Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-16 / 139. szám

1964. JÚNIUS 16, KEDD A jövedelmek közös forrása Nyári szünet nélkül Június, július és augusztus kulturális munkateive Vácott HflV! keresetünk összegét a vállalatnál állapítják meg és ott is kapjuk kézhez. Mégis — a vállalat tulajdonkép­pen csak a kifizetőhely. A kereset forrása sokkal mé­lyebbről fakad: a nemzeti jövedelemből. Mert a kereset nemcsak j egy pontosan meghatározott pénzösszeget képvisel, ha­nem egy kevésbé pontosan körülírt árumennyiséget is. A pénz túlnyomó részén ugyanis árukat vásárolunk: élelmiszert és ruházati cik­keket, mosószert és könyvet. A pénz a háztartásban elég gyorsan valamilyen fogyasz­tási cikké változik át, De erre az átváltozásra altkor kerülhet csak sor, ha annyi fogyasztási cikk található az üzletekben, amennyit a kere­seteken meg lehet vásárolni. Nem vehetünk többet, mint amennyi az áru, és nem lehet kevesebb az áru, mint amennyi a vásárlóerő. Ha ez nem így volna, súlyos za­varok keletkeznének az ellá­tásban. A sokféle fogyasztási cikk, amelyet egy év folyamán megvásárolunk, mind benne van a nemzeti jövedelem­ben, ami tulajdonképpen nem más, mint az egész népgazdaság egyévi jövedel­me. Amit a népgazdaság a maga munkájával egy év alatt tisztán megkeres. A nemzeti jövedelem megosz­lik egy én i jövedelmekre és ez a tény már egymagában is bizonyítja, hogy áz egyé­ni jövedelem nagysága vég­ső soron a nemzeti jövede­lem nagyságától függ. A gazdaságpolitika feladata, hogy minden évben eldöntse: mennyit juttat a nemzeti jövedelemből a lakosság fo­gyasztási alapjába és mennyi kerüljön felhalmozásra. 1962- ben 155 milliárd volt az összes nemzeti jövedelem és ebből 115 milliárd a fo­gyasztási alap. Ennyit lehe­tett szétosztani, mégpedig szocialista gazdaságunkban túlnyomórészt az egyéni munkateljesítmény alapján. De bármilyen is az elosztás módja: annál többet semmi­képpen sem lehet szétosz­tani, mint amennyi rendel­kezésre áll — ahogyan a család összes kiadásainak a kereteit is a -saládtagök keresete szabja meg. A nemzeti jövedelem, vagy­is az egy-egy évben előál­lított új érték nálunk ki­lenc tized részben a termelő munka eredménye. Egyrészt a termelés mennyiségétől, másrészt a gazdaságosságától függ tehát elsősorban: mek­kora az évi fogyasztási alap, vagyis mekkora lehet az egyé­ni jövedelmek egyévi ösz- szege. Minél több az áru, an­nál többet fogyaszthatunk. Minél gazdaságosabban állít­juk elő ezt a több árut, mi­nél kisebb ráfordítással, kor­szerűbb technikával, nagyobb termelékenységgel — annál több jut a nemzeti jövede­lem páncélszekrényébe és on­nan a borítékokba. Nálunk másfél évtized át­lagában a nemzeti jövede­lem kb. 5 százalékkal emel­kedett évente. Jóval lassab­ban tehát, mint ahogyan az ipari termelés növekedett ízen idő alatt. Mi ennek az lka? Egyrészt az, hogy a mező- gazdaság hozzájárulása lassan fejlődik. De nem volt kielé­gítő az ipari termelés gaz­daságossága sem. Hiába nőtt a termelés egyes években akár 10—12 százalékkal is, ha az ■inköltség magas maradt és alaposan megnyirbálta azt az összeget, amelyet az ipar a nemzeti jövedelembe adott. És még ma sem mondhat­juk el, hogy teljesen leküz­döttük az egyoldalú mennyi­ségi szemléletet. Pedig ma már a nemzeti jövedelem egyetlen százalékos növekedése is több mint más­fél milliárd forint értéket kép­visel. Ez az összeg mintegy két és fél százaléka az ország bér­alapjának és másfél százaléka a lakosság fogyasztási alapjá­nak. Itt az ideje, hogy a gaz­daságosság kérdését állítsuk mindenütt az előtérbe — mind az egyéni, mind a nemzeti jövedelen gyors növelése ezt követeli. Az egyéni jövedelmeknek csaknem a háromnegyede ná­lunk állandó jellegű kereset. A társadalmi juttatásokkal (nyugdíj stb.) együtt ez a té­tel 1962-ben elérte a 91 mil- iiárdot. A bér- vagy a fize.és nem igazodik annak a válla­latnak a nyereségéhez, ahol az illető dolgozik — egyedül a nyereségrészesedés kivétel. Ez azonban ma elég kis súllyal szerepel csak a keresetekben, maga a munkabér viszont — úgy tűnik — független a nye­reségtől. Pedig nem az. Csak éppen nem a vállalati, hanem a nemzeti jövedelemtől függ, amelyet azonban a vállalatok nyeresége is táplál. Végső so­ron mindezek a nyereségek befolyásolják a fogyasztási alapot is, a béralapot is­Tehát mindig a termelés, pontosabban annak eredmé­nyessége mondja ki a döntő szót, á keresetek lehetséges nagyságáról. Egyedül ez nö­velheti meg a nemzeti jöve­delmet és vele együtt mind a béralapot, mind a fogyasztási alapot. Márpedig a nemzeti jö­vedelem évi kiadós növelésé­re annál is inkább szükség van, minthogy ennek csak kb. a kétharmadát fogyaszthatjuk el, míg egyharmadát a terme­lés korszerűsítésére és bővíté­sére fordítjuk: gépekre, épít­kezésekre, anyag- és árukész­letekre, egyszóval: felhalmo­zásra. Az életszínvonal és a nem­zeti jövedelem között még szo­rosabb áz összefüggés, mintáz egyéni jövedelmek és a nem­zeti jövedelem között. Az élet­színvonalnak ugyan a reálke­reset a legfőbb tényezője, de mégiscsak az egyik tényezője. Az életszínvonal növekedése nemcsak a keresetek emelke­désétől és az árak csökkenésé­től függ;, hanem attól is, hogy a különféle társadalmi szol­gáltatások hogyan fejlődnek. Ezek értéke ugyan nem kerül tapinthatóan a borítékba, de akár a borítékban van, akár ezen kívül — a fedezetet egy helyen találjuk meg: a nemze­ti jövedelemben. Hogy meny­nyit fordíthatunk évente kul­túrára és nevelésre, egészség­ügyre és lakásépítésre: ez megint csak attól függ, hogyan emeli a termelőmunka, a na­gyobb gazdaságosság a nem­zeti jövedelmet és benne azo­kat az alapokat, amelyből életszínvonalunk tényezői me­rítenek. Még a munkaidő meg­rövidítése is a nemzeti jöve­delem növelésének a problé­mája, hogy ti. a kevesebb időráfordítás mellett se csök­kenjen sem a béralap, sem a fogyasztási alap. Manapság sok szó esik ná­lunk az anyagi ösztönzésről és az anyagiasságról. A vitában sókan esnek át a ló valame­lyik oldalára: van, aki azt sze­retné, ha a napi munkájára is külön ösztönöznék, mások vi­szont akkor is anyagiasságot emlegetnek, amikor az ürítő kézhez veszi az általa elért megtakarítás néhány százalé­kát. Az ilyen szélsőséges állás­pontok szem elöl tévesztik az egyéni jövedelmek szoros ösz- szet'üggését az általános jólét forrásával: a nemzeti jövede­lemmel. Mert aligha lehet anyagiasságról beszélni, ha az egyéni teljesítmény alaposan megnöveli a nemzeti jövedel­met, amelyből a jutalmazása fakad. Aid többet ad bele. az joggal várhat a maga számára is többet a nemzeti jövedelem­ből. A nemzeti jövedelem állan­dó emelése nem valami elvi követelmény, hanem az egyé­ni jöwdelmék emelésének egyetlen járható útja. Amikor tehát az ötéves terv a nemzeti jövedelem 36 százalékos eme­lését írja elő vagy amikor 1980-ra a nemzeti jövedelem megnégyszerezését tervezzük — mindez egyúttal az egyéni jövedelmek kiadós emelésének a programja is. Ádám László Bár a naptár szerint még nem köszöntött be a nyár, a hőmérő higanyszála azonban már napok óta meleg nyarat jelez. De jelzi azt is, Ismerve a megye népművelési intéz­ményeinek munkáját, hogy kö­zeledik az „uborkaszezon”, a nyári „pangás” időszaka. A művelődési házak egy része bezárja kapuját, ahol szüksé­Miniatűr hidroglóbus ges és lehetőség is kínálkozik rá, ott ez idő alatt kezdődnek a tatarozási és felújítási mun­kálatok, másutt csupán sza­badságolják a művelődési ház dolgozóit, gondolván, hogy a rekkenő nyári napokon úgy sem sokan keresnék fel a kul­túra eme hajlékát. Vácott a Madách Imre Mű­velődési Házban szintén már a nyári hónapokra készülőd­nek, de — munkával. A na pókban készült el véglegesen június, július, augusztus kul­turális munkaterve s ha ez nem is vetekszik a téli hó­napokéval. mégis érdekes, vál­tozatos műsorokat, rendezvé­nyeket ígérnek a váciaknak. Szabadtéri színpaddal az idén nem kísérleteznek. Az el­múlt évek tapasztalatai sze­rint nem vált be a püspöki pa­lota előtti téren felállított sza­badtéri színpad. Világosító és hangosító berendezése korsze­rűtlen volt és nagy nehézsége­ket okozott az ülőhelyek biz­tosítása is. Így az idén — ha nem is ez a megoldás a leg­szerencsésebb — a művelődési házban kerül sor a nyári kul­turális rendezvényekre is. Havonta egy színházi előadást terveztek — helyesen. Az igaz­gató szerint — s ez így igaz — a közönség nyáron is igényli a színpad művészetét, a változás talán csak annyi, hogy könnyebb, szórakozta­tóbb darabokat szeretnének látni. Az első ilyen jellegű színházi előadást éppen a na­pokban tartották. Á kisorsolt menyasszony című zenés vígjátékot mutatta be az Ál­lami Déryné Színház együtte­se. Ugvancsak az Állami Déry­né Színház művészeinek elő­adásában kerül sor a János vitéz című daljáték bemuta­tására is. A harmadik nyári színházi program vendég- egvüttese a budapesti Vidám Színpad társulata lesz. amely a Nem politizálunk című, a fővárosban jelenleg is nagy sikerrel játszott műsort játsz- sza majd el a váciaknak. A művelődési ház vezetősé­ge fontos feladatának tekinti, hogy a nyár folyamán is több kiállítást rendezzenek. A meleg ugyanis nem befolyásolja a kiállítások látogatóit s az ilyen jellegű rendezvényeket szívesen te­kintik meg azok is, akik a nyári szabadságukat töltik a városban. A vasárnap meg­nyílt lengyel fotóművészeti kiállítást lakásművészeti ki­állítás követi majd. Terve­zik továbbá, hogy még a nyá­ron bemutatnák a Nográdve- rőcén élő Kossuth-díjas mű­vész. Gorka Géza legújabb hprnm.in.it. is . i l Vasárnap délelőtt nyílt meg Monoron a KISZ Pest megyei Bizottságának rendezésében a szakma ifjú mestere megyei kiállítás. A képünkön látható miniatűr hidroglóbus nagy sikert aratott (Foto: Gábor) LENGYEL FOTÓKIÁLLÍTÁS Vasárnap délelőtt a váci Madách Imre Művelődési Ház földszinti termében Tadeusz Bilinski neves lengyel fotó­művész szmesíénykép-kiállítá- sát Galambos Ferenc, a Váci Városi Tanács népművelési felügyelője nyitotta meg. A megnyitón jelen volt Alexandr Voijsznyak, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykö­vetségének kultűrattaséja is. A Dunakanyar Futóklubban e héten szakelőadás keretében értékelik a Szombathely és Budapest után Vácon kiállí­tott 50 színes képet. A nyári kulturális rendez­vények sorában fontos szere­pet szánnak a művelődési ház vezetői a klubélet további fellendítésének. A művészetbarátok klubja július közepéig hetenként egyszer to­vábbra is megtartja rendszeres foglalkozásait, amelyek kere­tében művészeti kérdésekről tartanak előadásokat. A jú­niusi programban például a modern építészet, a görög drá­ma, valamint a fotóművészet és a képzőművészet viszonyá­ról rendeznek előadással egy­bekötött vitákat s végül a Ha­mu és gyémánt című nagy sikerű lengyel film megtekin­tésével és vitájával zárják ezt a hónapot. Tovább folytatja működését a népművelők klubja is, amely elsősorban a város üzemei KISZ- és szak- szervezeti kultűrosai számára kíván vitafórumot biztosítani — a mindennapok problémáit illetően. Ugyancsak a nyári rendez- | vények sorába tartozik a hé- i ten kezdődő hathetes társastáncíaníolvaro a diákoknak. Ennek sikere érdekében a művelődési ház vezetősége rendbehozatta a művelődési ház kisudvarát, s így a szabad téren asz­talok, hűsítő italok mellett táncolhatnak, szórakozhatnak a nyáron is a város fia­taljai. (A tánchelyet lebeto- noztattál;, de arra már nem teilett erejükből, hogy az ud­var töobi részét kőzúzalékkal feiszórják. Kérték ugyan a ÜCM vezetőit, hogy segítsenek — hat dömper kőzúzalék el­szállításáról lenne szó —, de mereven elzárkóztak minden támogatás elől. Pedig a KISZ- esküvőket mindig a művelő­dési házban tartják, s az ő fiataljaik is kellemesebben éreznék magukat a vasárnapi táncokon, kulturáltabb körül­mények között!) S ha nem is tartozik szoro­san a nyár programjához, már most megkezdődtek az előkészületek a Madách-évfordulö méltó megünneplésére. A na­pokban alakult meg a Ma- dách-emlékbizottság, amely máris kidolgozta az ünnepsé­gek tervét. Többek között irodalmi autóbuszkirándulást terveznek Csesztvére. ahol a költő élt, s a csehszlovákiai Alsósztregovára, ahol született. Az ünnepség-sorozatban szere­pel még beszélgetés Madách Alizzal, a költő egyetlen élő rokonával, a Madách-emlék- tábla leleplezése, valamint a budapesti Irodalmi Színpad Madách-emlékműsora, Mindez beszédesen bizonyít­ja. hogy az idén. — több éves szünet után — nem lesz kultu­rális uborkaszezon Vác váro­sában. S ez elsősorban annak köszönhető, hogy a több éven át tartó gyakori igazgatócsere már a múlté. A fél év óta új igazgató, Rudolf Ottó nem­csak munkáját értő ember, de láradhatatlan és lelkes kezde­ményező is. Olyan ember, aki­nek valóban szívügye Vác vá­ros kulturális életének fellen­dítése. Prukner Pál Amíg egy jelentés eljut odáig (Nem tipikus) , Kismiska János alsegéd ír- ff nők jelentése Szuvas Alajos ff főírnokhoz: £ Itt, nálunk a FUSER MÜ- ff VEKNÉL minden a fejetete- í jén áll. Az igazgató, ez a szél- kakas- és tehetségtelen ember ff a saját retyerutyáját hozta be, ff szórják a pénzt, a múlt havi ff deficit tisztán százezer forint ff volt. ff Szuvas Alajos főirnok jelen- ff tése Ködös Elek mellékellen- ff őrhöz: \ Hát bizony, a FUSER-MÜ- ^ VEK ügyei mehetnének job- ff ban is. Stramboii igazgató sa- ff játságos munkamódszerei je­lentős veszteséget okoztak. ff Ugyanakkor állítólag az újon- £ nan felvett főkönyvelő közeli ^ rokona. A múlt havi deficit í úgy negyven-ötvenezer forint- ^ ra becsülhető. ff Ködös Elek mellékellenőr ^ jelentése Kenő Benő főellen- ^ őrhöz: ff Rémlik, mintha a FUSER ^ MÜVEK ügyvitele némi fenn- ff akadásban szenvedne. Mind- ff azáltal túlzott hipotéziseket <nem szabad megkockáztatni. Strambo’inak. akinek bár vannak hibái, ha netán hely­telenül is teszi, hogy néhány állítólagos rokonát kulcspozí­cióban helyezte el (végső fo­lton Ádám-Éva révén mind­annyian rokonok vagyunk), ezt nem lehet szemére hány­ni, legfeljebb esetenként. Las­sú kibontakozás észlelhető, épp ezért a cirka 15—20 ezres havi deficit csaknem sikernek könyvelhető el. na persze... Kenő Benő főellenőr jelen­tése Vak András igazgatóhoz: A rémlátás, korunk általá­nos betegsége a FUSER MÜ­VEKNÉL is felütötte a fejét. Mire való ez, amikor optimiz­mussal mindent meg lehet ol­dani1' Stramboii. aki feltétle­nül komoly szaktudású em­ber, tudja, mit cselekszik. Az eredmények nem maguktól születnek, biz.onyos várakozási időt meg lehet, meg kell koc­káztatni. Ahogy én látom, még egy pár hét, az üzem veszte­ség nélkül lóg dolgozni. Vak András jelentése Diá­dul Samu főigazgatóhoz: Örömmel közlöm, hogy a Családi lakóházak építésére alkalmas állami tulajdonban levő házhelyek vásárolhatók előnyös fizeté­si kedvezménnyel az OTP gyomrot fiókjánál. J nagy tehetségű Stramboli igaz- j gató vasakarata egyenesbe í hozta a FUSER MÜVEKET. ^ Ma már teljes kapacitással ^ termel az üzem s ebben nem f kis része van Stramboli Já- nos főkönyvelőnek és Stram- £ boü Etelkának, a fődiszpécser- £ nek. A múlt havi nyereség ^ meghaladta az ötven-százezer '/ forintot. ^ Diadal Samu főigazgató je- lentése Góré Pál elnökhöz: í y Javasolnám, hogy a FUSER £ MÜVEK igazgatója, a zseniá- í lis Stramboli pénzjutalomban ? részesüljön, hiszen a múlt ha- ^ vi nyereség meghaladja a 100 ^ —200 ezer forintot. Helyes ^ lenne, ha az Üzem Lelke saj- £ tótudósítója dicsérő levélben ^ foglalkozna a lelkes kollektí- ^ vával. Üzem Lelke jelenti a köz- ^ véleménynek: Nagy kavicspanama a FU- ^ SER MÜVEK-nél. Szenzáció. ^ Csak Ihetven fillér. Megjelent ^ az Üzem Lelke kavicspanamá- ^ val és a legújabb totótippek- í kel... \ Nagy S. József «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents