoros évzáró ünne­pélyt rendeznek vasárnap délután öt órakór a vásár­téri óvodában. — Elismerő oklevéllel tün­tette ki a járási tanács vb dr. Pálfy Ferenc orvost, a járási tanács egészségügyi ál­landó bizottságának elnökét Monoron kifejtett egészség­ügyi munkájáért. Ugyancsak elismerő oklevelet kapott Blázy Lajos, a járási tanács félvásárlási csoport vezetője a tavalyi felvásárlási eredmé­nyekért. Az okleveleket a na­pokban adták át. — Sportegyesületi közgyű­lések. Ma este 18 órakor Gyömrőn az ifjúsági otthon­ban a hélyi Spartacus sport­egyesület, Monoron az egyesü­let székházában a Monori SE este 20 órakor tartja félévi közgyűlését. A környék egyik leggazda­gabb kisipari szövetkezete a Gyömrői Szabók Ktsz. A ta­gok havi keresete 1500 fo­rint körül van. Az udvarban Kocsis Jó­zsef üzemvezetőt pillantom meg. ö kísér el a műhely­be és ő tájékoztat. — Üzemünknek egész év­re van megrendelése. Jelen­leg főképp divatfelöltőket készítünk. Ezekből szállítunk Győrbe, Budapestre, Miskolcra, Deb­recenbe, Szegedre, Pécsre — szóval az ország minden ré­szébe. Megállunk egy pillanatra a vasalógép mellett, melyet Kiss Péter kezel. Alig né­hány napja vette „kezelés­be”, de máris szívéhez nőtt. Főképp diraífelöltőket gyártanak '■ A Fa a saaeialista briffínntnk ? — Üzemünknek négy szo­cialista brigádja van. Saj­nos, két brigádunk, az „Ifi” és a „Rákóczi”v nem méltó a megtisztelő címre. Nem veszik komolyan a fel­ajánlásokat. Az ő ügyüket sürgősen megtárgyaljuk a ve­zetőséggel. — Annál jobb munkát vé­gez a — csupa nőből álló — „Zrínyi Ilona” és a „Bé­ke” brigád. Minden tekin­tetben föléje nőttek a másik két szocialista brigádnak. A MINDEN előkészület megtörtént indulásra kész ! Mint katonai díszszemlén az alakulatok nyílegyenes sorai, I úgy sorakoznak a Monori Gépállo/nás hatalmas gyepte- \ rületein gépszemlére, külön- i külön csoportokban a mező- I gazdasági gépek. Negyvenegy ) kombájn, 17 aratógép, 15 rendrearató gép, 17 cséplőgép, 5 magtisztító cséplőgép, mun­kagépek, erőgépek, pótkocsik, valamennyi indulásra kész. Az aratási-cséplési munkák megindulása előtti gépszemle feladata megállapítani, hogy a gépek kijavításával, karba- helyezésével a gépállomás időben elkészült-e és minden­ben kellő felkészültséggel áll-e a tsz-ek rendelkezésére a ter­més gyors betakarítására^ A megyei tanács mezőgaz­dasági üzemszervező osztályá­nak vezetője, Schuster József kíséretében Bartha József gé­pészmérnök és Sólyom György üzemgazdász, továbbá Berzse- | nyi Zoltán gépállomási igaz- i gató, Neszményi András fő­mérnök, Balogh István főme- I zőgazdász, valamint a gépcso- j portok művezetői két napon j át vizsgálták a gépeket és j szúrópróbákkal állapították 1 meg azok használhatóságát. — Minden előkészület meg­történt — mondotta Balogh István főmezőgazdász —, hogy a gabona bsérésének pillana­tára gépeink megindulhassa­nak. .Ettől a naptól kezdve reggel öt órától este tízig te­lefon és műszaki ügyeletet tartunk a gépállomáson. Egy műhelykocsival és két hegesz­tővel is felszerelt tehergépko­csival kívánunk gyors segítsé­get nyújtani az előforduló hi­bák azonnali kijavításánál. A kombájnvezetőknek minden gépnél egy segédmunkaerő is rendelkezésre áll. A cséplőgé­pek kiszolgáló személyzetéről a tsz-ek gondoskodnak. — Nagyon fontosnak tárttá# — mondta a gépállomás, fpppe* zőgazdásza —, hogy dZ ata- tás-cséplés nagy munkalázá­ban sehol se tévesszék szem elől az aprómagvak betakarí­tását. Ezzel sent szabad elma­radni, nemcsak azért, mert a borsóra, lencsére, babra, mus­tárra a népgazdaságnak ugyanolyan szüksége van, mint a gabonára, hanem azért sem, mert ezeknek a magvak­nak az időben való betakarí­tásához a tsz-eknek tekinté­lyes anyagi érdeke is fűződik. Dr. Huszty Károly társadalmi munkában az élen járnak és náluk legjobb a munkafegyelem is. A műhelyek megtekintése után az irodába vezet utunk, ahol Felczán József főköny­velő és Bata János műszaki vezető fogad. Bata elvtárs elmondja, hogy gépesítésük elérte a kívánt szintet. így ebben az évben már való­színűleg nem kerül sor na­gyobb gépvásárlásra. Tizenhárom ipari tanulója van a ktsz-nek, melyből a napokban hat szabadul. Je­lenleg ~~ öt újabb tanuló szer­ződtetéséről tárgyalnak. Ez előreláthatólag hosszú időre megoldja a szövetke­zet szakmai utánpótlását. — Sajnos, néhány problé­mával is meg kell küzde- niink — mondja a főköny­velő. — Üzemünk már kinőtte az épületet. Ezért szerettünk volna egy­emeletes, világosabb üzem­részt építeni. Ehhez az kell, hogy a mellettünk levő tel­ket megvásároljuk. A tulaj­donos azonban olyan igé­nyeket támaszt, amit lehe­tetlenség teljesítem. Ez az új üzemrész — Cyömrő legszebb épülete lenne. — Félévi tervünket előre­láthatólag nem tudjuk tel- jesiteni. Ez érthető is. hi­szen munkásaink a hetek óla. lario melegben nem tudnak úgy dol­gozni, mint máskor. Reméljük azonbafi, hogy a második félévben nemcsak behozzuk a lemaradást, ha­nem túl is szárnyaljuk a terveket. MONORON: a meleg, napsütéses idő sok fürdőzőt csalt a medencébe, melynek vize is kellemes volt MONORI-ERDŐN: Senkit sem láttunk. Az üres medence szélén egy rossz motor állt árván, elhagyottan. Bizonyára a motor is hálás lenne — feltöltené vízzel a medencét — ha megjavítanák: Sok bosszús nap után örömet okozna a fürdeni vágyóknak, ha vé-srre — a sok huzavona után — megnyitnák a kedvenc fürdőhely kapuit ' (Foto: Hrutka) — Állandóan figyelemmel kísérjük a különböző diva­tot és igyekszünk ezzel lé­pést tartani. Úgy termelünk, hogy áruinkat továbbra is keressék az ország minden részében — mondta Felczán József. Gér József FIGYELŐ Gaztenger a város szívében Szeretik a helybéliek Mo- vórt úgy emlegetni: város. Különösen a főtéri résznek szól ez a titulus. A helyi intézmények, ' üzemek, a IfÖzség vezetőtestütetei igye­keznek is a „hasznos” vá­rosiasodást elősegíteni. Annál érthetetlenebb, hogy éppen a „város” szívé­ben a főtéren gaztenger fo­gadja a látogatót. Igaz, e gazt csak az veszi észre aki a MAVAUT épületsor mö­götti részt megszemléli, vagy éppen a művelődési házba vezet útja. Ez azon­ban mit sem változtat azon, hogy gaztenger burjánzik a központban. Csak egy kis szervezés — egy kis szív (esetleg jó üz­leti érzék) kell és néhány hét alatt Monor egyik leg­kedveltebb szórakozó — pi­henőhelyévé lehetne a ki­használatlan területet vará­zsolni. Elképzelhető ott egy ifjú­sági park büfével..vagy a főtéri presszó kerthelyisé­ge ... vagy egy „egyszerű” park, ahol szívesen megpi­hennek a piacról jövök, buszra várók ... (B. M.) .1 vanat ulti kvrüit Szerda délután az egyik Budapest felől érkező vonat­ról — amikor az már Monori- erdő vasútállomásról elindult — ledobtak egy táskát, nem sokkal később leugrott Gu­lyás Erzsébet 16 éves monori leány. A nagy melegben elaludt a vonaton, s akkor ébredt fel, amikor az már az erdei állo­másról is elindult, A balsze­rencsés ugrás következtében jobblába a vonat kereke alá került, térdig összezúzódott, s egyik . kézfeje is súlyosan megsérült. Az állomáson a vonatra vá­ró utasok közül rögtön segítsé­gére siettek, köztük Gönci Je- nőné betegápoló, Szűcs János nyugdíjas Vasutas és az or­szágúton haladó AB 14—96 rendszámú személygépkocsi utasai, akik a súlyosan sérült lányt elsősegélynyújtás után kocsijukkal a mentők elé vit­ték. Vadászné Adalékok Monor történetéhez ■v* . Amikor a duda azt mondja: „tu-tu-ri-kú!“ SPORT /. MAI MŰSOR Mozik Ecsér: Az elnök úr látogatása. Gomba: Fotó Háber. Gyömrő: Éj­féli mise. Maglód: Gyilkosság Szi- éiliában (széles). Mende: Hogy ál­lunk fiatalember. Monor: A do­hány. Nyáregyháza: Mi kelten, meg a ló. Pilis: Az aranyfog. Tá- piósáp: Valahol Európában. Tá_ piósüly: Nápoly négy napja. Úri: A pénzcsináió. üllő: Bemutatom Baiujevet (széles). Vasad: Hófe­hérke és a hét törpe. Vecsés: Majdnem baleset (széles). szolgáltatott zenét a „rezgös” meg „ugrás” tánc alá. A házaknál való csoportos tán­colás is — miután a „25 páltza” világa elmúlt —, újra föltámadt és ez idáig megmaradt. A HANGSZER UTOLSÚ KE­ZELŐJÉT — állítólag apjá­tól örökölte tudományát — annak idején Bódi György­nek jegyezték be az anya­könyvbe. Ezen a néven azon­ban hiába kerestük volna. Sajátos zeneeszköze után cu- pis Gyura bácsinak ismerte őt a régi Monor apraja- nagyja. Az emlékezők sze­rint apró emberke volt. Zsellérsorban tengette éle­tét. Tétén, apjáról egy kis szőlő maradt rá. Voltak esz­tendők, amikor itt vállalt csőszséget. A többi években általában csak addig lakott a gunyhóban, amíg a szőlő­ben munkák befejeződtek. Utánuk bejött Monorra és napszámba járás mellett hang­szere teremtette elő számá­ra a választási malacra va­lót. A citerának is mestere volt, de nevezetességét kecs- kebör (mások szerint kutya- bőr) dudájának köszönhette. A duda sípját művészien faragott kecskefej díszítette. Homlokán tükör ragyogott. Citera és duda, ez a két zeneszerszám Cyura bácsival wwwwvm A DUDA, mint afféle na­gyon ősi, kezdetleges hang­szer, már régen mindenütt elterjedt. Európában Skóciá­tól kezdve — befelé haladva a kontinensen — keletre Kí­náig, kisebb változtatások­kal mindenütt megtaláljuk. Volt magyar formája is. Va­lamikor nálunk az úri mu­latságokról sohasem hiány­zott. A XVII. század óta azonban mind jobban a jel­legzetes népi zeneszerszámok közé számítjuk. Rajzokról még igencsak mindnyájan ismerjük. A lé­nyege egy felfújható bőr- tömlő, a rajta lógó furulya- szerű síppal. Ezen játszik a- dudás. A tömlőt hóna alatt nyomkodva adja meg a síp­nak a zenéhez szükséges le- ; vegőt. Ugyanakkor a szá­jában tartott szopóka se­gítségével a lömlőbe új le- »vegőt juttat. ] Néphangulat élénkítésénél : Monoron, hajdanában a ci- : tera mellett komoly szere- : pét sejthetjük, mert 1821- : ben, bírói hivatal elfoglalá- ; sakor külön „Regula” fog- ; lalkozik kedvelőivel: „Aki \ házához dudásokat, táncoso- \ kát fogad, úgy maga, mint \ a devernyázók 25 páltzával I büntetődnek.” Hogyan, mint \ vezette le ezután falujának ! táncos kedvét a tilalmat ! fölállító elöljáróság, arról \ nem tudunk. Tény az, hogy í a citera kedves szava imitt- í amott még napjainkban is j fölzeng és húrja, amíg utol- ; sót nem pattan, mindig őr- ! zi népdalainkat.. A duda ! sivalkodó hangja pedig utol- í jára a század fordulóján együtt hozzátartozott a „gye- rekbáldokhoz”. ... Valamikor a tánc is a népdalhoz hasonlóan született. Ezt is, a másikat is igen sok­féle erő alakította — néha nemzedékeken keresztül... Ahogy a zenekultúrának nem, úgy a táncnak sem volt soha felülről irányított, tánciskola- szerű tanítása. A „gyere'kbál- ioliat” látogatók 6—12 éves gyerekek voltak. Ennél idő­sebb már szégyenlett volna ilyeneken részt venni. Meg­szervezője a bálának sohasem felnőtt, mindig néhány tizen­két év körüli gyerek. Egyik szülőtől, akinél az udvar, vagy a ház nagysága megengedte, engedélyt kaptak a mulatság tartására. Utána elmentek, ahová jónak látták, hívogat­ni: „Hajjátok, a Sereséknél vasárnap báldot csinálunk!... Gyertek el oszt’ hozzatok négy krajcárt!” És ha sikerült ne­kik érdemleges társaságot összehozni, értesítették a Gyu- ra bácsit. ARRA A DÉLUTÁNRA ilyen módon — fiúk, lányok vegyesen — húszán, vagy főb­ben összeverődtek. Megérke­zett Gyura bácsi is nagyszélű, zsíros kalapjában. Az odaké- szített asztalra letette hang­szereit. A gyerekek mellé rak­ták krajcárjaikat, Gyura bácsi pedig citerét hangolva, dudát igazítva ránézett a gyerekhad ra és bevezetésül elkezdte < nép ágrólszakadt mulattatójá nak életsorát szemléltető nó tát: » „Van gyerekem, van gye re kém egy kuckóvá ^lem él az muzsikaszóval...’ Aztán megpendítette a cite rát. Fölváltva szólt a duda é. a citera: Ritkán történt meg, hogy i tánchelyért fizettek, még rit kábban, hogy az anyja eljöt volna kisgyerekével. Ez a gye rekek önálló szórakozása volt Hogy el ne fajuljon, azért < helyiségadó volt a felelős. Leg több helyen nagyon szívesei látták a gyerekeket. Akadt < házigazdák között olyan, ak egész délután süttette számuk ra a palacsintát. A kisebbeke általában a nagyobbak gyámo litottálc; tanítgatták a felnőt féktől lakodalmakon ellesel figurákra. Közben az ős hangszerből egymásután olyat nóták jöttek elő, amelyeknél a szövegéből is legtöbbszö csak a töredék maradt ránk „A bundának nincs gallérja Mégis bunda a bunda...” Vagy: „Én vagyok a’ éri vagyok a aki nem jt Kocsmaajtó nyitogató ...” Gyura bácsi, mikor áztál uBy gondolta, hogy elég les: mára, kiengedte a szuszt < kecske fujtatójából. A gyere kék tudták már: mikor a du da azt mondja: „tu-tu-ri-kú!’ — lehet készülődni. Borzsák Endre (Folytatjuk) Gyömrőn rendezték meg az álta­lános iskolák kétfordulós körzeti labdarúgó-bajnokságának négyes döntőjét. Mint az már ismeretes. Tápiósáp, Ecser, a Monor Ady Ilii és a Monor Kossuth-iskola csa­pata nyert jogot az. 1—1. helyért játszani. Járásunk 1»64 évi általános is­kolás labdarúgó bajnokcsapata: Tápiósáp. A csapat tagjai: Juras István. Csanádi József, Kuti Ká­roly, Farkas István, Polenyik Ist­ván, Zemen József, Trepák Ist­ván. László Ferenc, Nagy Ferenci Szénást Sándor, Motolai József, Farkas Gyula, Kocsicska János. Eredmények: Monor Ady—Ecser 1:0 Vezette: Solti. , .Tó iramú mérkőzésen — szeren­csés góllal győztek a monoriak. Az ecseriek kissé elbizakodottan léptek pályárg s ez megbosszulta magát. Tápiósáp—Monor Kossuth 2:1 Vezette: Solti. A hagy melegben nem alakulha. tot-t ki szép játék. l:l-es állásnál a rendkívül ügyesen, játszó sápi Szénási 11-est hibázott. A rendes játékidő letette után kétszer öt perces hosszabbítás következett. Ebben a játékrészben is jobbak voltak a sápiak és megérdemelten győztek Szénási góljával. Déiután a két vesztes játszott a 3—4. he­lyért. Ecser—Monor Kossuth 3:0 Vezette: Burján. Végig az ecseriek játszottak fö­lényben és ebben az arányban is megérdemelten győztek. Az 1—2. helyért: Tápiósáp—Monor Ady 2:1 Vezette: Kalotay, Megérdemelten győztek a jobban látszó sápiak. A győztes gólt is. mét a délelőtt „üdvöskéje’'. Szé- násj lőtte — itt is a hosszabbítás alatt. 1. Tápiósáp (testnevelő Fórizs József), 2. Monor Ady (testnevelő: Mészáros Győző), 3. Ecser (testne­velő: ifjú Hanes László), 4. Monor Kossuth (testnevelő: Hunyadi László).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents