Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-19 / 142. szám

i*E9T MEGYEI-/Círlttp 1964. JÚNIUS 19, PÉNTEK MINDEN NYOLCADIK FIATAL- MŰKEDVELŐ Számíthatnak rájuk Fiatalok a százhalombattai építkezéseken AZ UTOLSÓ SIMÍTÁSOK — Néhány nap múlva, június 24-én kerül sor az új művelődési otthon műszaki átadására és átvételére — jelenti a tanács elnöke, Kertész Pál. — Az örvendetes hírhez hadd mellékeljünk né­hány kérdést. Mindenekelőtt azt, hogy mennyibe ke­rült? —- Két millióba. Két évig dolgoztunk az épüle­ten. Az összeg egy részét, úgy százötvenezer forint kö­rül, társadalmi munkában törlesztettük. — Honnan vették ezt a rengeteg pénzt, hiszen Új­szilvásnak alig van több lakosa háromezernél? — Hát nagyon össze kellett szedni magunkat! Hét­százezer forint bankhitelt vettünk fél, amit 1966-ig visszafizetünk. A többit a magunk községfejlesztési pénzéből fedeztük. — Milyen az új művelődési otthon? — Háromszáz személyes. Annyira már eljutottunk, hogy a Déryné Színház szerdán a mi színpadunkon szer regelt a Csárdáskirálynő-vel. Ezenkívül hat helyiség áll rendelkezésre. Itt kap helyet a könyvtár, ide köl­tözik a falu KISZ- és pártszervezete, de még a szakköri munkákhoz is tudunk helyet biztosítani. — Mikor lesz az ünnepélyes megnyitó? — Van még mit igazítani, berendezni úgy. hogy az alkotmány ünnepére gondoltuk az avatást. Mondha­tom, a nagykátai járásban, de még a távolabbi környé­ken is ez lesz a legszebb művelődési otthon! A yakacioban sem pihennek az iskolaépítők: Csaknem ezer új tanterem készül el az év végéig "—iskolahálózatunk az- év-hát­ralevő részében Budapesten és vidéken is számos korszer rü oktatási létesítménnyel gazdagodik. Az építőknek az iskolai vakáció nem pihenést, ha­nem még több munkát je­lent. Nyáron fokózott ütemben dol­goznak, egyébként a tervek szerint december végéig ösz- szegen 704 új általános isko­lai és 274 középiskolai tan­termet adnak át rendelteté­sének. Ezenkívül Esztergom­ban 150 fiatal befogadására alkalmas középiskolai diák-) otthon nyitja majd meg ka­puit. Az idei tervekben előirány­zott beruházások megvalósítá­sával a következő hónapokban Miérí rosszak a magyar filmek ? ÚJ MAGYAR FILM BEMUTATÓJA készítik elő forgatásra az | új filmeket. Fodor, az író,'! találkozik Gergellyel, az ép­pen „üresen álló” rendező­vel, aki hajlandó együtt dolgozni vele. Ekkor kide­rül, hogy ez a rokonszen­ves fiatalember nem egy jó‘ téma birtokában, a köz­lésvágytól fűtötten jött a filmgyárba, hanem — a pénz­szerzés lehetősége hozta ide. De hamar feltalálja magát: kapásból belekezd egy tör­ténetbe, amit a lelkesedő réndező bont tovább. Fodor a következő jelenetben az előleggel birtokában, boldo­gan tér meg- otthonába, fe­leségéhez, akit semmi más nem érdekel, csak az, hogy a pénzből megveheti a régóta óhajtott táskát. Néhány nappal később a kávéház csendjében találko­zik az író, a rendező és a dramaturg, hogy megvitas­sák »/. elkészült jelenete­ket. Kiderül, hogy Fodor már nem emlékszik arra a témára, amif Gergellyel ket­ten körvonalaztak. Regénye befejező részén dolgozott az elmúlt napokban. Most ezt a történetet mondja el. A meghökkent rendező és dra­maturg hamar beleéli magát az új témába és most ezért lelkesednek éppen olyan hévvel, mint az előzőért. A következő jelenetben Fodorral, az íróval már az alkotóház csendjében talál­kozunk. Dolgozik. Ekkor Iá­Két nagy ház, egymás szom­szédságában. Tiszta, fényes ab­lakok, árnyékos verandák, halk léptű, alázatos szolgálók. A házak urai gazdagok; az egyik orvos, a másik ügyvéd. Az orvos szereti az ápolt, ké­nyes tartású lovakat; az ügy­véd a finom falatok embere. Pénzes, költekező, fényűző élet, gyakori lakomákfcal. Ebből nagyon keveset lát egy vézna, kék szemű fiú. Öt az istállóhoz köti a sorsa. Lo­vakat etet, lovaknak aljaz, lo­vakat fényesít. Csillog a sző­rük, mint a gondosan kitisztí­tott cipő; így szereti a gazda. A fiú cseléd és csak, azt tud­ja, hogy kimondhatatlanul rossz egyedül. És a gondját vi­selő nagymama sokat éhezik. A két. házat deszkakirítés választja el egymástól. A fiú, lia teheti, odafut és néz át a résen. Csak akkor megy újra az istállóba, ha a másik ház­ban becsukódik a konyhajtó. A fiú egyre gyakrabban el­gondolkodik. Nagyobb csomó szalmát ölt villa végre és egye­nesebben ül a bakón. Az apró rés a kerítésen egy világot jelent. A szomszéd ház konyhájában fiatal lány él. A haja, a szeme fekete. Mosott ruhákat tereget, csirkéket ko­paszt, törlőrongyot csavar és fut zöldségért a kertbe. Cse­lédlány. Egyedül van. Jóformán gyerekek még, an\ikor kezet nyújtanak egy­másnak, A naptár 1938-at mu­tat. A fiú, Bolgovics János: 19 éves. Mari, a lány: eggyel ke­vesebb. Az életük nehéz, mint az ólom. A házba befúj a szél. A szűk szobában hamarosan már három gyerek nézi az asz­talt. Évek múlnak el így... ★ Jön a parasztoknak földet, reményt hozó idő és János ta­núja társai megrendítő örö­mének. Az asszony unszolja: — Kérj te is. János homloka ráncba fut. — Engem ne szidjon senki. Hátat fordít a földnek is, a falunak is. Városba indul. Kar­jai erősek, mint a drótkötél, nem szorulnak segítségre, bír­ják a munkát. A téglagyár ke­nyeret ád Pesten. Hamarosan ír az asszonynak: „Add el, amink van, pakolj össze, gye­re utánam, hozd a gyereke­ket." Mari hozza az egész va­gyont. Egy batyut. Sötét óbu­dai albérlet lesz az otthonuk. Az asszony cseréprakó, a férj kihordó az Újlaki Téglagyár­ban. Aztán János nevét egyre többen emlegetik, azt mond­ják: sztahanovista. Egy év múlva a feleség is hazaviszi a kitüntetést. Újságok imák ró­luk, Jánost, iskolára küldenék, népi ülnök lesz. Az asszony meg figyelmezteti:-7- Dolgozz csak. Nem való neked az iroda. A gyárban marad. Lakást kapnak az új épületekben. Szebbet álmodni se tudtak vol­na. Két szoba, összkomfort. Nagy az öröm. — Sose megyünk el innen! De tizenkét év alatt sem szokták meg, hogy fúj a gyár. Itt nincs mező, itt nincs fa, kertben sem bont virágot a krumpli. És a föld. az a „má­sé", nagyon megváltozott oda­haza ... ■k A sógor, Kása Kálmán disz­nót ölt. Keménykötésű ember, a puszta fia, juhász a termelő- szövetkezetben. Felesége, Esz­ter, piros, mint az alma, har­sogva nevet, szépen jár. Ha Jánosék ellátogatnak hozzá­juk, a két testvér, a két asz- szony nem fogy ki a szóból. — A fürdőszobát nem ad­nám semmiért. Újjászületik benne az ember — így a váro­st asszony, Mari. — Nemrég ment férjhez a Érdekes megállapítással zá­rult a KISZ Központi Bizott­ságának egyik legutóbbi fel­mérése. Kiderült, hogy ha­zánkban minden nyolcadik fiatal műkedvelő, színjátszás­sal, táncdal, zenekari művek megszólaltatásával, stb. tölti szabad idejének egy részét. Legtöbbjük a falusi fiúk és lányok közül kerül ki, őket a középiskolások és az ipari ta­nulók népes tábora követi a sorban. Az üzemekben lénye­gesen kisebb az érdeklődés a műkedvelő együttesek iránt. A különböző csoportok fel­lépései a múlt évben kétszer annyi nézőt vonzottak, mint a budapesti és vidéki színházak előadásai, örvendetes, hogy igényesebb a músorváiasztás, kulturáltabb az előadásmód. Az ifjú müvészjelöltek nagy gondot fordítanak a béke és a barátság gondolatát tolmá­csoló, kifejező művek népsze­rűsítésére. Az iplei szokatlanul zord tél jelentősen kihatott a szabad­téri elrendezésű Dunamenti Hőerőmű és a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat építésére. A jó idő beálltával is elég nehezen kezdődött meg a folyamatos munka, főként azért, mert az építőipari vállalatok jelentős j létszámhiánnyal küzdöttek és küzdenek jelenleg is. Az építkezés gazdasági és politikai vezetői több alkalom- \ mai tanácskoztak már arról, hogy a tél és a létszámhiány j okozta elmaradást hogyan le- * 1 hét megszüntetni. Több határozat született és ezekből az építkezés dol­gozói jónéhányat már be­csülettel teljesítettek. A százhalombattai beruházá­sok KlSZ-bizottsága jelentős | szervező munkát végzett és vé- 1 géz a fiatalok között, hogy az erőmű és a kőolajfinomító építkezésén is valóra váljon a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának február 26-i határozata, amely az építőipar feladatait szabta meg. I Túlzás nélkül mondhatjuk, I hogy a KISZ-esek minden tő- | lük telhetőt megtesznek. A bi- I zottság jól átgondolt operatív I munkaterve alapján a két be­ruházáson dolgozó ifjúsági bri- | gádok végziic a legnehezebb és j a legsürgősebb munkákat. So­kat lehet hallani Csóka Ist- | ván 22 tagú ifjúsági komplex kőműves brigádjáról, amely el- j [ vállalta, hogy a lakótelep öt ( új háromemeletes házát minő- I j ségi munkával készíti el a i szakipari munkákig és igyek­szik behozni a téli lemaradást. I Az úgynevezett C-rész —■ ahol a három szovjet gyártmá­nyú 150 megawattos gépcso­port működik majd — kazán­alap, turbinaalap és tápház építésénél is igyekeznek ele­get tenni pártunk határozatá­nak az ifjúsági brigádok. Sür­gős a munka, mert pár hét múlva megérkeznek a szovjet szakemberek és elkezdik az el­ső’ 150 megawattos gépegység kazánjának szerelését. Itt is erősen érezhető a létszám- hiány, de Virágos János szo­cialista címmel kitüntetett if­júsági kubikos brigádja és Bányai Pál ifjúsági vasbeton­szerelő brigádja Ígéri, hogy az első szovjet gyártmányú kazán szerelését a tervben megszabott határidőre el lehet kezdeni, mert Qk el­készülnek az építőipari munkával. Az olajfinomító el§ő egymil­lió tonnás desztillációs beren­dezésének munkálatainál is el­maradt az építőipar. Főképp az elektromos fogadóállomás -épí­tése és szerelése késik. A be­ruházó vállalat fiataljai és a KISZ-bizottság szocialista szerződést, kötöttek az építő- és szerelővállalatok fiataljaival, hogy az elektromos fogadóállo­mást időben elkészítik. A leg­utóbbi kooperációs értekezle­ten a gazdasági vezetők úgy nyilatkoztak: a fiatalok lelkesedése alapján biztosítottnak lát­szik. hogy az elektromos fogadóállomás határidőre elkészül. A KISZ-bizottság felhívására a nyár folyamán több szomba­ton és vasárnap megyénk fia­taljai is segítik majd az építő­ipari lemaradás csökkentését. A fiatalok lelkesedése azon­ban egymagában nem tudja megoldani az 500 fos létszám- hiányt a két beruházás terüle­tén. A felsőbb szervek gyors intézkedésére van szükség, hogy határidőre elkészüljenek a hőerőmű és a kőolaj finomító üzemegységei. —o —gy. J Ó CÍM. Aktuális, de csa­lóka. Igaz, az alkotók mindjárt a film elején köz­ük: senki se higgye, hogy most hitelt érdemlő választ kapnak a kérdésre: miért rosszak a magyar filmek? Ilyen bevezető után a fele­letről tehát eleve lemond­hatunk. Aztán megismerke­dünk egy anyagi gondokkal küzdő, rokonszenves fiatal házaspárral, akik a „szép napokból’’ megmaradt italos­üvegek visszaváltásával sze­retnének anyagi helyzetükön javítani. A fiatalemberről közben kiderül, hogy író. Az ő segítségével bejutunk a filme­sek világába. Megtudjuk, hogy ebben a világban min­denkinek éppen anyagi gond­jai vannak, mindenki min­dig panaszkodik és senkinek sem sikerül semmi. A film­gyár udvarán pezseg az élet, az irodákban rendezők, írók, dramaturgok lázas tempóban aranygyűrűt a Szentivánéji 1 álomban nyújtott Puck alakí­tásáért, a. Csodálatos kalucsni nyuszijáért, valamint a Báb­színházban kifejtett 15 éves művészi tevékenységéért. Aranygyűrűt kapott főbb éves munkásságáért Kós István bábtervező is, aki ebben az évadban hét darabot készített színpadra. A színházakban napokban tartják az évad végi társulati üléseket. Az Állami Bábszín­ház társulati ülésén bejelen­tették, hogy 1964-ben igazgató­sági határozattal aranygyűrű­vel ismerik el a legjobb mű­vészi alkotói munkát. Elsőnek Havas Gertrud színésznőnek, a kicsinyek közkedvelt „Ma- zsolá”-jánale nyújtották át az I Aranygyűrűt kapott a Mazsola új -'ginméziuTm épületet --fety egyebek között. Székesfehér­vár, Hajdúszoboszló, Derecs­ke, Komárom. Érd, Dabns, Marcali, Baktalóránlháza, Ti- szaföldvár, Paks, Szombat­hely, Nagykanizsa, Lenti, Mis­kolc és Szeged. A közoktatási célokra eb­ben az évben rendelkezés­re álló mintegy 50 millió forintos köreiből jelenté­keny összeget biztosíta­nak új óvodák építésére is. Az év végéig az óvodai he­lyek számát 5560-nal növelik jónéhány helyen pedig’ a tár­sadalmi munkások közremű­ködésével terven felül is bő­vítik a gyermekintézménye­ket, gazdagítják felszerelésü­ket. (MTI) lányom. Ilyen hozományt ke­vesen vittek: bútor, borjú, hí­zó. Pedig ez a nagy ház is sok­ba van, hát még a másik. Tu­dod, építettünk a két gyerek­nek is — igy a juhász felesé­ge. A férfiak szűkszavúan dis- Jcurálnak. Elég néhány célba találó szó. Nyesik a vastag szalonnát, megfaragják a son­kát, néha lecsúszik egy-egy pohár pálinka is. — Hagyd ott — szól váratla­nul Kálmán. — Mit? — néz fel János. — A gyárat. Gyere hozzánk. Itt már házad lehetne. A kétszeres sztahanovista nem felel. Nézi az ablakon át a vastag hóval ölelkező ha­tárt. Az asszony hallja a be­szédet. Tudja, hogyan viasko­dik a hajdani cseléd a föld hí­vásával. Néhány hónap múlik el. Ro­bog velük a vonat. Tavaszi szél fúj be az ablakon, 1956 tavasza... ★ Hosszú, hepe-hupás dűlőút vezet a Balog-tanyáig. Kezem­ben a papír:, keresem Bolgo- vics János tsz-parasztot, aki két fiával, Istvánnal, András­sal és a feleségével annyit dol­gozott, hogy százezer forintot vitt haza. Tizenöt szerződéses hízót, hatszáz rántani való csir­két, negyven hízott kacsát és harmincöt mázsa búzát' adtak el az államnak. A ■tanya távol esik a kis vá­rostól, az épület régi, a est­' ------------------- f I pös szél ablakához veri az\ eperfa gallyait. A szobábaní csak a kisebbik fiú, Andris. j A heverön lustálkodik, moslj nem ö a soros. A bátyja, 1st-} ván és a szomszéd Bar tus} Bandi fuvarozza a növendék-} marháknak a silót. Azt hinné; az ember, hogy Andris unat-'l kozik itt, vágyik az óbudai'} prundo’k után, ahol felnőtt/} Nevet a kérdésén. — Nel<em való munkát ta-'} láltam. — A gép nem hiányzik? '} — A jószág a mindenem/} mint apámnak. Többet nem mond. Várjuk,'} hogy a szülők megérkezzenek'; a piacról. Fényképeket muto-'; gat közülük és elém tartja: a'; puszta közepén csikó ereszke-'; dik térdre és egy pelyhesállú legény készül a hátára ugrani.'; — A bátyám ez. Pista.'; Anyám fényképezte, amikor; kint őrizték a szövetkezet esi-'; Tcóif. Jól megjárta, mert vi-'; har kerekedett és kacsává áz-} tak. Később megérkezik az anya.'; Tetőtől talpig parasztasszony A hajdani munkásnőről már'; csak a két oklevél tanúskodik a falon. Újságolja, hogy bentí volt szerződést kötni. Hízókra.í Kell a pénz, mert az idén be-'j költöznek a tanyáról. Házat $ vesznek. És onnan már sehó-'j vá. Révbe értek. Az anya mostj így summáz: — Csak addig nehéz, amig'f az ember hazalalál. í í Hankóczi Sándor ! logatói érkeznek: munkatár­sai és a felesége. Az elké- j szült részleteket Fodor fel- i olva-ssa. Ezt rögtön képi áb­rázolásban látja a közönség. Aztán eljön a várva várt nap, a kész forgatókönyv a dra­maturgiai tanács elé kerül megvitatásra. Majd szemta­núi vagyunk még néhány át­írt változatnak, vitának, meg­beszélésnek, egészen a film bemutatásáig, ahol a kezdet­ben súlyos társadalmi dráma giccses, zenés, táncos ope­retté fajult! G ábor miklós, az író megszemélyesítője való­ban rokonszenves figurát ele­venít meg, csak mintha egy kicsit komolyabban venné sze­lepét a film műfajánál. Ö valóban hisz Fodor szeren­csétlenségében, kiszolgálta­tottságában, míg a körülötte mozgó színészek megmarad­nak a szatíra keretei között. Kállai Ferenc kitűnően meg­formálta a nagyközönség által elképzelt kissé fel- lengős, üresfejű alakot. Mind­járt a két főszereplő után kell említenünk Major Tamás alakítását, akj a sok válto­zatában megjelenő epizód sze­repet szinte egyenrangú ér­tékűvé emelte a főszerepek­kel. Figyelemre méltó alakí­tást nyújt Gordon Zsuzsa az indulatokat kiegyenlítő dra­maturg szerepében. Bara Mar­git Hideg Aliza inkább a szakmában jártasabb nézf számára készült, de tökéle­tes. Krencsey Mariann szimp­la szerepéből egyéniségének , hozzáadásával formál jót, Ér- £ dekes. de nem új arcát lát- juk Ungvári Lászlónak, mint f a filmgvár igazgatójának. Md- j té Erzsi. Mécs Károly, Mar- 'j gittay Ági külön-külön ked- í vesek és szellemesek. j * FILMÍRÓ Csurka István, t\ és a rendező Fejér Ta- ^ más biztos kézről, jól megíi- gyelő képességről adnak szá- mot szatírájukban. Mivel a film története nagyon is el- fogadható, hiteles indokokat mond el a sok tényezőről — magánélet, egymás munkájá- hoz való viszony, anyagi ér- dek elsőrendűsége. nemtörő- f dömség stb. — ami mind be- \ folyásolhatja egy film minő- \ ségét. Tény, hogy a nagykö- '; zönség örül. ha jártas, jólérte- '; sült lehet a művészek ma- gánéletében, de ez nem ter- ied tovább a villamoson, fod- f rásznál. eszpresszóban eltöl- lőtt idő beszédtémájánál. '} Mindemellett fel is néz ezek- '; re az emberekre, becsüli '; munkájukat, ezért válik szá- mára egy kissé érdektelenné, hogy a film gerince a ma- gánélet intimitásaira épül, \ mintha ezzel akarnák az al- \ kotok a címben feltett kér- dést egy kicsit elodázni. És '; ezért hoz zavarba, mert ha '; figyelembe vesszük az előre- '; bocsátott pár sort, akkor me- 't gint csak nyitva marad az aktuális kérdés. Pedig ennek '; a megválaszolására vártunk a '; cím után. Vagy ez a válasz '; örökre homályban marad? Ha '; viszont a film választ ad, ak- ';kor miért az előrebocsátás, miért a szerecsenmosdatás? Ungvár Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents