Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-05 / 103. szám

Vili. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1964. MÁJUS 5, KEDD Napirenden r a termelőszövetkezetek 1963. évi zárszámadása és 1964. évi termelési tervei Nefjfivenhatmiílió forint a város es évi költségvetése Cegléd város tanácsa a na­pokban tartotta meg ez évi második nyilvános tanácsülé­sét.- A közel 100 megjelent tanácstag előtt Bódizs Antal, a végrehajtó bizottság elnök­helyettese ismertette a ter­melőszövetkezetek 1963. évi zárszámadásának adatait, va­lamint az 1964. évi terme­lési és pénzügyi tervek cél­kitűzéseit A zárszámadás elemző ada­tai képet adtak tsz-eink gazdasági megerősödéséről. Külön kiemeli a jelentés, hogy 1963-ban határozottan ja­vult a munkaerkölcs. Mindenütt szervezetten és tervszerűen végezték az idő­szerű gazdasági munkát. En­nek a céltudatos tevékeny­ségnek köszönhető, hogy a rendkívüli tél okozta év eleji rossz indulás után mégis jó eredményekkel le­hetett zárni az elmúlt gaz­dasági évet. Megállapítja a végrehajtó bizottság jelentése, hogy ter­melőszövetkezeteink között «.vezető szerepet válto­zatlanul a Vörös Csil­lag Tsz viszi. Nagyon sokat fejlődött a szervezettség, szempontjából-a Lenin Termelőszövetkezet. í-Jürős gazdasági alapokkal rendelkezik és igen fejlődő- képes a Dózsa Népe Tsz. Tavaly év végén átmeneti pénzügyi nehézségek merül­tek fel a Kossuth Termelő- szövetkezetben, de minden szükséges termelési eszköz­zel rendelkezik ahhoz, hogy gazdálkodása gyors ütemben megszilárduljon. A vezető szövetkezetek mögött javult a gazdálkodás az Alkotmány Termelőszövetkezetben. Gaz­dasági nehézségek nélkül, jó eredménnyel zárt a Petőfi és a Táncsics termelőszövetke­zet is. A tanácsülésen beszámolt a népi ellenőrzési bizottság előző éves munkájáról és előterjesztette 1964. I. fél­évi munkatervét. Nagy érdeklődés előzte meg Hegedűs József vb-titkár be­számolóját, amelynek kereté­ben a városi tanács 1964. évi költségvetésének javas­latát ismertette. A tanácsülés 46 millió 945 ezer forintban hagy­ta jóvá a város ez évi költségvetését. A hatalmas összeg több mint 43 százaléka szociális és egészségügyi célokat szolgál. Több mint 35 százalékot fordítanak művelődésügyi, kulturális célokra. Az igaz­gatási '" ‘ ágázat el őírányzata mindössze 6 százalék. <H ban’ órai neti — Szarka Józsefné, Ceg­léd XI. 223. szám alatti la­kos termelői igazolvány nél­kül árusított, ezért a vá­rosi tanács szabálysértési hatósága 100 forint pénzbír­ság megfizetésére kötelezte. — „Cegléd az irodalom­címmel tegnap este 6 kezdettel irodalomtörté- előadást rendezett a Kárpát Aurél-asztaltársaság a Kossuth Művelődési Házban. — A Szabadság-telep (volt Kernács-telep) villamosítását megkezdte a ceglédi DÁV 9 főből álló csoportja. Ha­marosan sor kerül az Arany- meggyesszél két utcája, va­lamint a Kishíd utca vil­lamosítására is. A villany- hálózat 121 ezer forintos beruházási költséggel épül. A terv szerint mindhárom he­lyen a jövő héten már ki­gyullad a villany. — A város termelőszö­vetkezetei megkezdték az 1965. évi gépigények fel­mérését. Az igénybejelenté­sek határideje május 8. — A ceglédi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet el­sőnek kezdte meg a cukor­répa sarabolását. A mai na­pig 10 holdon végezték el ezt a munkát. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek és szomszédainknak, akik fe­lejthetetlen emlékű testvérünk és nagynénink: özv. Sipos Sándomé, szül.: Kovács Eszter temetésén megjelentek, részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, jó ismerőseinknek, szomszédainknak, akik szeretett jó férjem, édesapánk, nagyapánk: id. Herczegh István temetésén megjelentek, részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek, özv. Her­czegh Istvánná és a gyászoló csa­lád. Elveszett április 18-án a Kátai úti vendéglőtől a Budai út vonalán aktatáska, benne a Ceglédi Ven­déglátóipari Vállalat 90-es számú Monor bélyegzője. Kérem a meg­találóját, illő jutalom , ellenében adja le a Vendéglátóipari Vállalat Központjában, Kossuth tér 8—10. Cegléd. A fenti bélyegző április 18-tói érvénytelen. Ökölvívás; Ceglédi VSE—Vecsési Spartacus 22 = 2 Barátságos ökölvívó-mérkő­zésre került sor szombaton délután a Vasutas Otthonban a Vecsési Spartacus és a Ceg­lédi VSE csapatai között. Szép mérkőzést úgyszólván alig látott a közönség: a ti­zenkét összecsapás közül hét feladással, egy-egy leléptetés­sel és kiütéssel végződött, s mindössze három találkozó tartott három menetig. A közönség érdeklődéssel várta tavalyi országos ifjúsági bajnokunk mérkőzését. Sajnos ellenfele nem sokáig bírta, de úgy vettük észre — s ennek mindannyian örülünk —, hogy fiatal és tehetséges Rabi István ismét jó úton halad. Biztató előjel, hiszen három hét múlva Budapesten kell megvédenie országos bajnoki címét! Eredmények (a győztesek papír-súlytól felfelé): Turza (pontozással), Halmi (feladással), Báró (feladással), Valkai (pontozással). Semetka (feladással), Orosz (kiütéssel), Biliszki (feladással), Homoki (pontozással), Pataki I. (fel­adással), Pataki II. (feladás­sal), Rabi (feladással). Vala­mennyien a Ceglédi VSE ököl­vívói.) Végeredmény: Ceglédi VSE—Vecsés 22:2. — F. — A tanácskozás után több közérdekű bejelentés és in­terpelláció hangzott el. Az interpellációk ügyében a vég­rehajtó bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket. Csatornázzák a szociális otthon környékét A Pesti úti bejáró rendezé­sének utolsó szakasza kezdő­dött meg tegnap reggel. A Szél utcától a Bajcsy-Zsilinszky útig terjedő részen évtizedek óta éktelenkedik a nyitott árok. Nyáron az árokban pos­ványosodó víz sokszor zavarta a szomszédos szociális otthon ápoltjait. A városi tanács a Talajja­vító Vállalat társadalmi mun­káját segítve most rendelke­zésre bocsátotta a betongyűrű­ket és szakembereivel elké­szítteti az esővízlevezető és tisztító aknákat. A szerkesztőség kérdez, az illetékes válaszol Helyes-e a sorrend? Megkérdeztük a városi ta­nács műszaki osztályát: miért nem cserélték ki az el­avult vízcsőhálózatot az Ár­pád utcában az úttest kiépí­tése előtt? Kérdésünkre a következő választ kaptuk: Természetesen a legjobb volna először a föld alá lefek­tetni az ivóvíz- és szennyvíz- csatornát, az elektromos- és a távbeszélő hálózat kábeleit. Utána kellene hozzáfogni az utak kövezéséhez, a fásításhoz. A régi elavult házak helyén ez­után felépíteni a modern több­szintes házakat, s azután parko­sítani. Ez a helyes sorrend. Ám műszakilag ezt a sorrendet mégsem lehet megtartani. Többek között azért nem, mert a Cegléden lefektetett negy­venkét kilométer csőhálózat­nak több mint a felét sürgő­sen' ki kellene óSéfélltíl ...... E nnyi cső és ennyi pénz egy évben erre a célra nincs. Nem lehet várni addig a la­kásépítéssel sem, amíg min­den utcát ki nem köveztek. Hatszázéves városunkban most folyik az a nagyméretű átalakítás, amely a névleges városból valódit fejleszt ki. Ennek a fejlődésnek vannak olyan „gyermekbetegségei”, amelyeket a különböző szük­ségletek egyidejű jelentkezése és a sürgősségi sorrend meg­állapítása miatt teljes egészé­ben kiküszöbölni nem lehet. A parkot kár lenne sajnálni ak­kor, amikor majd az Árpád utcában cseréljük a vízháló­zatot. Az aszfaltozott részt nem kell felbontani. Az asz­faltot szegélyező kövezet bon­tásánál pedig komoly kár nem jelentkezik. Legfeljebb né­hány kiló fűmagot újra keli vetni és néhány követ újra kell majd lerakni. Ha addig várnánk, amíg a Vízműveknek lesz elegendő pénze, hogy teljesen kicserél­je a csőhálózatot^ akkor a la­kosság jogosan kifogásolná: miért nem fejlődik gyorsab­ban a város-, és. miért..nem vL. rágosítjuk az utcákat, tereket. örülünk annak, hogy a Köz­úti Igazgatóság végre meg­kezdte az Árpád utca, a Bocs­kai utca, a Mizsei út kiépí­tését és szívesen vállaljuk azt a csekély áldozatot, amely a kétéves virágsáv felújításával ránk vár — hangzott az ille­tékesek tájékoztatója. Fejlődik a Vasipari Kiss Kisipari termelőszövetkeze­teinknek mind ez ideig legna­gyobb problémája, hogy a vá­ros területén szétszórt régi, elavult kis műhelyekben, apró telephelyeken működnek. A Vasipari Ktsz elsőnek hatá­rozta el, hogy összevonja az egymástól távollevő részlege­ket. Nagy gond volt, hogy olyan telephelyet találjanak, amely a város belterületén van, ám a jövőben még sem sérti a nagy lakásépítkezéseket. A MÁVAUT-tal történt megegyezés alapján most át­veszik az autóbuszok javító műhelyének céljait szolgáló telepet. IU elegendő hely áll rendelkezésre ahhoz, hogy még ebben az évben, de teljes erővel majd jövőre megala­pozhassák a kisipari termelő- szövetkezet közérdekű fejlő­dését. CEGLÉDI EMBEREK ii. Várkonyi István is a ceglédi ember jellegzetes típusa volt. Szegény, egyholdas zsellér­családban nőtt fel és szívta magába a forradalmi indula­tot. Amikor az SZDP vezetői­nek megalkuvó magatartását látta, nem habozott: a függet­len cselekvés útjára lépő föld- munkásmozgalom élére állt. Harcostársa, Urbán Pál is ha­sonló alkatú ember volt, aki minden legális és illegális le­hetőséget felhasznált arra, hogy a 48-as gondolat ne ra­gadjon meg csupán a függet­lenség óhajtása mellett, iia- nem az ember társadalmi fel- szabadulásával is párosuljon. A Mátyás király olvasóegylet szervezésétől töretlen úton ju­tott el a Tanácsköztársaság aktív megyei vezetőjének sze­repéig. A ceglédi emberek vállal­kozó kedvükben a fél világot bejárták, s ami jót, előremu­tatót láttak, azt mind itthon is szerették volna megvalósítani. így hódították meg a sivár homokot, s termeltek rajta aranyló gyümölcsöket. így változtatták aranyhomokká az öregszőlői, kámáni, ugyeri és csemői homdkot, amely az Ország határain túl is megbe­csülést és dicsőséget szerzett e városnak. A ceglédi ember, bárhová került a világon, mindig elis­merést szerzett a munkájával. A tradíció hű folytatói azon­ban ma már nemcsak a földe­ken, hanem az új üzemekben is megtalálhatók. Ceglédi kút­fúrók keze nyomán ömlik a víz a kutakból Mongóliában, Ghánában. Útépítő- és villa­mosgépekkel, a kecskemétivel versenyre kelő barackpálinká­val és szárított zöldségekkel öregbítik Cegléd hírnevét szerte a világon. Amikor a közeljövőben ven­dégeket várunk a jubileumi évforduló alkalmából váro­sunkba, ezek a ceglédi embe­rek biztosítanak szerető ven­déglátást minden régi és új barátunknak. Megmutatjuk épülő városunkat, amely most kezd a szó szoros értelmében Várossá válni. Megmutatjuk gazdagon termő földjeinket és gyarapodó gyárainkat, ame­lyek most már közös cél eléré­sén munkálkodnak: a szocia­lista Magyarország és benne a szocialista Cegléd megteremté­sén. (Vége) ÍGY ÜNNEPELTÜK MÁJUS ELSEJÉT Péntek, az ünneplés jegyében telt el mindenütt. Cegléden hatalmas tömeg tapsolt az üzemek, vállalatok, termelőszövet­kezetek színpompás felvonulásának. Albertirsán nagy sikert aratott az úttörők menete. A hivatalos aktus után szin­te az egész falu kivonult az irsai új erdőbe, ahol majálison vigadott a község apraja-nagyja. Abonyban Somodi István, a községi tanács vb-elnöke tartotta az ünnepi beszédet»• A Május 1 Ruhagyár ceglédi telepének dolgozói egyen­ruhában A Ceglédi Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói fehér köpenyben A ósehszlovák Nagycirkusz tevéit megcsodálta a közönség Cegléden Abonyban a Szelei úti általános iskola úttörőinek szír pompás felvonulása nagy sikert aratott. A fegyelmez*, fiatalok joggal kaptak nagy tapsot! A ceglédi Vörös Csillag Tsz menetének élén népviseletbe öltözött lányok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents