Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-18 / 115. szám

1964, MÄJUS 19, KEDD ü£C»e> syt/rfap .1 Kijavítjuk a törvényeket 450 éve hangzott el Dózsa ceglédi beszéde Azt az esztendőt, amelyben Dóz^a György úrverő paraszt- seregei végigvonultak az Al­földön, egy korabeli poéta így mutatja be: A rózsás nap ezerre menő évekig ragyogott már * És ötszázada múlt, hogy Mi Urunk született S kétszeresen hétszer járult a december ezekhez Ahogy az erdőség lombja sötétedni kezd Kinn a mezőkön enyelgve fuvallának a déli szelek már Harmat csillog á rét szép, puha zöld füvein. . Magyarország ezerötszáz ti­zennégy ... A határokon délen nemcsak szelek jártak: por- tyázó török seregek csaptak le a határszéli falvak lakóira, a düledező, éhező katonáktól immel-ámmal védett végvá­rakra. Rabszíjra» fűzték a fér­fiakét és nőket, pusztították az öregeket és a gyermekeket, elhajtották a barmokat, kifosz­tották a magtárakat. És bent, a biztonságosabb határok mögött sem figyeltek az emberek a harmatra... A rét puha zöld füvein a növek­vő robot sajtolta veríték csil­logott. Az elégedetlenség lá­zadásokban keresett kiutat, s a lázadások legtermékenyebb talaja Székelyföld volt, ahol a szabadokat éppen olyan job­bágysorba akarták taszítani, mint az ország többi részén élő pómépet. A gyenge kor- | mányzat nem tudta megvéde­ni még az „adóalanyokat” sem, a Dobzse melléknévvel megtisztelt Ulászló király ép­pen olyan akaratgyenge, tehetetlen és tanácstalan volt, amikor az ország belpolitikai problémáit kellett megoldani, mint amikor a tamadó törö­kök ellen kellett volna megvé­deni a lakosságot. A keresztény világban a „nagypolitikát* Nyugaton csi­náltam — s a diplomáciai int­rikákból az a szárny került ki győztesen, amelyik a törö­köket minél kevesebb áldozat­tal akarta kiszorítani Európá­ból. Európa semmit sem akart áldozni: a Bakócz Tamás he­lyett megválasztott Leó pápa, a pápaságról „lecsúszott” ma­gyar prímást megbízta, hogy hirdessen kereszteshadjáratot a török ellen. Bakócz a pápai bullát csak Magyarországon hirdette ki, s Magyarországon is váratlan — eredménytelen­séggel ... Hiába bíztatták a nemeseket, hogy gyülekezze­nek: a Rákos mezején tömö­rülő keresztesek közé csak pa­rasztok szállingóztak, elvétve érkezett egy-egy birtokos, va­lamivel gyakrabban -egy-egy iparos vagy plébános. És az új jövevények szomo­rúságok, tragédiák, kegyetlen­kedések hírével jöttek: és itt érte őket a második kiábrán­dító meglepetés: a honvédő küldetésére évszázadokig büszke nemesség elkerülte a tábort, nem gyülekezett a ke­resztes zászlók aló; s ez a ha­talmas, kapával, kaszával, el­avult fegyverzettel felszerelt paraszttömeg ott állt — osz­tályidegen vezető nélkül. A' török elűzésének ígéretével, a túlvilági boldogság és teljes bűnbocsánat „garanciájával" összeverbuvál t sereg tétlenül és tanácstalanul várta az in­dulási parancsot. Fegyvert nem adtak — de sor került a bosszúra.... Igaz, nem büntetlenül. Nem tudták feloszlatni az összegyűlt parasztsereget, an­1964. Június 1-től mindennemű féreg­irtást (sváb, csótány, tetjj, bolha, poloska, légy, szúnyog, patkány, egér) vállal a Váci Járási Szolgáltató KSZ. Telefon: Vác, 468 (Lenin út 52. sz. alatti központ), vagy Vác 96, (Köztársaság út ló. sz. alatti féregirtó-részleg). nak kinevezett kapitánya, Dó­zsa György fegyverhez szok­tatta a bajvívásiban járatlan pórnépet, s engedelmességből, lojalitásból nem volt hajlan­dó kivonulni az országból, fel­készületlenül megütközni a törökökkel, csak azért, hogy a nemesség ,ángyén” megszaba­duljon a forradalom veszélyé­től. A parasztsereg nem jutott Mátyás híres „fekete seregé­nek” a sorsára. Elindult Rákos mezejéről: de nem a déli határokra. A parasztcsapatok, indulásá­val egy időben Heves, Nógrád, Hont és Pest megyék nemesei lecsaptak a gyülekező kisebb csoportokra. A parasztok útja bosszúálló hadjárat lett Égő kastélyok lángjai, megölt ellenségek holttested jelezték, hogy vé­gé a türelemnek. A sereg má­jus közepe körül ért Ceglédre. Innen Dózsa gyülekező pa­rancsokat küldött szét az al­földi megyékbe, és itt tartotta meg négyszázötven évvel ez­előtt híres beszédét A parancs hatására, ezrek­kel duzzadt a tábor, s ezrek, tízezrek előtt beszélt a ma­gyar parasztság történetében először a parasztok vezére. A beszéd: tömör összefoglalá­sa a felkelés okainak, megha­tározása a céloknak. Nem tar­talmaz rendkívüli újdonságo­kat, azt hallhatták ,a felkelt párasztok, amit riyugat-éüró- P3i sorstársaik. A vezér, adelt egyesek 'sze­rint királlyá, paiasztkiráUyá választottak a felkelők, el­mondta, hogy nem, dicseked­hetik örökölt nemességgel, de mutathat a mellén sebeket. A sebek, a hegek, a délvidéki, törökellenes harcok emlékét idézik. Egy korabeli hősköltemény őrizte meg a ceglédi beszédet és fennmaradt Tuberc fel­jegyzéseiben. A szépirodalmi jellegű források szerint Dózsa György, bár tanuiatí ar.ságóra hivatkozott — hatásos, szug- 'gesztív beszédben ítélte el a ■nemeseket, akik részegesked- nek, pocsékolják a nemzet ■pénzét, s ha öröm éri őket, ha 'bánat: mindenképpen a pa­rasztok terhe nő. „Alig méltat benneteket arra a napfényre, mely az em­berekre és .-barmokra mégis­csak közösen süt” És a nemesség évszázado­kig jól számított: a megalá­zott, tönkretett sanyargatott parasztság nem merte fel­emelni a fejét, önbizalma sem volt a lázadáshoz. Mint állító­lag Dózsa mondta volt Ceglé­den: „Semmit sem hisznek oly kevéssé ezek a fényűzés­ben elmerült emberek, mint azt, hogy ti nekibátorodtok a szolgaság igájának lerázásá­ra.” — A parasztok vezére a közhangulat, a kollektív pszi­chológia kitűnő ismerőjének bizonyult. — Ez a megállapí­tása olyan éleslátásról tanús­kodik, amiben Dózsa valószí­nűleg megelőzte az európai parasztvezéreket. És másban is. Nagy általá­nosságban felvázolta egy utó­pisztikus parasztkirályság ter­vét, amelyben nem lesz ki- Táiy, csak testvér. Ebben „ki­javítják a törvényeket”, ösz- szezúzzák a nemesek elévüli jogait és felosztják az urak vagyonát. A beszéd hatására — mint egy Wittdngauban őrzött levél írója elkeseredetten írja — „Nem a sereg vezérévé, nem elöljárójává, nem hadparancs- nókká, hanem, mint az ég küldöttét, királlyá választot­ták a nép salakjából felme­rült latrot” — Dózsa Györ­gyöt. Mi lett a programból? Mi valósult meg a célokból? A program — harci lobogó lett, amelyet a fél országon vérben, diadalban hordoztak a seregek. Harci lobogó lett, amely felsorakoztatta a pa­rasztkirály mögé a szegény­séget. A beszéd napján megindult a sereg, s átkelt a Tiszán. Túr mezőváros urai már bi­lincsbeverték azokat, akik a felkelők mellett „agitáltak”, s a foglyokat gyorsan Budá­ra vitték, ahöl karóba húz­ták őket. Egyik korabeli for­rás szerint: „Minden baj Túr mezővárosban kezdődött”. A véres példa csak tovább szí­totta az osztálygyűlöletet — és ettől kezdve az osztályel­lenségnek nem volt irgalom. Békés és Csanád vármegye várai egymás után estek el: Láppá, Sólymos, Csanád, Bé­kés erődítményei megismer­ték a parasztok egyszerű ost­romfegyvereinek erejét. A felkelt seregek hírére az örökké széthúzó, egymás el­len harcoló, a hatalomért versengő feudális hatalmas­ságok ideiglenesen baráti job­bot nyújtottak egymásnak. A solymosi várból egy szál ing­ben, lóhalálban menekült Báthory báró Temesvárról követett küldött esküdt el­lenségéhez, Szapolyai György­höz, amikor a keresztesek megkezdték a vár ostromát. Az erdélyi vajda nem késle­kedett: gyűlölettől elvakult csapatai sokkal serényebben igyekeztek a temesvári csa­tatérre, mint . ahogy mennek majd tizenkét évvel később a mohácsi mezőre. A megadás előtt álló várat ostromló parasztokat két tűz közé fogták — és döntő ütkö­zetben megverték. Dózsa is fogságba esett, testvérével és alvezérével, Dózsa Gergely- lyel együtt. A szerencsésen megmenekült alvezérek to­vább folytatták az ellenál­lást. És kezdődött a megtorlás. A szemtanúkat a keresztény­üldöző rómaiak kegyetlenke­déseire emlékeztette az a bes- tialitás, amellyel a győzők bosszútálltak. A budai táborba még csak 'egyesével, vagy kisebb cso­portokban érkeztek a meg­csonkított parasztok: a te­mesvári vereség után vidé­kek néptelenedtek el, százá­val, ezrével bélyegezték meg, kínozták halálra a pórokat. Válogatott kínzásokkal öl­ték meg a parasztok vezérét, s a tüzes trónon lassú kínha­lállal pusztuló vezérre „uszí­tották” hadnagyait, akiket már két hétig koplaltattak. Az izzó trónon agonizáló paraszt­király méltóságteljesen tett szemrehányást annak a két katonának, aki beleharapott a húsába. — Hát ebeket nö­veltem én?! Joggal volt ilyen büszke: a hosszú hadjárat egyetlenegy pillanatában sejn hátrált, so­ha nem tágított a ceglédi esz­méktől. Megingathatatlanul küzdött együtt a kaszás-kapás seregekkel: utolsó óráiban is osztozott a parasztok sorsá­ban. Krajczár Imre mai nap 1964. május 19, kedd, Ivó napja. A nap kél: 4.02, nyugszik: 19.20 órakor. A hold nyugszik: 1.32, kél: 11.53 órakor. Várható időjárás: kisebb felhőátvonulások, legfeljebb néhány helyen kevés esővel Mérsékelt szél. A hőmérsék­let alakulásában lényeqes változás nem várható. — Csordás Jánosné me­gyei tanácstag ma este 7 órától Ráckevén fogadóórát, SO órától Szigetbecsén be­számolót tart. Lipka Sán- domé fogadóóráját Torbá- gyon 9 órától 11 óráig, Bián 14 órától 16 óráig tart. Solymosi Jakabné beszá­molójára Maglódon 13 óra­kor kerül sor. Fogadóórá­kat tartanak még: Solymári Béláné (Alsónémedin 10-től 13 óráig),. Forgács György (Újlengyelben 9-től 12 óráig), Pappert Ádám (Solymáron 18-tól 20 óráig) és Orvos Istvánná (Tápióbicskén). — Hordozható húsfüstölő készülék prototípusait ké­szítette el a Maglódi Gép­gyár. Ha a próbafüstölések alkalmából helytállnak: meg­kezdődik a sorozatgyártásuk. — ,;Májliba” várossá nyil­vánította a SZÖVÉRT Nagy­kőröst. Leszerződött libán­ként 40 forint előleg, és álla­mi áron 25 kilogramm kuko­rica jár, az átvételi ár ’pedig egész évben 25 forint. — Erdészlak Csobánkán. Szinnyei Júlia írónő látoga­tott el a csobánkai általános iskolába, ahol az író-olvasó találkozó után az írónő Er­dészlak című legújabb ifjú­sági regényéről tartottak ve­télkedőt. A győztesek juta­lomkönyveit Szinnyei Júlia dedikálta.. — Emléktáblát kapott az első váci nyomdász. A már- v^nytáblát a Lenin út 32. számú ház falán helyezték el. Itt állott az első váci nyomdaépület, amelyben 1775-től dolgozott Ambró Ferenc Ignác. Keze alól ke­rült ki többek között a Kár­mán József által szerkesztett első magyar szépirodalmi fo­lyóirat, az Uránia, 1794—95- ben. . — Egy üveg tavaszi levegő: 50 cent. Ausztráliába bekö­szöntött az ősz. Perth város kereskedői most „konzervált tavaszi levegőt” hoztak for­galomba. A levegőt még ta­vasszal, virágzás idején „du- gaszolták” a különböző nagyságú üvegekbe. Egy üveg tavaszi levegő ára: 50 cent. Az üvegen olvasható használati utasítás pedig: „Fogyasztáskor tessék mé­lyeket szippantani.” — A világ legnagyobb kenyere. A dél-franciaorszá- gi Mont-de-Marsan városka pékje 15 és fél méter hosszú, 40 kilogramm súlyú kenye­ret sütött, amely a sütőipari szakértők szerint a világ leg­hosszabb kenyerének tekint­hető. A pék, hogy a kenyér­monstrumot ki tudja emelni a kemencéből, pékségének három falát törte ki. \ — Ajánlhatok füstölt marhanyelvet? — Köszönöm, torkig vagyok vele ... (Komádi rajza) Lőrinc István, 18 éves bu­dapesti. Váci utcai lakos hosz- szabb ideje nem dolgozott. Pénzre szükség van, s ezért egyik barátjával, Horváth László 20 éves büntetett elő­életű kiskunlacházi lakossal a dömsödi művelődési ház­ból, ahol éppen táncmulatság volt, ellopták az általános is­kola 1500 forintot érő hang­szóróját. Horváthot elfogták, és letartóztatták, a hangszóró előkerült. Ezután Lőrinc rác­kevei ideiglenes lakásából, a száilásadónőtöl ellopott egy öl­töny ruhát, egy pár ' félcipőt és két horgászfelszerelést, két­ezer forint értékben. A rend­őrség ekkor-már kereste, Lő­rinc azonban eltűnt és a lo­pott holmit eladta az egyik bizományi áruházban. A két Aki a parasztállam élén áll. az „aláveti magát a nép aka­ratának, s aszerint jár el. Ha kívánják, leteszi a főhatal­mat és szótlanul fogadja íté­letüket’’. Ajándékozzon érettségire, ballagásra nagyválasztékú ezüstárut, pudriét, külföldi márkás órákat, szebbnél szebb bizsu- és ajándéktárgyakat az ÓRA- ÉS ÉKSZERKERES ((EDELMI VÁLLALAT Cegléd, Szabadság tér 1. sz. alatti boltjában. — Korszerűsítik a szent endrei kertmozit a helyi vasipari ktsz dolgozói, a kocsigyár segítségével. — Ifjúsági találkozót ren­dezett vasárnap délután az Érdi Községi Tanács kultúr­termében a helyi könyvtár. — A „tbc elleni küzde­lem" címmel tart előadást ma este 7 órakor az ócsai művelődési házban dr. Szász Gusztáv orvos. — Itatásos borjúnevelésre alkalmas, százférőhelyes is­tálló épül a j ászkarajenői Üj Barázda Termelőszövet­kezetben. — Szeressék a gödöllőiek is úgy községüket, mint a tu- raiak, ahol mindennap, de különösen szombat és vasár­nap csodálatos rend és tiszta­ság található. Szemerédi László gödöllői tanító java­solta, fényképezzék le a tú­rái utcákat, s a felvételek in­duljanak Gödöllőn „agátá- ciós” útra hogy a gödöllőiek is kövessék a túrái példát. — Harminchat új szövet­kezeti lakásba költözhetnek be ősszel a lakók Nagykőrö­sön. — Ötéves kisgyermek oko­zott tüzet szombaton dél előtt Sáriban, a Pillangó út 26. számú ház udvarán, öt mázsa szalma gyulladt ki, s leégett egy sertésól is. Az időben érkező tűzoltók loka­lizálták a tüzet, s így csu­pán 800 forint kár keletke­zett. — Sétány építését kezdték \meg a dunaharaszti Duna- parton a helyi KISZ-isták. Elsőként nyolcszáz facseme­tét- ültettek el. i! — Hetvenöt személy vesz­tette életét, ötszáznyolcvan- öten pedig súlyosan megsé­rültek tavaly, a megyénk területén bekövetkezett ösz- szeseh 1626 közlekedési bal­eset . alkalmából. ■ „ Mezítlábas ínüliomosnő Az 57 éves Barbara Hutton, az Egyesült Államok legna­gyobb áruházainak tulajdo­nosnője, nemrég hetedszer is férjhez ment. Esküvőjén me­zítláb jelent meg. A vőlegény pedig, aki egyébként vietnami herceg, fehér zokniban, Bar­bara Hutton előző férjeinek listája a hercegek iránti von­zódásáról, mezítlábas eküvő- je pedig extravagáns hajla­mairól tanúskodik. esetet megelőzően, április vé­gén is lopást követett el: a ráckevei KISZ-szervezet rá­bízta a magnetofonját, hogy javíttassa meg, de a szerviz helyett Lőrinc ezt is a bizo­mányi áruházba vitte. A még csak három hónapja nagykorú, de már tapasztala­tokban gazdag tolvaj ellen kö­rözést adtak ki. A napokban el is fogták és letartóztatták. — Importgépek — 1 070 009 forintért. Egy angol és egy NDK automata tömőgép­sort, egy angol keverőgépet és egy nyugatnémet pneu­matikus faipari marógépet kap idén az ARTEX Külke­reskedelmi Vállalaton ke­resztül* a Monori K elegy ár. Az importgépek összértéke 1 070 000 forint. — Kétezerötszáz export borosládát gyárt a Monorí Állami Gazdaság telepe a Budafoki Borforgalmi Válla­lat részére. Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik szeretett férjem, illet­ve édesapám, Harsányi László te­metésén megjelentek, koszorút és virágot helyeztek sírjára. Felesége és Balla-család. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.10: Dolgos János jegyzete. 8.15: Könnyűzene. 9.20: A Gyermekrádió műsora. 10.10: Ernest Ansermet le­mezeiből. 11.03: Bovaryné. Rádió­játék. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00 ^ Konszery Gyula előadása. 13.15: Rossini operáiból. 13.45: Gaz- daszemmel. 14.10: Bölcsődalok. 14.25: Hűségünk —- versek. 14.30: Népi zenekar. 15.05: Regény foly­tatásokban — Szeretve mind a vér­padig. 15.25: Kamarazene 16.10: Is­kolarádió. 16.30: A Gyermekrádió műsora. 16.50: Jeanett MacDonald és Nelson Eddy Romberg filmze­néiből énekel. 17.05: Rádióiskola. 18.15: Lengyel népdalok. 18.25: Elő­adóművészek aranykönyve. 19.10: Parlamenti tudósítások. 19.25: A Szabó család. 20.25: A Stúdió 11 játszik. 20.45: Miért szép? 21.00: Hangverseny a stúdióban. 22.20: Magyarnóta- és népdalest. 23.21: Operettrészletek. 0.10: Liszt-kóru­sok. PETŐFI RADIO 14.00: Toronyzene. 14.27: Händel- I ■ áriák. 14.45: A csodálatos elektron, i , 15.05: Tánczene. 15.44: Előadás. - f 15.59: Mozart: D-dur „Haffner” szerenád. 16.50: Iskolarádió. 17.05: Délutáni frissítő. 18.15: Kádióegye- tem. 18.45: A dzsessz kedvelőinek. 18.55: Mi történt a nagyvilágban? 19.10: Népi muzsika. 19.35: Somo­gyi Vilmos összeállítása. 20.25: Fia­talok filmklubja. 20.45: Operett­részletek. 21.05: OIRT Rádiójáték Fesztivál 1964. 22.10: Zongoraest. URH 18.40: Zenekari muzsika. 19.45: Könnyűzene. 20.14: Rádiójáték. 20.45: Chopin zongoraművek. 2Í.25: Tánczene. 22.00: Három narancs szerelme —- operarészletek. TELEVÍZIÓ 17.28: Hírek. 17.35: Tapasztalatok — tanulságok. 17.45: A Magyar Hirdető műsora. 17.55: Virágok és méhek. Csehszlovák kisfilm. 18.10: Prospektus helyett. 18.20: „Elme­gyek, elmegyek . . ,*» Bölcsészek vi­dám búcsúztatása az Eötvös kollé­giumban. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Napi jegyzetünk. 19.50: Zenei szótár. 20.10: Papát vásároljam. Magyarul beszélő szovjet film. 21.35: Hol tart ma rz orvostudomány? A plasztikai sebé- szetrőL 22.15: Tv-híradó. 2. kiadás. Irány: a bizományi áruház

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents