Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-02 / 127. szám
1964. JÚNIUS 3, SZERDA 3 tAirtóp Hiány és többlet Június közepétől: új típusú hazai zsebrádió A Címben szereplő két ! szó, két teljesen különböző j fogalmat, adott esetben két egymással teljesen ellentétes tényt, helyzetet jelent. Tel- j jesen világos, nem szorul j bővebb magyarázatra, hogy j ahol hiány van, ott nem ; mutatkozhat, nem lehet többlet. Most azonban olyan hiánjTól és olyan többletről esik szó — bármennyire ellentétesnek tűnik is —, amely szervesen együvé tartozik, amelynek létrejöttében egy és ugyanazon okok, szándékok és célok játszanak közre. Miről is van hát szó? Arról a két számadatról, amelyet a megyei pártbizottság által összehívott és a társadalmi tulajdon eredményesebb védelmét szolgáló megbeszélésen közölt az előadó: arról a négymillió forint leltárhiányról ét nyolc és fél millió forint leltártöbbletről, amelyet az elmúlt év végéig Pest megye egész kereskedelmi hálózatában megállapítottak. Figyelmet érdemel, hogy mi rejtőzik e számok mögött. Nézzük előbb a leltárhiányt. Tény, hogy amióta a kereskedelem egyáltalán létezik, a raktárak árukészletének számbavételekor mindig találtak hiányt némely fogyasztási cikkből. Ilyesmi tehát a leggondosabb és legbecsületesebb boltvezetővel is megtörténhet, azonban . ilyen nagy értékű hiány nem keletkezhet. Különösen nem, ha figyelembe vesszük, hogy a kereskedelem és a vendéglátóipar az élelmiszerek és egyéb romlandó fogyóanyagok elszámolásakor bizonyos meghatározott százalékot. úgynevezett kálót a mennyiségből levonhat. Az előző évit 18 százalékkal túlhaladó négymilliós leltárhiányban, hivatalos megállapítás szerint is. nem is ennek, hanem a kereskedelemben elkövetett visszaéléseknek van jelentős szerepe. S nem is az apróbb, kisebb lopásoknak, amelyek az esetek számát tekintve az elkövetett bűncselekmények 46.7 százalékát leszik. Ennél nagyobb a súlyuk, főként a szövetkezeti kereskedelemben elkövetett sikkasztásoknak, bár ezek számuk alapján 21 százalékot tesznek ki. De a sikkasztások — esetenként 150—200 ezer forintos összegüknél fogva, a társadalmi tulajdonban okozott kar nagysága szempontjából. összesen 56.7 százalékot képviselnek. A tényék elgondolkoztatóak: vajon milyen lehet azoknál a kereskedelmi vállalatoknál az ellenőrzés, ahol egyes boltvezetők ilyen arányú, tehát huzamosabb időt' igénylő visszaéléseket elkövethetnek? Hasonló következtetésre ad okot a másik számadat is. a nyolc és fél milliós leltártöbblet. Igaz, ez esetben látszólag a közösségi, társadalmi tulajdonban nem keletkezett kár, í sót mondhatná valaki, bizonyos szempontból a megma- j radt árumennyiség még elő- nyösebb helyzetet, hasznot is \ jelent. Valóban így lenne? A válasz erre a kereskedel- ; műnkben néhol fellelhető ; szemléletre csak az igen ha- . tározotían, erélyesen kimondott nem lehet. Nem, mert | vajon mi bújik meg — tegyük hozzá, eléggé szembeszökően — a boltokban, üzletekben keletkezett, a leltárak idején előkerülő nagymérvű árutöbblet mögött? Az az egyszerű tény, hogy j ezekben az üzletekben c vásárlókat rendszeresen, hosz- ! szabb időn keresztül megkárosították, hogy az általuk : kért árukból kisebb, kevesebb j mennyiséget mértek számukra Vajon kevésbé elítélendő j ez. mintha lopás, sikkasztás útján valaki a társadalmi tulajdonhoz nyúl, s azt dézsmálja meg? Leltárhiány többlet, azonos erkölcsi talajból fakadnak. Azok. akik képesek a népvagyon károsítására, lelki- ! ismeretíurdaiás nélkül rövidí- | tik meg dolgozótársaikat, a j vásárlókat is. Talán az eiőb- j binél könnyebben felfedhető és bizonyítható az elkövetett ' bűncselekmény, de a leltártöbbletek okainak tényleges, alapos feltárása is ugyanar- : ra vagy hasonló eredményre vezet. „ A tények birtokában elsősorban az állami és a földművesszövetkezeti kereskedelem. vezetőinek, irányító szerveinek a feladata, hogy megfelelő ellenőrzést, szigorúbb felelősségre vonást alkalmazva, megváltoztassák, eltüntessék az idézett számokat. Nemcsak a társadalmi tulajdonnak és a vásárlóknak válna ez hasznára; javát szolgálná a többségükben becsületes kereskedelmi dolgozóknak is. Hetesi Ferenc Pál A Székesfehérvári Villa- j mossági-, Televízió- és Rádió- I készülékek Gyárának vásári j újdonságai- közül elsősorban a 1 fiatalok körében aratott nagy j sikert a tranzisztoros zseb- | rádió. A nemzetközi szinten ! is helytálló 12x7x3 centiméter í nagyságú, nyomtatott áram- I körös, 5 tranzisztorral és egy I germanium diódával, vala- j mint 9 voltos miniatűr te- j leppel működő, középhullam- j sávos zsebrádió a gyár ígére- S te szerint június második fe- | lében az üzletekbe kerül. Az idén tizenhatezret adnak be- I lőle a belkereskedelemnek. Nyugat- és Észak-Európa-szerte erős lehűlés Valószínűleg ma még tart a szép idő A Nyugat- és Észak-Eu- rópa fölé behatolt hűvös, tengeri légtömegek hatására Spanyolország északnyugati vidékein például 14, Franciaország nagy részén 15— 19, Londonban 10, Skandinávia és Finnország északi vidékein 1—2 fokig „zuhant” a nappali hőmérséklet szintje, az északi országokból hózáporokat jelentettek a megfigyelők. Európa meleggóca kedden Lengyel- ország középső vidékein alakult ki, ahol általában 21— 31 fokot mutatott a hőmérő. Hasonlóan magas maximumok voltak hazánkban. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint a hűvös óceáni légtömegek első frontja valószínűleg a hét második felében érkezik meg hazánkba, szerdán azonban még csaknem zavartalan szép időnk lesz. A déli, délnyugati szél elcsendesedik, a nappali hőmérséklet általában 25—30, a Dunántúlon 22—26 fokig emelkedik. Szerdán ismét számítanunk kell szórványos záporokra, zivatarokra. (MTI) A nagymarosi orvosnő kezdeményezése 1965. április 4-re megvalósul a szobi járásban a teljes megelőzés Részletesen beszámoltunk már dr. Schönnfeld Rózsi nagymarosi körzeti orvos nagy jelentőségű kezdeményezéséről. Végigvizsgálta körzete egész lakosságát. több mint kétezerötszáz embert és akit betegnek talált, azt kezelésbe vette, vagy szakikezelésre, illetve kórházba utalta. A gyógyultakat és lábadozókat pe-dig tovább gondozza. Kedden a szobi járás orvoo- egészségügyi szakszervezete foglalkozott a kezdeményezéssel. A gyűlés első felszólalója dr. Kotra Ferenc járási főorvos rámutatott arra. hogy az orvosnő az első körzeti orvos volt az egész országban, aki körzete egész lakosságát megvizsgálta és ezzel körzetében a betegségmegelőzést teljesítette, a belbetegek gondozását meghonosította. Dr. Schönnfeld Rózsi ismertette ezután, hogyan hajtotta végre a nagy munkát. Bejelentette, hogy a betegségmegelőzést idén tovább fejleszti, s ezentúl minden évben valamennyi gyermeket tüzetesen megvizsgál. Három hónapja fejezte be a szűrővizsgálatokat és tapasztalata szerint azóta a paciensek bizalma nagyobb lett az orvo- ; si munka iránt. Egymás után szólaltak fél ezután a járás körzeti orvosai: vállaljuk — ez a szó. egyik felszólalásából sem hiányzott.6 Dr. Szende István, a megyei tanács' egészségügyi osztálya részéről megköszönte dr. Schönnfeld Rózsinak és munkatársainak, amit odaadó munkájukkal a szocialista egészségügy cékitűzéseiért tettek. Biztosította az orvosokat, hogy a szűrések adminisztrációjához meglesz a pénzügyi fedezet és a felszerelések pótlása sem fog akadályba ütközni. A középkáderek nevében dr. Sándor József né járási védőnő jelentette be, hogy szívesen vállalják a napi 3—4 órás többletmunkát. Végül dr. Body Árpád, az orvosegészségúgyi szakszervezet járási elnöke, a körzeti orvosok határozatát foglalta szavakba. — Hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára befejezzük az alapszűrési vizsgálatokat. Vállaljuk és elvégezzük ezt a munkát a lakosság egészségének szolgálatában. A gyűlés ezzel a bejelentéssel véget ért. A szobi járás ezek szerint első lesz a megyében, de az egész országban is, ahol a nagymarosi orvosnő kezdeményezését megvalósítják: megvizsgálnak minden embert. Az útkaparók keveset beszélnek. Mandrák litván most 59 éves. Életéből 35 évet az utakon töltött. Először mint akkordbéres munkás, majd 1935- től mint az Állami Építészeti Hivatal kinevezett, havidíjas útkaparója, a felszabadulás óta pedig a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Útfenntartási Igazgatóságának dolgozója. Ma már a kicsit rosszhangzású útkaparó helyett a tekintélyesebb útőr címet viseli mely elé egy év múlva odateheti a nyugdíjas jelzőt is. A nyugd. rövidítés egyben magyarázat, sőt egy kicsit célja is életének. Az útkaparó- kat rosszul fizették, de mint állami alkalmazottak nyugdíjat kaptak. Mandrák István nem jókedvéből választotta ezt a pályát. Földje nem volt, Miiyen előnyökkel jár a szerződéses gabonatárolás? Biztatóan fejlődnek a gabonavetések; a lelkiismeretes munka, s a kedvező időjárás eredményeként a tavalyinál bőségesebb termés ígérkezik. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a kenyér- gabonát ne csak gyorsan, szemveszteség nélkül takarítsuk be, hanem biztonságba is helyezzük. Köztudomású, hogy megyénkben a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat raktározási gonddal küzd. A Tárható nagyobb kenyérgabonatermést raktártér hiányában nem tudja elhelyezni. A kenyérgabona megfelelő tárolása érdekében a Minisztertanács egy, a közelmúltban megjelent határozatával módot nyújtott arra, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok az állami felvásárlás céljaira átadandó kenyérgabonára — [ előnyös feltételek mellett — ] i bértárolási szerződést kössenek. Az eddig megkötött szerző- 1 dések száma arra enged j következtetni, hogy a tér- i melőszövetkezetek és az ál- j lamí gazdaságok ezeket az előnyös feltételeket nem ismerik eléggé. A tárolt gabona minden mázsája után egyszeri be- és kitárolás, valamint a belső szállítás költségei címén 6 forintot fizet a vállalat, s ezenkívül hetenként és mázsánként 18 fillér tárolási dijat térit. j Amennyiben a termelőszö- j vetkezetnél tárolt gabona a szokvány nedvesség alatt be- j szárad, úgy a beszáradás minden százaléka után ugyancsak súlytöbbletet térít a vállalat. A pénzügyminiszter 37 949j 1964. IX. sz. rendeletével a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által a felvásárló szervek részére végzett tárolási tevékenység után 1964. január 1-i hatállyal a forgalmi adófizetési kötelezettséget megszüntette. A fenti kedvező anyagi feltételeken túl azért is elő- ! nyös szerződést kötni bér- ] tárolásra, mert éppen a leg- j nagyobb munkaidőben nem • kell a' kenyérgabonát a vál- i lalat raktáraiba beszállítani. A gabonatárolási szerződést egyébként a Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat járási kirendeltségén lehet megkötni. Az ország kenyérellátása összefügg a gabona gondos tárolásával. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága kéri a termelőszövetkezeteket, hogy minél nagyobb mennyiségű kenyérgabonára kössenek bértárolási szerződést. esélye sem arra, hogy valaha is legyen. Úgy kezdte el életét, hogy máris félni kezdett az öregkortól, amikor majd kiesik a kézéből a szerszám és támasz néikül marad. Erre épp elég példát látott. Ezért ment el útkaparónak, Akkor persze nem tudhatta, hogy mire eléri a nyugdíjas kort, a szövetkezeti parasztok is nyugdíjat kapnak. Az Állami Építészeti Hivatal egy ötkilométeres ma- kadám útszakaszt bízott rá Ráckeve és Szigetszentmárton között. Ez volt a munkahelye hosszú éveken keresztül. Az útkaparó munkájára valóban ráillik a sziszifuszi jelző. Soha nem mondhatja azt, hogy ma nincs semmi tennivalója. A makadám útba a szekerek nagy kátyúkat törnek. Mire az egyiket betemeti, az ötkilométeres szakasz másik pontján, leggyakrabban több helyen is újabb kátyúk születnek. És ennek soha nincs vége. Télen a hóakadályokat kell eltakarítani, ha szükséges éjjel is. Ha elkapja a vihar, egy fa Az élelmiszerek ranglistája Kiskereskedelmünk már tavaly is csaknem negyven milliárd forint értékben adott el különféle élelmiszereket, idén pedig újabb 15 százalékkal emelkedett az élelmiszervásárlások összege. Ez idén is főleg a földművesszövetkezetek boltjaiban emelkedett erősen, ami arról tanúskodik, hogy az élelmiszerek kereskedelmi forgalmának e számottevő növekedése nem utolsósorban a tavalyi rossz termés következménye. Ha közelebbről vizsgáljuk az élelmiszerforgalom adatait, akkor azt látjuk, hogy annak a hatalmas összegnek, amelyet az ország népe élelmiszervásárlásra fordít, csaknem a felét mindössze hét árucikk foglalta le a maga számára. Ezek közül a sör került az első helyre: 1962- ben az összes élelmiszer- forgalom 3.8 százalékát képviselte. Meg kell állapítanunk azt is, hogy ezen belül a csapolt sör forgalma jóval magasabb volt, mint a palackozotté. A hús közvetlenül a sör nyomában járt és elérte — a baromfival együtt — az összes élelmiszerforgalom 8.6 százalékát. Elmaradása tehát alig orrhossznyi. Ezután áll csak be a sorba a kenyér, 6.9 százalékkal, majd a különféle dohányáru, 6.6 százalékkal. Ez utóbbi tételen belül a Kos- suth-eigaretta vezet, mesz- sze maga mögött hagyva összes versenytársait! Előkelő helyezést értek el a különféle zsiradékfélék is, együttesen 6.2 százalékkal. Ebben a tételben nemcsak a sertészsír szerepel, amely kétségkívül a favorit a hazai zsiradékfo- gyasztásban, hanem a vaj is, amelynek fogyasztása évről évre emelkedik, továbbá az étolaj, amiért ugyan nem nagyon rajonganak mifelénk, pedig az orvosok, akik egészségtelennek tartják a hazai bőséges zsírfogyasztást, nagyon is mellette foglalnak állást. A cukor 5.9 százalékkal szerepel a kimutatásban. Melléje a hatodik helyre ismét egy nem várt versenytárs futott be holtversenyben: a különféle égetett szeszesital: a rum, a pálinka, a likőr és társai. A szégyenlős statisztika ugyan külön-külön mutatja ki őket. de összesítve elérték az összes élelmiszerfogyasztás 5.9 százalékát. Hogy az alkohol milyen túlzott szerepet tölt be még mindig a fogyasztásban. azt nemcsak ezek az adatok bizonyítják, hanem az is, hogy a ranglistán a következő helyet 4.6 százalékkal a bor foglalja el. A sörrel szemben persze, nem olyan nagy a bor lemaradása. mint ahogyan azt a kereskedelmi forgalom adatai mutatják, ehhez hozzá kell még számítani azt a mennyiséget is. amelyet a 6aját termésből iszunk meg. A sörnél ilyesmiről nincsen szó, a sörgyárakkal odahaza nem lehet versenyezni. Efcekután következik csak a fogyasztás ranglistáján a liszt és a tésztafélék, együtt 4.3 százalékkal, majd az édesség 3.9 százalékkal és a tej 2.4 százalékkal. Az immár nemzeti italunkká vált kávé 1.5 százalékkal szerepel összes élelmiszer- fogvasztásur.kban. A szá- zalékaránv tehát nem túlzottan nagy — bár jóval több. mint amennyi pl. a tojásé — de értékben nem jár már messze a három- negyedmilliárd forinttól — ennyit költünk el ugyani* egy év alatt a duplákra. Ádám László Jlz átkaparó magánigoósága tövében keres védelmet, ha az eső hosszabbnak ígérkezik, csapzottan haza gyalogol. így telnek az évek eseménytelenül, egyhangúan. Faggattam Mandrák Istvánt, hogy van-e valami emlékezetes élménye? Nem volt. Egyszer egy baleset történt az úton, de azt sem látta, mert már nem az ő körzetében volt. Kérdeztem, hogy innen az útról, milyennek látja ma a világot. — Több az autó. Régen évente egyszer láttam autót, amikor a körzeti mérnök jött ellenőrizni. Ma egymást érik a kocsik és egyre több lesz. Rendkívül lassan mondja, a ráérő emberek nyugalmával. Közben nagyokat kanyarít a kenyérből, kicsiket a szalonnából. 35 éve mindennap ez az ebédje. — Szereti a szalonnát? — kérdem. — Már nem. — Meg is lehet unni 35 év alatt. — Dehogy lehet megunni. Száz évig sem unnám meg, csak mostanában már rossz a fogam... Érdekelt, hogy mit tud Mandrák István a világ dolgairól. Kiderült, hogy mindent. Rendszeres rádióhallgató. Esténként meghallgatja a mesét, a híreket. Ez az ő takarodója Miközben az út szélén heve- részve beszélgetünk, az autórádióban éppen a déli híreket mondják. A rádió a szomorú eseményt közli: meghalt Nehru. — Tudja, hogy ki volt Nehru? — kérdezem. — Az indiaiak fő embere ... Rendes ember volt, a mi emberünk ... A meghatározás precíznek nem mondható. Nem egy politikus megállapítása, de jelzi, hogy Mandrák István valóban tájékozott és saját logikai rendszerébe helyesen helyezi el a dolgokat Magányosan élt az úton, magányosan élt otthon is. Házát csak feleségével osztotta meg. gyermekük nem született. A makadámutak lassan, megszűnnek. A portalanított beton utak karbantartásához egy ember már nem elég. Az útkaparóból útőr lett, a magányos emberből brigádtag. Négy útőrből alakítottak egy brigádot és megfelelően gépesítették a munkát. Kis Diesel-vontató, bitumenfőzőüst és egy pótkocsi tele szerszámokkal, ez a négytagú brigád felszerelése. A rájuk bízott út hossza mini egy harminc kilométer. Ezt a szakaszt kell a gépek segítségével karbantartani, télen pedig járhatóvá tenni. — Nem kis munka ez — mondja Mandrák István, majd hozzáteszi: — Aztán utánpótlás sem nagyon van. A mai fiatalok már nem szívesen vállalják ezt a munkát. Inkább elmennek gyárakba. Az út pedig a miénk marad — az öregeké. A brigád legfiatalabb tagja 37 éves, de ő is elpályázik innen. — Mi lesz az utakkal, ha mi nyugdíjba megyünk? — kérdi Mandrák István. — Utánpótlás nincs, a fizetés is kicsi, a munka is nehéz. Az biztos, hogy az ő szakmájuk is kihalóban van. A magányosan élő útkaparót felváltotta az útőrbrigád és helyükbe hamarosan megjelennek majd a modem útkarbantartó gépek, rajtuk a kezeléshez értő képzett szákmuniká- sok. Számukra már csak legenda- íesz, hogy nem is olyan régen, kis piros zászlók oltalma alatt magányos öregemberek lapáttal javítgatták az utak sebeit... (fez Ferenc
