Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-18 / 141. szám

NEGYVEN ÉVI TANÍTÁS UTÁN nyugalomba vonult Csabán Béláné — aki legutóbb a Cso­konai úti iskolában tanított Gyomron. Megérdemelt pihenés vár rá. Hosszú ideig foglalko­zott a gyerekek nevelésével. — Nagyon szeretem a gye­rekeket — mondja örömtől sugárzó arccal. — Nehéz az elválás tőlük. Ezért sokszor meg-meglátogatom majd őket. Láttuk az évzárón — bizo- •nyUványösztáskor, amikor kö­rülvették „fiai és lányai”. Ö oly nagy szeretettel osztotta ki a „bizéket”. Minden kis­diáknak néhány jótanácsot súgott a fülébe „Aztán embe­reid meg magad az ötödik osz­tályban!” „Csak légy tovább­ra is szorgalmas” — és így to­vább. A szülők is egy-egy virág­csokorral búcsúztak tőle. Meg­köszönték munkáját, amért oly sokat fáradozott gyerme­keikért. Még láttam őt néhány pillanatig, aztán eltűnt kollé­gái között. Mindenütt gratuláltak neki... ______________ G. J. A Z ÓVODÁSOK KEDVES KIS MŰSORA Gyomron Az elmúlt évekhez hasonlít­va —y isimét sokat fejlődött a Kossuth Ferenc utcai óvoda. 'Ezt a megállapítást nemcsak a szülök társadalmi munkája nyomán (homokozót építettek), hanem a gyermekek által be­mutatott évzáró műsor alap­ján is megállapíthatjuk. Több szülő kérésének te­szünk eleget — amikor az óvodai dolgozók eredményes, fáradhatatlan munkáját is tükröző vasárnapi műsorról írunk. Csaknem kétszáz néző — szülő, rokon és ismerős volt kíváncsi a műsorra (kivéve az iskola igazgatóját, illetve he­lyettesét — akihez az óvoda igazgatása is tartozik). A pirospöttyös szoknyás lánykák — a sötétkék nad- rágos fiúcskák műsora — amit akár vizsgának is nevez­hetnénk — kitűnően sikerült. ■Neiti volt könnyű dolga az óvónőknek, dadus néniknek a hetven ..szereplő” első színpa­di fellépésénél. Nagy Istvánná vezető óvónő, Burián Józsefné óvónő. Moí- <nár Jánosné és Magyar Györgyné „dadus néni” vég­telen türelme és a gyerme­kek iránti odaadó szeretet le­küzdött minden akadályt. Jól sikerült az évzáró mű­sor, mert jó volt, tartalmas volt az egész évi munka is. B. M. Vecséscn Vasárnap délután első íz­ben rendezték meg a Halmi­telepi iskolában a telep óvo­dásainak évzáró ünnepélyét. A kéttantermes iskolában igen nagy volt a sürgés-forgás. Az egyik teremben az apróságok vertek tanyát, lázban égve, készülődve a nagy szereplésre; míg a másik teremben padok­ban szorongtak a szülők. Ti­zennyolc kiscsoportos és húsz nagycsoportos kisleány és kis­fiú egy órán át szórakoztatta a felnőtteket. Repdestek a pil­langók, főztek a kukták, szólt a vers és szállt az ének. Köszönjük az egész évi fá­radságot, gondosságot, szere- tetet, mellyel Pintér József- né és Gutái Erzsébet óvónő, Zámbó Imréné dadus néni el­halmozta a kicsinyeket. Elis­merés illeti Kiss Lajos szülői munkaközösségi elnököt és fe­leségét is, akik a bensőséges évzáró rendezésében segéd­keztek. _______ V. I. KÉZILABDA ÜUő—Gyömrő 2(:ie Vezette: Kertész. Az üllőieknek, hogy tavaszi baj­nokok legyenek, nagy gólarányú győzelmet kellett volna aratniuk. A lelkes gyömrői fiatalok kezd­tek jobban és ők szerezték az első gólt. Azután is kiegyensúlyozott; játék folyt. A félidő végefelé fel-: jöttek a hazaiak és biztosan elhúz-; tak. i A második félidőben tovább I folytatódott a kiegyensúlyozott I játék. Hogy mégis az üllőiek; nyolcgólos győzelmet arattak az] annak köszönhető, hcev helyzetei-1 két jobban kihasználták. A gyömrői csapat ezzel befejez-1 te a tavaszi idényt, őszre a baj- j hoki idény kezdetére elkészül a ] hazai pálya és akkor mind a tíz ; Sszi mérkőzés Gyomron lesz. mert; ebben a szezonban végig idegen- ] ben játszott a csapat. 1 (g—r> i labdarügas Nyáregyháza—Vecsés IT 5:1 (1:0) j ■Megérdemelten a hazai csapat; így űzött. viDfn ,A FES IT,; MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM. 141. SZÁM 1961. JÜNHIS 18. CSÜTÖRTÖK Látogatás egy „ókori", de újjászülető vegyipari telepen Építkeznek végre — Új cikk gyártását kezdték el Kísérletek új festékalapanyagok előállítására Aki először látja a Pest me­gyei Vegyi és Kézműipari Vál­lalat gyömrői telepét — meg­lepődik. Aki már többször járt ott, azon lepődik meg, hogy évek óta — egyformán elha­nyagolt állapotban találja. A vegyipar fejlesztése — a legkisebb egységtől a legfej­lettebb nagyüzemig — fontos népgazdasági feladat. Ezért is meglepő a gyömrői telep „ókori” állapota. — Már nem sokáig — tá­jékoztat Matyó József. A szomszéd telkek megvásárlása folyamatban van, s az épületet is felújítják. Korszerű laboratóriumot épí­tenek a jelenlegi szükségmeg­oldásként használt „szobács- ka” helyett. Hiszen egy ve­gyianyagokkal foglalkozó te­lepnek, üzemnek szíve a la­bor. A dolgozók helyzetén is kívánnak javítani a felújítás­kor öltözőt és mosdót építenek. A munkát júliusban kezdik el és a tervek szerint őszré fe­jezik be. i Néhány héttel ezelőtt új cikk — a kiöntőgyanta gyár­Négyszer annyi a széna... A bényei tsz-ben a szénabetakarítás mindig a nagy mun­kák közé tartozott. Ebben az évben különösen nagy feladat elé állította a vezetőket és a tagságot hiszen négyszer annyi a széna mint az előző években. Nem is csoda, hiszen rendbe­hozták rétjeiket, a fákat, bokrokat kivágták és 120 kiló műtrá­gyát szórtak rá holdanként. Több mint száz ember gyűjti a szénát. Amikor kintjártam éppen ebédszünet volt. A tsz vezetői gondoskodtak hűsítő ital­A munkába induló szénugyűjtők egy csoportja ról is. Előkerült a táskákból, szatyorból a füstölt sonka, száraz kolbász és sok más ínycsiklandozó falat. Vereczki János brigádvézető nem kis büszkeséggel mutat­ta a széna minőségét, és a boglyák sűrűségét. Vidáman, jóked­vűen telt el az ebédidő. Azután ki a villát, a petrencerudat, ki a gereblyét fogta és mint a megbolygatott méhkas indultak ismét munkába vidáman, jókedvűen. Erről Sinkovicz János, Ráeső Pál gondoskodott vicceivel, tréfáival. Spenger tását kezdték meg. Rendkívül nagy szilárdságú anyag ez, s a szerszámgépipar használja fel egyelőre az úgynevezett bélyegbefogásra. Nagymér­tékben csökkenti a szerszámké­szítés önköltségét, alkalmazásának bevezetésével munkaerő is szabadulhat fel. Űj anyag, melynek jelenleg ismert felhasználási lehetősé­gét az Üjítók Lapja legutób­bi száma közölte. Gyártására a gyömrői telepet jelölték ki. Az anyag széles körű felhasz­nálása csak később lesz isme­retes. Az érdeklődés a gyom főiek által készített kiöhtőgyanta után máris igen nagy. A Telefongyár, az Egye­sült Izzó, az EK A csak a jelentősebb megrende­lők közül néhány. Az említett anyag gyártása mellett jelenleg’ egy jelentős kísérlet folyik, melyet Rácz Lászláné vegyésztechnikus vé­gez. Két festékalapanyag elő­állításával (klórnitroanilin és klórnitrofenol) kísérleteznek. Ha ez („szakmai” nyelven a „belövés’) sikerrel jár, mér­nökük e kísérlet alapján dol­gozza ki a gyártás technoló­giáját üzemi szintre, s ekkor állnak rá a gyártásra. Blaskő Mihály A Hangu lat-presszó ,, árnyőkáhan ‘ * Sorbanállás a vízcsapnál... — l-‘>2 százalékos tervteljesítés — ..Istállóra nem érdemes költeni ?“ Mikor és hol épül fel az új cukrasztermelő tizem ? A ntonori íj Élei Tsz hírei A vasútvonal melletti talaj­vizes területek az elmúlt hé­ten annyira felszikkadtak, hogy hernyötalpas ’ traktorral fel lehetett szántani. Hasznosí­tás céljából most ezeken a te­rületeken három géppel mu­hart vetnek. * Az iskolai tanítás befejezté­vel a múlt héten már 40 ta­nuló jelentkezett kertészeti munkára. Lapunkban közzé­tett felhívás nvomán e hét elején már hetvenen jelent­keztek. Negyvenen hagymát csomagolnak, harmincán pe­dig Pásztor László felügyelete mellett hagymát gyom’álnak. Naponta sokan fordulnak meg Monoron a lőtéri Han­gulat presszóban, ahol a ven­dégeket kellemes környezet, s általában udvarias kiszolgálás fogadja. Sőt, a . cukrászsüte­mények, a dupla, az italok . .. frissek, finomak, hűtőitek. Egyszóval, ez a presszó úgy ahogy van — megfelel. Érdekes viszont hogy az említett hely „árnyékában” a Ceglédi Vendéglátóipari Vál­lalat 36/a számú cukrászter­melő üzemében merőben más állapotok uralkodnak. Jólle­het, természetszerű dolog ‘az, hogy ott, ahol a nagyközön­ségét szolgálják ki, tetszetős helyet kell biztosítani, mert így vonzóbb, hasznosabb. De nem szabad figyelmen kívül hagyni — mint ahogy ezt az említett vállalat tette — ma­gát az üzemet sem, ahol több ember szorgalmas szakavatott munkája nyomán történetesen a Hangulat-presszó forgal­ma nő. Milyenek a munkakörülmé­nyek a cukrásztermelőben? — Egy mondat mindent megma­gyaráz: a járási tanács egész­ségügyi csoportja korábban ja­vasolta, hogy az üzemet zár­ják be, mert nem felel meg a higiéniai követelményeknek. De érdemes néhány konkrét ténnyel kibővíteni a fenti in­doklást. Túlzsúfolt, a szellőz­tetés nem tökéletes, a helyi­ségek süllyesztve vannak. Olyan hely ez, mintha vala­hol a föld alatt egy pincében dolgoznának — hiszen a vil­lany itt is állandóan ég. A szakácsok egy vízcsapból „tisztálkodnak”. Az öltözkö­dés. a mosdáshoz hasonlóan sorbanállás után történik, mert annyira kicsi az „öltöző­szobának” használt helyiség. Mindenesetre kellett egy „kis” erőfeszítés ahhoz, hogy ilyen körülmények között a cukrászok a tervüket 132 szá­zalékra teljesítsék (mint pél­dául áprilisbaft és májusban); az egy főre eső termelést az 8500 forintról az 1959. évi £ n i k <z idén 24 000 forintra növeljék; kétszer érjék el a szocialista brigád címet és végül, de nem utolsósorban, hogy jó minősé­gű cukrászsüteményekkel el­lássák Monor összes cukrász­dáit. italboltjait és bisztróit! Ha ez az elhanyagolt kis konyha ilyen jó eredményeket mutatott fel, a Ceglédi Ven­déglátóipari Vállalatnak miért néni érte meg már évekkel ezelőtt, hogy felújít­sa. vagy más helyen építsen új. modernebb, kulturáltabb üzemet. Vagy talán az volt az álláspontja- a vállalatnak, amit Vály Gábor, a cukrász- termelő vezetőié szerint egyik felettes vezetője hangoztatott: — Istállóra nem érdemes költeni! Most mégis költeni kell _,az ..istállóra", meri már tovább nem lehetett húzni-halaszta- ni a dolgot! A régi raktár he­lyére egy fagylaltfőzőt állíta­nak: készül egy kisegítő rak­tár: belül meszelést, kívül pedig vakolást kap az épület. Toldozás-f olt ozás — ideig­lenes megoldás ez. mert a cukrásztermelőt előbb-utóbb beszüntetik jelenlegi helyén. Gondoskodni kell eav új üzem megépítéséről, beindításáról. Da mikor és hol? Bizonyta­lan kérdésekkel állunk szem­ben, mert tervezték, hogy a vasútállomás mellett: a Papp ügyvéd házában; a Mikszáth és Liliom utcára nyílva; vagy talán Vecsésen a Szép utcá­ban lenne a legmegfelelőbb? Véleményünk szerint nem volna helyes és kifizető Ve­csésen építeni üzemet és on­nan szállítani Monorra, jobb ha a' járási székhelyen építik ki a központot, hiszen a ter­melő ezt a területet látja el áruval. Vecsésen kirendeltsé­get lehetne nyitni. Értesülésünk alapján a Ceglédi Vendéglátóipari Vál­lalat is Monorhoz ragaszko­dik s azt ígérték, hogy ta­vaszra megkezdik az építke­zést a Mikszáth és Liliom utca közötti részen. Hrutka János SIKK? Három bieder­meier rózsaszín kalap eltűnt. A becsületes megta­láló jutalom elle­nében jelentkez­het Monori-erdőn az iskolában, — Hm. Vajon kinek van szüksége ma­napság bieder­meier — .9 ráadá­sul még rózsaszí­nű Icalapra? Igaz, a divat rohamos változása melleit lehet tudni... ,\\\\\\\\\\\\\\\\\Vv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\Vv\^^^ Húsz éve történi... Az üldözöttekért tettük... ^ Akkor is így tűzött a nap: $ 1944 ‘nyarán. Jól emlékszem $ rá, itt éltünk, a pesti bombá­zás elől menekülten. Kama- fszos kívánes is ággal és me­llyen rögződő döbbenettel fi- f gyeltem az eseményeket. Nem flehet elfelejteni az ezüstösen $ csillanó Liberátorok moraját % és a sárgacsillagos gyászos me- $netet a monori téglagyárhoz $ vezető úton. Most húsz éve, $ hogy mindez történt. ^ Nincs szándékunk gyógyuló £ sebeket szaggatni. A XX. szá­szad nagy bűnét nem lehet ki- f törölni a történelem lapjai­dról. Megbocsátani nehéz, bár $az emberi együttélés feltéte­llé ez minden vonatkozásban. $ Felejteni nem lehet, megem- llékezni meg szükséges! y — Olyan elevenen él ben- d nem minden húsz év után dis. olyan mélyen vésődött a d félelem, a döbbenet, — mond- dja Kugel Vilmosáé—, hogy míg délek, el nem felejtem. Min- fdenre pontosan jól emlék­ezem, mintha tegnap történt £ volna. Először községen- $ ként házakhoz gettósítotlak í bennünket. Én Pilisen él- d lem akkor. Azután Monorra d tömörítettek előbb házakhoz és da volt polgári iskolába, a kör- d nyékbelieket, majd utána ke- drültünk a téglagyári gödörbe. £ — Azt elmondani nem le­£ hét, hogy élt ott körülbelül f tizenkétezer ember tíz na- ípig. Többségük a szabad ég ' alatt a tűző napon. Eső csak LÖVÉSZET A tartalékos tisztek üllői csoportja vasárnap rendezte meg ÍVionoron a pisztoly- és géppisztolylövészetet, melyet Szentgyö.gyi Mihály százados vezetett. Eredmények. Pisztoly egyéni: 1. Polonyi Géza 25, 2. Nagy János 23, 3. Koczó Mi­hály 20 kör. Géppisztoly: 1. Polonyi Géza 6, 2. Koczó Mi­hály 3, 3. Szécsi András 3 ta­lálat. — Gimnázium nyílik Vecsé­sen szeptember 1-én a köz­ponti iskolábán. A község la­kosságának kívánsága teljesül, középiskola is lesz a község­ben, nem kell sem a gyerme­keknek, sem a felnőtteknek Pestre vagy Monorra járniuk. Igaz, egyelőre szerény kere­tek között 50—50 fős nappali és esti tagozattal indul az is­kola, majd évről évre egy-egy osztállyal bővül. A rendes ko­rúak létszámkerete már be is telt, a felnőttek jelentkezése most folyik. — Jégeső vonult át kedden délután járásunkon. Ecser ha­tárát sújtotta a legjobban (40 —50 százalékos kár). Kisebb jégverést Nyáregyházáról és Csévharasztról jelentettek . A károk felmérése most van fo­lyamatban. f HOLNAPTÓL KEZDVE Vecsésen játsszák a Majdnem baleset című á filmet. Képünk a film egyik jelenetét mutatja be. egyszer volt. A szárítók fe­dele alá az öregek, meg a gyermekes anyák húzódtak. Azt nem lehet elfelejteni, ho­gyan szültek ott az anyák és haltak meg a betegek, vagy. aki nem bírta már tovább. — Ügy mondták, minden­ki vihet magával mindent, amit csak elbír, de a soro­zatos motozáskor elvették ér­tékeinket, csomagunk mindig kisebb lett. Vele együtt a sza­badulásba vetett reménysé­günk is. — Hogy miből éltünk? Ki­ki amit magával vitt, meg amit vettünk, meg amit kap­tunk a monoriaktól, abból. Meg kell mondjam, hogy a monoriak nagy részvéttel, együttérzéssel voltak irán­tunk. Nagyon sok természet­beli segítséget kaptunk, ál­dozatos. kockázatos körülmé­nyek között. .Erről így vall Gazda Lász- lóné: — Bejáratos voltam a get­tóba. Naponta vittük be kocsi­val a kenyeret, meg a marga­rint. Minden igyekezetünk­kel azon voltunk, hogy segít­sünk. Erre úgy adódott lehe­tőség, hogy transzportonként mentek a táborbeliek a vágóhídhoz vízért. Elegyedtem közéjük és üres , vödrökben lopva vittük be az élelmet: ke­nyeret, kolbászt, vajat, amit véttünk nekik, vagy küldtek be az ismerősök. — A vízért való kijárás se­gített az élelem becsempésző sében, meg néhány szökésbe is. Jgy sikerült a sorból ki rántani és a pincék közt el tüntetni az öreg Goldstein Sán dór bácsit, ki megmenekült é életben is maradt. Egy kis lány megmeneküléséről tudói még. Ismeretlen férfi jár közben érte. Kihozták a víz transzporttal és a kukoricásbi menekültünk vele. A gomba úton várta a taxi. Megmene kült. — Végül magamnak is me nekülni kellett. Valaki figyel mestetett, hogy az öcsém, ak őrségbeli rendőr volt, felje lentett. Mennem kellett, di soha nem féltem, bár négy gyermekes anya voltam má akkor is. Kötelességemnél éreztem, amit tettem (és tét tünk mindannyian) az üldözőt lekért. Negyvennégy július nyolca dikán vagonírozták be as utol­só monori transzportot é: kedden, tizennegyedikén haj­nalban érkezett az mer Auschwitzba. A gyermekek éi öregek közül a legtöbben má) m első estét sem érték meg Alig néhányon maradtak csak akik a mostani napokban fáj­dalmas szívvel emlékeznek a kálváriára és az átélt borzal­makra. — Ádám Jenő professzorral voltain együtt egy társaságban. Amikor megtudta, hogy mo­nori vagyok, így szólt csende­sen: szegény szüleim ott vol­tak utoljára. Ki tudja hová vezetnek a szálak? Ki merné ezt a véres fonalat kigombolyítani? Emlékezzünk!... Fekete János — Közgyűlést tart szomba­ton délelőtt 9 órakor a gom­bai Uj Élet Tsz a művelődési otthonban.. Napirendén a nyá­ri munkákra való felkészülés megvitatása szerepel. — A népművelési dolgozok június 22-től július 16-ig fo­lyamatosan — tíznapos turnu­sokban — tanfolyamokon vesznek részt Gyulán, Szent­endrén és Vácott. MAI MŰSOR Mozik Mernie: A bosszú. Úri: Gyilkos­ság Szicíliában.

Next

/
Thumbnails
Contents