Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-21 / 117. szám

J&ckeve JÓ FOGÁS II. ÉVFOLYAM, 20. SZÄM 1964. MÁJUS 21, CSÜTÖRTÖK Ki mit vállal? Száz óra társadalmi munka - Faültetés az utcán — Készülődés a huszadikra Megyeszerte készülődnek az embereik a huszadik születés­napra: felszabadulásunk hu­szadik évfordulójára. A gon­dolat a ceglédiektől származik: valami nagyobb, komolyabb vállalással kellene ezt az év­fordulót megünnepelni. Olyan vállalásokkal, amelyek telje­sítése hosszabb időt vesz igénybe és így nemcsak ünnep előtti kampány, hanem hosz- szabb idő, égy egész esztendő munkája ölt testet akkorra, amikor az ünnep elérkezik. A ceglédiek kezdeményezé­se — a Hazafias Népfront közvetítésével — megyeszerte visszhangra talált. Járásunk­ban is sokan bejelentették már, hogy milyen munkát vállalnak. Sokan elmondották, hogy ki-ki a saját területén miképp tudna segíteni a közös­ségnek, miként tudná szebbé tenni a saját portáját, vagy a községet. A népfront aktivistáin kí­vül a tanácstagok is Sorra- i rendre beszélgetnek az em­berekkel és a beszélgeté­sek után beírják a note­szukba, hogy ki mit vál­lalt. Szigetszentmiklóson Varga Jáno&né községi tanácstag az elsők között járta végig kör­zetét. Jól tudta azt. hogy a környék lakói, a vásártér kö­zelében élők régóta szeretné­nek egy üzletházat és ennek építését már többször sürget­ték. Ám a válasz, amit kéré­síikre kaptak, nem volt elég megnyugtató, mert az illetékes kiskereskedelmi vállalat és a községi tanács felmérése alap­ján csak a jövő esztendőben kerülhet sor az építkezésre. De még az sem biztos, hogy a község támogatást tud-e adni a községfejlesztési alapból... Varga Jánosné beszélgetett választóival és hamarosan ki­alakult a vélemény, hogy a huszadik évforduló megün­neplését egybe lehetne kap­csolni az üzletház megnyitá­sával. Mégpedig úgy, hogy az emberek társadalmi munkájukkal jelentős ösz- szegeket csípnek le az épít­kezés költségvetéséből. A vélemény kialakult, aztán megszületett az elhatározás. A körzet lakói sorra aláírták a papírt, amelyen az áll: ötven- száz óra társadalmi munkát vállalnak az építkezésen. Ha­ris András és családja úgy döntött: a családfő külön öt­ven óra lakatos szakmunka végzését és az üres telkek menti utca fásítását, vala­mint az út salakozását vállal­ja el, Edit leánya húsz óra se­gédmunkára, András fia pedig ötven óra lakatos szakmunká­ra kötött társadalmi szerző­dést. Szigetszentmiklóson persze nemcsak az üzletház építése a cél. Akad elég tennivaló a községben, Sámson István ti­zenhat utcai fa elültetését vál­lalta. Berkes György pedig SPOR THIRADO LABDARÚGÁS. A VI. for­duló jellemzői; meglepetések és kevés gól. Az első helyen álló Pereg kikapott otthoná­ban, a tabella közepén álló Taksonytól. így Pereg is a vereséges csapatok közé ke­rült. Ezzel a vereséggel a második helyre csúsztak és Szigetszentmiklós tört a ta­bella élére. Halásztelek meg­lepetésre vereséget szenvedett Szigetcsépen. A két szomszéd község rangadóján, az Aporka—Du- navarsány II. kerületi mécs­esén pontosztozkodás történt. Az ifiknél Halásztelek ide­genből, Szigetcsépről hozta el a két pontot. A II. osztályban Lakihegy csapata is megsze­rezte első pontját, az otthoná­ban elért döntetlennek Az összesített 2:4-es gól­arány nagy visszaesést mutat, s ennek nagyrészt a csatárok az okai. A fordulóban hár­man, a halászteleki Kecskés István, a szigetcsépi ifj. Ré- pánszky István és a Dunavar- sány II. kerületi Szager Ignác úgy viselkedtek a pályán, hogy kiállították őket. Eredmények: Pereg—Tak­sony 0:1, Szigetcsép—Halász­telek 1:0. Szigetbecse—Sziget- szentmárion 0:2, Áporka— Dunavarsány II. kér. 1:1. Ifik: Pereg—Taksony 2:4, Szigetcsép—Halásztelek 1:2, Szigetbecse—Szigetszentmár­ton 0:3, Áporka—Dunavar­sány II. kér. 1:2. II. osztály. Délegyháza— Dömsöd 2:1, Lakihegy—Ma- josháza 1:1. Az újoncbajnokság eredmé­nyei: Tököl—-Szigetújfalu 2:0, Szigethalom—Dunaharaszti 1:4, Lórév—Csepel Autó 2:2. I. osztály felnőtt bajnokság állása: 1. Szigetszentm. 6 5 — 1 19: 2 10 2. Pereg 6 4 1 1 10: 5 9 3. Halásztelek 6 4 — 2 11: 5 8 4. Taksony 6 4 — 2 13: 8 8 5. Szigetcsép 6 3 1 2 13: 7 7 6. Szigetbecse 6 1 2 3 12:16 4 7. Dunav. H. k. 6 — 2 4 6: 2 2 8. Aporka 6 — 1 5 3:22 1 Ifi: 1. Halásztelek 6 5 1 — 13: 1 11 2. Szigetcsép 6 4 1 1 15: 5 9 3. Szigetszentm. 6 3 1 2 9: 4 7 4. Dunav. II. k. 6 3 1 2 7:10 7 5. Taksony 6 3 — 3 7: 8 6 6. Pereg 6 .1 1 4 9:15 3 7. Aporka 6 1 1 4 3: 9 3 8. Szigetbecse 6 — — 6 1:16 — Május 24-én délután 5 órai kezdettel Taksony sporttele­pén játsszák le a ráckevei járás—dabasi járás felnőtt labdarúgó-mérkőzést. A nagy mérkőzés előtt a járás nyuga­ti és keleti válogatottjának ifi előmérkőzésére kerül sor, fél 4 órai kezdettel. ★ A sportköri közgyűlések menetrendje: 21-én Dunaha­raszti, 23-án: Ráckevei Gim­názium, Délegyháza, 25-én: Csepel Autó Vasas, 26-án: 208. sz. ITSK, 27-én Lakihegy, 28-án: Szigetszentmárton, 30- án: Szigetújfalu, 31-én: Ápor­ka. Bundies Péter Tornaóra Dunaharasztin Járási tanácstagok fogadóórái és beszámolói Fogadóórát tartanak a kö­vetkező járási tanácstagok: 22- én Bárdi Lajos (Kiskunlac- háza), 23-án Schmikli István (Dunaharaszti), 24-én Klim György (Taksony), 25-én Hor­váth Béla (Szigethalom). A járási tanácstagi beszá­molók sorrendje: 22-én: Schmikli István (Dunaharasz­ti), Kiss László (Dunavarsány), Juhász János (Ráckeve), dr. Varjú Klára (Szigethalom); 23- án Mertli Ferenc (Ráckeve), 25-én Gere József (Szigetszent­miklós), 27-én Balázs István (Tököl) és 28-án Erdélyi Dezső (Dunaharaszti), Sáfrányos László (Dömsöd). Szigetszentmiklóson történt A gyerekek nem maradtak egyedül... (Mészáros Géza felvétele) Április 25-én a Budapesti 1. számú Belklinikáról telefo­non értesítették a községi ta­nácsot, hogy a József Attila la­kótelep 15. épületében lakó Derzsi Lajost előző nap oda­szállították. Mivel Derzsiné már hosszabb ideje kórházi ápolás alatt áll, négy apró gyermekük szülői felügyelet és gondozás nélkül maradt. A községi tanács azonnal in­tézkedett. Vizsgálatot tartottak a helyszínen, aztán úgy dön­töttek, hogy a gyermekeket azonnal — természetesen ide­iglenes jelleggel — állami gon­dozásba veszik. Ekkor azonban furcsa do­log történt. Amikor a lakóte­lepiek megtudták, hogy a Derzsi-gyerekeket el akarják vinni, lakógyűlésre ültek össze, ahol Gyürki Lajos tanácstag­gal megbeszélték a tennivaló­kat. Úgy látták, szükségte­len a gyerekeket megszokott környezetükből kiragadni és egyhangúlag vállalták, hogy gondoskodnak róluk, hiszen a beteg édesanya is azt üzente a telepre: igyekszik mielőbb meggyógyulni, csak maradja­nak otthon a gyerekek. A tanács naponta ellenőriz­te, hogy gondoskodnak-e ró­luk. Felesleges volt ez az el­lenőrzés, hiszen a lakótelepen élők mindent megtettek a szü­lők nélkül maradt apróságo­kért. Egyénileg és szervezet­ten is segítségükre siettek az emberek, a szomszédok, a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság, a nőtanács, az is­kola, a házfelügyelő. Naponta más-más család készített tíz­órait a gyerekeknek, estén­ként más-más család látta őket vacsorára, napközben is állandóan figyelték, szemmel- tartották őket, vigyáztak arra, nehogy valamiben hiányt szen­vedjenek. Amikor az apa hazaérke­zett a kórházból, nem is tud­ta, hogy köszönje meg ezt a szerető gondoskodást. Valójában szép példája volt a Derzsi-gyerekek esete an­nak, hogy a közösségi felelős­ségérzet milyen mélyen él az emberekben. Nem lehet mellette elmenni elismerés nélkül, dicséret és őszinte kö­szönet illeti azokat, akik segí­tettek. Elmondta: Józsa Gáborné szigetszentmiklósi ta- tanácstitkár. Lejegyezte: Bíró Gábor SZERENCSÉS UGRÁS Meghűlt a vér mindenkiben, aki látta. Mi történt tulajdonképpen? Május 16-án, a Ráckevéról 13.56-kor indult sebesvonat befutott a dunaharaszti HÉV- állomásra. A le- és felszál­lás után a vonat újra meg­indult, s az első kocsi aj­taját már becsukták, ami­kor hirtelen egy 18—20 év körüli fiatalember ugrott az első kocsira, próbálta ki­nyitni a kocsiajtót. Ám a szolgálatban levő kalauz (az első kocsi kalauza) vissza­lökte a fegyelmezetlen utast. Szerencsére, a fiatalembernek nem történt baja. De azzal, hogy a kalauz visszalökte, sokkal szerencsétlenebbül is végződhetett volna ez a na­gyon helytelen „baleseti ok­tatás”. A fiatalember azonban mindezek után a második kocsira felugrott és eluta­zott. De mi, akik láttuk a jelenetet, még sokáig tár­gyaltunk erről. Hiszen a fia­talember alapvetően hibát követett el a felugrással. Ve­szélyben volt az ugrás pilla­natában. De ezt a veszélyt a kalauz csak megsokszorozta azzal, hogy a fiatalembert visszalökte a már mozgó vo­natról. Ugrálni nem szabad — de ha valaki már (hely­telenül!) ugrott, annak se­gíteni kell, nehogy a kere­kek alá essen. Reméljük, az eset tanulsá­gait figyelembe véve, a jö­vőben egyetlen kalauz sem igy oldja meg a balesetvé­delmi oktatást. (bíró) A Ráckevei Dolgozók Horgászegyesületének halásztanyá­ján „fogtuk ki” ezt a jó fogást bizonyító pillanatot. A sok budapesti tagot is számláló egyesület horgászai már szor­galmasan készülődnek az ősszel itt megrendezésre kerülő országos horgászversenyre (Mészáros Géza felv.) Bőrülés, napvédők, asztalka Tavaszi-nyári javaslataink a HÉV-nek Javaslatunk: a kocsik gyen­ge váza nyáron rendkívül for­róvá teszi a kocsik belső te­rét. Kérjük, szereljenek napvédőket az ablakokra, hogy a tűző nap ne bántsa az utazók ezreit. A korábbi években már kísérleteztek napvédők felszerelésével, de a kísérletezés abbamaradt, mert állítólag sok volt a ron­gálás. Persze, ez nem lehet in­doka a napvédő felszerelések mellőzésének. Másik javaslatunk: tekintet­tel a hosszú időtartamú útra és a számos utazó diákra, il­letve olvasni vágyó utasra, a nagy vonatok mintájára a HÉV-en is szereljenek fel az ablakok mellé felcsapható kis asztalkákat. Javaslatainkkal azt kíván­juk hangoztatni, hogy a rác­kevei HÉV-vonal utasai, mint a leghosszabb HÉV-vonal uta­sai, igényt tartanak a kultu­rált közlekedésre. Ennek érdekében az is jó volna, ha a padokat rövide­sen bőrülésekkel cserélnék fel. Járy Péter Rendszeresen ivott, üldözte a családját Bűnvádi eljárás indult ifjú­ság elleni bűntett miatt Töhi József 41 éves gyári munkás, szigetszentmiklósi lakos ellen, aki rendszeresen ittas állapot­ban tért haza és üldözte a családját. Apjuk embertelen magatartása miatt a két Töhi gyerek nem tudott tanulni és gyakran előfordult, hogy éj­szakánként apjuk elől a szom­szédokhoz menekültek, és ott aludtak. A férfi annyira az alkohol hatása alá került, hogy min­den kínálkozó alkalmat meg­ragadott az ivásra. Keresetét is rendszeresen elitta. Több­ször szóltak neki, sőt a ható­ságok több ízben jegyzőköny­vileg is figyelmeztették, ám mindez nem használt az iszá­kos embernek. Értesítjük a Soroksári Duna-ág horgászegyesületeinek tagságát, hogy ráckevei 167. sz. boltunkban 4 és 5 méteres halászladik állandóan kapható. Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat • • lyfnnefy tflcihácli Zsúfolt a busz és esőt ígé­rő felhők alatt, sűrű, zöld ve­tések mellett érkezünk a falu­ba. Szombat van és az utcán huszárnak, manónak öltözött gyerekek igyekeznek a műve­lődési otthon felé. Nagy a sürgés-forgás a ponyvából ké­szült sátoröltözőben. Alig hal­lom Takács Gábor hangját. Ű az általános iskola nevelője, a művelődési otthon vezetője és az előadás nagyon lelkes szervezője egy személyben. Sietek a nézőtérre, ahol már az állóhelyek is elfogy­tak, s a lelkes — óvodásokból, iskolásokból tevődő — publi­kum tapssal sietteti az elő­adás kezdetét. A függöny elé lép Dudás Laci és bejelenti az első szá­mot. Lányok járják a ropo­góst, frissen, mosolygósán. Ju­talmat kapnak — hosszú tap­sot. Vörösmarty „Pétiké” cí­mű versét adják elő dramati­zált formában, aztán „A cso­dafurulya” következik. Tar­talmas mesejáték: leleplező­dik a kapzsi ember és győz az igazság. Majd ének, tánc tölti be a színpadot: kalocsai fér- celő, lovaspolka, pletykatánc on — de a legszebb valamennyi között az a pillanat, mikor vi­rágfüzérrel kezükben kis tün­dérek érkeznek és ritmiku­san hajolnak, libegnék a zene ütemére. A legnagyobb tapsot a né­gertánc kapja. Tökéletesen maszkírozták a kicsiket, még a mellettem álló tanárnő ke­ze is koromfekete. Újrázásig tapsolnak a kipirult lurkók, a függöny szétválik, s újra előt­tünk állnak a kis makádi „né­gerek”. — A vasárnapi két felnőtt előadásra már minden jegy elkelt — hallom Mayer Mari­ka tanítónőtől, aki a táncokat tanította be, kitűnő érzékkel. Már kint vagyunk az utcán, de a zene még szól. Bodor Feri harmoníkázik, aki Rác­kevéról érkezett, hogy segítse a makádi pajtások műsorát. A zene hangjára a Krassai kislány elszakad édesanyjától, s a terembe lép — a szűk, keskeny terembe, ahol a ma­kádi pedagógusok és a gye­rekek közös munkája ünne­pet varázsolt ezen a szombat délutánon. Dr. Losonci Mikló.s HÍREK — Községi tanácsülések. Május 22-én: Áponkán, Duna- varsányban és Szigetújfalun, 25-én: Szigetszentmiklóson és Tökölön, 26-án: Délegyházán és Makádon, 28-án Dunaha­rasztin, Halásztelken, Kiskun- lacházán, Ráckevén és Tak­sonyban tartanak tanácsülést. — A termelőszövetkezetek­ben alkalmazott jövedelemel­osztási formákat és a mező- gazdasági állandó bizottság munkáját vitatja meg legkö­zelebbi, május 22-4 ülésén a járási tanács. A tanácsülés egyben az 1964. évi költség- vetést is jóváhagyja. — Ezer tojás terven felüli beadását vállalta Lóréven Varga Sándor, a hazánk fel­szabadulásának 20. évfordu­lója tiszteletére rendezett Ki mit vállal? mozgalom kere­tében. — Szigetújfalu községben ta- nácsülési interpelláció során vetették fel annak szükséges­ségét, hogy a HÉV-állomásnál, a Szigetszentmártonnal közöl autóbuszmegállónál betonjár­daszigetet kell építeni. A kél tanács megbeszélést folytatót! az ügyben s a közeljövőbe) határozat, majd pedig tett kő veti a javaslatot. száz óra kőműves szak­munka és száz óra segéd­munka teljesítését írta alá a tanácstagjánál. A „Ki mit vállal?”-mozga- lom megyeszerte erősödik. Most, a kezdetén is láthatjuk: olyan eredményeket fog fel­mutatni, amelyek valóban méltók a huszadik születésnap megünneplésére. Járásunk­ban szétnézve, már most meg­állapíthatjuk: ha eljön az ün­nep, nem kell szégyenkezni, nem fogunk lemaradni a többi járás mögött. B. G. A hosszú tél után végre ki- zöldült a határ és a rácke­vei HÉV utasai is a Csepel- sziget szép erdőiben, ligetei­ben, a megújult földekben gyönyörködhetnek. Tekintet­tel a közeledő meleg időre, újdonságokat, fejlődést sze­retnénk látni a HÉV kocsi­jainál is. Az elmúlt télen megírtuk, hogy az utazóközönség nem volt megelégedve a téli felkészüléssel, az akadozó fűtéssel és a gyakran gyér világítással. Persze, most nem a télről akarunk beszélni, hanem a nyárra nézve teszünk javasla­tokat. A sajtóközlemények hírül adták, hogy korszerű kocsi­kat gyárt iparunk a HÉV ré­szére. Részrehajlás nélkül megállapíthatja bárki, hogy a ráckevei HÉV-vonal a leg­hosszabb, oda-vissza három óra alatt lehet végig utazni, és ezért lehetőleg elsőként ezen a vonalon kell javításo­kat eszközölni. De addig is, amíg az évek során új kocsik kerülnek a vonalra, szükséges néhány újdonság.

Next

/
Thumbnails
Contents