Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-10 / 107. szám
1964. MÁJUS 9, SZOMBAT 'ZStúrlMi 9 Megkezdődtek a 600 éves Cegléd jubileumi eseményei (Folytatás ez 1. oldalról.) ros tanácselnöke napjainkról szólt — A felszabadulás előtt városunk kis- és középbirtokokra tagolt mezőgazdasági település volt Ipara nem számottevő. Ma viszont elmondhatjuk, hogy városunk korszerű mező- gazdasággal, gyors ütemben fejlődő iparral rendelkezik. Közel hétezer embernek ad kenyeret a minisztériumi, ta— örvendetes — folytatta beszédét —, hogy a lakosság maga is részt vesz a város fejlesztésében. Tavaly 600 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Városunk 600 éves múltjának ismertetésekor megállapíthatjuk: büszkék lehetünk az előttünk élők munkájára és harcaira, de a mi generációnknak sincs mit szégyel- nie. Bízunk abban, hogy korszerű várossá fejleszthetjük a 600 éves Ceglédet, amelyben minden lakos megtalálkezve hallgattam a beszámolót. Különösen jólesett hallani az ismertető befejező részét, a város gyorsütemű fejlődéséről. Meggyőződésünk, hogy az elkövetkező évtizedek sokkal gyorsabban visznek előre. Ehhez kívánunk sok örömet és egészséget valamennyiüknek! Felolvasták a köszöntő dísztáviratokat. Magyarországi városok és községek gratulálnak a 600 éves Ceglédnek. Kiosztották az arany-, ezüst-, és bronzfokozatú emlékérmeket Az ünnepi tanácsülés elnöksége. Pap János a Minisztertanács elnökhelyettese beszédét mondja. Az elnökségben foglaltak helyet Cservenka Ferencné a Pest megyei Párt- bizottság első titkára, Varga Péter a megyei tanács vb-elnöke, Babinszky Károly, az MSZMP ceglédi járási titkára és Mohos Imre. a Hazafias Népfront ceglédi bizottságának elnöke (Gábor felv.) nácsi és szövetkezeti ipar. Csak a Május 1 Ruhagyár nem is olyan régen létesített ceglédi telepe 110 millió forint értékű munkát végzett az elmúlt esztendő- beíil Néhány összehasonlító adat: a negyvenhétmilliós városi költségvetés 35 százalékát költi ma a tanács közoktatásra, 44 százalékát egészségügyre. 1938-ban ez alig haladta meg a városi költségvetés 5, illetve 10 százalékát! Jelenleg háromszáz lakás épül a saját erőből létrehozott házak mellett. Ez évben elkészül a víztorony, kicserélik a vízvezeték-hálózatot, hogy az egész város lakosságát bőséges, jó ivóvízzel láthassák el. A város új középiskolát kap, s jövőre kezdődik egy 464 ágyas kórház építése. rait s bennünket az egész laktanyával együtt bevagoní- roatak — irány Güstrow. A nótaszó nem sokáig tartott. Délután két órakor érkeztünk az állomásra, amely a várostól három kilométerre volt, a repülgépgyár udvarán. Polgári lakosság nem használhatta. Sötét volt és komor, vas és beton, minden terepszínűre festve. A század felsorakozott, magunk elé, a földre raktuk szegényes kenyérzsákjainkat, s a parancs értelmében megkezdtük a vagonok kirakását. A németek — két foghíjas zászlóalj — ugyanezt tették. Tíz percig dolgoztunk, akkor el- bődült a sziréna. Nem volt szokatlan, alig volt nap, hogy négyszer-ötször ne szólt volna. De ez a hang most oly furcsa, oly különös volt. Sokkal mélyebben bőgött, mint a megszokott. Tudatunk alatt az is ott motoszkált, hogy a repülőgépgyárban vagyunk, s mellettünk egy hatalmas repülőtér, tele repülőgépekkel. Először nem szaladtunk, de amikor a német ezredes elordította magát, mint a sakál, akkor tudtuk, hogy baj van. Egy kis fenyőerdő volt a közelben, gyanútlanul affelé rohantunk vagy hatszázan. Ütemesen dobognak a katonabakancsok, rohantunk, s már félünk, remegünk, mert érezzük, ahol hatszáz emberrel rohannak az ezredesek, ott nagy baj van. A kis liget széléig sem értünk, amikor megjelent az ég kékjében az első „Liberátor”- század. Nem tudunk tovább hatja társadalmi és egyéni boldogulását. A beszéd után Pap János miniszterelnökhelyettes emelkedett szólásra: — Engedjék meg — kezdte rövid beszédét —hogy a mai ünnepélyes és történelmi nap alkalmából átadjam az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány üdvözletét minden ceglédi állampolgárnak. Cegléd város hatszáz esztendeje, mint cseppben a tenger — mutatja a történelmet. Ez pedig lassú, keserves előrehaladást tükröz. Büszkén gondolunk őseinkre, Cegléd város elődjeire is. akik igyekeztek haladó eszmék és gondolatok szolgálatába állni. Nem rajtuk múlott, hogy törekvéseiket nem mindig koronázta megfelelő siker. Minderről emlémenná. Félelmetes zúgás, levegőt hasító csattanás. Valami-' lyen ismeretlen erő felemel, földhöz vág és meggörget, a könnyű. homoktalajba vágott futóárok beszippant. Borzalmas félelem szorít, szívemet mintha smirglipapírral fogná valaki. Érzem, ez a vég.' Látom az embereket, a hatalmas homokfelhőt, a kékessárga lángot, mindent látok, de csak úgy, mint egy érzéketlen fényképezőgép lencséje. Az árok, amelybe a légnyomás taszított, tele van félörült emberekkel. Tudatom halvány derengésével látom, hogy durva szöges bakancsom fiatal, fekvő leánytesten tapos. Felugróm. Felrántom a lányt. Gyári dolgozó, cafatokban lógó, falanszter ruhában. A légnyomástól se élő, se halott. Az iker Tőzsér-íestvérek velem loholnak. Az ő arcukról látom, hogy milyen sápadt lehetek, szemem milyen eszelős. Lábam, testem önállósította magát. Rohanok, rohanunk, szembe az újabb repülőhullámokkal. Ki kell alóluk szaladnunk. Körülöttünk lángban minden. Bombatölcsérek, hullák és nyöszörgő sebesültek. A fülsiketítő hangokon áttetszik a sebesült lovak fájdalmas nyerítése. Hárman, mint akik megőrültek, puszta kézzel szórjuk a homokot az égő foszforra. Egy keszeg fejű őrnagy, aki úgy rohan, mint az ámokfutó, odakiabál: bravo, ungarische Soldaten, bravo... Tovább rohanunk. Beleesünk egy hatalmas bombatölcsérbe. Ez is tele emberekkel, élőkkel és holtakkal. a város leglelkesebb polgárainak. Átadták a diákoknak hirdetett irodalmi pályázat első díjait. Vonul a tömeg lefelé a lépcsőn, ki az utcára — Dózsa szobrához. Meghallgatják a kórust Elkel Dózsa operájából, aztán a szavalatot a paraszt- vezérről, akinek kémény, vaskos ércteste itt emelkedik. Tövébe koszorút helyez a Központi Bizottság és a kormány nevében Pap János és Cser- venka Ferencné, a Pest tne- gyei Pártbizottság és a megyei tanács nevében Szakali József és Varga Péter. Fenyőkoszorúkat visznek vörös szegfűkkel. A város koszorúit helyezik el ezután, majd átvonulnak a Kossuth-szoborhoz, ahol szintén elhelyezik az emlékezés koszorúit. T. Gy. Mein Gott.,. Istenem — keveredik nyöszörgéssel és káromkodással. Csupa vér, csupa láng, fülsiketítő robbanás az egész erdő. Valaki mutatja a fejét és németül kérdezi, hogy milyen a sebe. Megnézem és megnyugtatom, mintha valóban számomra ez lenne a legfontosabb. Tovább rohanok, elvágódom. Érzem, hogy kezem csupa vér. Felnézek, arcomtól néhány centire a borbély arca, borzalmasan eltorzulva. Rohamsisakja kettéhasítva, benne véres agyvelő hajcsomóval . és homokkal keveredve. Megüvegesedett szeme az eget kémleli, mintha azt mondaná: Mit akartok tőlem? Én egy kis falusi fodrászmester vagyok, engem vár az asszony, meg a gyerek otthon, Magyarországon. Nekem semmi közöm ahhoz a marhasághoz, amit ti úgy hívtok, hogy háború. Mellettem egy tizenhat év körüli német fiú nyöszörög: Hilfe, Hilfe . .. gyomra kifordulva, kúszni próbál, de csak szánalmas vonaglás lesz belőle, vérét azonnal beisz- sza a homok. Kiérek az erdőből, előttem a széles országút, hátam mögött a pokol. Ismét együtt vagyunk, mi hárman, gyöngyösiek. Már nem szaladunk. Lábunkban ólmos fáradság, cammogni is alig tudunk. Egy tanyához érünk. Hajlott hátú ember foglalatoskodik a kertben, Vállalták Mit tesznek Dömsödön a jobb gabonatermésért ? Megyeszerte élénk visszhangot váltott ki az elmúlt év végén a dömsödi Aranykalász Termelőszövetkezet felhívása: biztosítsuk az ország kenyérgabona-szükségletének kielégítését hazai termésből. A dömsödiek vállaltaik, hogy gondosabb munkával megteremtik a biztonságos gabona- termesztés feltételeit, s 1964- ben túlteljesítik az utolsó három év kenyérgabona terméshozamát Intenzív búzából 4 mázsával, a hazai búzafajtákból 3 mázsával, rozsból pedig 2 mázsával szándékoznak többet learatni. Versenyfelhívásukban azt is nyilvánosságra hozták, hogyan kívánják ezt elérni, milyen intézkedéseket tesznek évközben vetéstől a betakarításig a nemes célkitűzés megvalósításáért. Kezdeményezésük rövid idő leforgása alatt széles mozgalommá terebélyesedett, megyénk szinte valamennyi közös gazdasága csatlakozott a felhíváshoz. A kormányzati szervek, a megyei pártbizottság és a megyei tanács határozatai és intézkedései, valamint a felhívás nyomán most már elmondhatjuk, elsőrendű közüggyé lépett elő mezőgazdaságunkban a kenyérgabona-termesztés megjavítása. Mit tettek eddig a versenyt kezdők, milyenek a termés- kilátások, gazdagabb aratásra számíthatnak-e az idén Dömsödön? Ma még ugyan korai lenne az utóbbi kérdésekre válaszolni — a következő két hónap ugyanis még kellemes, de kellemetlen meglepetéseket is tartogathat — mindenesetre ami az Aranykalász Termelőszövetkezet gabonatermesztőitől tellett, azt eddig megtették. Már az ősszel — a vetés idején — a korábbi esztendők gyakorlatával szemben megkülönböztetett gonddal készítették el az ősziek alá a talajt. Arra különösen vigyáztak, hogy a fajtáknak megfelelő tőszámot biztosítsanak, tehát elegendő magot tegyenek a földbe és optimális időben végezzék el a vetést. Az Aranykalász Tsz vezetősége már ekkor megbeszélte a tagokkal, mit tudnának tenni a magasabb terméshozamok eléréséért Az emlékezetes küldött- gyűlésen — amelyen megfogalmazták a versenyfelhívást — a növénytermesztő munkacsapatok védnökséget vállaltak egy- egy gabonatábla felett. i Megígérték, hogy vetéstől kezdve, egészen a betakarításig minden egyes munkacsapat a maga védnökségi területén figyelemmel kíséri a gabona fejlődését és a szükséges munkákat elvégzi. Ugyanakkor a termelőszövetkezet vezetősége részletes, egész évre szóló intézkedési tervet állított össze, amelyben meghatározta a tennivalókat. így valamennyi munkacsapat pontos eligazítást kapott, a téli, a tavaszi és a nyári tennivalókról is. A szövetkezet arról is gondoskodott, hogy a gabonaápoláshoz szükséges eszközök, gépek, vegyszerek és a műtrágya idejében a növénytermesztők rendelkezésére álljon. A szövetkezet gazdái a jó ügyhöz méltó buzgalommal viselték és viselik gondját a 800 holdnyi őszi vetésnek. Amikor a gabonaföldeket jégpáncél zárta el, nyomban hozzáfogtak a levegőztetéshez. Feltörték a jeget. Papp József tsz-elnök szerint ez is nagyban hozzájárult ahhoz, — a vetésnél biztosított agrotechnikai feltételek mellett —, hogy jól teleltek az ősziek. Az olvadás idején is résen álltak a gabonatermesztők, levezették a felgyülemlett vizet, majd kiszórták a szükséges trágyát, természetesen az egyes gabonafajták lényege és a vetés fejlettségi állapotának megfelelően. Valamennyi munkacsapat idejében befejezte a vegyszeres gyomirtást is. Az eddigi tapasztalatok szerint a sikeres gabona- termesztés alapjait lerakták a szövetkezet gabonatermesztői. Munka közben a gabonatermesztést illetően több hasznos tapasztalatra tettek szert. Például az az intenzív búza, amit korábban elvetettek a múlt év őszén, jobban tűrte a telet, erő teljesebben fejlődött. Ezekben a napokban — jóllehet még odébb az aratás ideje —, már a betakarításra készülnek a dömsödi szövetkezetben. Gyorsan és szemveszteség nélkül akarják learatni a termést. Az ehhez szükséges kombájnokra már megkötötték a szerződést, kijelölték az arató- és szalmalehúzó munkacsapatot. Már most foglalkoznak a jövő esztendei gabonatermesztés feladataival. Kialakítják a megfelelő növényi sorrendet és az . idei tapasztalatokat felhasználva jövőre tovább akarják növelni a gabonatermést. (s. p.) Megyénk pedagógusainak gondjai a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa előtt Ülést tartott tegnap a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa. Napirendjén mindenekelőtt a pedagógusok élet- és munkakörülményeit, lakás- helyzetéi vitatta meg. Az ülés elé terjesztett jelentésében a megyei tanács művelődésügyi osztálya meg- | állapította, hogy a megye 268 óvodájában, 370 álta'ános iskolájában, 26 középiskolában, 9 kollégiumában, 7 gyógypedagógiai intézményében és 4 nevelőintézetében, tehát a megye összes iskolájában nevelőhiánnyal küzdenek. z nyugodtan, félelem nélkül J — néhány száz méterre a ^ bombázott gyártól. Megszó- ^ lítjuk, s válaszából érezzük,^ hogy épp úgy töri a nénié- ^ tét mint mi. Bolgár kertész. ^ Nevet, s azt mondja, hogy ^ itt nem kell félni. Nála biz- ^ tonságban vagyunk. Dohány- í nyal kínál, s kérdi: minek? jöttünk Németországba? Visz- j szakérdezünk. öt erőszakkal ^ hozták — válaszolja. És min- í két? 6 Az állomásra egy óra múl- % va szállingóztunk vissza. Ái- ^ lomásra? Nem volt ott sem- ^ mi, csak rom és nyolcasba ^ csavarodott sínek. Szürkület- ^ ben összeszedtük a hullákat. ^ Elfásultunk, semmilyen ha- £ tóssal nem voltak ránk. ^ Szépen, katonásan sorbarak-? tűk őket, csak nagy-nagy $ fáradtságot éreztünk, s mint ^ mindig, éhesek voltunk. A 'j szétbombázott romok között ^ találtunk amolyan tízkiiós ^ forma paradicsomkonzerve- ^ két, amelyek a robbanó ^ bombák melegétől szétpuk- ^ kadtak, hogy még bontani ? sem kellett azokat. Azt et- ? tűk, csak úgy, kézzel, mocs- < kosán és fáradtan, mint az ? állatok, néhány méterre a ^ rendberakott hulláktól. 8 Ez azt jelenti, hogy a megye 612 óvónője, 4759 tanílója-ia- nárja és 396 nevelője erősen túlterhelt, s a szaktárgyak oktatása zökkenőkkel folyik. A túlterhelést még növeli a fel- , nőttek oktatása. Az általános és a középiskolákban, az esti és a levelező tagozatokon, közel 8000 hallgatót túlórában tanítanak a megye pedagógusai. A tanítók és a tanárok között jelentős a fluktuáció. Csak az aszódi járásban 50— 60 nevelő, a budai járásban 182 pedagógus jött-távozott az utóbbi három esztendőben. Hasonló a helyzet a gödöllői, a szentendrei, a nagykátai járásban is. A fővároshoz közeli járásokban a fluktuációt az idézi elő, hogy az ottani beosztásúkat egyes nevelők csak ugródeszkának tekintik a fővárosba. A nagykátai járásban a rossz lakáshelyzet miatt nem maradnak meg a tanítók. Ezeken a helyeken jó lenne járási, községi ösztöndíjakat alapítani az olyan fiatalok számára, akik vállalják a nevelői hivatást és azt, hogy az j adott járásban vagy községben j maradnak tanítani. A pedagógusok lakás'nelyze- , tének megjavítására a jelen-1 tés azt javasolta, hogy d. Tervhivatal, húszezer forint lefizetése ellenében, adja meg e szövetkezeti lakásépítés lehetőségét azoknak a tanítóknak, tanároknak, óvónőknek, akik két-szoba összkomfortot akarnak építeni. Emellett azonban a tanácsoknak további szolgálati lakásokat kell vásárolniuk, s továbbra is kell állami pénzből pedagóguslakásokat építtetni. Helyes volna, ha az állami pénzen vásárolt házakat a pedagőguscsaládok törlesztéssel megválthatnák, s ha a pedagógus kölcsönt házvásárlásra is fel lehetne használni. A jelentést a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa részletes vita után kiegészítéssel, lényegében elfogadta. A napirend további pontjaiként megtárgyalták a postásszakszervezet, a KPVDSZ, a MEDOSZ jelentését, majd előterjesztést hagytak jóvá a társadalmi bíróságokat irányító szakszervezeti munka megjavításáról, s végül tájé-; koztató jelentéseket hallgattak meg a tavalyi újítási kiállítás tapasztalatairól és kézzel fogható gazdasági eredményeiről, valamint a ceglédi munkás- és egészségvédelmi tanács tevékenységéről. + A nyitott ablaknál állok ^ Künn tavaszi eső pásztáz, fi- ^ nőm illatok szállnak, itt a ^ tavasz. Bent a szobában a ? rádió halkan szól. Igen, esr í te elfelejtettem kikapcsolni, ... Ramona, Ramona ... Suha Andor # Egy „profil“ útrakelt Az elmúlt néhány napban teherautók gördültek a törökbálinti Mechanikai Művek udvarára, ahonnan gépekkel megrakodva indultak vissza a fővárosba. A gépeket a budapesti Műanyag- és Szigetelőgyárba szállították. Az elszállított gépekkel együtt a Mechanikai Művek egyik „profilja” is átkerült a másik gyárba. Az elmúlt években újfajta szigetelőanyag gyártását oldották meg a Mechanikai Művekben. Az új anyagot a Mikapé névre keresztelték. Az a nevezetessége, hogy a villamosiparban sok helyütt kiválóan helyettesíti a külföldről behozott, olcsónak éppen nem mondható csillámot. Azóta az igények olyan nagy mértékben növekedtek, hogy a Mechanikai Művekben, ahol a már közismert olajkílyhák és elektromos vízmelegítők gyártása a fő feladat. Mikapéből nem tudták kielégíteni a megnövekedett igényeket. Az új helyen továbbfejlesztik a kitűnő szigetelőanyag gyártását. Nemcsak a mennyiséget növelik, hanem különböző profilokat is préselnek belőle, hogy megkönnyítsék az elektromos gépek és berendezések szerelését.
