Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-29 / 124. szám

1964. MÁJUS 29, PÉNTEK HEGYEI kJCívIuv BAROMFIHIBRIDEK Ünnepi könyvhét, 1964 Puskin válogatott költői művei Az ünnepi könyvhét leg­keresettebb könyvei közé tartozik ez a közel ezer ol­dalas, minden eddiginél tel­jesebb magyar kiadású Pus- kin-kötet, amelyet a nagy orosz költő születésének százhetvenötödik évfordulója alkalmából jelentetett meg az Európa Könyvkiadó. A gyűjteményben a költő lírai versein kívül helyet kapott A bahcsiszeráji szökőkút, a Cigányok, a Nulin gróf, A bronzlovas és a Jevgenyij Anyegin cimp elbeszélő köl­temény, valamint több drá­ma, köztük a közismert Bo­risz Godunov. A kiadó Puskin művésze­téhez méltó módon a leg­rangosabb fordítók: Áprily Lajos, Csuka Zoltán, Deve- cseri Gábor, Franyó Zoltán, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Kardos László, Képes Géza, Németh László, Szabó Lő­rinc, Vas István és Weöres Sándor tolmácsolásában je­lentette meg ezt a díszes kiadású kötetet, amellyel igen jó szolgálatot tett nem­csak a magyar Puskín-ra- jongók népes táborának, de az egész magyar irodalomsze­rető közönségnek, amely sze­reti és kedveli a klassziku­sokat. — tm — SZIVÁRVÁNY A földmű vesszőre (kezelek hangos magazinjának bemutatója Tahiban a Vöröskő-étte- remben mutatták be tegnap Szivárvány címen a földmű­vesszövetkezetek hangos ma­gazinját. Ezt a magnetofon- szalagra vett műsort a Szö­vetkezetek Pest megyei Köz­pontjának propaganda bizott­sága állította össze a falusi cukrászdák részére, délelőtti, délutáni és esti csoportosí­tásban. A három óra tartal­mú műsort először a földmű­vesszövetkezeti üzemágveze- tők előtt játszották le. A cél az, hogy e műsorral is hozzá­járuljanak a falusi ízlés át­formálásához, s ezen belül népszerűsítsék a földműves­szövetkezeti mozgalom sokol­dalú tevékenységét A bemutató előtt Foki IAszló, a MÉSZÖV elnökhe­lyettese mondott ismertető előadást. — Nem konkurrálni aka­runk a művelődési otthonok­kal — mondotta — ellenke­zőleg: kiegészíteni és segíteni igyekszünk munkájukat, beleilleszkedve az általános művelődéspolitika irányvona­lába. Másrészt műsorunk a napi szórakoztatás jegyében kerül bemutatásra cukrász­dáinkban, vagy arra alkalmas kisvendéglőinkben, akkor, amikor a művelődési ottho­nokban nincs műsor. Arra is alkalmas műsorunk, hogy társasvacsorák és egyéb ren­dezvények alkalmából le­játsszák, vagyis kellemesebbé tegyék ezeket az összejövete­leket. — Műsorunk összeállításá­nál gondoltunk azokra a dol­gozókra is, akiket bejárók néven szoktunk emlegetni, s akik falujukból Budapestre, vagy más községekben levő munkahelyeikre járnak és a ráérünk arra még” szemlé­let. Tudjuk, vannak terme­lőszövetkezetek, ahol a kései kitavaszodásra, az összetör- lódott munkára való hivat­kozással nem sokat tettek még a felkészülésért. Pedig \ ahhoz, hogy a termelőszö­vetkezeteket ne érhesse kel­lemetlen meglepetés, ilyenkor kell számba venni a felaSa- tokat, ezekkel egyeztetni a rendelkezésre álló gépeket, meghatározni, mekkora terü­letet aratnak a kombájnok, aratógépek, s milyen nagy­ságú gabonaterület vár a kézi aratókra. Vannak termelőszövetkezeti vezetők, akik azt tartják, nem érheti kellemetlen meglepetés a gazdaságot, még akkor sem, ha a gyorsabb érés következ­tében netán több gépre lesz szükség. Ott a gépállomás, az majd segít, ha „szorít a cipő”. Az effajta kényelemszeretet sok zűrzavart, nehézséget okozott az elmúlt években. Éppen ezért nem árt még- egyszer felülvizsgálni az ara­tás gépi munkáira kötött szerződéseket a gépállomással és tisztázni, rendelkezésre áll-e majd a szükséges gép. Üllőn a Kossuth Termelő- szövetkezetben évek óta jól bevált az aratócsapatok szer­vezésének a módszere. A kom­bájnolás idejére üzemi mun­kásokból alakul ki a termelő- szövetkezet munkaegyüttese, amely kiszolgálja az arató­cséplőgépeket, nyomban le­húzza a tarlóról a szalmát, és végzi a szállítást. Ily módon a termelőszövetkezet tagjai zavartalanul dolgozhatnak a kertészetben, végezhetik a nö­vényápolást. Azokban a ter­melőszövetkezetekben, ahol a domborzati viszonyok miatt, vagy a géphiány következté­ben nagyobb területet kell kézzel aratni, ajánlatos ösz­tönző premizálási rendszerrel serkenteni a munkát. Május vége felé tartunk, egyre jobban zsugorodik a felkészülés ideje. Ha a ter­melőszövetkezetek, gépállo­mások és az állami gazdasá­gok dolgozóinak eddigi helyt­állása további ügybuzgalom­mal, szorgalommal párosul, mezőgazdaságunk helyt tud állni az idei nagy erőpróbán: a legfontosabb élelmiszerből, kenyérgabonából is biztosíta­ni tudja a hazai szükséglet ki­elégítését. Súlyán Pál A Gödöllői Kisállattenyésztő Kutatóintézet kísérleteket í folytat a magyar baromfihibridek kitenyésztésére. A te­nyészállatokat külföldről importálták. Most a külföldi törzs­állatokat, valamint a régebbi gödöllői fajtákat különböző kombinációkban keresztezik. Fehér Plymouth, new hampshire sussex (cirmos) és fehér kornis fajtájú tyúkok vándorólaztatása. Ezek a fajták 9 hetes korban átlagosan 1 kilogramm 40 deka súlyt érnek el. Egy kiló hús előállításához 2,8 kilogramm takarmány szükséges (MTI Foto: Fehérváry Ferenc felv.) Május 30-tól június 6-ig: Ifjúságvédelmi hét Vácott MIT SZÓL A ZSŰRI? W A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári tangazda­ságának szigetbecsei üzem­egységében 106 bikát és , 14 üszőt hizlalnak exportra. Az állatok tavaly év végén ke­rültek Szigetbecsére, és azóta folyamatosan gyarapodnak. Néhány hónap alatt elérik a súlyhatárt, az öt és fél mázsát — és akkor „elutaznak“ kül­földre. Az örvendetes gyarapodás nemcsak a jó táplálék, hanem Reich István egyik jó kiállású a gondos törődés eredménye kedvencével. Az ifjú bika is. Az állatgondozók — köz- mintha azt kérdezné: „Na, lük is elsősorban Reich 1st- mit szól a zsűri?” És amikor kán párttitkár — nem sajnál- látta, hogy nem az útlevelét ják a fáradságot, ha a jővén- hoztuk, hanem csak egysze- lő „túristákról” van szó. Ne- rűen lefényképeztük, csalódot- lik is köszönhető, hogy a súly- tan ballagott vissza az istálló- lyarapodás kilónként 15 fo- ba íintba kerüL (Mészáros Géza felv.) rül, simogatták, az asszony még sírt is. A fiú nem­sokára magához tért. Akkor érkeztek meg a szomszé­dok, jórészt asz- szonyok, élükön Tera néni és Fa­zekas bácsi, az idős bányász. So­pánkodtak, saj­nálkoztak egy da­rabig, mindenki­nél akadt „jó ta­nács”. Leteleped­tek székre, dí­ványra, ágysar­kára és megin­dult a beszéd. — Most két éve — kezdte Fazekas bácsi — lent vol­tam sihtába. Meg­emeltem a csá­kányt, de meg­akadt a falban és zsuppsz, bele a combomba. Hí­vom a Lajost, hogy gyere már, mert én nem fé­rek hozzá. Oszt képzeljék, az a nagy langaléta csak elsápad és végignyúlik a szé­ken. Akkora pú­pot ütött a fején, mint egy alma. öt kellett fello­csolni, pedig én voltam a sérült. Rátartin körül­hordozta tekinte­tét, mellét is ki- düllesztette kicsit. A körüllevök bó­1961 márciusában látott napvilágot a KISZ Központi Bizottságának határozata, amely szerint az ifjúság so­rából kikerülő bűnözők szá­mának csökkentése érdeké­ben ifjúságvédelmi és érdek- védelmi bizottságokat kell lét­rehozni. E bizottságok ható­sági és más társadalmi szer­vekkel összefogva közös mun­kaprogram alapján dolgoz­nak. Cél: megelőzni a fiatal­korúak bűnözését', ha ilyen jelenség mutatkozik, azt fel­számolni és segíteni az utó­nevelést. A váci városi KlSZ-bizott- ság felfigyelt egy statisztiká­ra, amely szerint — az orszá­gos 5 százalékos átlaggal szemben — 1963 utolsó ne­gyedében Vácott az összes terheltek 14,6 százaléka volt a fiatalkorú. Megtalálták a Szép vagy Budapest f á Nézem az Ország Vi- í lág című képes hetilap ^ legújabb számának címol- dalát. A színes-tarka kép ^ egy zöld pulóveres és hoz- ^ zá stílszerűen zöldes haj- ^ árnyalatot viselő ifjú höl-í gyet ábrázol, aki lesütött j szemmel elmélkedik. A 'j nézőt joggal izgathatja a ^ kíváncsiság, hogy min? ^ A képaláírás tanúsága sze- ^ rint a fotó címe: Szép í vagy Budapest. Nyilván j erre a felismerésre ju- ^ tott az ifjú hölgy is, aki ^ mögött a képen elmosód- va látszik a Duna egy ^ darabkája. | Hiszünk az aláírásnak. ^ Budapest valóban szép ^ még akkor is, ha a cím-^ lapon a rendkívül szép ^ hölgy el is takarja elő-í lünk... 'j (ő) | | vallották a dömsödiek —, amikor megfogalmazták a me- I gye mezőgazdasági üzemeit ! mozgósító felhívásukat. A dömsödi kezdeményezés nyo­mán szinte valamennyi ter­melőszövetkezetben egész té­len át éberen figyelték a vetések fejlődését. Jó né­hány gazdaságban a gabona- termesztő munkacsapatok védnökséget vállaltak a ga­bonatáblák felett. Ha a szükség úgy kívánta, jeget törtek a vetéseken, amikor nem bírta el a talaj az ol­vadás miatt a gépet, kézzel szórták a műtrágyát. Az idén már nem ritkíthatta meg a vetéseket az össze- gyülemlett hóié sem, sőt a sok gondot okozó gyomot is kipusztította a vegyszer. Most már elmondhatjuk, sikere­sen befejeződtek a vetésápo­lással kapcsolatos munkák, négy-öt hét múlva vágásra érik a gabona. Aratás előtt máskor is megszaporodtak a. tenniva­lók. Az idén még több a munka. Egyrészt, mert na­gyobb gabonatermés ígér­kezik, azután gyorsabban és gondosabban, vagyis szem­veszteség nélkül szeretnénk a termést betakarítani. A hátralevő 4—5 hét a soron következő növényápolási munkák végzése mellett csak úgy lesz elegendő az aratás­ra való felkészüléshez, ha a gazdaságok az intézkedési ter­veknek megfelelően már most gondoskodnak a szükséges gé­pekről, szállítóeszközökről, arató- és cséplő munkacsapa­tok megalakításáról, raktár- helyiségekről. Szükségtelen hangsúlyozni, mekkora kárt okozhat most a patópáli „Ej Szokulnek a rozstáblák, kalászol a búza, sok helyütt már embermagasságú a ve­tés. Jól teleltek az ősziek, az árpa töredéknyi részét ki­véve nem érte károsodás a gabonanövényeket. A . határ most reményteljesebb képet nyújt, mint tavaly ilyenkor — az idei nyár gazdagabb termést ígér. Mindez a kedvezőbb idő­járás mellett elsősorban a lelkiismeretesebb munka kö­vetkezménye. Mezőgazdasá­gunk dolgozói, eddig min­den tőlük telhetőt megtet­tek az idei nagy célkitűzé­sünk megvalósításáért, hogy hazai termésből biztosítsuk az ország kenyerét. „Nem területnöveléssel, ha­nem a hozam emelésével akarunk segíteni a népgaz­daság kenyérgondján” — ARATÁS ELŐTT y lógattak, de alig íj várták, hogy befe- ^ jezze. Jakabné j odafordult Berta Jolánhoz, de a % többieknek is f mondta: — Ismered a Ferit? A Bakó fia, £ ott laknak a ma- í lomközben. Hát, \ az meg hogy járt? í Az apja lucernát $ kaszált a kertben és hogy, hogy í nem. otthagyta a \ kaszát a lucerna \ között. Csak el- \ dobta, mert el- í szabadult a bika- í borjú. Szóval; mondom, ott fe- j lejtette a kaszát. ; A gyerekek meg ; bújócskáztak, fu- i tottak, mint a í gyík. Bele a lu- i cérnába. A • Ferkó \ elől, neki a ka- j szának. Egy hó- < napig bicegett. j Szörnyűlköztek, i de alig ■ egy-két ; pillanatig, mert \ máris mesélni j kezdte valaki a < következő törté- í netet. ,! — Hát én meg i hogy jártam az-: zal a francos \ szecskavágóval...? \ Már rég nem \ törődtek a beteg- ! gél. Észre se vet- ! ték, hogy ott van \ a szobában és al- \ szik. j Hankóczi Sándor í A Takács-fiú hazalátogatott. Hogy valami hasz­nát is vegyék, fogta a fejszét és nekilátott fát vágni. A fejsze éle suhogva vágó­dott a kemény akácfatökébe, sza­porodott a gyúj­tásnak való. Tera néni, a szomszéd- asszony, miután megkínálták fris­sen sült túrósle­pénnyel, viszon­zásként ezt mond­ta Takácsnénak: — Fájin gye­rek. Hiába tanul, nem fél ez a do­logtól sem. De akkor már nem döngött kinn a fa. A fiú sá­padtan jelent meg az ajtóban, kezét \ szorongatta. Az i ujjai közt vér. | Jaj, istenem! — I sikoltott az anya :— mutasd! \ Tera néni is si- ; költözött, de ami- l kor látta, hogy a \ fiú összecsuklik, í jajgatva futott í az utcára. Az anya ! kiáltozott a ház ; uráért, aki a fé- S szerben foglala- \ toskodott, és két- \ ségbeesve bevit- | ték fiúkat a szo- í bába. Lefektet- í ték. Bekötötték a Í sebet, rémüldöz- í ve járkálták kö­legkülönbözőbb időpontokban térnek vissza falujukba. Mi mindent tartalmaz a Szi­várvány műsora? A szöveges anyag szépség- ápolási tanácsokat, s a he­lyes, korszerű táplálkozásról ad ismereteket; ismerteti a változékony divatban is állan­dónak tekinthető öltözködési elveket, a cukrászsütemény készítés érdekességeit; népsze­rűsíti a földművesszövetkezeti öntevékeny művészeti csopor­tokat, a földművesszövetkezeti mozgalom központi lapját, j Lakberendezési tanácsok után j a megye földrajzi, történelmi < és képzőművészeti nevezetes- j ségeit is ismerteti.- t A magyar irodalom örök- j becsű szerelmes verseit kiváló művészek tolmá- : csolják. : A műsor színes, élvezetes tá- \ jékoztatást nyújt a szövetkeze-1 \ ti mozgalom történetéről, a i földművesszövetkezeti szolgál- i tató tevékenységről. Zenei anyaga a népszerű, \ klasszikus operettektől és da- j lóktól a népszerű opera szá- : mokon át a tánczenéig a leg- ! különbözőbb ízlésű hallgató- I kát is kielégíti. Csokorba sze- i dett virágénekeket ad elő nép- \ szerű énekművészünk: Béres [ Ferenc. A magyar nóta kedve- j lói Dankó Pista leghíresebb : dalait hallhatják, s az „örök- : zöld” slágereket a leghíresebb : énekesek és zenekarok tolmá- : csolják. Befejezésül ki kell emel­nünk: a Pest megyei MÉ­SZÖV, a földművesszövetkeze­ti mozgalomban elsőként állí­tott össze ilyen célokat szol­gáló magnóműsort, tehát új­szerű kezdeményezésnek te­kinthető a vállalkozás. Egye­lőre korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre kópia — 30 —40 példánynál többet jelen­leg nem tudnak juttatni a szövetkezeteknek —, de a mű­sor iránti érdeklődés máris nagy. Az üzemágvezetők már a bemutatón lekötötték az ér­dekes, nívós műsort, s bizony gondoskodni kell az újabban támasztott igények kielégíté­séről. A kezdeményezőkről azonban feltételezhetjük, hogy sikerrel törekszenek erre. (n. i.) magyarázatot is: a fiatalko­rúak bűnözését előidéző okok főleg a rossz családi környe­zetben, a helytelen szülői ne­velésben, bűnöző baráti tár­saságban és a túlzott alkohol- fogyasztásban keresendők. Anyagi helyzetből eredő okok nem voltak kimutathatók, A helyzet felismerése után —• néhány fővárosi kezdemé­nyezést követően — Pest me­gyében elsőnek alakult meg a hattagú érdekvédelmi bi­zottság. Tagjai között peda­gógust, ügyészt, jogászt stb. találunk. Párhuzamosan megalakítottak egy tíztagú, önkéntes rendőri csoportot, amelynek tagjai odahatnak, hogy ne szolgáljanak ki 18 éven aluliakat az italboltok­ban, megakadályozza „gale­rik” kialakulását és nevelő­munkával segíti megfékezni az esetleg jelentkező rendbon- ^ tókat. í Pelczéder Tibor tanár, az '/ ifjúságvédelmi csoport veze- £ tője beszélgetésünk során el- ^ mondta, hogy munkájukra most szeretnék felhívni a köz- ^ vélemény figyelmét. Ennek C érdekében május 30-tól június j 6-ig „ifjúságvédelmi hetet” $ rendeznek- Vácott, hogy meg- ^ nyerjék tevékenységükhöz ^szélesebb körök segítségét. | Szombaton délelőtt a városi í tanács dísztermében nagysza- ? bású ankét vezeti be a nyolc- % napos programot. Itt a rend- ^ őrség, bíróság, tanácsi szer- ^ vek, pedagógusok a KISZ- ^ alapszervezetek küldötteivel í tanácskozva beszélnek az if- ? júságvédelemmel kapcsolatos | időszerű kérdésekről. ^ A hét közepén Radics Fe- £ renc egyetemi tanársegéd 70 í meghívott vendég előtt be- f szélt társadalmunk erkölcsi- ^ nevelési problémáiról. A jö- ^ vő héten a Forte-gyárban, a ^ Híradástechnikai Anyagok ^ Gyárában, a MÜM-taninté- ^ zetben, a Dunai Hajógyárban í és az Egyesült Izzó váci te- í lepén vitatják meg ugyanezt ?a témát TIT-előadók segítsé- ^ gével. Dr. Harsányt Irén is- ^ kolaorvos azt vállalta, hogy ^ három helyi óvodában, a ^ meghívott szülők előtt beszél ^ a legfiatalabbak neveléséről, í s mint tanácstag, ismerteti a ^városfejlesztési program óvo- ^ da- és bölcsődebővítéssel kap- csolatos elgondolásait. ^ A kezdeményezés figyelem- g re méltó, az előkészületek lel- j kés felfogásról tanúskod- ^ nak. Bízunk abban, hogy az ^eredmény sem marad el s a ^ váci kezdeményezés más j helységekben is követésre ta- | Iái. < Papp Rezső BALESET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents