Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-12 / 109. szám

f MfGUl HiHi KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1864. MÁJUS 12, KEDD I hallottuk ÍRUNK RÓLA EZT IS LÁTTUK a lakástextil-kiállításon * VB-ÜLÉS Csütörtökön, május 14-én reggel 9 órakor a városi ta­nács földszinti vb-termében ülés lesz. Napirenden: a tava­szi mezőgazdasági mnnkák végrehajtásáról szóló tájékoz­tató, jelentés a középiskolák szakosításáról, javaslat a jövő éri útépítési programra és a szikvízgyártó vállalat fejlesz­tési alapjának átcsoportosí­tása szerepel. * Megkezdődött a Rákóczi Termelőszövetkezetben a haj­tatott korai paradicsom palán­ták kiültetése három holdon. Ebből a korai fajtából össze­sen tíz holdat ültetnek be. ★ BÉLYEGEK BESZÉLNEK AFRIKÁRÓL A városi bélyeggyűjtő kör az őszi bélyegkiállításra kérte a címben szereplő filmet a MOKÉP-től. Sajnos a vetítés­re akkor nem kerülhetett sor. A filmet most leküldte a MO- KÉP, s azt kísérő filmként ve­títi az Arany János Filmszín­ház május 14—17-ig. A bé­lyeggyűjtő kör tagjai és az ér­deklődők ne mulasszák el a film megtekintését, amely a bélyegek bemutatásán keresz­tül nyújt ismereteket Afrika növény- és állatvilágáról. ★ Azok az autótulajdonosok, akik gépjárművel mennék külföldre, a szükséges gépjár­mű nyilvántartó lapot hely­ben beszerezhetik Pallai Jó­zsef és Hegedűs Ferénc DÁV- dolgozóknál, a helyi autóklub tagjainál. v * SPORTMOZAIK Röplabda: Az Abonyi TSZ SK—Nagykőrösi Elektromos SK 0:3 (5:15,13:15,6:15). A já­rási bajnokságban részt vevő Elektromos SK idei első mér­kőzésén igen szép játékkal megérdemelten győzte le ott­honában a TSZ SK-t. Május 7-én a lezajlott mérkőzésen az Elektromos viharos támadá­sokkal, szinte megbénította el­lenfelét, azonban a második játszmában kissé elbizakodtak a játékosok. A harmadik játszmában ismét szép játé­kot láthattunk. A csapatban kiemelt játékosról nem beszél­hetünk, mert egyaránt jól ját­szottak. Játékosok: Hatvani — Fischer — Nagy — Pintér — Kucher — Törőcsik, csere: Szűcs. Játékvezető: Sidlovszki. ★ ALADDIN CSODALÁMPÁJA Május 22-én, pénteken dél­előtt fél 11 és délután 2 óra­kor az Állami Bábszínház Aladdin csodalámpája • című kétrészes zenés bábjátékot mutatja be városunkban. Szerződéssel biztosítják az építési anyagot Segített a TÜZÉP — Cserépkályha is kapható — Eddig nem volt panasz Nagykőrösön sikerüli« Cegléden nem Ilélszáz forint haszon &gy sertésen » 43 disznó a Dunántúlról m 53 tanéi az üzérek perében Hosszú esztendőkön keresz­tül nem csekély gondja volt a családiház-építtetőknek az anyag beszerzése. Az ipar ter­melése nem tudott mindig lé­pést tartani az egyre fokozó­dó igénnyel, s ennek követ­keztében a kereskedelemben bizonyos hiányok keletkeztek, amik a beszerzést nagymér­tékben megnehezítették. Sokszor kellett a szomszédos városokba menni. Napok teltek el azzal, amíg a ceglédi, kecskeméti telepek­ről meghozták a szükséges deszkát. Hasonló volt a hely­zet a téglagyár megszűnése óta a tégla területén is. Nem ritkán Abonyba, sőt, még messzebbre is el kellett men­ni tégláért. Megjegyezhetjük, hogy a vidéki beszerzés fu­varköltségei alaposan meg is drágították az építkezést. A műit évben egyik napról a másikra igen okos intézke­déssel szüntette meg a TÜZÉP-vállalat a családi- ház-építtetok anyagbeszerzési gondjait. Akció indult, amelynek keretében családi ház épí­téséhez szükséges anyagot szerződéssel biztosítja a helybeli TÜZÉP-telep. A szerződésben meghatározott mennyiségű építési anyag rendelkezésre áll: terméskő, tégla, cement, mész, különbö­ző gerendák, fűrészáru, nyí­lászáró szerkezetek, tetőcse­rép, mozaiklap, csempe. Sőt, újabban az új házhoz szüksé­ges cserépkályhákat is meg­kaphatják az építtetők. A lebonyolítás végtelenül egyszerű! — mondotta Erős Béla, a TÜZÉP-telep vezetője. — Az építtető, miután megkapta az építési engedélyt, azzal meg­jelenik nálunk. Rögtön kiad­juk neki a vállalat kiadásá­ban megjelent anyagbiztosí­tási tájékoztatót, amelyben mindent megtalál, ami az anyagbeszerzésre vonatkozik. A tájékoztató részletes épí­tőanyag árjegyzéket tartalmaz, bemutat három különböző tí­pustervet a főbb anyagszük­séglet leírásával, sőt, három példányban talál az érdekelt építőanyagbiztosítási megál­lapodást. — Azzal tisztában vagyunk, hogy a házépítés nem kis vál­lalkozás, ezért a tájékoztatót kiadjuk a félnek, aki azt nyu­godtan hazaviheti családjá­val, esetleg kisiparosával vagy az építő kisipari szövet­kezet vezetőjével részletesen megbeszélheti. — Építési anyagbiztosítási szerződést köthet min­den építtető, tekintet nél­kül arra, hogy állami köl­csönnel vagy anélkül, sa­ját erőből építkezik. A leghelyesebb, ha az épít­tető teljes anyagszükségletét az alapozástól a tetőfedő anyagokig megrendeli,1 hiszen ezzel az anyagbeszerzés min­den gondját elintézheti. — Az anyagokat általában mi itt a telepen szolgáltatjuk, de egyéni kívánságra egyes áruikat, mint téglát, sódert,, közvetlenül a felhasználó cí­mére küldünk. Ilyen esetben tranzit árakat alkalmazunk, amik lényegesen olcsóbbak, mint a TÜZÉP-telepen érvé­nyes fogyasztói árak. A szerződés kétoldalú. A TÜZÉP-telep a megálla­podásban felsorolt anyagokat — szállítási lemaradásoktól eltekintve —, köteles az épít­tető Rendelkezésére bocsátani. A szerződést aláíró épít­tető pedig köteles teljesí­teni átvételi kötelezettsé­gét. Ha a vevő a megállapodást megsérti azzal, hogy időköz­ben egyes építési anyagokat megállapodáson kívül, máshol szerzi, akkor megszűnik a TÜ­ZÉP szállítási kötelezettsége. — Igyekszem megkeresni a kapcsolatot, az építtetőkkel — mondotta befejezésül Erős Béla. — Minden hónapban fel­keresem a városi tanács épí­tési osztályát, ahol átveszem azoknak a névsorát, akik épí­tési engedélyt kaptak. Ezeket személyesen vagy levélben fel­keresem és tájékoztatom őket az anyagbiztosítási megállapo­dás kétségtelen előnyeiről. Annyit megállapíthatok, hogy amióta az akció folyik, váro­sunkban egyetlen olyan épít­kezés nem áll meg anyaghiány miatt, amelyre az építtető vál­lalatunkkal szállítási megálla­podást kötött. Rövidesen a városi bíró­ság büntető tanácsa tár­gyalja Kovács József és Bűz Ferenc,. nagykőrösi la­kosok ügyét. Bűz Ferenc gépkocsivezető 1964 januárjában szolgálati úton járt Pécsett és közben szét is nézett néhány du­nántúli község piacán. Ami­kor hazafelé tartott, meg­állt Kakasdon, ott megalkudott egy száz­ötven kilós sertésre, kifizette a kilónkénti • tizen­nyolc forintos árat és való­színűleg azzal a szándékkal szállította haza a jószágot, hogy majd a saját háztartá­sában felhasználja. A nagykőrösi szabadpia­con azonban még huszon­három forintos áron is el­kelt a hízó. Bűz Ferenc nem sokáig gondolkodott, ezért az árért továbbította a jószágot. Hétszáz forint tiszta haszon ütötte a mar­kát. A kitűnő üzlet történe­tét elmondta Kovács Jó­zsefnek és hamarosan meg­született az ötlet: ezt a nagyszerű vállalkozást meg kell ismételni, de nem is szerény keretek között. ’ Ha egy disznó hétszáz forintot hoz, tíz disznó hétezret. Nem is kellett nagy szer­vezés ahhoz, hogy találja­nak néhány vevőt. Hatan Vasárnapi ügyelet a Hunyadi Termelőszövetkezetben Május 23—30-ig: ÜNNEPI KÖNYVHÉT Szilvási Lajos iró látogat el városunkba A könyvhét alkalmával író- olvasó találkozó is lesz váro­sunkban. Előreláthatólag Szil­vást Lajos egy napot itt tölt, hogy az ifjúság körében, vál­lalatoknál elbeszélgethessen olvasóival. Az ünnepi könyvhéten az if­júság részére irodalmi vetél­kedőt rendeznek. A könyvhét megnyitója má­jus 23-án, szombaton est'e lesz. Néhány héttel ezelőtt büsz­kén jegyezte meg Huszár Kál­mán, a Hunyadi Termelőszö­vetkezet elnöke, hogy a terme­lőszövetkezetben Vasárnap és ünnepeken ügyeletet tartanak felváltva a közös gazdaság brigádvezetői. Nézzük hát, hogyan is ál­lunk az ünnepi ügyelettel. Nem ért csalódás, mert nyolc óra táján megérkezett kerékpáron Balázs Ferenc, az állattenyésztés brigád vezetője. Ezen a napon ő az ügyeletes. — A városból jövök — mon­dotta — megjártam a pati­kát. Egyik igáslovunk két nap­pal ezelőtt megbetegedett. El­fogyott az orvossága és sze­mélyesen mentem be érte. Elkísértem Balázs Ferencet az istállókhoz. — Már reggel öt órakor itt voltam. Nem nagy dolog ez, aki állatokkal bánik, megszok­ja a korai kelést Különben akkor is kijövök még ünne­pen is, ha nem én vagyok az ügyeletes. Ez az állattenyész­tésben így szokás. — Hogy mit csináltam ma, mint ügyeletes? öt órakor végigjártam az istállókat, min­dig van valami megbeszélni való az állatgondozókkal. Hat­tól hétig a fogatosokat irányi-' tottam. A takarmányosok hordják a takarmányt, a tejest nem kellett biztatni. Idejében elvitte a tejet a csarnokba, ünnep lévén, a többi fogato­kat a háztáji gazdák rendelke­zésére bocsátottam. Mind a ti­zenhét fogatnak van dolga. — Amikor beesteledik, egy­másután beállnak a kocsik. Nekem, mint ügyeletesnek, kötelességem felügyelni, hogy nincs-e valami hiba akár a jó­szágban, szerszámban vagy a kocsikban.' Ha ilyesmi adódik, akkor erről jegyzőkönyvet veszek fel — fejezte be tájé­koztatóját a Hunyadi Tsz va­sárnapi ügyeletese. — R — előre kifizették a sertés árát, s ezt a két „cégtárs” még tíz-tízezer forinttal ki is pótolta. Ilyen előzmények után in­dultak el január 11-én Ka- kasdra, ahol sikerült kilo­grammonként tizennyolc fo­rintért tizenegy disznót vá­sárolni. Amikor hazafelé tartottak, még Bogyiszlón is szerencsét próbáltak, ahol kilogrammonként tizenkilenc forintért még két sertést vettek. A jószágokat azután AKÖV-kocsin szállították Nagykőrösre. Kielégítették a hat vevőt, akiknek huszon­egy forintos áron adták a portékát, a többi disznó a helybeli piacon talált gaz­dára. több, mint hétezer fo­rintot hozott az üzlet. Hamarosan jelentkezett újabb hat vevő és a „cég­társak” tovább folytatták az üzletet. Január 23-án Zom- bán vásároltak 18—19,50 fo­rintos áron tizennégy hí­zott disznót. Erre a vásár­lásra is volt hat igénylő, akik szívesen adták a hu­szonkét forintos árat. A túra 9571 forintot hozott tisztán. Egy hét múlva ismét akadt hat megrendelő és Kovácsék leruccantak Tamásiba, ahon­nan tizenhat sertéssel tér­tek haza. öt disznóval sze­rencsét próbáltak a ceglédi piacon. Itt azonban nem volt szerencséjük, mert lefülelték őket. A letartóztatáskor Ko­vács Józsefnél huszonkilenc- ezerhétszázötven forintot ta­láltak. A kihallgatás során kide­rült, hogy a páratlan méretű üzér­kedés során á két „cég­társ” negyvenhárom hí­zott disznót vásárolt fel és rövid idő alatt hu- szonegyezerötszáz forin­tot keresett az üzleten. A nagyszabású perre a vá­rosi bíróság ötvenhárom ta­nút idéz meg. SPORT Labdarúgás a támadások indításával adó­sak maradtak. A pálya közép­ső harmada mindig az ellenfé­lé volt. A csatárok főleg a bel­ső és káros egyéni játékot erőltették — eredménytelenül. A Kinizsi II-nek jobb helyen kellene szerepelni a tabellán, de ehhez jó szellemű, kollek­tív csapatjáték szükséges. JÁRÁSI BAJNOKSÁG Nagykőrösi Dózsa—Törtei 0:9 Nagykőrös. V.: Oláh. A körösi csapat nagy fölény­ben játszott, de a gólképtelen csatársor nem tudta a helyze­teket kihasználni. Jók: Lévai, Szabó és Ugi- Rácz. P. S. Meg kell jegyezni, hogy so­kan nem remélték már, hogy valaha is a megvásárolt részbirtokhoz jutnak, elad­ták tehát jogosultságukat. Néhány élelmes ember ösz- szavásárolta, így azoknak 100 holdnál nagyobb föld jutott az osztáskor. (Faragó Ambrus, Nyáry László stb.) A tanyák kialakulásához a városok gazdaságpolitikai tö­rekvése vezetett. A területü­kön nem engedtek falutele­pülést létesíteni. Azt sem engedélyezték, hogy lakosaik a tanyára költözzenek. Az 1600-as évek végén már Kecskemét tilalmazza a1 ta­nya építését, és a tanyára való kiköltözést. Nagykőrö­sön is ez volt a gyakorlat. A .mezei kertben a jószág gondozására, az építmények és takarmány őrzésére a XVIII. század második felé­től kezdve embert alkalmaz­tak, akit kertésznek nevez­tek. A rendszerint családta- lan kertész lakott a mezei • kertben. A gazda kiköltözé­sét a városi tilalmon kívül a személy- és vagyonbizton­ság hiánya akadályozta. A város azért tiltotta a me­zei kertbe való kiköltözést, mert a személyes szolgála­tokkal járó közszolgáltatásra nehezebb lett volna 15—35 kilométer távolságból az em­bereket összeszedni, mint a városban. Robotolni senki sem szeretett. Még a váro­sokban is előfordult, hogy az utcatizedesnek somfabot­tal, kellett a város akaratát kikényszeríteni. Minden esz­közt felhasznált tehát, hogy a városlakók ne költözhes­senek a tartyára. A „mezei kert”, később a „föld”, mezőgazdasági kis­ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Hegedűs István és Szabó Ibolya leánya: Ibolya*, Iván István és Szakács Anna fia: Zol­tán, Kenyeres Ferenc és Mala Bor­bála fia: Ferenc, Olajos Ferenc és Tóth Erzsébet fia: Ferenc, Szűcs Sándor és Sebők Julianna fia: Zoltán Csaba, Ugi-Rácz István Sándor és Sinka Katalin leánya: Éva. Házasságot kötöttek: Boros Lász­ló és Tóbi Terézia, Módra Dénes és Sipos Mária, Berki János és Utasi Terézia, Száraz József és Papp Sára. Elhunytak: Hajdú András 73 éves, Bekő László 60 éves, Szépe Lászlóné Irházi Erzsébet 77 éves, Barna Károly 43 éves, Szabó Ká­roly né Fakan Judit 73 éves. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Esőcsináló. Amerikai színes film. Szélesvásznú. Tíz éven alul nem ajánlott! Kísérőműsor: 10 perc alatt a világ körül; Köszönetét mondunk mindenki­nek, alcik felejthetetlen férjem te­metésén részt vettek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, akik együttérző, vigasztaló soraikkal felkerestek, és ezáltal mély fáj­dalmunkon enyhíteni Igyekeztek. Itt köszönöm meg az énekkar minden tagjának, hogy énekükkel még magasztosabbá telték az utol­só búcsúzót. Bíró Józsefné és családja TERÜLETI BAJNOKSÁG Nagykőrösi Építők— Tápiószele 2:1 (1:1) Nagykőrös, 200 néző. V.: Miklós. Építők: Bekő — Torma, Gu­lyás II.} Ragó — Hohn, Ócsai — Ványi, Gulyás I., Kecskés, Csipő, V. Szűcs. Végig jó iramú, változatos és izgalmas mérkőzés volt. Egyenlő erők küzdelmében és játékában harcolta ki az érté­kes győzelmet a körösi együt­tes. A helyiek támadtak töb­bet, mégis a vendégek szerez­ték meg a vezetést, melyet az Építők az első félidőben ki­egyenlítettek és a másodikban pedig megszerezték a győztes gólt is az Igen jól játszó sze- leiekkel szemben. A jó küzdő- szellemért dicséret illeti az egész csapatot, de főleg Bekő, Hohn és Kecskés játéka emel­hető ki. Góllövő: Kecskés és Csipő. Tápiőszélei ifi—Nagykőrösi , Építők ifi 2:0 V.: Öcsai. A játékvezető túlszigorúan három körösi játékost kiállí­tott és ez befolyásolta a mér­kőzés eredményének alakulá­sát. Jók: Zsarnóczki és Tóth. Ceglédi Honvéd—Nagykőrösi Kinizsi II. 1:0 (1:0) Nagykőrös, Száz néző. V.: Bencsik. Kinizsi II.: Kecskeméti — Dancsa, Kecskés I., Bartha — Kecskés II., Lugosi — Je­szenszky- Kornyik, Klenovics, Decsi, Mihály. Jó hazai támadásokkal in­dult a mérkőzés, az 5. percben mégis egy távoli lövésből a vendégek szerezték meg a | mérkőzést eldöntő egyetlen : gólt. A jó összeállításban fel- \ álló körösi csapat játéka csa- i lódást keltett. Az egész csa- i patból csak a közvetlen véde- > lem játéka volt elfogadható. A ; fedezetek csak védekeztek, de---------- - - , t ü zem, melynek központja év- 1 századokon át á városi ház í volt. A mezei kert művelése, j annak megközelítése, a tér- ; més beszállítása, illetve a \ városba való behordása sok; időveszteséggel járt. Szüksé-] gessé vált a föld alkalmas-] helyén építmény emelése, \ embernek és állatnak az ] időjárás viszontagságai el-í len. A termény ideiglenes : tárolásáról is gondoskodni i kellett, A kertben élő mar- i haállomúny eltartásához i szükséges takarmányt is j megfelelő helyen össze kel- \ lett gyűjteni. A tanyák lét- j rejöttét kikényszerítette a szükség. Az első tanyákból már alig található. A még ma is lát­ható alakjuk 1870 után je- i lent meg. A tanya másként nézett ki, ha. kertész, béres, vagy a gazda lakta. Ahol kertész volt, a lakóépületen kívül nem sok épületet láthatott az ember. Ahol a béres és a gazda is kint lakott, ott már az állatoknak ólak, a mar­háknak istálló is készült. (Folytatjuk) Dr. Balanyi Béla: A nagykőrösi tanyák múltjából II.

Next

/
Thumbnails
Contents