Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-12 / 109. szám

CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZ ÉRÉ VIII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1964. MÁJUS 12, KEDD Egységes irányítás+jó összhang - növekvő bizalom ígéretes tavasz az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezetben A Konfekció írja A Május 1 Ruhagyár üzem lapja, a „Konfekció”, riport ban foglalkozik a 600 éves Cegléd ünnepségeivel. A riport Táai Mária tollá­ból a gyár ceglédi dolgozóinak életéről, eredményeiről közöl szemelvényeket. Beszámol a Vörösmarty téren társadalmi alapon végzett lelkes város- szépítési munkákról is. A MAVAUT figyelmébe Az Örkényi úti lakók kéré­sét továbbítjuk a MÄVAUT- hoz. Arra kérik az illetékese­ket, hogy az Örkényi úton a 4-es km-kőnél létesítsenek autóbusz megállót, hogy a diá­koknak és a dolgozóknak ne kelljen olyan sokat gyalogol­ni a távolabb levő megálló­hoz. Társastáncbajnokság“ Lelkes, nagy­számú közönség előtt rendezték meg vasárnap dél­után a művelődé­si házban a terü­leti társastánc- „bajnokságot”. A benevezett 12 pár közül hatan értek el helyezést. Hetvenöt pont­számmal Cegléd város győztese lett Kozma Judit és Bognár József. A második helyet két pár nyerte. Krausz Zsuzsa és Koós István, vala­mint Kállai Erzsé­bet és Kállai Gyu­la. A harmadik hely Mester Éváé és Pitlik Ferencé, a negyedik Pusz­tai Erzsébeté és Varga Lászlóé, az ötödik pedig Mé­száros Magdáé és Kovács Jánosé. A zsűri tagjai elé­gedettek voltak a rendezéssel, s a tavalyi verseny­hez képest igen nagy fejlődést ál­lapítottak meg. STKJ (itTiTT — Az MHS rendezésében in­dított motorkerékpár-tanfo­lyamon Kocséron 80, Ahány­ban 70 személy tette le sike­resen a vezetői vizsgát. A közeljövőben Cegléden kez­dődik. gépkocsivezetői tanfo­lyam. Jelentkezni lehet az MHS járási elnökségén. — A városi tanács mező- gazdasági osztálya felhívja a méhészek figyelmét, hogy a növényvédő állomás a Lenin Termelőszövetkezet területén, a XIII. kerületben május 12, 13, 14, 15 és 16-án a lu-, cérnában és a répafélékben növényvédelmi porozást tart, amely a méhekre veszélyes. — A járási és községi is­kolák összetett honvédelmi ló­versenyre készülnek. A leg­jobb csapatok júliusban részt vesznek a Cegléden megrende­zett megyei spartakiád döntő­jén és a megyei összetett hon­védelmi verseny döntőjén is. Közös munka — közös haszon A nyársapáti Kossuth Ter­melőszövetkezet asszonyai pél­damutatóan kivették részüket a tavaszi munlkákbóí. A nő- tanács tagjai tíz hold burgo­nya ültetését vállalták, amit határidőre be is fejeztek. Az asszonyok a közös mun­kával keresett pénzt közösen fogják majd hasznosítani. A haszon a nőtanács pénztárába fut be, hogy a nyári kirándu­lás ne okozzon majd anyagi gondokat senkinek. — A ceglédi szakmaközi bi­zottság május 13-án. szerdán este 6 órakor Teleki utca 10 szám alatti irodahelyiségében rendes havi értekezletet tart. Tárgysorozat: Revuczky Gyu­la kér. oszt. vezető a társa­dalmi ellenőrök funkcióját is­merteti. Munkás-paraszt-ér- telmiségi találkozó kirándulá­sának megbeszélése. A kijelölt operatív bizottság javaslat- tétele. — A Ceglédi Spartacus lab­darúgó-csapata vasárnap a já­rási bajnokság keretében a dánszentmiklósi labdarúgó- csapattal mérkőzött Az ered­mény 1:1. — Április 24-i számunkban „A múlt évi feltételekkel" cimű cikkünkben elírás tör­tént. Helyesen: a ténylegesen beszállított mennyiségek után az alábbi felárat fizeti a pin­cegazdaság: 3—5 hektoliter között 15 százalék. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, ismerőseinknek, a Dugonics utcai szomszédoknak, a MÁV nyug. kartársaknak, akik szeretett és felejthetetlen jő fér­jem, nevelőapánk és testvérünk: Ivanlcs Mátyás temetésén megje­lentek, részvétükkel nagy bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. Özv. Ivanics Mátyásné és a gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó Ismerőseink­nek, szomszédainknak, akik sze­retett és felejthetetlen édesanyánk, nagyanyám, özv. Pfahler Pálné, szül.: Zirkerbach Jozefa temeté­sén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sír­jára koszorút, virágot helyeztek, özv. Keresztes Andrásné, Pallós Imre és családja Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, ismerőseinknek, szomszédainknak, a Cifrákén! Állami Gazdaság vezetőségének és dolgozóinak, akik szeretett és felejthetetlen jó férjem, édes­apánk, fiúnk és testvérünk: ifj. Deli Ferenc temetésén megjelen­tek, részvétükkel nagy bánatunk­ban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. özv, ifj. Deli Ferencné és gyermekei Katika, Karcsi, Ferike. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, szomszédainknak, akik szere­tett és felejthetetlen jó édes­anyám, és testvérünk: özv. Nagy Lajosné, szül.: Lédeezi Julianna temetésén megjelentek, részvétük, kel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Horváth József né és férje jezik be az utolsó palánták kiültetését. A sok kedvező tényező mellett persze még mindig igen nagy problémát jelent a gazdaságban a munkaerő- hiány. Kevés a fiatal. A gazdaság dolgozóinak átlag életkora elég magas, 50—55 év körüli. Az új vezetőség bízik ab­ban, hogy az eredmények láttán az eddig Pestre járó fiatalok is visszatérnek a gazdaságba és rövidebb-hosz- szabb időn belül megtalál­ják helyben is számításukat. Rajs József községi párttitkár egység- és brigádvezetókkel együtt, keresték azokat a megoldásokat, melyek a tsz előrehaladását lehetővé te­szik. Ennek a jó összhangnak az eredménye, hogy az emberek bizalma a vezetőkkel szemben nö­vekedett, és ezzel együtt a munkakedv is foko­zódott. A késői kitavaszodás elle­nére az aktuális munkák­kal nem maradtak el. Ide­jében földbe kerültek a ve­tőmagok, megtörtént az ese­dékes, mintegy 2600 hold fejtrágyázása, és a tavaszi földmunkák 90 százalékát is a saját gépeikkel végezték el. A traktorosok között is megváltozott a munkaszel­lem. Ez egyrészt az új bé­rezési rendszer bevezetésé­nek — mely a gépállomási műszaknormáknak megfelelő, és előlegként a járandóság 60 százalékát készpénzben fizetik ki —, másrészt az új üzemgazdásznak, Hrobár Mi­hálynak köszönhető, aki jó irányítással lehetővé teszi, hogy a gépek hasznos tel­jesítménye a legjobb legyen. Az állattenyésztés is ko­moly eredményeket ért el. Az első féléves sertéstervet már teljesítették, és a II. félévi hízóalapanyag' Is biz­tosított. A baromfikombinátból már eddig 40 000 csirke került ki piacra 70—120 dekás súly­ban. A 140 holdas kertészet­hez nagy reményeket fűz- * nek a gazdaság vezetői; Bozsó József kertész irányí­tásával a kertészeti dolgozók eddig is eleget tettek a fel­adatoknak. A napokban fe­Az albertirsai Szabadság Tsz nem tartozott a leg­jobb szövetkezeti gazdaságok közé. Az elmúlt év után a gazdaság új lendülettel, nagy akarással kezdett hozzá ah­hoz, hogy a gyenge szövet­kezetek közül kikerülve az anyagilag jól megalapozott gazdaságok sorába küzdje fel magát. Az első fontos teendő az volt, hogy a tsz politikai és gaz­dasági vezetését átszer­vezzék, az irányítást egy­ségessé tegyék, és a jó összhang kialakítá­sával a leggazdaságosabban oldják meg a feladatokat. A vezetőségnek nem volt könnyű dolga. A gazdasági irányításba több új szak­ember került, akiknek a bizalmat ismét vissza kel­lett szerezni és az embe­rek lankadó munkakedvét felrázni. Ebben igen nagy segítséget nyújtott a köz­ségi, illetve a tsz által megválasztott pártvezetöség minden tagja. A termelőszövetkezet élére új elnök és főagronómus ke­rült Valent Mihály és Magi Imre személyében, akik nagy gazdasági tapasztalatuk, kiváló szervezési ismereteik és emberi tulajdonságaik ré­vén sikerrel megoldják a problémákat. Természetesen ez nem megy egyszerűen. A két ve­zetőnek nagy segítséget je­lent a megfontoltan, körül­tekintően kalkuláló Szendy Sándor főkönyvelő, és az állattenyésztést irányító Hor­váth Tibor főállattenyésztő. Gyakran éjszakába húzódó ütéseken tárgyalt a négy gazdasági vezető az üzem­Afrika és Indonézia fiai Törteién LELKES HANGULATÚ BÉKEGYÜLÉSEN VETTEK RÉSZT A VENDÉGEK A Ceglédi Hírlap egyik leg­utóbbi cikkében részletesen foglalkozott a háztáji gazda­ságok állattenyésztésének problémáival. Ennek nyomán kerestük fel a ceglédi Táncsics Termelőszövetkezetet. — Tanulmányoztuk a cikket — mondta Orbán László, a szövetkezet elnöke. — Mivel a kérdés nálunk nem újkeletű, tényekkel is szolgálhatunk. A tényeket ezután már Ta­nács Ferenc sorolja. — Háromtagú bizottságot szerveztünk. Vezsenyi István az ugyeri, Gyolcsos Józsel a feketei részre kapott megbízást. Folyamatban van a háztáji állatállomány számbavétele. Az adatok rendezése után dif­ferenciáltan osztjuk majd a szálas és abraktakarmányt, il­letve az ezt termő háztáji föl­det Amelyik tagunk például tehénnel rendelkezik, szálas takarmányra lesz szüksége. Aki disznót hizlal, inkább sze­mes takarmányra tart igényt. A háztáji tehénállomány fellendítése érdekében az ugyeri részen szabadtartá- sos gulyát tartunk. A legeltetési időszakra jószá­gonként mindössze 300 forin­tos díjat kérünk. Lehetővé tesszük az erdősávok és út- menték legeltetését. Mintegy harminc holdnyi rétet részes kaszálásra adtunk ki. Vállal­hatnak majd a jószágtartók harmados répaföldet is. Ha szükség és igény mutatkozik, a takarmánytermelésre még egy nagy lehetőség van: a le­aratott őszi árpa után csala- mádét lehet vetni. — Ezt persze olyan felté­tellel, hogy az őszi szántást ne akadályozza. — Mit kér a szövetkezet az állattartóktól? — Azt, amit az ország: ne­veljenek, hizlaljanak minél többet. J. Z. Gondoskodás a háztáji állatokról a ceglédi Táncsics Termelőszövetkezetben fegyverkezésről, majd így folytatta: — Nem közömbös, hogy kik irányítják a világpoliti­kát. A népeknek új formában tovább kell vinni a békéért folytatott harcot, s be kell töl­teni döntő szerepüket a bé­kéért folytatott küzdelemben. A háború végleges legyőzése összefügg a béketábor tevé­kenységével. A békegyűlésen felszólalt Joseph Eduam Dadzie is. Ma­gyar nyelven köszönte meg a törteliek vendégszeretetét. El­mondta, hogy milyen nagy jelentősége van a népek összefogásának, színre, fajra való tekintet nélkül. — Ledöntjük a reakciós erők által ember- és ember között emelt válaszfalakat és együtt küzdünk a békéért, mert csak békében lehet épí­teni, , Szavait nagy taps köszönte meg. Úttörő kislányok virág­csokrokkal kedveskedtek a vendégeknek. Szinte a „nem­zetközi összefogás” jelképe volt, mikor egy szőke hajú, fehérbőrű törteli kislány csók­kal köszöntötte Afrika fekete fiát... Peresztegi Rózsa Színház és majális A ceglédi Táncsics Tsz ve­zetősége és KISZ-szervézete fontosnak tartja a fiatalság megnyerését és összetartását. Ezt a célt szolgálják a külön­böző igen sikeres és színvona­las rendezvények. Rendszeres klubélet, mozi. tánc és sok egyéb szórakozás jelent vonzó­erőt kultúrházunk látogatásá­ra. Szombaton a megyei Petőfi Színpad együttese az Alkalmi férj című vígjátékot mutatta be. Vasárnap — mint Csépe Katalin kuiturostól megtudtuk — majális volt. Ezt a baromfi- tenyésztő szocialista brigád tiszteletére rendezték a me­gyei elsőség jutalmául. — Május 12-én délután 4 jrai kezdettel a művelődési lázban az Állami Bábszínház úőadásában a Rosszcsont Peti calandjai című kétrészes, ze- íés bábjáték kerül bemuta- ásra. sei ■ nyilatkoztak-arról a tisz­taságról, amely a tsz istállóit és az egész környéket jel­lemzi. Az esti órákban zsúfolásig megtelt a községi filmszín­ház, s akik nem fértek be, az udvaron és az utcán szo­rongtak. A békegyűlést az ál­talános iskolások szavalatai, énekkarának színvonalas szá­mai vezették be, majd Dutlcay Lórántné népfront-elnök meg­nyitója után Arató Jenő elv­társ, a megyei munkásőrség parancsnoka, a törteliek me­gyei tanácstagja emelkedett szólásra: — Napjainkban sokat be­szélünk a békéről, ele ahhoz, hogy a béke ügyét képviselni tudjuk, tudni keli a háborúról, a háború okairól és a hábo­rú elleni küzdelem felté­teleiről, — mondotta bevezetőjében. Előadásában beszélt az impe­rialista tábor közötti diffe­renciálódásról, a modern Nem mindennapi esemény színhelye, volt szombaton Tör­tei község. A Hazafias Nép­front békegyűlést rendezett, amelyen afrikai néger fiú és indonéz kislány képviselte az egyenlítő titokzatos világát, A fekete Joseph Eduam Dadzie és a sárga bőrű, éj­fekete hajú Sugiarsih Ronodi- hardje két éve tanul Magyar- országon. Agráregyetemet vé­geznek, hogy Joseph Ghánában, az Uginak becézett kislány pedig Indonéziában haszno­sítsa az itt tanultakat. Törtei község társadalmi vezetői és lakossága nagy szeretettel fogadta a két fiatalt, akik „szakmájukhoz” híven, örömmel tettek eleget az Aranykalász Tsz meghívásá­nak: a délután folyamán meg­tekintették a tsz állattenyé­szetét. Nagy érdeklődéssel szemlélték a tehenészetet, a sertéstenyészetet, hiszen ők is az állattenyésztést választot­ták hivatásuknak. Elismerés­esését a csapatból. Remélem, hogy az elkövetkezendő mér­kőzéssorozat segítségünkre lesz a problémák megoldásában. Bízom benne, hogy a szer­da délután fél 5-kor leját­szásra kerülő Híradástechni­kai mérkőzésen újból hazai győzelmet ünnepelhet a lel­kes szurkológárda. Jók: Monori, Osváth. A játékvezető modern fel­fogásban vezette a mérkő­zést. KÉZILABDA Szarvas—Ceglédi Építők 20:13 (10:6). Szarvas, 300 néző. Vezette: Schreiber. Cegléd: Csendes, Osváth, Monori, Tukacs, Tóth, Pán- czél, Szálkái — Zsíros, Ka- tatics, Ocsai, Hörömpő. Góllövők: Osváth 6. Mo­nori 2, Pánczél, Tukacs Tóth, Katatics 1—í. Hazai támadással kezdődött a mérkőzés és a vendégek kapkodó játékát kihasználva hamarosan 5:2-re elhúzott aj hazai csapat. Az ezt követő j percekben főleg Osváth ki-! emelkedő játéka követkéz- í tében 7:6 volt az eredmény. í De mintha ezzel el is lőtte í volna Cegléd a puskaporát.! A hazaiak gyors egymás-! utánban három gólt lőttek,! így alakult ki a 10:6-os fél- ^ idei eredmény. Szünetben aj vendégek edzője gólra tő- j rőbb játékra kérte a fiú- 5 kát. A második félidőben; nagy elszántsággal vetették j magukat a küzdelembe aj vendégek. Az eredmény meg-; fordításáért. A játékidő fe- J lénél 15:13-ra alakult az j eredmény és már úgy lát- J szott, hogy a nagy igyeke- J zetüket siker koronázza, de J két gyors gól annyira le- J töri a csapatot, hogy a ha- J zaiak a továbbiakban tét- J szés szerint lövik a góljai- í kát. | A mérkőzés után Budai f edzőtől érdeklődünk: £ — Vajon miben látja a 't/ vereség okát? — Szerintem két tényező^ Dkozta ezt a két egymás- } utáni vereséget. Az első, J hogy néhány kulcsjátékos J gyengébb formában van, má-J sodik pedig, hogy még nem \ r leszkópja hintázott. Nem tud- j tam, mi van, felkaptam én is ! egy alkatrészekkel megrakott \ vájlingot és loholtam utá-! na. Kirobogtunk a hátsó aj- \ tón a kert végébe s ott egy; bokor tövébe raktuk le a szál- \ litmányt. Fordultunk a kert \ vége és a műhely között vagy! háromszor, amikor végre si- ! került szót érteni. Mi van itt,! mondd már végre — szóltam j dühösen a keresztfiamra — j miért költözködtök ki a kert- ; be? í Drága keresztfiam megtöröl- í te izzadt homlokát s bánato- J san mondta: y — Dehogy költözünk, ke- \ resztapám! Itt vannak a népi $ ellenőrök és sürgősen el kel- í lett a műhelyből tüntetni a J fusimunkát, mert bármelyik J pillanatban betoppanhatnak. J Még szerencse, hogy kereszt-i apám segített! £ Hát képzelhetitek, hogy a $ méregtől majd szétrobbantam. íj Ilyen pofátlanság, velem hor- 1j datták ki a fusimelót a mű- íj helyből... De el ne mondjá- 1 tok senkinek!” £ Nem mondtuk el. Az meg íj talán csak nem baj, hogy így íj látott ez a tanulságos kis tör- 1j ténet napvilágot?! 1 ~ D — í vörösen, keze csupa olaj, ru­hája poros, piszkos. Csodál­kozva néztünk rá, nem tud­tuk elképzelni, hol járt és mit csinált, ö nem szólt sem­mit, csak morgott s szemmel láthatólag nagyon mérges volt. Megmosta a kezét, leporolta a ruháját s nem volt hajlandó elárulni, merre járt. Amikor befejeztük a vizs­gálatot s elbúcsúztunk, Péter bácsi alig köszönt az üze­mieknek. Az úton azután elő­vettük. — Mi történt magával Pé­ter bácsi? Az öreg fújt egy nagyot, gondolkodott egy pillanatig, azután elkezdte. — Egye fene, nektek el­mondom, de egy szót se sen­kinek, mert kiszaladok a vi­lágból. Amikor benyitottam a műhelybe, csodálkozva ta­pasztaltam, hogy igen nagy a sürgés-forgás. Ugyan, mi lelte ezeket? Csak nem történt va­lami baj? Keresztapám segít­sen már — szólt oda nekem egykori inasom és kereszt­fiam. Egyik kezében egy ke­rékpárvázat cipelt, hóna alatt egy kávéfőző, a másik kezé­ben egy motorkerékpár te­Egy népi ellenőrtől hallot­tam az alábbi kis esetet. Hogy hol és mikor történt, azt nem mondom el s arról sem tehe­tek, ha valahol valakik ma­gukra ismernek. Íme a tör­ténet: „Egy javításokkal is foglal­kozó vasipari üzembe ráen- tünk ellenőrizni hárman. Egy műszaki, egy pénzügyi és egy fizikai dolgozó. Péter bácsit mindketten ismertük, tudtuk, hogy mindenkit ismer az üzemben, hiszen valaha ott dolgozott. Kemény legény az öreg, nem rejti véka alá a vé­leményét és bizony, ahol ő el­lenőriz, ott nehéz elrejteni a hibákat. Az ellenőrzésen ne­ki jutott az a feladat, hogy körülnézzen a műhelyekben, elbeszélgessen a dolgozókkal. — Velem szemben csak őszinték lesznek — mosoly­gott már az úton magabizto­san — nekem elmondják, ha valami baj van. Az irodában megkezdődött a vizsgálat, Péter bácsi pe­dig elindult a műhelyek felé. Már lassan végefelé tartott az irodai vizsgálat, amikor beál­lított Péter bátyánk. Izzadton, FUSIMUNKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents