Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-19 / 142. szám

JVNIÄLIS Egész napos műsorral egybe­kötött juniálist rendez június 28- án a nyáregyházi sportkör. A mű­sorban a sparla- kiád megrendezé­sének keretében ~villámtornák, ősz-1 szetett honvédéi- j mi verseny is sze- \ [epei, majd sza­badtéri táncmu- lat sagged fejező- j dtk be a verseny. \ MONOMIDÍKI A PE ST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM. 142. SZÁM 1984. JÜNIUS 19. PÉNTEK * i ARATUNK MUNKÁSŐREINK ÉLETÉBŐL A munkásőrségre vonatkozó — közelmúltban megjelent — párthatározat nagy feladat elé állította járásunk munkásőr századát. Munkásőreink a legutóbbi lövészeten kiváló ered­ménnyel végeztek, s jól sikerült a gyakorlatuk is. A század első szakaszát gyakorlat közben látogattuk meg. Megtudtuk, hogy immár harmadszor nyerték el a ,.kiváló sza­kasz" címet. Vasárnap, amíg mások az egész heti munka után pihen­tek, ők már kora reggel gyülekeztek a gyakorlatra. Meg sem L látszott rajtuk az egész heti munka fáradsága, frissen, fegyel­mezetten hajtották végre a parancsokat. Pilisen hétfőn kezdik » hi Ja fit rn készen állnak a gépek » Itrigádwkni altikíianak » Tárolási gnntlnk tagok szerzodesileg elvál­lalták. Minden remény megvan ar­ra, hogy több lesz a termé­sük, mint az elmúlt években. Komoly problémát csupán a raktározás jeleni, hiszen mintegy 57 vagon gabonát kellene elhelyezni. — Nagyon kellene már az a régen megígért raktár — mondta az elnök. Gondoskodtak a hűsítőital, az étkezés és a kellő tisztál­kodás lehetőségeiről is. Puksa Károly brigádvezető szerint hétfőn kezdik meg az aratást a lapost részen lévő 80 holdas árpatáblán. Kafka József, a tsz párttitkára ar­ról tájékoztatott, hogy ter­vek szerint (ha az idő is meg­engedi) három hét alatt befejezik az aratást. — Szeretnénk elérni, hogy a szemveszteség a legminimá­lisabb legyen — mondta. Eb­ben az évben végre szeretnék a szalmát is jó minőségben összerakni, azonban ehhez egy elevátor hiányzik. A szalmával kapcsolatos mun­kákhoz már szerveztek bri­gádot. Személy szerint minden ve­zetőnek és tsz-tagnak megad­ták a feladatot, s azt tűzték célul, hogy minden szem ga­bonáért harcolni fognak. Nyáregyház! Béke Tsz — Jövő évi kenyerünk függ attól, hogy most hogyan ké­szülünk az aratásra —mond­ta Szőcs Attila, a nyáregyházi Béke Tsz főagronómusa. —■' Nálunk összesen 850 hold ga­bona aratására kerül sor, amelyből 230 hold árpa, 260 hold búza, a többi pedig rozs. Az aratás zömét saját gépeikkel biztosítják, de az árpa- és búza aratását mintegy 200 holdon kézzel akarják elvégezni. A kézi- aratást ügyesen próbálják megoldani, mert erre az idő­szakra 20-tagú arató-csép'.ö- brigádot szerveztek, amely családtagokból és kívülállók­ból áll, akik erre az időre szabadságot vesznek ki mun­kahelyükről. A kombájnoktól a szem­beszállítás, a szalmalehúzás és a kazalozási munkákért ,■ holdanként 20 kiló gabonát ^ adnak, s f í a legjobbakat külön ju- ^ talmazzák. A tsz vezetői elmondták, hogy az intenzív búzából 14—16 ? mázsás termésátlagot várnak, \ a magyar búzából egy mázsá- \ val többet, mint a beterve- ^ zett. Árpából 17—18 mázsát £ remélnek holdanként. A Terményforgalmi Vállalat járási kirendeltségének veze- J tője, Horváth István a gabo-? naátadás-átvételével, táró- ? lásával kapcsolatban az aláb- \ bi nyilatkozatot adta: ? — A felmerések alapján az idén 953 vagon ke- £ nyér és takarmánygabo- ^ na tárolását kell megöl- £ dánunk. S Ha figyelembe vesszük a ka-? lászosok jelenlegi állapotát, £ azt, hogy a termésbecslés sze- \ rint a betervezett átlagter- 'r, més egy vagy másfél mázsá- J val magasabb lesz, szeretnénk J többet felvásárolni — akkor? mintegy 1050 vagon gabona- nak kell helyet biztosítanunk. A termelőszövetkezetekkel '•j korábban írásos megállapo- \ dást kötöttünk arra vonatko- ^ zólag, hogy milyen gabonát, ^ mikor és hová kell szállítani. ^ A zökkenőmentes lebonyolí- í (ás egyik előfeltétele az, hogy a tsz-eknek gondoskod­niuk kell egy olyan — lehető­leg erre az időszakra függet­lenített — személyről, aki irá­nyítója, mozgatója lesz az em­lített munkának, aki szoros kapcsolatot tart fenn a rak­tárosunkkal. Nagyon kérjük a tsz-eket, hogy a meghatározott időben szállítsanak és előre jelezzék a rendkívüli gabonaátadást, ugyanis erre is lehetőséget nyújtunk. A feldolgozóhelyekre — a pilisi, a pándi és kókai mal­mokba — mindennap közvet­lenül lehet szállítani. Kirendeltségünk raktárai­nak befogadóképessége 4)0 vagon. Az említett majmok­ba 347, a takarmánykeverő üzemünkbe 40 vagon gabona fér. Hét közös gazdáság — a bényei, a gombai, a kávai, a mendei, a monori Kossuth, a lápiósápi Petőfi és a vasadi tszcs — 100 vagon tárolását, vállalta. (A tárolásért 6 fo­rintot fizetünk mázsánként, továbbá minden egyes hét el­telte után ugyancsak mázsán­ként 18 fillért számolunk el.) Tervünk az is, hogy köz­vetlen „vagonszállííást” bonyolítunk le a Gizella- és a Budai-malomba, a sörgyárnak pedig sörárpát viszünk. A kormányhatározat előír­ja, hogy az idén minden szem gabonát fedél alá kell he- yezni, szabad ég alatt tárol­ni nem szabad. E cél érde­kében minden tárolóhelyet igénybe kell venni. Nekünk is ehhez a .szükségmegoldás­hoz kellett folyamodni és ezért körülbelül 2 hónapra igényeltük a járási tanácstól i monori művelődési otthont és a gépállomástól a kom­bájnszínt. Itt mintegy 50—60 vagon gabona tárolásáról len­ne szó. Egyelőre mindkét fél visszautasította kérésünket. Egy megoldás kínálkozik még: ha az említett tsz-eken kívül mások is vállalnak ga­bonatárolást. Erre lenne lehe­tőség! Drabek Károly — Gér Jó­zsef — Hrutka János — Kovács László — Spenger István Benovits Lászióné pedagógus vezetésével a szőlősnyaralói is­kola szülői munkaközössége az iskola udvarán jól sikerült ju- niálist rendezett. Ezúttal az apák napját ünnepelték. A pénztárhoz érkező családfők kabátjára az asszonyok égő piros szegfűt tűztek. Mikor a férfiak zöme a kerti asztaloknál elhelyezke­dett, Kemenczky Jenöné és Bagoly Gáborné tanárnők be­tanításában az általános isko­la hetedik-, illetve harmadik osztályos növendékei ügyes táncjeleneteket és szavalato­kat'mutattak be. A műsor vé­gén a kisleányok leugráltak a színpadról, majd a közönség közé szaladva az édesapákat virágokkal és cuppanós csó­kokkal üdvözölték. Farkas Istvánná, a szülői munkaközösség elnökének be­szédéből a következő kedves mondatokat idézzük: — Évenként március 8-án nemzetközi nőnapot ünnepe­lünk. Utána május havában következik anyák napja. De nem felejtkezünk meg leg­drágább kincsünkről: a gyer­mekekről sem. A pedagógus­nap alkalmával pedig fá­radságos munkájuk elismeré­seképpen köszöntjük a tanáro­kat, tanítókat. Nem múlik el tavasz anélkül, hogy ne emlé­kezzünk meg a madarak és fák napjáról. Eddig azonban még soha nem ünnepeltük meg nyilvánosan az apákat, a nagyapákat, akik annyit fára­doznak érettünk. A női egyen­jogúság ellenére, jólesik ha erős férfikar támogat... Le­gyen az övék ezért a mai nap. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után szendvics, málna és bor állt a vendégek ren­delkezésére. A vigalom éjfé­lig tartott. A kitűnő tápiósápi esztrádzenekar ezúttal elha­nyagolta a twisztet. Az apák és nagyapák szórakoztatására bőven játszottak régi da.lokat és ropogós csárdásokat. Végül megjegyezzük, hogy az ünnepségen több mint háromszáz ember jelent meg. Ez volt a szülői munkaközös­ségnek ez évben a kilencedik és egyben legsikeresebb ren­dezvénye. Krátky László — A kukorica második ka­pálását 100 ho'don kezdték meg a monori Uj Élet Tsz-ben. A gépállomás traktorosa. Bur­ján Sándor, igen jó minőségű munkát végez. — A járásunkban levő könyvtáraknak 3900 rendsze­res gyermekolvasója van. Leg­jobb eredmény Monor, Mag­lód, Gyömrő, Üllő, Gomba és Táp*ósáp községi könyvtárak­nál van, ahol nagy szakérte­lemmel és lelkiismerettel fog­lalkoznak a gyermekekkel könyvtárosaink. — Ipari tanulónak 216-an jelentkeztek járásunk állami vállalatainál. Ezzel a létszám­mal előreláthatólag biztosítva lesz a szakmunkás-utánpótlás. APÁK NAPJA TÁPIÓSÜLYÖN Jót hajtotta végre feladatát a nehézfegyverrai. melynek három tagját Sima Istvánt. Hajdúk Bálintot és Demeter Sándort mutatja be képünk (Foto: Kiss Attila) iViUDt alig Z llcLLd d Z aratás előtt — minden ter- melőszövetkezeteünk igyek­szik befejezni a többi mun­kát. Monori Új Élet Tsz Teljes egészében felkészült az aratásra. Hörömpö József — párttitkár — elmondta, hogy a gépek javítása befe­jeződött. A gépállomás egy Balaton és két SZK—3-as kombájnnal segíti a tsz-t. — Minden területet gép­pel szeretnénk learatni, ami természetes is, hiszen fi kézzel való aratás — sok em­bert igényel. Aratnivaló te­rületünk csaknem 800 hold. Átlagterméseink — előrelát­hatólag — a járásilag terve­zett szinttel egyenlőek. Kü­lönösen szép reményekre jo­gosít az őszi árpa várható termése. Ebből 18—20 má­zsás átlagtermésre számítunk. — Hogy az aratás zökkenő- mentes legyen, 3 brigádot alakítunk 6—8 fővel. Lesz kombájnkiszolgátó, szalmale­húzó- és kazalozóbrigód. A kazalozást főleg tsz- tagjaink végzik, míg a másik két műveletet a kefegyár munkásai. Velük évek óta jó a kapcsolat és reméljük, hogy az idén is se­gítségünkre lesznek. — Tervünk az, ■ hogy az aratást a hónap végén el­kezdjük. Ez azt jelentené, hogy mindenféle más mun­kát addigra be kell fejel­nünk. — A napokban négy új vontatót, vásároltunk — így ezek száma 8-ra nőtt. Ügy érezzük — ■ probléma lesz a raktáro­zással. Nekünk a gabonát a pilisi malomba kell szállítanunk. Pilisen az új raktár azon­ban még nem készült el, így a malom nem győzi majd befogadni a gabonát. Remél­jük azonban, hogy ez a prob­léma csak átmeneti lesz. Pilisi Hunyadi Tsz Aratási-cséplési terve elké­szült. Ezt a párt és a tsz ve­zetősége megtárgyalta, s meg­hallgatták a tagok vélemé­nyét is. 4.30 hold búzát kell learatniok, 130 hold rozsot, 250 hold őszi árpát, 50 hold tavaszi árpát, 20 hold zabot és 40 hold borsót. Ehhez a gépállomástól 2 kombájnt, egy rendrevágót és egy kéve­kötő-aratógépet kapnak. A tsz gépei kijavítva (8 erőgép, 5 pótkocsi és egy teherautó) máris készen áll. A tsz elnökének tájékozta­tója szerint eredetileg csak 50 holdat terveztek kéziara­tásra. azonban ezt meg kel­lett emelni 100 holdra. A kéziaraiású területet a — Járási tanácsülés lesz szombaton délelőtt 9 órakor. Az ülésen megvitatják: az 5 eves múve'ődé=politikpi terv végrehajtásának je’enlegi helyzetet: az úi tanterv (>e- vezetssének tapasztalatait; az iskolákban folyó tervs^e-ű ne\ élést: a tsz-dolsozók szak­mai ^továbbképzését: a tavaszi Tn®z<y?fzdasági mu-kák végre­hajtását: nyári mezőgazdasági tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat. — A járási ta-nácstagok tíz­tagú vecsési csoportja pénte­ken délután 5 órakor ülést tart a tanácsházán, ahol megtár­gyalják járásunk ötéves mű­velődéspolitikai tervének vég- rehaj fásét Vecsés községre vonatkoztatva, s arról beszá­molnak a járási tanács szom­bati ülékén. — Befejezés előtt áll Felső- nyáregyházán a Lejden- majori iskola építése. A mű­szaki átvétel előreláthatólag június 30-án lesz. — MHS lövészvezetök mód­szertani továbbképzését rende­zi meg a járási elnöksíg Ceg­léden június 24-án. A tovább­képzésen alaoszervezeienként 2—3 fő vesz részt. — Az Állatforgalmi Válla­latnak 26 darab hizómarhát adott le a nyáregvházi Béke Tsz. A kasszájukba befolyt összeg 150 ezer forintot tesz ki. — Mendc községi tanács 104 százalékkal az első és Vasad 46,6 százalékkal az utolsó a második- negyedévi adóterv eddigi teljesítésében. — Önkéntes véradási napot rendez június 26-án Pilisen a vöröskeresztes szervezet. A véradáson ezen a" napon Csév- haraszt, Monori-erdő és Nyár­egyháza községek véradói is részt vesznek. ANYAKÖNYVI HÍREK üllő Házasságot kötött: ignáczi István és ©ács6 Piroska. Pilis Házasságot kötöttek: Bernula Károly és Darida Anna. Csipes László és Seres Etelka. Práczki Károly és Ecsenszki Zsuzsanna. : Mészáros János és Szaszki Mária. Elhunytak: Bukovinszki István 64r éves. Czira Istvánná Czinege Rozália 85 éves. Vecsés Házasságot kötött: Friedrich Já- | nos és Bőr Etelka Zsuzsanna. Elhunytak: Kellner János 66 j éves. Szentirmai Rezső 65 éves. 1 Geróly Gyuláné Kertész Gizella 82 éves. ________________ M AI MŰSOR Mozik Monor: Dohány. Vecsés: Majd­nem baleset (szélesvásznú). Újabb betonjárdákat építenek Monoron Mint arról már korábban részletesen hírt adtunk. Mono­ron — több száz méteres szakaszon — betonjárdát építe­nek. Kállai Lajos brigádja kedden látott hozzá a munká­hoz a Pattermann utcában, ahol 48 méter hosszú, két mé­ter szeles járdát készítettek el. Kénünkön a brigád dol­gozói — Oldal András. Kállai Lajos, Orosz Dániel és Oldal István — munka közben (Foto: Hrutka) EGY ÖRA gyakran kevés a vonatoknak ahhoz, hogy a Gyömrő és Budapest közötti 27 kilométert megtegye. Az utasok már jól ismerik egy­mást. Társaságok alakulnak és az Utazás unalmát közö­sen igyekeznek elverni. Kár­tyáznak, beszélgetnek. Ezút­tal az időjárás a téma. — Én mondom, hogy ez a sok atomrobbantás keveri meg a levegőt — S2ÓÍÍ egy 40 év körüli fehér inges férfi. — Azelőtt szabályosan követték egymást az évszakok. Ma pe­dig ... — A bibliában is megír­ták, hogy nem mindég egy­forma az idő. 7 bő esztendő után 7 szűk következik — kezdte el a vitát egy fejken­dős néni. — Ugyan kérem — avat­kozott közbe a harmadik —, mit értenek maguk ehhez. Hallottak már a víz körfor­gásáról? A meleg következ­tében felszáll a víz, eső for­májában lecsapódik és kész. — Gyömrő felett ugyan­csak nem vehető ez észre. Ott egy légörvény van. Ezért esik ott olyan ritkán az eső. Az Örvényből kiszabadult szél kergeti el a felhőket — • avatkozott bele egyre több utas a vitaba. EGY ÖREG, nagy bajúszú bácsi — aki idáig hallga­tott — most megszólalt. — Nem úgy van a kérem. Ha meghallgatnak, szívesen elmondom ennek történetét. Választ sem várva belekezd. — Gyömrő még akkor na­gyon kis település volt, ami­kor ez történt. A széljárás igen kedvező vöt. Rendsze­resen hozta az esőt, mikor a meleg kellett, akkor nem fújt. Történt egyszer, hogy a földbirtokos úgy döntött, hogy más veteményeket ter­meltet a birtokán, de ahhoz sok víz kellett és így a szegény emberek házai he­lyén egy nagy tavat kellett volna felduzzasztani. KÜLDÖTTSÉG MENT a birtokoshoz. Még több robo­tot és igát akartak ígérni, de csak az uradalmi inté­zőig jutottak, A víz nőttön- nőtt és már az egész nagy­réti terület víz alatt állt. A kis házak már-már talp­pal a vízben álltak, mikor az emberek kiköltöztek. Buj­dosókká, , zsiványokká vál­tak a nemrég olyan szorgal­mas emberek. A víz még tovább nőtt. A kis házak­nak már a hegye sem lát­szott ki belőle. A követ­kező tavasszal a földek par­lagon maradtak. Nem ma­radt, aki megművelje. Az uraság akart ugyan hozat­ni szászokat, de a bujdosók senkit sem engedtek letele­pedni az ö régi helyükön. Hogy ekkor mi történt, talán senki se tudja. De ettől az évtől kezdve nem esett az eső. A hatalmas tó­ból nagy kiterjedésű mocsár keletkezett, majd rétté szá­radt. Ma már egy része szán­tóföld. A faluban ma is beszélik, hogy átok ül a falun. Mikor eső kellene, csak a szél fúj. Ekkor a földesúr fúj dühé­ben, Ha néha jön egy kis eső. a rég meghalt bujdosók könnyei azok ... MIRE BEFEJEZTE a rö­vid kis mesét, az egész ku­pé őt figyelte. Még a koráb­ban hangoskodó fiatalok is a törökülésen: hallgattak. So­kan letették a könyvet, ab­bahagyták a horgolást. Csak izok tolongtak gz ajtó felé. tkiknek Rákoson kellett vol­ta leszállniok. Pedig már Kőbányán jártunk ... — mali — Legenda a vonaton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents