Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-07 / 104. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 Vffl. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM ÁRA SO FILLÉR 1964 MÁJUS 6, SZERDA í BARÁTAINKAT KÖSZÖNTJÜK Kedves, nagyrabecsült ven­dégek és barátok érkeznek hazánkba a Német Demokra­tikus Köztársaságból: a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és kormányunknak a meghívásá­ra Magyarországra látogat a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának küldött­sége. Őszintén örülünk, hogy kö­rünkben üdvözölhetjük a né­met nép és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosát, Walter Ulbricht elv- társat, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának első titkárát, a Német Demokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsának elnökét, és Lothar Bolz elvtársat, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesét, külügyminisztert, a küldöttség vezetőit, e szeretettel köszönt- jük valamennyi német vendé­günket. A Német Demokratikus Köztársaság népe ma velünk együtt, az egész szocialista tá­borral együtt járja a történe­lem országútját a szocializ­mus, a kommunizmus magas­latai felé. Ezeket a magaslato­kat a tudományos szocializ­mus eszméi jelölték ki, ame­lyeknek megalapítói, a nem­zetközi munkásmozgalom klasszikusai — Kari Marx és Friedrich Engels — német földön születtek és innen in­dították el világot hódító út­jára az emberiséget lelkesítő forradalmi eszméket Vendé­geink személyében most azt a pártot, kormányt és népet kö­szöntjük, amely' megteremtet­te és megszilárdította az első német munkás-paraszt álla­mot és eleget tesz történelmi küldetésének: német földön megvalósítja a nagy német forradalmárok tanításait. A magyar nép nagyra érté­keli, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság megalaku­lásával Németország egy ré­szében megváltoztak az osz­tályviszonyok, megszűntek az imperializmus és a mdlitariz- mus osztálygyökerei. Ben­nünket, magyarokat két vi­lágháború tapasztalatai taní­tottak meg arra, hogy hazánk függetlenségének és békéjé­nek egyik feltétele a német militarizmus megsemmisítése. Éppen ezért nagy megnyugvás számunkra, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság le­vonva a történelem tanulsá­gait. szembe mert nézni a múlttal és ma nem háborút, hanem békét hirdet, elszántan harcol a revansizmus ellen. A történelemben először tartunk kapcsolatot egy olyan német állammal, amely nem fenye­geti hazánk szuverenitását, hanem éppen ellenkezőleg: az Elba határvonalánál vgfli a szocializmus európai és ezen belül magyarországi pozícióit. A Német Demokratikus Köz­társaság ma virágzó, fejlődő ország. Jelenlegi ipari terme­lése majdnem egyenlő a hábo­rú előtti egész Németország ipari termelésének mennyisé­gével. Az európai ipari álla­mok sorában az NDK a hato­dik helyen áll, világviszony­latban pedig az első tíz állam között foglal helyet. Az NDK ma annyi áramot termel, mint Belgium, Dánia, Finnország és Hollandia együttvéve. Mező­gazdaságában új, szocialista térmelőviszonyok alakultak ki és fokozatosan kibontakoznak az ipari termeléshez hasonló módszerek is. Az előrehaladás legszembetűnőbb bizonyítéka, hogy az egy dolgozóra jutó bruttó mezőgazdasági termelés értéke tíz év alatt 4.600 DM-ről 10.700 DM-re emelkedett. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a Német Demokratikus Köztársaság szocializmust épí­tő népe sikerrel végigjárta a forradalmi változás antifasisz­ta-demokratikus szakaszát, s most a szocializmust építi. Ez­zel párhuzamosan növekedett nemzetközi tekintélye és ma már — a Hallstein doktrína romjai felett — egyre több or­szág ismeri el, hogy az NDK él és virágzik, mint független és szuverén állam, amely a szocialista tábor egyenjogú tagjaként küzd a saját és a vi­lág népeinek boldogulásáért. Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai az elmúlt években jelentősen fejlődtek és jól szol­gálták népünk érdekeit. Külke­reskedelmi forgalmunk az el­múlt 10 évben több mint há­romszorosára emelkedett és ma az NDK — a forgalom ér­tékét tekintve — a harmadik legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, örvendetesen fej­lődnek kulturális és tudomá­nyos kapcsolataink is, amely­nek egyik jele, hogy a két or­szág tudományos Akadémiája 28 témát közösen dolgoz fel. Országainkat szorosan egy­bekapcsolja a világbékéért fo­lyó közös harc. Következetesen valljuk, hogy korunkban a bé­kés egymás mellett élés poli­tikája segíti elő leginkább a társadalmi haladást, a szo­cializmus világméretű győzel­mét. Egyesítjük erőfeszítésein­ket a második világháború maradványainak felszámolá­sáért, a német békeszerződés megkötéséért és Nyugat-Berlin demilitarizált szabad várossá nyilvánításáért. Közös erővel igyekszünk fékentartani a né­met militarizmust, amelynék agressziós -politikája a világ békéjébe, százmilliók életébe kerülhet. > Népeink küzdelmének élhar­cosai a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szo­cialista Egységpárt, amelyek híven követik a marxizmus- leninizmus zászlaját, állhata­tosan harcolnak a szocialista országok, a marxista-leninis­ta pártok egységéért. Párt­jainkat, kormányainkat és né­peinket a nézetek azonosságá­nak, a közös céloknak, az aka­rat és a cselekvés egységének, az internacionalizmus ma­gasztos eszméjének szálai fű­zik egymáshoz. őszintén örülünk, hogy a szocializmust építő Németor­szág vezetői közelebbről is megismerkedhetnek a magyar nép építőmunkájának eredmé­nyeivel. Bizton reméljük, hogy látogatásuk jelentősen hozzájárul együttműködésünk kiszélesítéséhez. Szeretettel köszöntjük hazánk földjén né­met barátainkat és szívből kí­vánjuk, hogy érezzék nagyon jól magukat nálunk. Érezzék, hogy az új társadalmi viszo­nyok közepette új értelmet és tartalmat kapott, mindkét nép legbensőbb ügyévé vált barát­ságunk. NAPIRENDEN Az ipar további feladatai A Pest megyei Pártbizottság ülése A Pest megyei Pártbizottság tegnap délelőtt ülést tartott, amelyen megvitatta; hogyan hajtották eddig végre a megye ipari üzemei a Központi Bizottság 1963. december 5-i határo­zatát. A páribizottsági ülésen megjelentek Pataki István, Fischer Imre, a Kohó- és Gépipari Minisztérium iparigazga­tói. Az elnökségben helyet foglalt Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szakali József, Jámbor Miklós, a pártbizottság titkárai és Varga Péter, a megyei tanács vb-elnöke. A beszámolót Kurucz Béla, a párt­bizottság titkára tartotta. Elöljáróban árral szólott, hogy a Központi Bizottság de­cember 5-i határozata után széles körű, sokoldalú tevé­kenység indult meg a megyé­ben. Az éves tervfeladatok végrehajítását a Központi Bi­zottság határozata, illetve a megyei pártbizottság januári határozata alapján készítették elő az üzemeik. A megyei ipar első ne­gyedévi tervét 99 száza­lékra teljesítette. A minisztériuma vállalatok 98,7 százalékra tettek eleget tervüknek. Az elmaradóéit el­sősorban az Országos Cement­es Mészmű Vállalat és az ipa­ri Szerelvénygyár, valamint a Forte Fotokémiai V általat okozta, részben anyaghiány, másrészt — a Forte esetében — a gyár rekonstrukciójának rossz és elhúzódó megszerve­zése miatt. A minisztériumi ipartele­pek 99,7, a tanácsi ipar 95, a szövetkezeti ipar 106 száza­lékra teljesítette első negyed­éves tervét. Alvállalatok az első negyed­évben 11,8 százalékkal na­gyobb termelési értéket értek el, mint az elmúlt év azonos időszakában, s ez jobb az or­szágos átlagnál. Az egy szá­zalékos elmaradás ellenére is — mondotta Kurucz Béla elv­társ —, idén jobb körülmé­nyek között kezdték el üze­meink a munkát, mint az el­múlt esztendőben. Jobb volt az anyagellátás, kiegyensúlyozottabb, szer­vezettebb volt a termelés. Az ikladi Ipari Műszergyár és a Mechanikai Művek például eredményesen készítették elő a termelés növelését. Az ikladd Ipari Műszergyár első negyed­évi tervét 103,9, a Híradástech­nikai Anyagok Gyára 102,9, a Váci Kötöttárugyár 103,1, a Pest—Nógrád megyei Húsipari Vállalat 115 százalékra telje­sítette. A továbbiakban Kurucz Bé­la elvtárs elmondotta, hogy a vállalatok az első negyedévben 98 százalékra teljesítették ex- porttervüket. Csupán a Forte és az Országos Cement- és Mészmű Vállalat maradt el. Ha a két vállalat elmaradását nem tekintjük, akkor a me­gye exportterv-teljesítése 102 százalék. A többi között a Mechani­kai Művek 137,3, a Nagykő­rösi Konzervgyár 104,5, az ik­ladi Ipari Műszergyár 104,7 százalékkal teljesítette túl ex­porttervét. A megye üzemei az első negyedévben 12,5 száza­lékkal többet termeltek exportra, mint az elmúlt esztendő hasonló időszaká­ban. A tanácsi vállalatok azon­ban a tervezettnél 13,7 száza­lékkal kevesebb terméket ad­tak exportra. Az elmaradást elsősorban a Szeszipari Vál­lalat okozta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem minden gyár telje­sítette az éves exportterv idő­arányos részét, ezért a körvét­sík a hibák megszüntetésének lehetőségét, hanem másokra hárítják a felelősséget. A közeljövőben a megyei pártbizottság megvizsgálja az exportterv teljesítésében el­maradt vállalatok helyzetét, megkeresi azokat a lehetősé­geket, amelyek az expoirt nö­velését eredményezhetik és felkutatja annak módját, ho­gyan csökkenthetnék válla­lataink az importanyagok fel­használását Kurucz Béla elvtárs ezután elmondotta: nagy figyelmet (Folytatás a 3. oldalon) Hruscsov cikke A Kommunistt, az SZKP Központi Bizottságának eiraé- { leti és politikai folyóirata má­jusi számában közli Hruscsov- nak „A békéről és a békés együttélésről” című cikkét. A cikk eredetileg előszóként ké­szült a szovjet kormányfő ál­tal a címben jelzett kérdésről elmondott beszédek és felszó­lalások gyűjteményének olasz- nyelvű kiadásához, amely márciusban jelent meg. Szovjet vendégé Belgrádiján A Jugoszláv Szövetségi Ta­nács meghívására szovjet kül­döttség érkezett Belgrádiba. A küldöttség vezetője Harlamov. az Állami Rádió- és Televízió Bizottság elnöke. Tárgyalások kezdődnek egy szovjet—ju­goszláv rádió- és televízió együttműködési egyezmény megkötéséről. EMBEREK HELYETT GEPEK Gomba község határában gyors ütemben épül a mintegy kező időben nagyobb feladat­tal keli megbirkózniuk. Pél­dákkal bizonyította, milyen szembetűnő az is, hogy az ex­portra való termelés részará­nya a megye minisztériumi iparában rendkívül alacsony. Bár ez sokszor objektív körül-. _ menyekkel is magyarázható,!' mégis javítani kell az arányo- jj kon. A vállalatoknak nagyobb gondot kell fordítaniuk — el- í sőeorban a tőkés fizetési mér-;; leg javítása érdekében — oz.| félmUm köbt,lét<Z viz tarolására alkalmas tároló. Több száz- exportalasi tehetőségek fohász-^ cze. földet'mozgatnak meg, hogy a hét méter magas tuílűsar^ Dicsérendő, hogy ne-:- g^t a pútját állja. Gyorsan emelkedik a gát, pedig az te£y teSéif^lSütoP építkezésen alig látni embere™- Gépek csinálnak itt úgy- ’ír ^ szólván mindent. Gép rakja meg a gépkocsikat, gépek simítják ÄU äSätVsSSZi «***« «»*. ipari- Vállalat- Számottevő Váci Kötöttárugyár import-.- anyag-megtakarítása is, hiszen1; azok a gyárak haladnak jói úton, amelyek £ exporttermelésük mellett ;. az importanyagokkal való jj takarékoskodást is meg- £ szervezik. A továbbiakban Kurucz Béla elvtárs részletesebben § elemezte a vállalatok ko-ope rációs tevékenységét. Példa- ■; ként említette a Csepel Autó- f. gyárat, ahol üzemrészekre j; bontották le az alkatrész gyár- jj tási feladatokat, de ez a gya-% korlat még nem vált általa-% nossá az üzemekben. A koo-jj perációval általában még nem lehetünk elégedettek. Különösen, sok baj van a í, kooperációs alkatrészek mi- íj nőségével, ütemes szállításá- í val. Még mindig jelentős a g belső technológiai fegyelme- j! zetlenségből, hanyagságból ^ származó hiba. Számos he- lyen hiányzik az erkölcsi fe- ^ lelősség. Elég gyakori, hogy jj egyes vállalatok vezetői nem -j a belső okokat vizsgálva kere- j; Két markolásra megtelik a dömper Naponta százat is fordulnak terhűkkel a fürge masinák (Foto: Mohók) (Gombai riportunk a harmadik oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents