Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-01 / 101. szám
1964. MÄJT7S 1, PÉNTEK r»anr MECVEi ^JCívlap ITT A FÖLD BESZÉL Három esztendeje folynak kísérleti íntersatelláris (csillagközi) rádióadások két viszonylag közeli csillag irányába. A technikai civilizáció bizonyos fokán minden értelmes lényekből álló közösség igyekszik kozmikus magányából szabadulni és hozzá hasonló élőlényekre, társakra bukkanni. A föld jelenlegi adásainak célpontjai az Eridanus csillagkép „epszilon" csillaga és a Cetus (Cethal) „tau" csillaga. Mindkét — némileg a naphoz hasonló fizikai felépítésű — csillag éppen 11 fényév távolságra van a földtől. (Egy fényév az a távolság, amit a fénysugár — vagy a rádióhullámok — egy év alatt befut; ez kereken 10 billió kilométer.) Mai felfogásunk szerint valamennyi naptípusú csillagnak bolygórendszere van. Feltételezhetjük, hogy a két említett csillag sem magányos és a körülötte keringő bolygókon élet is keletkezhetett, sőt van némi valószínűsóg hogy az ott megszületett élet a miémkkel azonos szintet ért el. Ezután már csak az szükséges hogy a Tau Ceti vagy az Epszilon Eridani társadalma biztos ura legyen az elektromágneses hullámoknak (azaz értsen a rádiózáshoz) észrevegyék hívójeleinket válaszoljanak rá s végül: mi is észrevegyük a válaszként érkezett rádióhullámokat. Az előző gondolatsorban túl sok a feltételezés: ha van „odaát” bolygórendszer, ha vannak értelmes lények, ha tudnak rádiózni stb. Hamar felismerhetjük a lényeget: rendkívül csekély a valószínűsége, hogy e két csillagról valaha is életjeleket kapjunk. Miért kísérletezünk hát? A válasz igen egyszerű. Valahol és valamikor el kell kezdeni. A föld társadalma most jutott el odáig, hogy „felsőbb” kozmikus osztályba léphet s egyáltalában képes arra, hogy csillagközi beszélgetéseket kezdeményezzen, vagy felfogjon. Ma két csillag felé sugározunk jeleket, évtizedek múlva több száz égitestet veszünk célba s rádiójeleink hatósugara a mainak tízszerese, százszorosa lesz. Kérdés azonban, érdemes lesz-e fokozni az erőfeszítéseket, mi a valószínűsége annak, hogy bárhonnan is választ kapjunk? Mennyi lehet csillagrendszerünkben, a Galaxisban a lakott világok száma, mekkora lehet azon kozmikus „partnerek” száma, akiktől választ kaphatunk (vagy éppen bennünket keresnek hívójeleikkel?) A Galaxis, magyar nevén Tejútrendszer, ez a 150 milliárd csillagból álló és szüntelenül hullámzó csillagtenger mai felfogásunk szerint 40— 60 milliárd bolygórendszert tartalmaz. (Itt csupán annyit tételezünk fel, hogy a napszerű átlagcsillagok életében a bolygók születése hétköznapi — és nem kivételes — jelenség.) A magas hőmérsékletű csillagokon élet nem keletkaz- het, csupán bolygók hordozhatnak élővilágot. Csak olyan bolygók jöhetnek számításba, amelyek a földhöz hasonlóak s ezekből is csak azok, amelyek csillaguk kedvező sugárzási (hőmérsékletű) zónájában keringenek. Ezek számára már jóval kevesebb, a mi naprendszerünkben kilenc bolygó közül csak egy ilyen akad. (Alacsonyabb rendű élet, például állat- és növényvilág ebben a kérdésben érdektelen.) Azt kell tehát mondanunk, ahány földszerű bolygó van a Galaxisban, annyi helyen lehet magasabb rendű élet. Statisztikus számítások szerint ez 15—20 milliárd bolygót jelenthet, de nein velünk egyenrangú technikai civilizációt! Bennünket csak azok a társadalmak érdekelnek, amelyek képesek rádiókapcsolatok felvételére. A földön csaknem 3000 év telt el az első nagy gondolkozók, filozófusok születése óta és mégis csupán öt esztendeje számítunk kozmikus partnernek, száz évvel ezelőtt még fogalmunk sem volt a rádiózásról. Mennyi lehet a rádiózásra képes civilizációk Beszélgetés bolygók között Öreg és fiatal társadalmak Kapcsolatkeresés - rádióhullámokkal száma? Ha a föld példáját átlagosnak vesszük, igen kevés. A tudósok többsége azonban a földet nem tekinti átlag esetnek, inkább elmaradottak vagyunk, nem tartozunk a kozmikus „élvonalba”. Ez némileg javít a helyzeten. Viszont rendkívüli módon csökkenti esélyeinket egy olyan körülmény, amire eddig nem gondoltunk. A Galaxis 10—15 milliárd éves képződmény, első generációjú csillagai kiöregedtek, ezek bolygóin az élet túljutott a delelőjén. A nap középkorú csillag, ugyanakkor a napnál fiatalabb csillagok bolygóin az élet meg sem születhetett. Bennünket a velünk egyidejűleg létező magasabb rendű fajok közössége érdekel. Ezek száma már jelentősen kisebb. Az elmondottakat matematikai formulába öntve és számszerűvé téve 2—3 millióra tehető a velünk egyidejűleg létező, egyenrangú vagy nálunk fejlettebb civilizációik száma. A kapcsolatok megteremtésének esélyét csökkenti, hogy más lakott világok, bennünket megelőzve már évezredekig hiába kísérleteztek, hívójeleik süket fülekre találtak és érdeklődésük lassan elsorvadt. Ugyanakkor növeli kilátásainkat, hogy mások is gondolhatnak társkeresésre és jelzéseket kapunk onnan, ahonnan nem is vártuk. Lehetséges, hogy két másik — egymással már régen érintkező-civilizáció útjában vagyunk és egyszerűen elcsípünk olyan rádióadást, amit nem nekünk szántak. Talán így kapcsolódunk bele a kozmosz feltételezetten lakott világainak sokaságába. Gauser Károly a Planetárium vezetője — Ez magyar citrom, vagy külföldi? — Miért? Beszélgetni akar vele? (Komádi rajza) — Azt hittem, hogy szereti a zenét! A HOLD, MENT ENERGIAFORRÁS Dagály-erőművek — A kísérleti példányok elkészültek Segítség ingyen A St. Malói öbölben, a francia tengerparton vége felé közelednek a világ első ár-apály erőművének építési munkálatai, a Ráncé folyó torkolatát gáttal zárják el, hogy az apály-dagály energiáját áramtermelésre használhassák fel. A gátba beépített 24 turbina 240 ezer kilowatt áramot termel majd. A Szovjetunióban, a Kola- öböl partján ugyancsak egy kísérleti ár-apály erőmű építési munkálatai kezdődtek el. Először Murmanszk mellett, közel a tengerhez, a szárazföldön, de a tenger színénél alacsonyabbra ki vájt mélyedésben építik fel vasbetonból az erőmű épületét, majd a turbinák felszerelésére kerül sor. Ha az építési és szerelési munkálatok befejeződtek, felrobbantják a gátat, amely jelenleg az építés helyét a tengertől elválasztja, s a beáramló víz felemeli az úszódokk jellegű erőművet és miután az épület a víz hátán úszik, vontatóhajók segítségével szállítják a Kistája öbölbe. Itt az épület alapzatát addig süllyesztik, amíg eléri a tenger fenekét. <4 tenger ár-apályban 40 milliárd kilowatt energia rejlik, azaz kb negyvenszer annyi, mint amennyi a föld összes folyóiból hasznosítható. A tudomány mai fejlesztése mellett ezen energia nyílt tengeren való felhasználására még nem lehet gondolni, s a közeljövőben csak ott lehet ezzel próbálkozni, ahol egy öblöt, vagy folyótorkolatot gáttal lehet elzárni és így megfelelő nagyságú tároló medencét teremthetnek, a dagály által felduzzasztott víztömegek számára. De ezt is csak ott lehet, ahol az apály és dagály közti szintkülönbség egy bizonyos nagyságot elér. Az apályt és dagályt a földre ható vonzóerő (elsősorban a hold) és a centrifugális erő idézi elő. Ez a hatás azonban nem mindenütt egyforma erős, ezért a dagályhullám nagysága sem mindenütt azonos. Átlagban két méter magas, de néhány helyen a 16 métert is eléri. Az ár-apály energiájának technikai felhasználása naponta csak 15—20 óra hosséat lehetséges és a fogyasztási csúcsok nem esnek össze az ár-apály erőművek termelési csúcsával. Ennek a kiküszöbölésére két lehetőség van: 1. Az erőművek által termelt energiát közös hálózatba fogják öséze és így oldják meg ezt a problémát. ’ 2. Az apály-dagály erőmű a fogyasztók által fel nem használt elektromos energiával vizet szivattyúznak egy magasan fekvő tárolóba és csúcsfogyasztás esetén a tároló vizét turbinákon keresz- tülengedve hasznosítják az elraktározott energiát. Az ár-apály erőművek építése ma még csak ott kifizetődő, ahol a dagálymagasság igen nagy. Európában ilyen lehetőségek Anglia, Franciaország és a Szovjetunió tengerpartján vannak. Tízméteres dagálynagyságot találunk a franciaországi St. Maloi, St. Micheli öbölben, Angliában a Severn torko(Greskovits rajza) Fűevő halak Magyarországon Az Országos Halászati Felügyelőség tavaly kísérleti célra 40 000 fűevő halat importált a Kínai Népköztársaságból. A fehér Amur és a széleshomlo- kú hal akkor még félgrammos ivadékai júniustól szeptember végéig általában 150 grammosra nőttek, de voltuk köztük szép számmal 250 grammos példányok is. A hosszan tantó hideg telet ugyancsak jól vészelték át. Ez a két halfaj gyors fejlődésével, ízletességével tűnik ki. A fehér Amurt másnéven hínárevő halnak, vagy fűpontynak, a széleshomlokú halat pedig algaevőnek nevezik. Tény azonban, hogy a tavakban növő mindenféle fűfélét, sőt a falombot, vagy a különböző zöld takarmányokat is jól értékesítik. A Szovjetunióban — ahol 1948 óta évente 8 —10 millió ivadékkal szaporítják ezt a két értékes halfajt — a kísérletek során kiderült, hogy a fehér Amur 1 kiló súly- gyarapodásához 18—25 kiló hínárt, vagy egyéb vízinövényt fogyaszt el. Hároméves korban — kiegészítő takarmányozás nélkül — 2,5—3 kilósak, a 6—8 éves ivarérett széleshom- lokú hal 8—10 kilós, a fehér Amur átlagsúlya eléri a 25— 30 kilót is. Ponttyal elegyesen tenyésztve ezek a „legelő halak’* 150—300 kilóval növelik az egy hektárnyi vízterületről nyerhető „haltermést”. A kísérleti tapasztalatok alapján az idén 600 000 fehér Amur és Í00 000 széleshomlokú ivadékot hoznak be a Szovjetunióból, ahol a legutóbbi években kidolgozták a fűevő halfajok mesterséges szaporítási rendszerét. Az első szállítmányokat április végére várják. Dombok az aszódi kan varban Autózgfttas részegen — IJj divat a tsz-ekben sál bejárta az utakat és megállapította, hová kell megfelelő közlekedésszabályozó táblát felállítani. Ezeknek, az olyannyira szükséges tábláknak az elhelyezéséről azonban a legtöbb községben nem gondoskodtak. Ugyancsak elhanyagolták a kerékpárutak kijelölését, pedig itt is sok a probléma. Az aszód-új telepi utak sáros időben szinte járhatatlanok. Ilyen esetben a községi tanácsoknak jogukban állna a KRESZ tiltó utasításait feloldani és a lakossággal megbeszélni a további teendőket. Ez sehol nem történt meg. AZ ASZÖDI ÁLLOMÁS felől jövet a gépkocsiknak meg kell állniuk, mielőtt a 3-as útra ráhajtanának. A v EGY ÉVVEL EZELŐTT vezették be az új KRESZ-t. A szakemberek az aszódi járásban is sokat vártak tőle. Reményeik azonban csak félig-meddig teljesültek és a végrehajtásban sem voltak mindig következetesek. A járás baleseti statisztikája eléggé lehangoló képet mutat. Tavaly 62 baleset történt, s ezeknek tizenegy áldozata halt meg a helyszínen! Súlyosan megsérültek huszonkilencen! A hármas számú tő közlekedési úton, de a túra—kartal—galgahé- vízi útvonalon is gyakoriak a kisebb-nagyobb, főleg vigyázatlanságból eredő balesetek. Miért állítjuk, hogy a KRESZ végrehajtásában az illetékesek nem voltak mindig következetesek? Azért, mert a közlekedési szabályok megtartásához előzőleg meg kell teremteni a feltételeket. Egy évvel ezelőtt á járási rendőrkapitányság a tanácsi megbízottal és az illetékes közúti szaktechnikusElgondolkoztató esetek A vastag vonal az európai tengerpartnak azt a részét jelzi, ahol az ár-apály különbség nagyobb, mint három méter. Később ezek a részek a technika fejlődésével alkalmassá válhatnak árapály erőművek építésére. laténál és ötméteres dagálynagyságot a Szovjetunióban a Mesen öbölben. Európán kívül az Egyesült Államokban, Kanadában, Mexikóban, Argentínában és Kínában vannak olyan helyek, ahol ilyen erőművek létesíthetők. A tervezés alatt álló árapály erőművek kapacitása néhány milliárd kilowatt óra, tehát jelentős segítséget nyújthatnak az emberiség előtt álló súlyos energiaproblémák megoldásához. Igen, nagy jelentőségű az első ilyen erőmű elkészülése, mert új lehetőségeket teremthet az elektromosener- gia-termelésben. Hevesi Endre Kiállítás-sorozat ásványkincseinkről Az Ásványok és kőzetek világa című állandó kiállítás kiegészítéseként újabb kiállítás-sorozatot tervez a Természettudományi Múzeum Magyarország hasznosítható ásványkincseinek bemutatására. Az első, rövidesen megnyíló kiállítás közérthető formában tájékoztatja a közönséget a bauxit keletkezéséről, hazai előfordulásáról, bányászatának és feldolgozásának fő mozzanatairól. A következőkben hasonló módon mutatják be a kőolaj és a kőszén történetét, hasznosítását. Az anyagot vándorkiállításként eljuttatják majd a vidéki múzeumokba és kulturális központokba is. (MTI) gépkocsijával. Közben el- i ütött egy embert. Otthagyta i az úton s utána, mint aki i dolgát jól végezte, elment aj kocsmába. Hasonlóan járt el j Laukó Mihály és Juhos ] Kálmán. Amikor Juhos Kál- j mán ittasan a kocsmaabla- j kon észrevette, hogy kinn i áll a rendőr s figyel, megkér- i te a szintén ittas Lankát, I vigye vissza a gépkocsit.! Laukó szívesen vállalkozott! a feladatra, de közben az i árokba vezette a járművet. í Elgondolkoztató esetek ezek.: A JÁRÁSNAK van már! balesetvédelmi tanácsa, azon-! ban a megalakuláson kívül í mást még nemigen tettek. A i járási kapitányság segítsé-; gét nem igénylik, a rendőr- ; séget nem vonják be munká-; jukba. A rendőrség az el-; múlt évben elsősorban meg-; győzéssel és neveléssel pró-; bált hatni, idén azonban; kénytelenek lesznek szigo- '• rúbb eszközökhöz nyúlni, '• hogy a közlekedésrendészeti \ előírásokat mindenki, az il-' letékes szervek, hatóságok, gyalogjárók és gépkocsivezetők betartsák. K. M. . MŰM tanintézet kerítése elfogja a kilátást. Ha viszont már megálltak a kocsik, télen nehezen tudnak újra elindulni, annyira sikos ez az útszakasz. Márciusban két óra alatt kilenc baleset történt itt, mert nem gondoskodtak a salakozásról. Ugyanígy, lassan egy éve, hogy a kartali útelágazásnál a felfagyásból keletkező dombok még mindig gátolják a közlekedést. A termelőszövetkezeteknél „új divat” kapott lábra. Vizs- gázatlan, fékezésre képtelen pótkocsikkal vesznek részt a közúti forgalomban. Domony- ban történt, hogy; Sandrea Johan részegen kocsikázga- tott az aszódi termelőszövetkezet nagyjavításra váró Az árapály erőmű elve aránylag egyszerű: a tengerpart olyan helyein, ahol a dagály és apály közti különbség igen nagy, a tenger egy részét, vagy egy folyó torkolatát gátakkal zárják el. Ezekbe a gátakba turbinákat építenek be. Ha a gát előtti vízszintmagasság dagálynál néhány méterrel már magasabb, mint a gát mögött, a turbinák működésbe lépnek és a víz rajtuk keresztül áramolva feltölti a gát mögötti medencét és eléri a dagály magasságát. Apálynál a tenger szintje van néhány méterrel alacsonyabban és a medence vize most fordított arányban áramlik keresztül a turbinákon és termel energiát. A tíz méternél nagyobb dagályhullám és a tervezett árapály erőművek helyei. A számok a maximális dagály- magasságot adják meg méterekben.
