Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-05 / 103. szám

\ H ST MIX. VE/ T.1B äg)X? VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VH!. ÉVFOLYAM, 103. SZÄM ÁRA 50 FIM.F.R 1964. MÁJUS 5, KEDD 82 + 10 +? A címben szereplő két számjegy összeadása nem ne­héz, végösszeget mégsem ka­punk, mert nem tudjuk — még nem is tudhatjuk — mi­lyen szám kerül a kérdőjel he­lyére. Nyolcvankettő plusz tíz az kilencvenkettő, mégpedig millió forint. Ennyit költenek megyénkben ebben az eszten­dőben községfejlesztésre, s ebből nyolcvankétmillió az anyagi, tízmillió pedig a ter­vezett társadalmi munka. Te­kintélyes summa, a törekvés mégis oda irányul, hogy — megtoldják valamennyivel. Aligha van olyan ember me­gyénk lakói között, akinek bi­zonygatni kellene, hogyan szé­pültek, fejlődtek falvaink, vá­rosaink. Az sem újdonság, hanem természetes, hogy a hi­vatalos buzgóság mind több önkéntes támogatóra talál a lakosság köréből, mind na­gyobb azok száma, akik ön­ként, szabad idejük egy ré­szét elcsípve, lakóhelyük ar­culatának szépítéséért tevé­kenykednek. Számuk növeke­dését legjobban az bizonyít­ja, hogy május elsején 294-en kapták meg ^ megyei tanács aranyjelvényét a községfej­lesztésért kifejtett fáradozá­saik elismeréseként. Az ez évi 92 millió sok olyan terv megvalósítását jelenti, ame­lyek régi óhajokat, kívánsá­gokat foglaltak össze, így például ötvennel no az isko­lai tantermek száma, 110 kilo­méter hosszú járda készül, s jut pénz „luxusra’“ is: par­kosításra, virágtartók beszer­zésére, a közvilágítás korsze­rűsítésére. Az igények — eh­hez már lassan hozzászokunk — mindig nagyobbak, mint lehetőségeink. Van ennek po­zitív, de negatív oldala is. A pozitívum az igények növeke­dése, a szakítás a „falun ez is jő” szemlélettel, a negatívum viszont az oktalan követelőd- zés, a realitások felrúgása, a „csináltassa meg az állam” hangoztatása. . A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak elnöksége a felszabadulás huszadik évfordulójának mél­tó megünneplésére versenyt hirdetett, s hogy a legjobbak jutalmát nem mérik szűk- markúan, azt jól bizonyítja az első helyezettnek kijáró száz­ezer forint, s a többi, a továb­bi helyezetteket megillető, szintén tekintélyes összeg. Igaz, a feltételek sem egy- csapásra teljesíthetők: alapos és körültekintő munka kell el­érésükhöz. A községfejlesztés közügy lett, mindenki ügye, amibe mindenki joggal beleszólhat. E tekintetben nincs is baj. Be­leszólni mindenki beleszól... Ám amikor a „fogd meg”-re kerül sor, megcsappan a lét­szám. Persze, beszélni, taná­csot adni, az igényt jelezni könnyebb, mint tenni, áldoz­ni is azért, hogy a tervekben szereplő célkitűzéseknél több megvalósuljon. Mert ezt a többet, ezt a ma még isme­retlen pluszt jelenti a címben szereplő kérdőjel. Mennyivel toldja meg a megye lakossága a kilencvenkétmilliót, lakó­helye korszerűsítéséért, szeb­bé tételéért mennyivel töb­bet ad — ma még nem tudni. A versenyfeltételek a terv ti­zenöt százalékát jelölik meg a társadalmi munka mértéke­ként Azt is előírják, hogy a nagyrészt házikezelésben vég­zett munkáknál tíz százalékos legyen a megtakarítás, s az évi terv öt százalékát helyi anyag felhasználásával valósítsák meg. Nem könnyű feltételek, de nem is teljesíthetetlenek. Tel­jesítésükhöz okos, felvilágo­sító szóra, oz erők összefo­gására van szükség. Nem látványos eredmé­nyeket, hanem hasznos ered­ményeket kell elérni. Meg kell szabni a dolgok fon­tossági sorrendjét, eldönteni, mit célszerűbb építeni, mi az égetőbb, a kevésbé ha­lasztható. Igaz, sok helyen nincs még művelődési ott­hon, de az sem ritka, hogy ahol sok százezer forintért létrehozták, üresen ásítozik... Nem arról van szó, hogy a jóváhagyott terveket meg­másítsák, de arról igenis szó lehet és kell is hogy legyen: ne forgácsolódjék szét az erő, ne kapjanak bele ebbe is, abba is, hanem olyasmibe kezdjenek, amit be is fejeznek, s ami a leg­szükségesebb, a legnélkülöz­hetetlenebb. Jelentős, mondhatnánk kulcs- j fontosságú szerep jut e te­vékenységben a tanácsok ál­landó bizottságainak, ott is elsősorban a községfejlesztési állandó bizottságoknak. Több- | ségük eredményesen, jól le- 1 mérhetően dolgozik, s hat- j hatos támogatást ad a hi­vatalos szerveknek, ugyanak­kor rugalmas összekötő a lakosság kívánságainak össze­gyűjtésében és továbbításá­ban is. Mégis: e segítséget nem egy helyen nélkülözi a tanács, mert a bizottságok csak papíron léteznek, s nél­külözi a lakosság is, mert nem kérdezik véleményét, nem kérik segítségét. Az ál­landó bizottságok tevékenysé­gének fokozása — amire pél­dául az aszódi járás több községében találhatunk hasz­nos tapasztalatokat — csak egyik eszköze a verseny si­kerének, bár elsőrendű esz­köze. A Hazafias . Népfront helyi bizottságai is sokszor tanú jelét adták annak, hogyan kell rugalmasan, minden erőt mozgósítva elérni a meg­szabott célokat. Ilyen jelen­tős megmozdulásokra a me­gye több helyén sor került már — a közelmúltban pél­dául Gyomron — s remél­hetőleg még jó néhányra sor kerül. A lakóhely fejlő­dése senki számára nem le­het közömbös, hiszen min­denkinek előnyt jelent. Akik ezt nem értik, azoknak tü­relmes és okos szóval kell megmagyarázni, hogy ők is beálljanak az önzetlen se­gítőtársak közé. A lakosság segítsége, tár­sadalmi hozzájárulása a terv­ben megszabott, illetve ter­ven felüli feladatok valóra váltásához — nélkülözhetet­len erő! Olyan erő, amely­ről nem mondhat le egyet­len tanácsunk sem, még ak­kor sem, ha könnyebbnek és egyszerűbbnek tűnne csak azt megvalósítani, ami a ter­vekben a lakosság nélkül is megoldható feladatként sze­repel. A könnyebb út vá­lasztása egyet jelent a — kevesebb eredménnyel. A kevesebb eredmény pedig az elégedetlen emberekkel egyen­lő. A községfejlesztést köz­ségpolitikának is nevezik. Nem véletlenül. Ilyen irá­nyú feladataink végrehajtá­sa politikai munka is, olyan politikai munka, amely mél­tó előkészítője a felszaba­dulás huszadik évfordulójá­nak, népünk legnagyobb­nemzeti ünnepének. Mészáros Ottó ÉRETTSÉGI ÉS ÉRETTSÉG (Riportunk a 3. oldalon) Elismerés a tsz-eknek \ Annál is inkább jogos ez a i remény, mivel eddig az időjá- ; rás is kedvezett az őszi és a I tavaszi vetéseknek. Most : ugyan esős, borongós az idő, de ennek csak örülhetünk, mivel : gyorsabban kel a földben csí- ' rázó mag és csökken a május : elejei fagyveszély. Ha azom- : ban felmelegedik az idő, nem- : csak a kultúrnövények, hanem : a gyomok is erélyes fejlődés- ' nek indulnak, vagyis kemény j munkát jelent a növényápolás. i Erre hívta fel végül a figyel- | met Kusza Béla, a megyei ta- •' nócs főmezőgazdásza. \ ___________ (n. 1.) S érülést okozott | az X-sugár :< A New Yorik-i Lincolin-köz­I ’ pont építésénél 12 gyerek be mászott egy épülő ház abla­kán és játszani kezdett az aoéáhegesztéseket vizsgáló életveszélyes X-sugárral mú­lj ködő géppel. A gyerekek még­is sérültek. Kórházba kellett óikét í szállítani. t'ftrntítlfí | Tornádó pusztított Miami á villanegyedében. A fergeteg ) több személyt megsebesített és ■5 komoly anyagi károkat oko- í zott. Az év első vízibusza • A RÉT- ÉS LEGELŐJAVÍTÁSÉRT (KISZ-fiatalok felaján­lása a kongresszus tisz­teletére) Több segítséget - eredményesebb gyógyítási Srópítkezés a 690. születésnapra (Képriportunk az 5. oldalon) 10 ezer dollár az Aranygyümöksökért Nemzetközi zsűri a francia származású Nathalie Sarraute asszonynak ítélte a 10 000 dol­láros nemzetközi irodalmi dí­jat az Aranygyümölcsök című regényéért. Derűs, bizakodó arcok gyű­rűjében áll a megyei tanács mezőgazdasági osztályán Ku­sza Béla főmezőgazdász. Az április végi jelentéseket és a saját tapasztalatait ismerteti a mezőigazdasági munkáról. A megye vezetői után lapunkat is tájékoztatja a tavaszi veté­sekről és az egyéb kora tava­szi munkákról. — Örömmel közölhetem — mondja —, hogy április 30-ig befejeztük a kora tavaszi, ve­tések zömét. Kiemelkedően jó a vetési munka minősége is. Ilyen jó teljesítményre még nem volt példa Pest megyé­ben. Minden dicséretet és el­ismerést megérdemelnek a tsz-ek! — A megyében összesen 175—185 ezer hold tavaszi ve­téssel végeztek május 1-ig. A vetések jól előkészített mag­ágyba, többnyire őszi mély­szántásba kerültek — idejé­ben. A vetési munkákkal együtt kellett elvégezni az őszi kalászosok fej trágyázását, amelyet szintén elismeréssel kell értékelni. Ennek a mun­kának nyolcvan százalékát már március végéig elvégez­ték a tsz-ek. fl TAVASZ KÉSEIT, DE A MUNKA NEM - MOST MAR A PALÁNTÁZÁS ÉS fl NÖVÉNYÁPOLÁS VAN SORON A MEGYEI FŐMEZŐGAZDÁSZ TÁJÉKOZTATÓJA — Egyedül az őszi kalászo­sok vegyszeres gyomirtása ki­fogásolható, mivel ennek a munkának csak a háromötö­dét végezték el a termelőszö­vetkezetek. Igaz, hogy az ed­digi teljesítmény lényegesen felülmúlja a tavalyit, de alaposan elmarad a lehe­tőségektől. Sajnos, már nincs lehetőség a mulasztás pótlására, mert a gabonákra már nem lehet rá- menni a vegyszeres gyomirtó gépekkel. — Ez a hiba ugyan nem homály ősi thatja el a többi, derekas teljesítményt, de arra int, hogy legalább okuljunk belőle. Van is lehetőség még vegyszerezésre, például a le­gelőterületek, különösen a mintalegelők ápolásakor. A járási tanácsok mezőgazdasá­gi osztályai és a termelőszö­vetkezetek vezetői gondoskod­janak e lehetőség kihasználá­sáról. — A soron levő főbb mun­kák közül a palántázást és a pillan­gósok első kaszálását kell kiemelni. Most már nem lehet késle­kedni egyikkel sem, mert a késlekedés komoly veszélyt jelent. A tavalyi hibákból okulva, igyekezni kell koráb­ban kiültetni a palánták zö­mét, hogy korábban érjen a termés és hosszabbra nyúljon •az értékesítés, illetőleg a fo­gyasztás, tartósítás ideje. — Ugyancsak fontos felada­tot jelent a pillangósok beta­karítása, mivel arra most már napokon belül sor kerül. A cél az: idejében, jó minőség­ben, szál- és levél veszteség nélkül takarítsák be a pillan­gós takarmányokat a termelő- szövetkezetek. A tsz-ek vezetői vizsgálják felül a fűkaszákat, rend­sodrókat és a szállító eszközöket, hogy azok üzemképes állapotban vár­PALÁNTÁZÁS ják a munkát. Ott, ahol a gépi kapacitás ke­vés, nem kell sajnálni a ter­mészetbeni díjazást a kaszát, gereblyét, villát ragadó fcsz- t-agöktól. — Most kerül sor az őszi ta karmán y ke ve rékek betakarí­tására és a szőlő, valamint a gyümölcsös telepítvények ápo­lására is. Az őszi takarmány- keverék után nyomban fel kell szántani a tarlót, hogy idejében másodnövény kerül­hessen a földbe. A szőlő- és gyümölcsös telepítvényekhez elő kell készíteni a gépeket, valamint a növényvédőszere­ket, hogy munka közben ne legyen fennakadás. — A megyei tanács mező- gazdasági osztálya bízik ab­ban, hogy ! a termelőszövetkezetek to­; vábbra is az eddigi len­; dülettel végzik a tavaszi munkát. Gépeli segítségével ültetik ki a fülűre a megerősödött növényeket. Egy gép és hét kezelő harminc ember napi munkáját végzi el. Képünkön Tóth Ilona brigádja a paradicsom­palántákat ülteti (Kútvölgyi Mihály felv.) A Kertészeti cs Szőlészeti Főiskola soroksári tangazdaságának szigethalmi üzemegysé­gében műanyaggal fedett melegágyakban gondozzák a palántákat. Az új műanyag könnyebben kezelhető és jó hőszigetelő

Next

/
Thumbnails
Contents