Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-04 / 102. szám

premier jour: Cegléden" A jubileumi bélyegkiállítás előkészületei CEGLÉDI VIII. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1961. MÁJUS 4, HÉTFŐ Gyomirtás — fejtrágyúzással Igen szépen halad a ceglé­di Táncsics Tsz-ben az őszi kalászosok vegyszeres gyom­irtása. A közös gazdaság most kapott két új permetező be­rendezést az RS 09-es univer- zál traktorokhoz s ezek na­ponta átlag 60 holdon vég­zik el kiváló minőségben ezt a fontos munkát. Igen érde­kes újítást vezettek be a gyo­mok elleni védekezésnél. A vegyszeroldatot pétisóval ke­verik s a vetések a védekezés­sel egyidőben levéltrágyához is jutnak. A tervek szerint a tsz őszi kalászosainak a gyom­irtása és levéltrágyázása má­jus első hetében befejeződik. Közérdekű probléma: a közutak megfelelő karbantartása A járási tanács végrehajtó bizottsága a napokban meg­tartott ülésén a járás terüle­tén levő utak, hidak, árkok, átereszek állapotáról, vala­mint a folyamatban levő, il­letve tervezett javító munka helyzetéről tájékozódott. Ma már országos probléma — így a járás sem kivétel a tekintet­ben —, hogy útjaink nagyrésze elhasználódott. Egyes útsza­kaszok annyira megrongálód­tak, hogy azok rendeltetésüknek már nem felenek meg. A tanácsi utak, hidak karban­tartására 1964. évre 130 000 fo-' rint van biztosítva, ez az ösz- szeg azonban nem fedezi a szükségleteket a járás 11 köz­ségében még úgy sem, hogy 112 000 forint felújítást is elő­irányoztak. A rendelkezésre álló összegből csak a legszük­ségesebb karbantartási munka végezhető el. Ezt az összeget azonban meg lehet növelni — mint ahogy arra már volt is példa —, a lakosság széleskörű bevonásával. A lakosság tár­sadalmi munkával sokat tehet az állagmegóvás érdekében. Az ülésen a végrehajtó bi­zottság községenként tájékozó­dott a problémákról, majd a rendelkezésre álló lehetőségek jobb kihasználása érdekében határozatokat hozott. Meghallgatta a végrehajtó bizottság a járási művelődési osztály előterjesztését az 1963/ 64. tanévi általános iskolai fel­nőtt oktatásról. E napirenddel kapcsolatban született meg az a határozat, hogy ­még májusban be kell fe­jezni az analfabéták szám­bavételét és hozzá kell kezdeni oktatásuk meg­szervezéséhez. A vb-ülés további részében soron levő feladatok megtár­gyalására került sor. Peresztegi Húsz nap alatt ötmillió vessző A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben kivá­ló munkát végeztek az asszo­nyok, lányok az 50 holdas szőlőiskola telepítésénél. Ko­vács Károly üzemegység-veze­tő irányításával* szerdán befe­jezték húsznapi megfeszített munka után a telepítést. Ez idő alatt 5 millió szőlővesszőt telepítettek. Több, mint összefoglaló Növendékhangverseny a zeneiskolában A jubileumi ünnepségek jelentős eseményének ígér­kezik a nagyszabású bélyeg­kiállítás. Vágaljai Ede, a já­rási bélyeggyűjtő kör elnö­ke ezzel kapcsolatban a kö­vetkező tájékoztatást adta: — A jubileumi bélyegki- állítást 1964. május 8-tól 10-ig rendezzük meg a fegyveres erők klubjának emeleti he­lyiségében. A tárlókon 40 kiállító értékes motívum­gyűjteményét láthatja a kö­zönség, közöttük nyolc nagy­kőrösi és két irsai gyűjtőét. A bélyegmotívumok közül megemlíthetjük a színpom­pás virág-, állat-, sport- és festménysorokat. A legna­gyobb érdeklődésre valószí­nűleg az ENSZ-bélyegek szá­míthatnak. Két tabló a 600 éves Cegléd tematikájával foglalkozik. — A motívumokon kívül ritkaságnak számító bélye­gek is láthatók, így az 1881- es első magyar klasszikus bélyegek, a magyar légiposta, valamint az 1919-es tanács­köztársasági és az 1945-ös felszabadulási bélyegek. — Külön érdekessége lesz a kiállításnak Füle Mihály ceglédi származású neves bé­lyeggrafikus 98 bélyegterve, amelyet védetté minősítet­tek. ő tervezte az 1 forin­tos címletű jubileumi emlékbélyeget is, amely május 8-án kerül először forgalomba első na­pi — „premier jour” — és jubileumi felülbélyegzéssel. — Ezt a bélyeget művé­szi kivitelű emléklevelező­lapra felragasztva — amelyet Kallós Elek jubileumi emb­lémája díszít — küldhetik el a látogatók ismerőseik­nek. Az ünnepi levelezőla­pok iránt megnyilvánuló ér­deklődésre jellemző, hogy eddig már 12 hazai bélyeg­kor kért belőle 400 pél­dányban. — A kiállított gyűjtemé­nyeket szakavatott zsűri fogja felülbírálni, amelynek elnöke Zalavári Ferenc. A zsűri döntése alapján ítélik oda a ceglédi vállalatok ál­tal felajánlott tiszteletdíja­kat — fejezte be tájékoz­tatóját Vágaljai Ede, a ceg­lédi bélyegkor elnöke. Rászolgálnak a megbecsülésre Csuromvizesek a ceglédber- celi Egyetértés Tsz asszonyai, mire végeznek a melegágyak locsolásával. Az ágyakban zöl­dellő zsenge növények kíván­ják az éltető nedvességet, az asszonyok viszont annál kevés­bé. Szerencse, hogy a sok szok­nya némileg útját állja a nem kívánatos fürdőzésnek. A hosszú gumitömlő mindunta­lan szétbomlik és a végére hú­zott szórórózsa is annyira kez­detleges, hogy nem tudnak ve­le finom, permetszerű öntözést végezni. Csemák Jánosné, Szeidl Istvánné, Beitlbeck Mártonné, Thun Mvhályné és Thun Jó­zsef né azért nem panaszkodik. Fontos, hogy túlvannak öt hold paradicsom kiültetéeén. Hátra van még öt-öt hold uborka, káposzta \ís vegyes vetemény. A termékek zömét a szerződéses kötelezettség teljesítésére szállítják, de a községről sem feledkeznek meg. A vegyes parcella zöld­ségféleségei elsősorban az it­teni konyhák szükségletét biz­tosítják. Egyébként a 14 tagú kerté­szeti munkacsapat megérdem­li az elismerést. A szántóföldi művelési ág néhány ezer fo­rintos jövedelmezőségével szemben a kertészet — tava­lyi adatokat figyelembe véve — mintegy 15 ezer forintot produkált. Érdemes hát törődni a ker­tészet dolgozóival, hogy lelki- ismeretes munkájukat, minél nagyobb siker koronázza. En­nek egyik láncszeme az is, ha biztosítják, hogy minél ked­vezőbb munkafeltételek kö­zött dolgozhassanak. Pillanatfelvétel Az esztergályos Komoly, hathatós segítséget nyújtott brigádjának a „szo­cialista” cím elnyeréséért foly­tatott versenyben. Nevelő, se­gítő munkája nagyban befo­lyásolta, hogy brigádja rászol­gált erre a címre. Nincs az üzemnek olyan te­vékenysége, amelyben az ő közvetlen vagy közvetett mun­kája, tanácsa „benne ne len­ne.” Szorgalmáért, munkásságá­ért már többször részesült ki­tüntetésben. A „Kiváló dolgo­zó” cím I. és II. fokozatát, kőrútjának megkezdését, a nép fegyverbe szólítását is a ceglédiek levele kezdeményez­te. Itt már háromezer ember állt fegyverben, mint nemzet­őr, amikor Kossuth 1848. szep­tember 24-én Ceglédre érke­zett. Földváry Károly, Bobory és Nátiási Szabó voltak a ceg­lédiek vezérei, akik akkor is Kossuth hívei maradták, ami­kor a szabadságharc csillaga már lehanyatlott. A legsötétebb Bach-korszak- ban is vállalták a összeeskü­véssel járó veszélyt, amiért 1852-ben több évi várfogságra ítélték őket. A szabadságharc idején Bo­bory Károly úgynevezett „ceg­lédi zsinatot” hívott össze, amelyen a Duna—Tisza közé­nek papságát a szabadságharc aktív támogatására szólította fel. (Folytatjuk.) Duhaj Károly „A szakma kiváló dolgozója” kitüntetést és a törzsgárda aranyjelvényét viseli. A leg­utóbb — alig egy hónappal ezelőtt — a Munka Érdem­rend bronz fokozatával tün­tették ki. Duhaj Károly példaképe munkatársainak az idővel való gazdálkodásban is. Albertirsá- ról jár be mindennap, két gyermeket nevel és munkája mellett még a közösségnek is szentel idejéből. (Gulicska) ANYAKÖNYVI HÍREK Cegléd Születtek: Alföldi Sándor, Pák óz­di Sándor, Dömös Erzsébet, Pál Il­dikó, Fekete András, Angyal Lász­ló, Végh Edit Borbála, Varga Irén, Koncsik Tibor István, Fehér György, Menyhárt István Ferenc, Zakar Tünde Zita, Kölesz Mária Erzsébet, Veres Ferenc, Szurgyi Éva, Bácskai Julianna, Kibela Má­ria, Patkós Gyula Tamás, Zátrok Mária, Palya Rózsa, Sági Erzsébet, Kovács Mária Rózália, Koncz Ka­talin, Csipkó Anikó Katalin, Ju­hász Judit Erzsébet, Öze György, Tűri Julianna, Kovács Zoltán Ti­bor, Cseke Mihály, Pál Julianna Éva, Váradi Éva, Szijj Erzsébet Julianna, Kiss Ildikó, Pádár Ist­ván, Farkas Erzsébet, Boros Ág­nes, Falusi Tibor, Szabó Zoltán Já­nos, Tari Ildikó, Dávid Gyula. Házasságot kötöttek: Balogh Jó­zsef és Borsos Terézia, Gyarmati Ferenc és Molnár Margit, • Tóth Mihály és Zsiga Etelka, Sastinszki László és Zsámberger Mária, Papp Sándor és Balogh Mária, Csendes Albert és Tóin Erzsébet, Micsinai Albert és Csinger Mária, Dér And­rás és Oláh Mária, Balogh Pál és Gál Sára Erzsébet, Bendő Sándor és Sebök Julianna, Szász József és Bányai Julianna. Elhaltak: Juhász Viktorné Pray Rozina Vilma 63 éves, Kovács Mi­hály 67 éves, Bálint Mihályné Flórán Julianna 73 éves, Hódi Pál 5'2 éves, Teszári Sándor 61 éves, Szabó Mihályné Üjvári Rozália 39 éves, Bagán István 81 éves, Tóth Ferenc 1 éves, Pánczél János 77 éves, Láng Jánosné Asztalos Ju­lianna 82 éves, Herczeg István 66 éves, Vas Ferenc 70 éves, Molnár Sámuelné Szokolai Terézia 89 éves, Varga Ambrus 59 éves, Metyó Benjáminné, Maczák Julianna 81 éves, Ivanits Mátyás 68 éves, Bozó- ki Jánosné Rados Terézia 68 éves, Lakatos Piroska 2 éves. Abony Házasságot kötöttek: Bieder Jó­zsef és Kiss Zsuzsanna, Talcsi Im­re és Varga Magdolna. Elhaltak: Bodor János 67 éves, Lendvai Józsefné Nagy Ilona 46 éves, Fazekas Jánosné Telek Fehér Anna 70 éves, Hernádi Jenő 59 éves, Pászti Pál 75 éves, Mucsi Pálné Farkas Veronika 71 éves, Molnár Sándor 74 éves, Bozó Andrásné Végh Piroska 65 éves. Jászkarajenö Házasságot kötöttek: Karai Lász­ló és Pallagi Klára, Zombori Ist­ván és Nagy Éva. Elhaltak: Túrj Pálné Kecskés Borbála 77 éves. Túri Pál 82 éves. Törtei Születtek: Lengyel Attila, Molnár Mihály. Házasságot kötöttek: Isó Sándor és Laki Ilona, Lendvai István és Kovács Ilona Elhaltak: Surin Istvánné Tóth Ilona 76 éves, Tóth Pálné Csipkó Rozália 77 éves. Ceglédbcrcel Házasságot kötöttek: Nagy Mik­lós és Törőcsik Mária, Alitisz Já­nos és Simó Mária. Dánszentmiklós Született: Kuba Klára. Elhaltak: Seprős Istvánné Zsíros Mária 73 éves, özv. Kendra József­né Petró Katalin 66 éves Amikor fényképezőgéppel a kezünkben munkahelyén, a szerszámműhely esztergapad­jánál felkerestük, hűvösebb, ridegebb volt, mint máskor. Sejtette, hogy riportról van szó. Nem szereti, ha dicsérik és ezért volt zárkózott. Duhaj Károly, a KGV esz­tergályosa 1952 óta dolgozik a vállalatnál, mint sok más fia­tal szakmunkás. Szorgalmával, becsületességével hamarosan kitűnt. Munkahelyét valóban második otthonának tekinti és példás magatartásával erre a nézetre neveli munkatársait is. Tíz éve szakszervezeti tag. A dolgozók ügyes-bajos dolgait jobban a szívén viseli, mint a saját ügyét. CEGLÉDI EMBEREK i. Különös emberek a ceglé­diek — mondják az erre vető­dő idegenek, különösen akkor, ha a város történekének né­hány epizódját felvillantjuk előttük. A történelem azt bizonyít­ja, hogy mindig szabadság- szeretőek voltak. Mi másra lehetne következ­tetni mindabból, amit a tör­ténelemből ismerünk. Ma már kimutatott tény, hogy Dózsá­nak a parasztháború megindí­tására vonatkozó elhatározá­sában döntő szerepe volt Mé­száros Lőrincnek. Ö volt az, aki a rákosmezei táborban Dózsát a fővezérségről való lemondás gondolatáról lebe­szélte. Ö hívta a parasztsere­get Ceglédre és ö volt a te­mesvári utolsó ütközet szóno­ka is. Hasonló volt a helyzet 1848- ban. Kossuth alföldi toborzó Városunk 600 éves évfor­dulójának hivatalos ünnep­ségeit megelőzve, de már er­re való utalással tartotta meg május elsején a ceg­lédi állami zeneiskola nö­vendékhangversenyét. A rendezvény, a maga jel­legében talán nem is emel­kedett felül a szokásos növendékhangversenyek szín­vonalán. Mégis úgy érez­tük, több volt mint év Vé­gi összefoglaló, ahol tanár és növendék számot ad a munkájáról. Ünnepélyesebbé tette pél­dául Tamási Sándor: Ünne­pi fanfár című szerzeménye, amelyet zeneiskolánk kiváló tanára a jubileum tisztele­tére komponált. (A trombi­tákon, pozánon és dobokon megszólaló kis darabot mint szignált is érdemes volna felhasználni a jubileumi ün­nepségek előtt.) A hangverseny mintegy ötven szereplőjétől jobbára klasszikus mesterek kis mű­veit hallottuk, éveik számá­nak, tudásuk és tehetségük kibontakozásának megfelelő tolmácsolásban. Túlsúlyban a zongora és hegedű művelői voltak. Utá­nuk a gordonka, trombita, klarinét és énekszámok kö­vetkeztek. Értékelésül talán elsősorban a tanári karról mondhatjuk el: kiváló mun­kát végeztek. Béres Károly igazgató és munkatársai megfeleltek a bizalomnak. A növendékek előrehaladá­sát legpontosabban majd bi­zonyítványaik jelzik. Közön­ségsikerük alapján megem­lítjük Dizseri Eszter, Petri Ildikó, Lédecsi Csilla, Vá- nyi Anikó és Madari Ta­más hegedű-, Ondók Ilona, Győré Sándor, Ballay Judit és Hachleva Ludmilla zon­gorajátékát, P. Kovács Gyön­gyi és Vanház Endre gor­donka-, Gulicska István kla­rinétszámait-, Pünkösd Pál— Pál János trombitaduóját, valamint ' Rajz Rozália és Tánczos Géza énekszámait. J. Z. Tibor — a VII—VIII. osztá­lyos fiúnövendékeknél, mert a Táncsics iskola átépítése mi­att teremfoglalkozásokat nem is tudtunk tartani. Most már viszont heti két alkalommal tartunk edzést. Ezáltal olyan tehetségek tűntek fel, akik már helyet kapnak az Építők ifjúsági csapatában Í6. Forgács Ferenctől, városunk női kézilabda-utánpótlása fe­lől érdeklődtünk. # — A közvetlen utánpótlás­ról nincs átfogó képem — fe­lelte —, viszont örömmel mondhatom, hogy az iskolák­tól gondosan válogatott növen­dékeket kaptam és ezek már­is komoly előrehaladásról tet­tek tanúságot. Ha továbbra is hasonló lelkiismeretes váloga­tás után kapom a növendéke­ket, merem remélni, hogy pár éven belül sok tehetséges és felkészült játékost tudok az Építők szakósztályába irányí­tani. — Szeretnék itt köszönetét mondani Dankovszky Sándor- nénak, amiért lehetővé tette a vezetése alatt álló iskola tor­natermében a foglalkozások megtartását és ezzel télen is biztosítva volt a rendszeres felkészülés. ■ Végül szeretném megköszönni az itt működő nevelők nevében a tanács ál­tal adományozott felszerelést, amely nagy segítséget nyújt a foglalkozások megtartásához. —F— Ceglédiek sikere a megyei tornászválogatotfban vérpár, Sárik Gy., valamint a még serdülő korban levő Kra- toohwiü E. (Ök végeztek az el­ső négy helyen is!) Végeredményben megyénk válogatottja 308,8:300,2 arány­ban, tehát 8,6 ponttal nyerté az összesített csapatversenyt Tolna megye válogatottja előtt! F. J. KÉZILABDA Szegedi Előre—Ceglédi Épí­tők 20:19 (8:16). Cegléd, 800 néző. Vezette: Peleije. Cegléd: Osváth, Tukacs, Tóth, Páncél, Szálkái, Monori, Csere: Zsíros, Ocsai, Katatics, Jónás. Edző: Budai. Góllövők: Tukacs (6), Os­váth (4), Tóth (3), Monori— Szálkái (2—2), Katatics, Jónás (1—1). Napsütésben, de viharos erejű szélben kezdődött a ta­lálkozó. A ceglédiek Rossi nél­kül léptek a pályára, aki be­vonult a néphadseregbe. A hazai csapat megérdemel­ten szenvedett vereséget az igen lelkesen játszó szegedi csapattól. Jók: Csendes, Tukacs, Szál­kái. A játékvezető igen jól vezet­te a sportszerű keretek között lezajlott mérkőzést. (Forgács) Szombaton délelőtt rendez­ték Cegléden a Pest megye— Tolna megye válogatott »férfi és női tomászviadalt. Közvet­len a verseny előtt derült ki. hogy egy aszódi és két gödöl­lői férfitornász távol maradt a versenytől, s helyüket három fiatal ceglédi tornász töltött« be. így a kétszer hattagú me­gyei válogatottban mindössz« egy aszódi és tizenegy ceglédi tornász kapott helyet. A férfiaknak volt nehezebb dolguk, hiszen a Tolna megy« válogatottját alkotó szekszár­di gimnazisták nemrégiben or­szágos bajnokságot nyertek Pest megye férfiválogatottjá­nak mindössze 2,5 pontos1 ve­resége ezért szép fegyvertény. Az egyéni versenyben az else két helyen vendégtomász vég­zett, a harmadik és negyedik helyért viszont már két hazá fiú vívott izgalmas, fej-fe; melletti harcot. A ceglédiek két „főszereplőjének” párhar­cából végül Ocsai B. került k: győztesen, s megszerezte í harmadik helyet Arany B előtt. A nőknél nem volt különö­sebb ok az izgalomra: a Tóin« megyeiek egy pillanatig sen veszélyeztették a mieink töbt mint tízpontos győzelmét Egyéniben négyes hazai sike: született. Dicséretet érdemel í válogatottunkat alkotó cégié di lányok közül az Ivitz-test­Beszámoltunk már a váro­sunkban működő társadalmi sportiskolában folyó munká­ról. Most újabb szakosztályo­kat kerestünk fel,' hogy tevé­kenységükről hírt adjunk. Az atlétikai szakosztály munkáját Magyar Antal és Ocsai Istvánné irányítja. A foglalkozásokon rendszeresen részt vesz harminc növendék. Egész télen szorgalmasan edzettek a tornateremben, és ez meg is hozta az eredményt. A tavaszi mezei versenyeken sikeresen szerepeltek. Sok te­hetséges gyermek első szárny- próbálgatásait segítik elő, s ha a kezdő lépések után to­vábbra is jlyen szorgalommal ff" akarattal dolgoznak, né-' hány éven belül nem lesz gond városunk atlétikai után­pótlása. A • kézilabda-szakosztályok edzéseit hárman végzik. Éppen együtt találtuk őket, amint az eddigi tapasztalatokról beszél­getnek. Irházi Sándor a hatodikos fiúnövendékekkel foglalkozik. — Sajnos — mondta — a terem hiánya miatt télen csak 10—12 növendék vehetett részt egy-egy foglalkozáson. Amióta az időjárás lehetővé tette, hogy a szabadban folytassuk az elő­készületeket, olyan fejlődést érhetünk el, hogy külön en­gedéllyel a városi bajnokság­ban is részt veszünk. — Még rosszabb volt a helyzet — panaszolta Osváth »V,i#*#renden: az utánpótlás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents