Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-11 / 108. szám
A jubileumi ünnepség -képekben Vili. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 1964. MÁJUS 10. VASÁRNAP Szelepcsényi Imre, a városi tanács vb elnöke mondott beszédet az ünnepi tanácsülésen Pap János, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözölte a a tanácsülést Koszorút helyeztek el Kossuth Lajos szobránál is VB-ÜLÉSA HELYSZÍNEN, • V'jf/í*/ ért Sok emberrel beszélgettem ezen a napon. Sokak véleményét tudakoltam érzéseikről, amelyek lejegyzését megtisztelő kötelességnek tartom. Ezeket egyetlen véleményemben tudom összefoglalni: Jó érzés ma ceglédinek lenni. S, hogy ezt máskor is elmondhassuk, az továbbra is rajtunk áll, munkánktól, igye. keretünktől függ. Zoltán Zoitán A vb tagjai a Köztársaság utcai építkezésen — A Kárpáti Aurél Asztaliirsaság rendezésében május ’ -én, (hétfőn este 6 órai kéz- ; ■ 'tel dr. Szomorú István tart i -.•'öadást „Cegléd az irodalom- ; ban” címmel a Kossuth mű- j velődési házban. 1 Pap János, a Minisztertanács elnökhelyettese és Cser- venka Fercncné, a megyei pártbizottság első titkára megkoszorúzta Dózsa György szobrát JAVUL AZ ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT MUNKÁJA Teljesítik export lel adatukat a ceglédi üzemek ii tnrasai fásításMintegy tízezer facsemetét ültettek el ezen a tavaszon : városunkban. Többször szól- í tunk már azokról, alak a fá- i sítási mozgalomba korábban A városi pártbizottság végrehajtó bizottsága helyszíni ülésen vitatta meg a Tanácsi Építőipari Vállalat 1963. éves tevékenységét és az 1964. évben elért eddigi eredményeit. A végrehajtó bizottság tagjai a kora reggeli órákban kimentek a Köztársaság utcai lakótelep építéséhez. A helyszínen Várkonyi Miklós igazgató ismertette a munkák állását. Elmondotta, hogy a városi kertészet régi telepén az OTP finanszírozása alapján 150 lakás épül. Ebből két, egyenként 24 lakásos négyemeletes épületet a Tanácsi Építőipari Vállalat készít el. A két épület közül a vasúthoz közelebbi építésével haladnak jobban. Harminckilenc építőipari munkás dolgozik ezen az egy munkahelyen, A Kövesdi-brigád nem hiába küzd a „szocialista" címért, mert napi teljesítményük eléri a 40 köbméter fal felrakását. Szó esett a munkahelyen a gépesítésről, az anyagellátásról, a munkafegyelemről, az előkészítőcsoport és a közvetlen irányító műszakiak szervezési módszereiről. Ezután a végrehajtó bizottság tagjai a Béke téren tekintették meg azt az átépítést, amelynek- során a rendőrségi épületben nyolc lakást alakítanak ki. Ez a munka is nagyon szépen halad és aránylag kis ráfordítással nagy segítséget ad a legégetőbb lakásgondok kielégítéséhez. A végrehajtó bizottság tagjai megtekintették az Alszegi út és a Déli út jó ütemben haladó útépítését, majd a Tanácsi Építőipari Vállalat központjában vitatták meg azt a jelentést, amelyben a vállalat párt- és gazdasági vezetése számolt be az elmúlt évi terv- teljesítés alakulásáról és 1964 első és második negyedév eddigi eredményeiről. A tavalyi évvel nem sokat lehet dicsekedni: beépítési tervüket nem teljesítették. Sajnos, nem érték el az előírt nyereséget sem és így dolgozóiknak sem adhattak az év végén nyereségrészesedést. Megelégedéssel vette tudomásul a végrehajtó bizottság, hogy az idei év összehasonlíthatatlanul jobban indult a tavalyinál. Hosszú, de aránylag enyhe volt az idei tél. Ezért az építőipari munkások nem voltak fagyszabadságon. Első -negyedéves termelési tervüket 121 százalékra teljesítették. Jól sikerült a pénzügyi gazdálkodás is, mert közel egymillió forinttal javították meg a tavalyi tapasztalatok alapján előírt első negyedéves nyereségtervüket. A vállalat idei programjában az összes építkezés 25 százaléka lakóépület, 18 százaléka mezőgazdasági épület, 14 százaléka művelődési célokat szolgáló épület, míg a további fennmaradó rész az egészségügyi, szociális célok megvalósítását szolgálja. A végrehajtó bizottság beható vita után határozati- lag kimondotta, hogy segítséget kell adni a vállalatnak a gépesítés fokozására. A hét végi rakodásokhoz KISZ rakodóbrigádokkal külső segítséget biztosítanak. Koncentrálni kell a jelenleg mintegy negyven munkahellyel széthúzott építőipari és munkaerő-kapacitásokat. Meghallgatta a végrehajtó bizottság a ceglédi ipari üzemek exporttevékenységének alakulásáról készített beszámolót is. Üzemeink évi egymilliárd forint értékű termelésén belül fokozódó érdeklődést tanúsítanak export- rendelések szerzésére és exportcikkeik kiváló minőségben történő pontos leszállítására. Jelenleg a legnagyobb exportszállításokat a Május 1 Ruhagyár, valamint a szeszipari vállalat szárító részlege teljesíti. Tevékenyen kapcsolódik be a külföldi szállításokba a húsipari vállalat, elsősorban lóhúslcészít- mények és bárány exportálásával, valamint a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat a Pionír 25 útépítő gépcsoport gyártásával és exportálásával. A kisipari szövetkezetek között export- tevékenység tekintetében kiemelkedő, jó munkát végez a háziipari szövetkezet. Az idén például igen komoly mértékben 600 négyzetméter perzsaszőnyeget, nem kevesebb, mint 18 mázsa norvég kesztyűt és 3 millió forint értékű egyéb terméket szállítanak tőkés exportra. Kisebb exportokkal foglalkozik a faipari ktsz, és ki- "alakulóban van a vasipari ktsz ghánai exportja előkészítése is. A végrehajtó bizottság azonkívül, hogy tudomásul vette az eddigi eredmények- j ről szóló jelentést, felhívta 1 az érdekeltek figyelmét arra, hogy termékeik minőségét következetesen és napról napra növeljék. A termelés szervezésével, a különböző műszaki fejlesz- j tési és intézkedési tervek i végrehajtásával gondoskodja- j nak arról, hogy belföldi j kötelezettségeik maradéktalan teljesítése mellett a külföldi szállítmányok is percnyi pontossággal induljanak útnak. Felhívta a figyelmet a versenybizottság arra is, hogy a ceglédi szőlő- és gyümölcsgazdálkodás fejlődése megteremtette a lehetőséget arra, hogy az élelmiszer feldolgozó iparág is kapcsolódjon be a népgazdaságnak és a közvetlen termelő egységeknek egyaránt igen sok hasznot hozó exportba. A végrehajtó bizottság a továbbiakban belső szervezeti és személyi ügyekben hozott határozatot. bekapcsolódtak. A fásítási idény befejeztével szeretnénk nyilvánosan dicséretben részesíteni az AKÖV Körösi úti te- ! lepénsk dolgozóit, ckiik 500 su- : hangot ültettek ki a környék i kükön, a Kecskéscsárdai Álla- I mi Gazdaság dolgozóit, akik a még nem látható, de az őszig kialakuló lakótelepük közterületeit fásították, a Budai úti építési és közlekedési albizottság tagjait, alak 800 fát | ültettek el azokon az utcákon, I amelyek az ú j település határát szegélyezik. A városi tanács köszönetét mond mindazon üzemeknek, intézményeknek és a város minden lakójának, akik a tavaszi fásításban tevékenyen részt vettek. A továbbiakban kéri a tanács: a most következő nyári hónapokban segítsék a kis facsemeték fejlődését azzal, hogy ha nem is minden nap, de minél többször öntözzék cgy-egy kanna vízzel a lassan kizöldellő facsemetéket. Jó érzés ma ceglédinek lenni A tudósító jegyzetfüzetéből Rifkán^qdóclik az ember életé lien ólyán pillanat, amikor érzi — mert éreznie kell —, hogy aihi történik, az nem múlik el nyomtalanul. Május 8. ma már ugyanúgy egy lap városunk történetében, mint a 600 évvel ezelőtti volt. Azt hiszem, alig van ceglédi ember, aki ezt ne érezte volna. Ezen a napon akár az utcákon, akár az ünnepi tanácsülés csendjében figyeltem az emberek arcát, megnyilatkozásait — mindenütt azt tapasztaltam. Ceglédnek régen volt már ilyen ünnepe. Ragyogó arcú pajtások sorfala, fanfárok hangja, vagy a Vasutas Énekkar zengő kórus- számai csak erősítették bennünk ezt az érzést. De valóban tudatossá Szelepcsényi Imre vb-elnök beszéde után vált. Államunknak , a jubileum iránti megkülönböztetett figyelmét mutatta az is, hogy a kormányt Pap János, a Minisztertanács elnökhelyettese képviselte a megyei pártbizottság első titkárának és a megyei tanács elnökének társaságában. Cegléd oly hosszú idő után, ezen a -napon újból a magyar horizont - legmagasabb pontján tündökölt. Az ünnepségek után fél órával a Kos- suth-rádió déli híradásában a belföldi események között városunk ünnepségeiről szólt az első helyen. Ez volt az első nap, amikor Cegléd két oldalt kapott a lapunkban. Antalffy Gyula: A jubiláló Cegléd című érdekes cikkével köszöntötte városunkat a Magyar Nemzet. Sokak kezében láttam ezt a két újságot boldogságtól sugárzó arccal olvasni, miközben egyöntetű volt a vélemény: „Végre Cegléddel is az őt megillető * formában foglalkoznak , A Kossuth-rádióban talán egy éven keresztül nem hangzott el annyiszor Cegléd neve, mint ahányszor ezen a napon. Délután „írók Ceglédről" címmel Kárpáti Aurél Jókai Mór, Illyés Gyula és Juhász Gyula műveivel emlékeztek rrieg, szivet, lelket gyönyörködtető szép műsorban városunkról. A teljesség igénye nélkül hadd említsem meg a jubileumi nap fénypontjai között az alkalmi bélyeg nagy sikerét, amely szirite az egész várost lázba hozta. És ahová ezen a napon nem juthatott el a magyar rádió hangja, oda — Sydney tői Torontóig, vagy Moszkvától Sao Pauláig — elviszi városunk hírét — nevét Füle Mihály nagyszerű, szép bélyege. «
