Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-26 / 122. szám
«w mem MCirltw 1964. MÁJUS 27, SZERDA Chevalier-est a rádióban A Magyar Rádió június 6-án műsorral köszönti Maurice Chevaliert 75. születésnapja alkalmából. Az adást a jól ismert francia sanzonénekes Sacha Distel állította össze. Vele „lapozgatja” a szerkesztő Chevalier fényképalbumát és eleveníti fel egy gazdag művészpálya emlékeit, természetesen muzsikával. Az összeállításból a születésnapi meglepetések sem maradhatnak el. Ezeket a világ legismertebb énekesei és filmsztárjai nyújtják^ át az ünnepeltnek egy daliak együtt. A műsorban többek között hallhatjuk Marlene Dietrich-t, John Halli- dayt, Petula Clarkot, Sammy Davist, Brigitte Bardot-t és Charles Aznavourt. (MTI) Gyógyító diéta A szakorvos a kímélő étkezésről — Még több diétás készítményre lenne szükség A gyógyélelmezés tudománya napjainkban reneszánszát éli. Az orvostudomány egyre sokrétűbben deríti fél az egészséges és a beteg testben lejátszódó komplexfolyamatokat és ma már a diétát is korszerű fiziológiai, kórélettani,- sőt, biokémiai eredményekre alapozzák. Az orvosképzés gyakorlatibbá tétele az egyetemen magával hozta a diétás oktatás fejlesztését: a Budapesti Orvos- tudományi Egyetemen diete- tikai intézetet építenek ki. Az oktatás szolgálatába állítják többek között a II. számú Sebészeti Klinika új konyháját, -amelynek „kezelését” éppen a napokban vették át a diétás nővéitrépző intézet hallgatói. Dr. Rigó Já.nos adjunktus tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát a helyes diétával kapcsolatos tudnivalókról. — A gyógyélelmezés jelentősége nem merül ki abban — mondta —, hogy a beteg, a meggyengült gyomor- és bélrendszert vagy más szervet, például májat, vesét kiTÖBB MÉZÉT A Gödöllői Kisállattenyésztő Kutatóintézet méhészetében a tudósok és szakemberek azt kutatják, hogyan serkenthetik nagyobb mézhozam elérésére a méheket. Tapasztalataikat a méhészek hasznosítják majd. Jagodits Láedí mébésc és Demeter Gizella átnézi a kaptárokat (MTI Foto — Fehérváry Ferenc fdv.) Betört volt feleségéhez Vinczét előállították a ceglédi rendőrkapitányságra, majd bűnismétlés miatt az ügyészséggel egyetértésben előzetes letartóztatásba helyezték és többrendbeli magánlaksértés és garázdaság miatt bűnvádi eljárást indítottak ellene. Mivtttaiasan is él Barna Ferenc és felesége 22 éve házasok. Tanúsítják ezt a házassági anyakönyvi kivonatok, tanúsítják a környék lakói, de leginkább a családi képen sorakozó gyerekek. A hivatalos papírok szerint Barnáné azonban kilenc éve özvegyként él férje mellett. Az érdekes eset a napokban került napvilágra, amikor a Barna-házaspár megjelent a tahitótfalui tanácsnál, hogy személyazonossági igazolványát kicserélje. A történet egyszerű. Barna Ferenc hadifogságban volt. Felesége, miután életjelt nem adott magáról, holttá- nyilváníttatta. A személyazonossági igazolványba a neve mellé bejegyezték, hogy özvegy. Aztán egy szép napon mégis hazajött a férj. A nagy boldogságban el is felejtkeztek arról, hogy töröltetni kéne a holttányilvánítási. Később el akarták intézni, de nagyon bonyolult lett volna. Az egyik hivatalban azt tanácsolták, hogy még mindig egyszerűbb, ha újra összeházasodnak. — Gondoltam, hogy ha adnának egy kis nősülési segélyt, elvenném a feleségemet, de aztán ez is elmaradt — mondja Barna Ferenc. Így azután többé nem törődtek a dologgal. Boldogan élt a holt- tányilvánított férj az özvegy feleséggel. A szükségszerű feltámadást a személyazonossági igazolványok cseréje hozta meg. Az új igazolványhoz be kellett szerezni a holttányilvánítási végzés meg- semmítését igazoló iratokat. Mire e sorok megjelennek, özvegy Barna Ferencné újra férjezett lesz, Barna Ferenc pedig hivatalosan is feltámadott. Hála legyen az új személyazonossági igazolványnak. (ő. f.) Rendőrségi krónika Megbicskázta feleségét. Papucsok Lajos harminchat éves pilisszentkereszti segédmunkás lakásában szóváltásba keveredett feleségével. A férj úgy zárta le a vitát, hogy zsebkésével szeme fölött megszúrta a feleségét, majd a vérző asszonyt állkapcson ütötte. Az asszony súlyos sérüléseket szenvedett,' a férfit őrizetbe vették. Üzemi baleset — gondatlanságból. Zsuzsandor Pál 53 éves ceglédi segédmunkás, a ceglédi Egyesült Villamosgépgyár dolgozója, a vállalat présműhelyében gondatlanságból hozzányúlt az egyik présgéphez és mivel nem ismerte annak szerkezetét, a gép indító karját megnyomta. A meginduló présgép Kista- más Benőné 21 éves segédmunkás jobbkeze középső uj- jának első ízét összeroncsolta. Zsuzsandor ellen súlyos testisértés miatt bűnvádi eljárás indult. —AZ ADÓVÉGREHAJTÓK VÉDELME Angliában minden adóvégrehajtót ezer font sterlingre biztosított az állam olyan sérülések ellen, amelyeket adófizetők ütlegeléseitől szenvednek. De ki biztosítja be az adófizetőket — kérdezik a lapok — a végrehajtók erőszakoskodásával szemben? mélő, kevésbé igénybe vevő ételeket fogyaszt. , A diéta gyógytényező, amely a gyógyszeres kezelés mellett nagymértékben hozzájárul a beteg teljes felépüléséhez. A kórházakban a megfelelő étrend kialakítása nem okoz különösebb gondot, megvan rá a megfelelő apparátus, a diétásnővér stb. A nehézség ott kezdődik, ha a beteg a kórházból kikerül és orvosi vélemény szerint még jó ideig diétára szorul, vagy betegsége olyan természetű, mint például a cukorbetegeké, amelynél állandó diétázás szükséges. Az élelmiszeripar meglehetősen nagy mennyiségben állít elő különböző diétás készítményeket, bár megközelítően sincs olyan választék, mint például a Szovjetunióban, vagy más fejlett országban. — A cukorbaj kivételével a korszerű dietetvka nem ismer egy-egy betegségre érvényes diétát. A betegséget jellemző anyagcserezavar ugyanis nem állandó jellegű, hanem a betegség különböző szakaszaiban és a gyógyulás során változik. Az orvos tehát nem ír elő gyomorbajos, vesebajos stb. diétát, hanem időről-időre meghatározza, milyen anyagoknak nem szabad és milyeneknek szükséges elő- fordulniok a beteg élelmezésében. Pontosan meghatározza ezek mennyiségét is. A napi menü összeállítása azután viszonylag könnyű feladat, ha a konyha, vagy háztartás vezetője ismeri a rendelkezésre álló diétás készítmények tartalmát. — A változatos étkezés alapfeltétele, hogy minél bővebb választék álljon rendelkezésre tudományosan ellenőrzött diétás készítményekből. Ez megkívánja az élelmiszereket előállító ipar és a diétás orvosok minél jobb együttműködését. Célravezető volna az is, ha az egyes diétás üzletekben már bevezetett diétás tanácsadást szakemberek, például diétás nővérek látnák el. (MTI) — 1834-ben százharminc évvel ezelőtt halt meg Schwarczer Antal Európa-hí- rű gyógypedagógus, a Váci Siketnéma Intézet igazgatója. Dr. Kun László helytörténeti Kutató tanulmányt írt munkásságáról. A magdeburgi húsgazdálkodási tudományos intézet munkatársai olyan eljárást dolgoztak ki, amelynek segítségével a tartósított kolbászáru gyorsabban megérik .a szállításra és a fogyasztásra. Az új eljárás „gyorsabb munkára” fogja a tartósítást végző baktériumokat anélkül, hogy ez ártana a kolbász minőségének. — Ha hazajön a férjed, mondd meg neki, ne találkozzak vele, mert megverem! (Greskovits rajza) lü.HM.lll.MU.r» Közmondásaira minden nép büszke, mert ezekben több évszázad bölcsességét és tapasztalatait gyűjtötte össze. Persze tévedés lenne azt hinni, hogy e mondások örökérvényűek. Az idők múlásával elévülhetnek, tartalmuk megváltozhat. Lássunk néhány példát: Közismert a régi római bölcsesség: Óra et labora, azaz imádkozzál és dolgozzál. Ma már tudjuk, hogy az ima a tervek teljesítésében egyáltalán nem segít, ezért a mondásnak csak egyik fele maradt igaz. Biztos ezért van, hogy sokan ezt tudva csak imádkozni akarnak. Hasonlóképpen elévülnek a magyar közmondások is. Itt van például a sokat idézett „Ki mint vet, úgy arai’". Ez ugyebár már régen nem igaz. Számtalan példa bizonyítja, hogy nem elég a kukoricát elvetni, azt be is kell takarítani és ezt a vetés nem minden esetben garantálja. Vitatható „Az alma nem esik messze a fájától’’ mondás igazsága is. Ez az avult káderpolitika tükrözője. Mert van az úgy, hogy régi úriembereknek gos gyereke, míg az is gyakorta előfordul, hogy tisztes munkásemberek családjából származik egy léhűtő úrigyerek. Mondják, hogy „Egy fecske nem csinál tavaszt”. Igaznak látszik, de attól is függ, hogy milyen beosztásban van az a fecskemadár. Az évszázados bölcsesség higgadt mértéktartásra int, mondván: „Addig nyújtózzál, ameddig a takaród ér”. Ma már ezt sem keli komolyan venni. Az ember nyugodtan nyújtózkodhat tovább is. Segít ebben az OTP részletakció, személyi kölcsön és a KST. „Olcsó húsnak híg a leve” — közli a népi mondás, ami rendben is lenne, de az éttermekben a drága húsnak is híg a leve és még az a híg lé is drága. És ha már a levesnél tartunk idézzük az idevágó mondást: „Szegény ember vízzel főz.” Nem igaz, mindenki vízzel főz, kivéve aki a harmadikon vagy még annál is feljebb lakik, mert annak nem folyik a csapjából. Az ilyen gazdag lakó örülne, ha vízzel főzhetne, mint a szegények. Ö aztán kénytelen vizet prédikálni és bort inni. A női egyenjogúsítás korában nem vallhatjuk igaznak a „Hosszú haj rövid ész" közmondást. Először is azért nem, mert ma már nem divat a hosszú haj. Ma egy divatos nő haja rövidebb, mint egy divatos férfié. így a frontok teljesen összekeveredtek, amiből megtudhatjuk, hogy nem az ész függ a hajtól, sokkal inkább függ a haj az észtől. Azt sem fogadhatom el igaznak, hogy „A kár haszonnal jár”. A mi társadalmunkban már nyilvánvaló, hogy a kár, kárral jár. Ha egy dolgozó kárt okoz a népgazdaságnak, abból senkinek nincs haszna, kivéve egyes nem kisszámú esetet, amikor a dolgozó az okozott kárért kap egy írásbeli figyelmeztetést, (ha a kár meghaladja a 100 000 forintot) vagy egy szóbeli feddést (10 és 100 ezer forint között). Az, hogy a kárt nem kell megfizetni, „tiszta haszon”. A „Kutyára a hajat” mondás feltétlenül megszívlelendő és betartandó: nem szabad egy kutyát a háj kezelésével megbízni. Néha egy hentest sem... Az viszont százszázalékig igaz, hogy „aki sokat beszél, az keveset mond”, ezért be is fejezem, annál is inkább, mert több lap mint ötlet. Ősz Ferenc Vincze István 32 éves foglalkozás- és lakásnélküli, büntetett előéletű férfi az utóbbi időben többször behatolt volt felesége ceglédi lakásába. A „sorozat” május 2-án kezdődött, amikor álkulccsal nyitotta ki gz ajtót és az asszonyt tettlegesen bántalmazta. Ezt követően is többször felkereste volt feleségét, erőszakkal . pénzt akart tőle szerezni, majd beverte a lakás ablakait. Május 18-án este ittas állapotban ismét felkereste. Miután az asszony nem nyitott ajtót, bewerte az ablakot és úgy mászott be a lakásba. Az asszonyt ismét tettlegesen bántalmazta és megöléssel fenyegette. „TAXATÍVE, DIREKTÍVÁNKÉNT..." Levélben fordult szerkesztőségünkhöz az egyik járási tanács mezőgazdasági osztályának szakembere. Kérte — mivel sehogy sem érti — magyarázzuk meg neki az alábbi szöveget, amit a vb-jelentést kérő „végrehajtási utasításában” talált. Íme: „Az ütemtervekből fakadó főbb tennivalókat kell rögzíteni, ha lehet üzemáganként, szintén al- pontozva, taxatíve, direktívánként felsorolva.” Bevalljuk eredménytelenül törtük fejünket a jelentésgyártás technológiájának e tipikus mondat-szörnyetegén. De kérjük olvasóinkat, aki megérti, miről lehet itt szó, küldje be hozzánk a megfejtést, hadd juttassuk el levélírónknak. *- sp — TARACK I i í Ha az uborkát tarackos földbe palántázzák, akkor g ; vagy a tarackot hagyják benne a földben — és ez esetben g ! az uborka kipusztul —, vagy megpróbálják a tarackot ki- g j kapálni, ebben az esetben viszont a gyenge uborkatövek á ! is kifordulnak a tarack szerteágazó gyökereivel együtt. 2 ! Természetesen, ha lelkiismeretesen kapálják a földet és ^ ; nem hagyják ott a gazt. Az uborka aránylag tiszta föld- ^ ; be való, hogy mire a gaz kapa alá nő, addigra a palánta ^ \ elég erős legyen kapához. De akkor sem a tarackhoz. A g S tarackos földbe legjobb gabonafélét ültetni. Attól kipusz- g í túl, elsatnyul a tarack, javul a föld. Ezt tudják a gyom- g i rői Petőfi Tsz asszonyai is. Sőt, tudom én is, aki pedig g ; igazán nem vagyok mezőgazdasági szakember. Ennyien ^ ' tudjuk és mégis tarackos földbe palántázták az uborkát. í i Miért? g Ez a kérdés, amit most nekem kellene megválaszol- ^ $ ni, de nem tudom. Nem tudom, miért és ki követte el a g 5 baklövést, ami majd súlyos ezrekben áll bosszút a közös- g ; ségen. Azokon is, akik esetleg ezért nem is felelősek. De á ? ki nem felelős valamiért egy termelőszövetkezetben? Fele- ^ \ lősek azok az asszonyok is, akikkel ott beszélgettem. Fe- g lelősek, mert amit tudnak most, azt tudták előbb is. g £ Mondjuk akkor, mikor szó esett arról a közgyűlésen, vagy g J amikor kijelölték a tarackos földet uborkának. Akkor ^ £ miért nem szóltak? És miért nem szólt a többi tag sem, g í akik mind parasztemberek, tehát tudniok kellett: tarackos g 1 földbe nem való uborka, ők is ismerik a határt. Talán g $ sokszor jobban, mint az elnök. g J Miközben beszélgettem az asszonyokkal, akik most g í; utólag rendkívül okosak és előrelátók voltak, néhányan ^ ^ egészen tűzbejöttek: „Szerkessze ki őket!” Szerkesszem kJ őket! De kiket? A felelősöket. Dehát g ’) kik a felelősök? Mindenki. A tagok, a brigádvezetők, az g í elnök, az agronómus. Mikor értik már meg végre, hogy g í az az „ők”, akiket olyan sokat emlegetnek, az tulajdon- g \ képpen maga a szövetkezet, minden egyes tagjával, veze- ^ í, tőjével... Mi sem lett volna könnyebb, mint kinyomoznom, | '(■ utána kérdeznem, hogy személyileg ki felelős az ügyben, g j kinek csattanjon a hátán az ostorvég? De minek? Nem g í erről, sokkal többről van itt szó. Ezt kellene megértenie g ^ a Petőfi Tsz uborkás-brigádjának, a brigádvezetőnek, az g 'f elnöknek, a mezőgazdásznak és mindenkinek... í Kacziba Antal János g 2 í GYORSABBAN „ÉRIK" A KOLBÁSZ
