Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-24 / 120. szám
PEST títCYEi 1964. MÁJUS 24, VASÁRNAl Bonyodalom a taksonyi burgonyaprizmák körül Az urn a vállalaté, a Itavkázaí a tsz-é! jogosult a rendelkezésre álló adatok alapján elvégezni az elszámolást és annak pénz- ügyi rendelkezéséről az MNB útján gondoskodni. Ezen elszámolással kapcsolatban Tsz kifogást nem emelhet”. Vagyis a vállalat egyoldalúan is megállapíthatja, hogy a megállapodás tárgyát képező ügylet során érte-e és milyen mérvű károsodás. De még ennél is több jogot biztosít magának: saját maga által megállapított követelését a másik fél, a tsz hozzájárulása nélkül behajthatja, ahogy mondani szokás, „lehívhatja” a tsz bankszámlájáról. így azután az Egyesült Erő pert — jogi kifejezéssel élve — csak birtokon kívül indíthat, azaz ha már bankszámlája megcsappant a vállalat által felvett összeggel. Mintha a KÖZÉRT Zöldség- és Gyümölcselosztó Vállalat és az Egyesült Erő Tsz megállapodását nem éppen szocialista szellemben fogalmazták volna meg, akaratlanul is ez a gondolata támad az embernek. Mindenesetre erősen kérdéses, he- lyes-e a sokszor rejtett hibák következtében annyira köny- nyen romlandó burgonyánál a tárolás során bekövetkezhető kár); teljes egészében a tárolás munkáját egyébként gondosan végző tsz-re hárítani? Hiszen nem okozója. Szigorúan jogi kérdésekben vajmi kevés szerepe van az érzelemnek. Mégis, érzésünk szerint, nem szabadna két szocialista szerződő fél közül az egyiknek ilyen — a felek mulasztása nélkül is kárveszéllyel járó ügylet — minden kockázatát a másikra hárítani. Kapitalista vállalkozó, aligha ír alá effajta súlyos kikötéseket tartalmazó megállapodást. Már csak azért sem, mert mielőtt bármit aláír, az.óvatos kapitalista kikéri ügyvédje tanácsát, amit az Egyesült Erő Tsz ezúttal nyilván a szocialista vállalat iránt táplált teljes bizalommal, elmulasztott. Pedig van jogtanácsosa. Mi a tanulság? Szerződés- kötésnél úgy látszik nálunk sem elég, ha csupán az egyik fél támaszkodik az érdekeit messzemenően — úgyszólván túlmesszemenően — védelmező jogtudorra. A szocialista jogszabályok szintén paragrafusokból állnak és mindenféle paragrafus jele, § — kacskaringós. Hiába, a rómaiak így rajzolták meg annak idején. Persze a bíró ítéletében kiegyenesíthet minden görbét. Ez azonban bírói mérlegelés kérdése, amibe nem ildomos kívülállónak előre beleszólni. Az már az ügyvéd, vagy az üzemi jogtanácsos dolga. Hogy manapság, ilyen, csak az egyik fél érdekeit figyelembe vevő megállapodások is születhetnek, azon viszont joga van bárkinek elcsodálkozni. Nekünk is. Több tojást, baromfit, tejet vásároltak fel Növekedett a háztáji sertésállomány Felkészülés a gabonafelvásárlásra Elérkezett az évnek az az időszaka, amikor egyes mezőgazdasági termékből már kevesebb jut piacra, esetleg nem is lehet belőle kapni — az új viszont még hiányzik. Természetes jelenség ez, ami csak átmenetileg okozhat gondott a háziasszonyoknak. Annál örvendetesebb, hogy az alapvető élelmiszerek zöme most is korlátlanul a vásárlóközönség rendelkezésére áll. Az ehhez szükMegtartják-e a megyei szántóversenyt? Noviszádon a legjobb magyar traktoros — Járási vetélkedők Június 11-én és tizenkettedikén rendezik meg a III. magyar szán tó versenyt Mosonmagyaróváron. Ezen a megyei döntőkön legjobb eredményt elért traktorosok vesznek részt, s közülük a legjobbak képviselik majd hazánkat a szeptemberben sorra kerülő, tizenkettedik szántó-világversenyen Ausztriában. Külföldön — s főként a nyugati országokban — nagy hagyománya van a szántóversenynek. Nálunk az utóbbi öt-hat esztendőben tanúsítanak mind nagyobb érdeklődést e vetélkedők iránt. Pest megye traktorosai most megkülönböztetett figyelemmel készülnek a selejtezőkre, annál inkább, mivel a legutóbbi országos versenyen közülük való vitte el a pálmát. Árvái Sándor, a Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet törökbálinti gazdaságának dolgozója szerezte meg az első helyezést. Az ország legjobb traktorosa — két év ófa viseli a megtisztelő címet — május tizedikén utazott el Jugoszláviába, a most zajló szántóversenyen képviseli a magyar színeket. Hogyan szerepelt eddig, milyen helyezést ért el, még nem tudni. Ma vagy holnap érkezik vissza a II. magyar szántóverseny második helyezettjével. Annyi azonban bizonyos, hogy az országos vetélkedőn, Mosonmagyaróváron módja nyílik Árvái Sándornak a cím megvédésére. Ha ez sikerül, ő is ott lesz az ausztriai világver! seny résztvevői között szeptemberben. Mint mondottuk, a járási szán tó versenyek már javában tartanak. Május tizenhatodi- kán került sor a ráckevei járás traktorosainak vetélkedőjére Kiskunlacházán. Tegnap a monori járás traktorosai tartották meg a vetélkedőt, ma pedig a dabasi járás szántóversenyére kerül sor a Fel- sőbabádi Állami Gazdaságban. Szilágyi István főmérnök, a megyei szántóversenybizottság titkára elmondotta, hogy a járási versenyek tervszerűen, s a követelményeknek megfelelően zajlanak. Ami jelentős gondot okoz a megyei versenybizottságnak, és veszélyezteti a megyei verseny megtartását, az a területhiány. Az eddigiek szerint nincs Pest megyében olyan állami gazdaság vagy termelőszövetkezet, amely rendelkezésre tudna bocsátani ötven-hatvan holdnyi, szántásra megfelelő vetetlen területet. Ezúton is kéri a megyei versenybizottság azokat a mezőgazdasági üzemeket, amelyék június hatodikáig rendelkezésre tudnák bocsátani a versenyhez szükséges szántót, közöljék a megyei tanács mezőgazdasági osztályával. Szilágyi István végezetül elmondotta, hogy a Pest megyei traktorosok mindenképpen részt vesznek az országos versenyen. Reméljük, az ausztriai világvetélkedőn. is... csátották a felvásárló szervek rendelkezésére. A további kilátások annál inkább kedvezőbbek, mivel a nyáron javul a takarmányozás. A tejtermelés növelése fontos népgazdasági érdek, különösen Pest megyében, hisz innét hamarabb és olcsóbban kerül a fővárosba a tej. Sajnos, a sertésfelvásárlásról kevesebb jót lehet mondani. Vontatottan halad a felvásárlás, különösen a kimondott mezőgazdasági területeken, így például a monori járásban, Cegléd városban, a gödöllői járásban. A legutóbbi statisztikai kimutatások szerint a sertésállomány a háztáji és az egyéni gazdaságokban 50 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a felvásárolt sertéseknek mindössze a két százaléka került ki a háztáji gazdaságokból. A szerződéses sertéshizlalás több kedvezményt biztosít az állattártóknak — előleg, takarmány stb. — mégis sokhelyütt idegenkednek a szerződéskötéstől. Népgazdasági — tehát, közélelmezési — ér- , dek fűződik ahhoz, hogy minél többen hizlaljanak sertést. Ami a termelőszövetkezeteket illeti, részükre alapos figyelmeztetőül szolgál a teli sertéselhullás. Több gondot kell fordítaniuk a sertésólak téliesítésére. A megyei felvásárlási osztály már most megkülönböztetett gondot fordít a gabonafelvásárlás gyors és zavartalan lebonyolítására. Minthogy a kenyérgabona jól telelt, a gondosabb ápolás eredményeként szépen fejlődik, kedvezőek a terméskilátások. A megyei felvásárlási osztály vezetője végül arról beszélt, hogy a további sikeres felvásárlás érdekében szükség van a termelőszövetkezeti vezetők és a járási szervek jó együttműködésére. (sp) séges árualapot az állami felvásárló szervek biztosítják. Milyen megyénkben a felvásárlás, milyen problémák nehezítik a felvásárló szervek munkáját? Dr. Pálosi Miklóstól, a megyei felvásárlási osztály vezetőjétől kértünk erre választ. Dr. Pálosi Miklós elöljáróban elmondotta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint április 30-ig a féléves felvásárlási tervei több termékféleségből sikerült teljesíteni, sőt túl is szárnyalni. Az utóbbi időben növekedett a háztáji baromfiállomány és ezzel párhuzamosan megnőtt a tojástermelés. A félévi tojásfelvásárlási tervet április végére 115,1 százalékra teljesítették, ami a múlt év hasonló időszakához képest 259 százaléknak felel meg. A felvásárolt tojás 80 százaléka a háztáji és egyéni gazdaságokból származik. Ez a megnövekedett termelési kedvet bizonyítja. Igaz, az állam továbbra is segíti a háztáji termelőket. Az idén kedvezményes áron másfél millió naposcsibét az állam, 850 ezer darabot pedig a földművesszövetkezetek juttattak a háztáji gazdaságoknak. A baromfi-felvásárlási terv 58,1 százalékát sikerült teljesíteni — ennek túlnyomó részét, 96 százalékot a termelőszövetkezetek adták el. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva ez a mennyiség 57 százalékkal több. Kielégítőnek tekinthető ez az eredmény, noha vannak járások, ahol még elmaradás mutatkozik. Például az aszódi és a monori járásokban, valamint Nagykőrösön lenne szükség további erőfeszítésekre. Tejből Pest megye félévi felvásárlási tervét 66.5 százalékra teljesítette. A tavalyi időszakhoz képest ez a meny- nyiség 30.7 százalékkal több. Előrehaladásnak tekinti a fel- vásárlási osztályvezető, hogy a felvásárolt tej 68 százalékát a termelőszövetkezetek bo- i ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V.\\\\\\\\\\\\\\\\^v\\\\\\\\\\\\x\xv,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ B OSSZ Ú szól hozzá, még mindig megismer. Jóformán borjú volt, amikor idekerült tőlem. Bosszúsan rázogatta csizmájáról a rátapadt, lucskos trágyát. — Nem bántani akarom Józsi bácsi, de miért nem almoz jobban? A fene tudja hányadszor kérem a tisztaságra. Folyik itt minden. Tönkremegy az állat az ilyen vir- csaftban. Álljon neki és pucolja ki ezt az istállót, mert isten bizony a jövő héten közgyűlés elé viszem magát. — Nem elég a szalma — védekezett Kámencki alattomosan, meggyőződés nélkül, — Ne mondjon ilyet — torkolta le a csoportvezető. — Kisebbfajta kazlat hoztunk ide. a múltkor. Még össze sem rakta. Nem szeret maga dolgozni, az a baj, nem az alomszolma. Miután mindent megnézett, megtapogatta Gyöngyös széles hátát, a csoportvezető kézfogás nélkül felült a biciklire. Kámencki hosszan nézett a szélben csapkodó kék esőleabát után, majd bement az istállóba. Behúzta maga titán az ajtót s szinte gépiesen a villa után nyúlt. Egyet döfött a csí- pősszagú barna szalmába, aztán úgy maradt. — Hej, de az anyád keserves mindenségit — szakadt ki a káromkodás a torkából. — A csoportvezető uraság. Eljött levizitálni a tehénhez, nekem meg közgyűlést ígér. Erid jen a pucerdjba, ha nem jó itt neki, a sötét úristenit — rántotta ki a villát. A hirtelen lendülettől kissé megingott. Lába megcsúszott az iszamós téglán és oldalával az állás szélének esett. A barna tehén ijedten oldalt farolt. — A fene a jó dolgodat — hatalmasodott el rajta mindjobban az indulat. — Én zabáltatlak, én trógerolok rád! Aztán, mert itt volt a régi gazdád, most tőlem curuk- kolsz — kiabált az állatra. Egy törött kapanyél szolgált belül az istállóajtón, retesznek. Ösz- szeszorult gyomorral kihúzta és két kézre fogva ráütött az állat tomporára. A tehén az első ütéstől összerázkódott. Majd ahogy záporoztak rá a továbbiak, rövidrefogott láncát kétség- beesetten ráncigálva ide-oda ugrált. Hasa, fara tompán zuhogott. Egyszer csak megállt, megadta magát a sorsának. Fejét előrehajtotta és különös szörcsögö hangon sírni kezdett. — Mit csinálsz, mit du- bogsz itt? — nyitott be az ajtón a felesége. Vékony szálú hajára a sietségben kendőt sem kötött. Most furcsán kászálódott a reggeli szélben feje körül. Ahogy meglátta az összevert jószágot, megdöbbenten felkiáltott: — Hagyod abba, te utolsó! Mint víz alatti úszóhoz, úgy ért el hozzá felesége hangja. Eldobta a kapanyelet, odaugrott az asszonyhoz, s vad dühvei ránci- gálta. Az asszony ellökte: — Ehhez értesz, te utolsó! Hajnalban leiszod magad, aztán ugrálsz! Én megszakadhatok helyetted! Kifutott az ajtón. Csikorogva lengett utána rozsdás sarokvasán. Kámencki nekitámaszkodott a szürke falnak. Zihált. Tekintetét lassan körülhordozta a barna félhományban. Az annyiszor látott istálló most valahogy más lett körülötte. Minden pókhálón, a hámló vakolaton, a homályló ablakokon, a falraakasztott limlomon néma döbbenet ült. A tehenek monoton zajjal kérödztek. Csak Kávé állt valahogy furcsán, féloldalasán, a falnak szorulva. Oldala fújtatóként járt. A kapanyél máris kivetette rajta a hurkákat. Szájából vastag fehér nyál csurgóit a földre. Barna szeme mozdulatlanul szegezödött az emberre. — Kávé, Kávé — szólogatta csendben az állatot. Aztán hirtelen sarkonfordult és szinte futott a falu felé. A bokroknál nem bírta tovább. Két marokkal szorították a szívét. Szinte esett rá az alig serkedt fűre. Delet harangoztak, mikorra betért az italboltba. Leült az ablak mellé s nézett a korai alkonyatba, öt óra fele az asztalt elborították az üres sörösüvegek. — Elég lesz — mondta a gyors beszédű csapos. — Én már magának nem hozok több sört. Erid jen haza, várják a tehenek, meg az asszony — próbált idétlenül szellemes- kedni. — Engem? — emelte Kámencki a fejét ködös-bambán. Engem nem vár senki. Minek is várnának? Rongyember vagyok én, utolsó rongyember. — Alaposan bepiált az öreg — vigyorogtak a kártyázok. — Azt sem tudja, mit beszél ... Komáromi Magda kazott a tehenészet vezetője. — Józsi bátyám, tudja mi az újság? — kérdezte. — Állami támogatást kaptunk még egy istálló építésére. — Hallottam róla — húzta fel vállát a keszeg, savanyú Kámencki. — Entölern az lesz, amit akarnak. — Ás lesz hát. Ha őszre megépül az új, visszük innen a jószágot. Mondták, szolgálati lakásuk is lesz a tehenészeknek. Maguk is bejönnek a faluba. Ez a vacak úgyis csak útban van — lendített szélesen körbe a karjával. Álldogáltak. Aztán a csoportvezető rágyújtott, párat, rövidet szippantott és megszólalt: — Na, de lássuk, miből élünk. Megellett már a Gyöngyös? — Fészkölődik nagyon, de még nincs semmi — szívott egyet cigarettáján Kámencki is és nyitotta a rozoga, valaha zöldre festett istállóajtót. — Ne te, ne Kávé — tartott a csoportvezető a szélső álláshoz. — Nédd-e, Kávé, r-nem feledkezett meg rólad a régi gazdád. Hoztam ám sóskenyeret! A szép állású, fényesszőrű barna állat először fülelt, majd oldalt fordította fejét. Aztán beleszagolt a levegőbe. Rózsás, húsos nyelvével egy perc alatt behúzta a sótól csillogó kenyérsarkot. Látható megelégedettséggel őrölte fogai között. — Á hétszázát — vidult gyerekesen a nagydarab, fekete szemöldökű ember. — Mit Kámencki Józsefet külö- í nősképp nem ismerték a fa- \ Inban. A háború sodorta oda \ s valahogy lomhán ottragadt. i Nagygazdákhoz járt napszám- ■ ba. Se földje, se háza, se gye- \ re ke. Nősülni már akkor nö- í sült, amikor lefelé ment élete \ napja. Jól túlhaladt a negyve- í nen, amikor hozzáment a szín- ! télén, görbe hátú Ilonka a • Kun-tanyáról. Ötvenkettőben \ örült a magános, koros lány, 1 hogy aluult férfi, aki vállalta \ a föld dolgát. Amilyen kellet- \ len volt a házasság, úgy ment ! a munka is. Csinálták, látszat \ nélkül. Még az egy szál tehe- ; nük is felfúvódott. Azontúl l csak kecske és aprójószág tén- jfergett a tágas udvaron. \ A falu messze esett tőlük. \ Két kilométert kellett a föld- í úton megtenni, míg a szélső ! házig, a talponállóig eljutot- \ tak. ! Amikor a Remény Termelő- í szövetkezet a hatvanas évek- i ben megalakult, ők is bevit- í ték a három és fél hold futó- I homokjukat. Aztán ültek to- ; vább. Várták, mit hoz az új \ élet. Később egy bizottság í megállapította, a régi tanya- j istállóban átmenetileg jó he- í lye lenne nyolc-tíz szarvas- í marhának, míg újat tudnék }felhúzni. Megkérdezték Ká- í menckiékat, vállalják-e a te- \ henek dolgát? így lettek ál- \ latgondozók. Amikor egy év % múltán felépült a nagyistálló, í a tizenegy „Kámencki-féle’1 Í jószágnak megint nem jutott \ hely, maradt minden a régi- % ben. í Télutón egy reggel kikariKevés a terménytárolóhely országszerte, ez az adott helyzet, tudomásul kell venni. Viszont valamiképpen mégiscsak el kell raktározni mindent, megvédeni például a burgonyát a fagytól. A nagykereskedelmi vállalatok, nem lévén azonban földjük, hogy a burgonya télire való tárolását ily módon megoldhassák, tsz-ekhez fordulnak, azokkal kötnek megállapodást. A budapesti KÖZÉRT Zöldség-Gyümölcselosztó Vállalat többek között a taksonyi Egyesült Erő Tsz-szel is megállapodott tavaly ősszel. November 16-án írták alá az írást és másnap már megkezdték hordani Taksonyba teherautókon a krumplit. Összesen 245 vagont. A megkötött megállapodás szerint a tsz megbízottja a budapesti Nagyvásártelepen vette át minőségileg és meny- nyiségileg a tárolandó étkezési burgonyát, vagyis ott kellett megállapítani, hogy az átvett burgonya étkezésre alkalmas-e? Villanyfénynél történt a minőségi átvétel, de lehetnek a burgonyának olyan betegségei, amelyek kezdeti stádiumban akár villany, akár napfény mellett egyáltalán nem, vagy csupán alig észlelhetők. Például a f Hotter a fertőzött- ség. A tél folyamán szúrópróbaszerűen ellenőrizték Taksonyban a burgonyaprizmákat és filoftera gombával fertőzött, már romlásnak indult gumókat is találtak. Február 19-én a vállalat és a tsz megbízottjai közös jegyzőkönyvben megállapították, hogy tizenegy vagon elraktározott burgonya sem étkezésre, sem takarmányozásra, sem ipari célra nem használható. Ennek ellenére a vállalat ezt a mennyiséget szeszgyárba szállíttatta. Miután nemrég a prizmákból a burgonyát elvitték, az Egyesült Erő Tsz vezetői várták a vállalat elszámolását, amit nyolc napon belül meg kellett volna kapniok. Teltek- múltak azonban a hetek és az elszámolás csak nem. érkezett meg. Egy ideig türelmesen várt a tsz. azután elkezdte sürgetni az elszámolást, ami végül három hét késedelemmel meg is érkezett. Kiderült abból, hogy vállalat összesen 17 vagon burgonya árát követeli a tsz- en. Ezenkívül még a szeszgyárnak küldött 11 vagon árának jó részét is, miután a • gyár csupán 637 mázsát vett í át, azt is leértékelt áron, 470 í mázsát pedig visszautasított. ! Ezt a veszteséget teljes égé- : szében szintén a tsz-re hárítja j át a vállalat. Összegszerű pon- j tossággal még nem közölt kö- ; vetelése hozzávetőleges számi- \ tás alapján í í 300 ezer forintnál is több. í íj Mindenesetre meghaladja azt! az összeget, ami — tekintve,! hogy a tárolás megállapított! díjának 60 százalékát a vál-; lalat már régebben kifizette « — az Egyesült Erő vezetői sze- j rint a tsz-nek még jár. A tsz vezetősége termesze- \ tesen nem nyugszik bele a j vállalat számadásába. Nem í , hajlandó elfogadni az elszá- í molást és csak most döbbent í rá, hogy a vállalattal kötött: megállapodás következtében; teljesen kiszolgáltatta a tsz-t.j Lehetséges, hogy perre men- j nek, ezzel azonban igen nehéz j helyzetbe hozzák az eljáró bí- \ róságot. Mert a vállalat és a i tsz-vezetői által aláírt, tehát: érvényes megállapodás 8. \ pontjának második mondata í így szól: „Felek megállapod- \ nak abban, hogy Elosztó a \ jelen megállapodásban foglalt j tevékenységet nem ellenőrzi, i azt Tsz a saját veszélyére i végzi és a burgonya átvételé- i töl a burgonya visszaadásáig ] mindennemű kárveszély Tsz-t j terheli. Az esetleges kárért \ Tsz anyagilag felelős”. A 10.) pont utolsó bekezdése még ennél is súlyosabb megkötöttséget jelent a tsz számára: „Amennyiben Tsz ezen pontban foglalt elszámolási kötelezettségének nem tenne eleget, vagy a közös elszámolási jegyzőkönyv aláírását megtagadná, úgy Elosztó
