Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-25 / 121. szám
ma* Ai tor ti Minap 1964. MÁJUS 26. KFJU AZ ÁMOKFUTÓ Kétszáz rendőr hatórai küzdelem után tudott csak ártalmatlanná tenni egy ámokfutó kínai parasztot Hongkong környékén. Az ámokfutó vaktában lövöldözve három rendőrt megölt és tizenkettőt megsebesített, mielőtt ő is megkapta a halálos lövést. A POR NEM LEPTE BE LEAR KIRÁLY A NEMZETI SZÍNHÁZBAN ' \ A taps ném alkart elhalkulni. S amikor végre úgy tűnt, hogy csitul, újult erőre kapott, majd szétfeszítette a Nemzeti vén falát. Hiába telt el négy teljes óra, hiába gördült le a függöny, az örökké Könyvhét, 1964 (Foto: Kotroczó) „BEJÜK BABA“ 159 ÉVES ÉS TELEVÍZIÓS FILMSZTÁR Lerik kaukázusi faluban 150 terítékes családi asztalnál köszöntötték hozzátartozói a 159. születésnapját ünneplő Sirali Miszlimovot, vagy ahogyan azerbajdzsán nyelven szólítani szokták: „Bejük babát’’. Miszlimov nyugdíjas, kertészkedik és szereti a hegyi levegőt. „Bejük babát” a „nagy öreget” születésnapján felkereste Azerbajdzsán köztársasági elnöke, Iszkenderov, köszöntötte és tolmácsolta neki N. Sz. Hruscsov jókívánságait. Leningrádi filmoperatőrök televíziófilmet készítenek Azerbajdzsán „nagy öregéről”. A filmet több nyugati televízió társaság máris lekötötte. Űj megyei kiadványok: 1 siető pesti emberek helyükön maradtak, elfeledkeztek sürgős dolgaikról. Shakespeare Lear királyát játszották a Nemzeti Színházban. így azonban ez nem is igaz, mert nem játszották. Básti Lajos négy órán át megszűnt a fiatalos Básti lenni. Igazi agg, bánattól eszét vesztett Lear király volt. Vele éltük át valamennyien szomorú sorsát: „ ... S erős szándékunk minden gondot és bajt / Lerázni agg korunkról, általadván / Ifjabb erőknek, míg magunk tehertől / Menten mászunk a sír felé...” Lear királlyal együtt átkoztuk meg a tomboló viharban az egész világot: „... Világot rengető / Villám, döngesd laposra e kemény, / Kerek világot! Rombold el a I Természet műhelyét s egyszerre fojts meg / Minden csírát, miből a hálá- datlan / Ember keletkezik!” Talán nem nagy szó: Básti egész tudását, tehetségét sűrítette e darabba. Sinkovits Imre, Major Tamás, Bitskey Tibor, Kállai Ferenc, Kálmán György, Törőcsik Mari és a többiek csak akkor öltötték fel színészi arcukat, amikor legvégén meghajoltak a függöny előtt: addig Edgar, Kent, Gloster gróf, a Bolond, Edmund, Cordelia jött élő a messzi évszázadokból, úgy, ahogy 1605—1606-ban Shakespeare megteremtette őket, s ahogy Vörösmarty Mihály nyelvünkre fordította. Ebben a drámában Shakespeare az ember és a társadalom tragédiáját írta meg. Lear megrázó szenvedéseiben, a borzalmas élmények összefogásában a meghatározott kor válsága és összeütközései testesülnek meg Gloster, a kegyetlenül megvakított gróf így fogalmazza: „...a szeretet meghűl, a barátság meghasaltuk, a városokban zendülés, s viszály a falukon, palotákban árulás, s a viszony felbomlik apa és fiú között. ..’• A Lear király történeti dráma. A mester ősi kelta mondák felhasználásával Anglia korát ábrázolja a reneszánsz átalakulás idején. Történeti dráma. Évszázadok pora kísérelte betemetni — nem sikerült. Amikor a közönség néma csendben figyelt, amikor ünnepelte a színészeket, nem a régi történelmet, az évszázadok előttit élvezte csupán, hanem azt is, ami a darabból mai és megőrizte örök aktualitását: a hízelgésnek félülő hiú férfiú alakját, aki süket a halkabb, a szerényebb, de igaz szóra és saját élete tragédiájából tanulja meg: nem a széptevés, a sima szó a valódi, bár az tetszetős —, hanem a hivalkodás nélküli, szívből fakadó cselekedet. S a másik mondanivaló: a vagyonát, minden kincsét szétosztó apa, aki gyermekei szeretetére bízza életét és — akik mihelyt birtokukban a vagyon, cserbenhagyják az apát Kezdődik a történet: Lear király megelégelve az uralkodást, birodalmát egyenlően akarja szétosztani három leánya között. Csupán azt kívánja: leányai valljanak színt mennyire szeretik őt. Először a két nagyobbat szólítja, akik ékes szavakkal Bizonyítják apjuk iránti hűségüket — meg is kapják jutalmukat, az egy- egy harmad birodalmat. Harmadszorra szólítja legkedvesebb gyermekét, Cordeliát — aki őszintén bevallja: nem jön szájára szó. Apja hirtelen haragra gyúl, s elkergeti a legkedvesebbet, jussát szétosztja a két nagyobb között. Cordelia pedig szegényen, elhagyatva Frank-honba távozik. Az apa legidősebb leányához költözik, aki megtagad tőle minden emberi érzést, szeretetet, teher számára az öreg. Lear mélységes fájdalommal vesz búcsút a legidősebb leánytól, de még, él benne remény, hogy a középsőből nem veszett ki a szeretet. Amikor onnan is elűzik a kisemmizett aggastyán néhány hűséges szolgájával úIrakéi. A vad, kegyetlen viharban azonban megbomlik agya — nem bírja tovább a lelki fájdalmakat. Eközben Cordélia, a megtagadott leány, frank hadsereggel száll szembe nővérei hadával. Csatát veszít, apjával együtt — kit közben meggyó- gyógyíttatott, fogságba kerül. A tragédia végén apa és leánya, akik bár későn, mégis egymásra találtak — meghalnak. Valamennyi áruló elnyeri méltó büntetését — elsősorban az emberi "mivoltából kivetkőzött két leány. Ennyi a tragédia. Olyan jó lett volna ezalatt színházba hívni minden leányt és fiút, akinek öreg szülője van. Akik rájuk tékozolták életük minden kíiusét, s most.,üres kezekkel, télé aggodalommal lesik, nehogy terhesek legyenek gyermeküknek. Jó lett volna egybehívni azokat, akik nem az érdesebb igaz szót szeretik, sokkal kedvesebb számukra a csiszolt, de hamis beszéd — mily sokat tanulhattak volna Lear szenvedéseiből, Shakespeare talán legszebb tragédiájából. A Iragédiát nagyságához méltóan vitte színre a Nemzeti Színház együttese: Mészöly Dezső, aki mai színpadra alkalmazta, Marton Endre, aki egyszerű, hatásos eszközökkel rendezte és valameny- nyi szereplő. Hiszen nem is „játszottak”, s így a nézővel feledtetni tudták, hogy színházban vannak. Színész és néző négy órán át teljés közösségbe f orrottak. Sági Agnes VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ^‘Hkill/ÍTrlairs? ^®*®öiiai0a3SBR^ Napirenden: a korszerű kukoficatermesztés A múlt, hét végén egésznapos értekezletet tartott a járási pártbizottság a termelőszövetkezeti párttitkárok részére. Az értekezletet a Cegléd—Csemöi Állami Gazdaságban rendezték. A titkárok megismerkedtek a gazdaságban folyó korszerű kukoricatermesztés módszereivel. Acsády Árpád, a gazdaság főmezőgazdásza tartott erről a kérdésről részletes beszámolót. A részvevők ezután végigjárták a gazdaság kukoricaföldjeit, majd megtekintették a teljesen gépesített borjúnevelést is. Délután vitával folytatódott az értekezlet, amelynek során számos szakmai kérdést tettek fel az állami gazdaság főmezőgazdászának. nOGY ÉLNEK AZ ÓVODÁSOK? Cegléden a Széchenyi úti óvoda helyiségében tegnap nyílt meg a város óvodásainak közös kiállítása. Fényképeken bemutatják, hogyan élnek a gyermekek az óvodában. Ezenkívül néhány ügyes munkát is kiállítanak azokból, amelyeket az apróságok készítettek. Új üvegházak 350 ezer forintért A ceglédi kertészet területén megkezdték az OTP lakótelep építését. A városi kertészet új helyre költözött. A kertészet alkalmazottjai társadalmi munkában elvégezték az áttelepülési. A városi tanács végrehajtó bizottsága most új üvegházak építésére 350 ezer forintot folyósított. Remélhetőleg még az őszi napok előtt elkészülnek az új létesítmények, amelyekben jövőre már az ideihez hasonló szép virágok nyílnak majd. MffMOR® Viiafigfi Aranyat ér! A napokban több mint hét milliméter eső esett, örülték ennek a monori járásban, kivéve a gyömrői Petőfi Tsz-t Szerintük kissé késve érkezett az eső. A kapálást mindenesetre megkönnyíti és a tsz szorgalmas tagjai szinte kivétel nélkül neki is láttak, hogy a kapálni valóval időben végezzenek. ASSZONYOK PÉLDÁJA A monori Űj Élet Tsz nőbizottságának tagjai jó példával járnak .elől. Naponta 20— 30 asszony vesz részt a közös munkákban, sőt a társadalmi feladatokat is lelkiismeretesen ellátják. Véradónap Mendén Az elmúlt évihez hasonlóan május 28-án véradónapot rendeznek Mendén. Nemcsak a faluból, hanem a környékről is bizonyára sokan eljönnek majd. Elsősorban Süly, Sáp, Űri és Ecser véradóinak részvételére számít a Vöröskereszt szervezet. BÁB-ELŐADÁS Vasárnap délelőtt a vecsési művelődési otthonban a gyermekeknek szereztek kellemes meglepetést. A művelődési há bábcsoportja fendezett nagysikerű báb-előadást. SíS Képzőművészeti kiállítás Vasárnap délelőtt a művelődési házban megnyílt id. és ifj. Rácz József festőművészek kiállítása. A több mint ötven műalkotást bemutató tárlatot Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke nyitotta meg. Kevesebbet vásároltak - többet exportáltak Végéhez közeledik a saláta szezon. A kedvezőtlen időjárás megrövidítette az idényt. Eddig két és fél millió fej salátát vásárolt fel a MÉK a tavalyi három és fél millióval szemben. Az export azonban jobban sikerült, mint 1963- ban. 110 vagon salátát szállítottak Nagykőrösről az NDK- ba, a Német Szövetségi Köztársaságba és Csehszlovákiába. Már megkezdték a meleg- ágyi hegyes, csípős paprika átvételét is. Tegnap pedig elindult az első szállítmány karalábé is külföldre. Félmillió forint felújításra A nagykőrösi tejüzemben félmillió forintot fordítanak az idén felújításra. Elsősorban a sajtműhelyt bővítik és növelik a tejtároló kapacitását. A tejüzem rövidesen szállít majd a fővárosba is tejet, elsősorban az iskolás gyerekek részére. Virágzik o borsó Március végén vetették a borsót a Hunyadi Termelőszövetkezet 80 holdas tábláján. A napokban már virágzott a borsó. Ha az idő engedi, háromnégy hét múlva már a nagykőrösi piacra kerül a termelőszövetkezet friss zöldborsója. A válóper reggelén marakodtak, s mostanában az o hír járta, hogy válnak is. Egy február végi napon Kovács Jónás tanítónak feltűnt, hogy Józsika hiányzott az iskolából. — Ki tud róla? — tette fel a szokványos kérdést. — Azt mondják az apukája magával vitte — kerepelte egy szőke, copfos kislány. — Ezután vele fog lakni. — Nem igaz, nem fog vele lakni, nem kell neki — avatkozott bele egy másik pergő nyelvű leányzó. — Azt mondta nagyanyám, hogy a törvény a fiút az apjának, a lányt az anyjának ítéli... Hallottam is egyszer, amikor az anyukája kijelentette: neki csak Panni kell, az őrá üt... Menjen csak Józsi az apjához, az ő fajtája. — Ki látta ma Józsikát? — szakította félbe a beszédet Kovács tanító. — Csak Pannit vitte az anyukája — pattant fel a minden lébe kanál Csűrös Gizi. — Ö tanúskodik az apja ellen, ma van a válóperi tárgyalás. Osztón ő látta, mikor az apja egy dunavarsányi lánnyal csókolód- zott. — Elég! — állította meg a lavinát Kovács Jónás — majd kijelölte a szokásos háromtagú bizottságot, akiknek a tisztük a hiányzás okának azonnali, gyors felderítése. A két fiúból és egy lányból álló bizottság aztán elhagyta az iskolát, hogy a hosszú házsor végében, a hajdani cselédházak egyik lakásában megkeresse Cserepes Józsikáékat. Tíz perc múlva a homá-------------------------- lyos ablaké, fülledt melegü tanteremben már el is felejtették az egészet. A tanító a leckét nézte, a verset kérdezte, # aztán számoltatott, ahogy' ez már az ilyen kis létszámú tanyai iskolában, történni szo- ■ kott. E gy fél óra múltán azonban kipirult arccal visszatért a bizottság. Mindhárman egyszerre kiáltották. — Nincs otthon?! — Nincs? — csodálkozott Kovács tanító. — Hát akkor csakugyan elvitte az apja. A bizottság a fejét rázta. — Nem értem — bosszankodott a tanító bácsi... rpajd a legerősebben jelentkező Suhajda Péternek megadta a szólási engedélyt. — Tanító úr kérem szépen — kezdte nagy sebességgel a barna arcú legényke. — A Józsika nagyanyjával . beszéltünk. O azt mondta, hogy Jóska már fél hétkor elindult otthonról az iskolába. — Elindult... az iskolába? — lepődött meg a tanító, mivel Józsikáról köztudott dolog volt, hogy nagyon szeretett iskolába járni. Először elhatározta, hogy rögtön elmegy ő is a nagymamához, de aztán letett róla, hiszen hatvan gyereket bajos dolog magára hagyni, akárcsak egy fél órára is. Másra pedig nem bízhatta őket, mivel a felsőtagozatos kartársa csak a déli vonattal érkezik meg. — Józsika akkorra talán elő is kerül — nyugtatgatta magát, aztán rögvest nekifogott, illetve folytatta bokros teendőit, melyek bizony hatvan tanyai nebuló között szép számmal kerültek. Déllájban a felsőréti ha-----------------tárban elsötétült az ég, s vad szél támadt a Duna felől. Mire a tizenkettes vonat befutott a kicsiny tanyai állomásra, már vakítóan kavargóit az orkán kergette hó, s ember, állat gyorsan meleget keresett mag ának a kegyetlen zimankó elől. Száraz Mátyás, ki a felsőtagozatot tanította, gyors galoppban tette meg az utat a sárga, földszintes tanyai iskoláig. Egész hóember volt mikor benyitott az egyetle-, tanterembe. — Van hiányzód? — kér dezte rögtön, mikor belépett. — Egy kisfiú. — Mi a neve?... az alakja... a termete? — tudakol ta izgatottan. — Cserepes József... de . miért kérded? — Cserepes József... olyan busa szemöldökű, középtermetű? — Kovács Jónás bólintott. — Az adatok egyeznek Rémes... — és elsápadt. — Miféle adatok? — A kisfiú adatai... akit reggeli fél nyolcas elütött Most déltájban fedezték fel pályán, az á/porkai állom közelében. Kovács Jónás szeme ele elsötétült a világ. A gyerekek• némán, érthe teilen tekintettel figyelték n különös párbeszédet... E pil lanatban váratlanul nyílott c ajtó, s egy vasúti őr egy kopottas, foltos aktatáskát hozott a kezében... A Cserepes Józsikáé volt... Balogh Béni f Józsika sötétkék mackó------------ ban járt, mint a nnyi sok más társa a földszintes, sárga tanyai iskolában. Bozontosi feje, busa szemöldöke és élénk dióbarna szemei voltak. Kopottas, foltozott aktatáskában hordta a könyveit, füzeteit. Ha nem szólították, nem felelt, pedig könnyen felfogta, hamar megtanulta a leckét, — Értelmes gyerek volna, csak az otthoni körülményét- visszahúzzák — mo- gyarázta a régi tanító néni, mikor utódjának, az új tanítónak átadta a felsőréti kis létszámú iskola alsó tagozati négy osztályát. Azóta fél esztendő telt el, de Kovács Jónás, az új tanító sem sokkal tudta előrevinni Józsika sorsát, ügyét. A szülök a közeli nagyvárosba jártak dolgozni, a gyerekkel a nagymama volt, aki már magatehetetlen szinte, s a sír szélén állt. A hetedikes leánytestvér, Panni nem sokat törődött öccsével... Esténként, ha csak tehette, elszökött hazulról, s a helybéli szövetkezet kultúrházában késő estig nézte a tv-t. Az apa, anya állandóan A PEST MEGYEI TANÁCS | KÖZLÖNYE május végi szá- I ma több fontos vb-határozatot közöl; az 1963. évi pénzügyi I ellenőrzésekről, az idei burgonya-, zöldség- és gyümölcs- i felvásárlásra való felkészü- j lésről és a mezőgazdasági; szakmunkásképzés eredmé-; nyeiről. Tájékoztatást ad a: Községfej lesz'ésért kitüntető ; jelvény aranyfokozatának; adományozásáról. Dékán Antal ősz. y.’ezető Vegyes erőforrásból épülő pedagógus- lakások címmel ad számot 40, épülő új nevelői családi ott- honról. Kinyik József vb-tit- i kár arról táj - kozta t, hogy a társadalmi erőket mint sike- ■ rült bevonni az államigazgatás munkájába Táborfalva községben. Több versenytáb- \ lázat és tájékoz ató kimutatás í egészíti ki a most megjelent, í új számot. ; A PEST MEGYEI KÖNYV-; TÁROS 21. száma hat olda-; Ion tájékoztat a megyei • könyvtár 1963. évi munkájá- \ ról. Ladányi István beszámol! egy, Baranyi Ferenc költőnél \ telt érdekes Iá ogatásról. Frei- íág Magda rajzokkal iliuszt-. rált cikke ^ nagykőrösi városi! könyvtár uj kölcsönzési módszerét ismerteti. Orosz Mihály és Máié György cikke a váci és szigetszentmiklósi könyvárak építésének hiányosságait tárja fel. Olaszországi tapasztalatcsere során tett észrevételeiről számol be színesen, érdekesen Szinna Ferencné. Magyarországi munkamódszerek; átadása során a Fejér megyei Könyvtári Híradóból olvashatunk átvett cikket. (p. r.)
