Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-16 / 113. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1964. MÁJUS 16, SZOMBAT Nemzetközi gazdasági seregszemle A már hagyományosan min­den év május második felé­ben sorra kerülő Budapesti Nemzetközi Vásárt ez évben a szokottnál is nagyobb érdek­lődés előzte meg országszerte, sőt — túlzás nélkül mondhat­juk — nemzetközi viszonylat­ban is. Ennek egyik alapvető oka az a rendkívül gyors­ütemű fejlődés, amelynek so­rán a vásár a néhány év előtti szerény kezdetből ma már szá­mottevő nemzetközi kereske­delmi találkozóvá, gazdasági eseménnyé bővült. Ha visszagondolunk arra, hogy 1959-ben még csak 16 or­szágból összesen 290 külföldi kiállító jelent meg az akkori Budapesti Ipari Vásáron, a tegnapi megnyitó alkalmából pedig 35 országból több mint ezer külföldi kiállítót köszönt­hetünk Budapesten, elmond­hatjuk. hogy ez a fejlődés túl­haladta minden várakozásun­kat. Ez az első eset, hogy a külföldi kiállítók mind számban, mind pedig területben meghaladják a magyar árubemutatót, annak ellenére, hogy a magyar kiál­lítás sem lett kisebb: ellenke­zőleg, ez évben nagyobb, mint addig bármikor. A résztvevő 35 ország kö­zül 27 hivatalos kiállítással szerepel az idei vásáron s ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt évben csak 16 ország volt hivatalos kiállító, ez is­mét csak a vásár nemzetközi vonzóerejének és elismerésé­nek számottevő megnöveke­dését bizonyítja. Külön érdekessége az idei vásárnak, hogy azon első íz­ben szerepelnek nagyobb számban a nemzeti önállóság útjára lépett fejlődő országok, mint az Egyesült Arab Köztár­saság. Etiópia, India, Indoné­zia, Nigéria és Tanganyika- Zanzibar. Az is figyelemre méltó, hogy hivatalos nem­zeti kiállítóként megjelent a vásáron Bolívia s egyéni ki­állító cégek érkeztek Argen­tinéból is, tehát számítani le­het arra, hogy a dél-amerikai kontinens is bevonul a vásár rendszeres kiállítói közé. Ebben a ma már igen szá­mottevő nemzetközi érdeklő­désben több tényező játszik közre. Elsőnek említhetjük, hogy Magyarország, amely ma már mintegy 100 ország­gal tart fenn rendszeres ke­reskedelmi kapcsolatot — egy­re növekvő számban hosszú lejáratú kereskedelmi megál­lapodások formájában — gyors ütemben bővíti külkereskedel­mi forgalmát, ami az utóbbi öt évben csaknem megkétsze­reződött s az elmúlt évben már mintegy három és fél mil­liárd dollárt tett ki. Érthető tehát, hogy egyre több nem szocialista ország köreiben is nő a Budapesti Nemzetközi Vásárnak, mint olyan kereskedelmi találkozó­nak a vonzóereje ahol kedve­ző lehetőség nyílik előnyös üz­leti kapcsolatok létesítésére. Az elmúlt évben például a külkereskedelmi szerveink ál­tal — mind exportban, mind pedig importban — létesített üzletkötések összege már mintegy 800 millió devizafo­rintot tett ki — több mént kétszer annyit, mint 1962-ben. A vásár nemzetközi vonzó­erejét jelentősen megnövelte az is, hogy a Nemzetközi Vá­sárok Szövetsége 1962. évi kongresszusán rendes tagjai sorába vette fel a budapesti vásárt, amely így tavaly óta hivatalosan is a nemzetközi vásár rangjára emelkedett. Minden okunk megvan an­nak feltevésére, hogy ebben az évben a vásár újabb nagy lépést tesz előre külkereske­delmünk fejlesztésében. A külföldi rekord-részvétel mel­lett valószínűvé teszi ezt az, hogy termelő vállalataink a fővárosban és vidéken egy­aránt már hónapok óta kü­lönös gonddal készültek .fel erre a nagyszabású seregszem­lére. Nem volt könnyű ebben az évben az egyes termékek­nek megváltaniok „vásári be­lépőjegyüket”, mert a rende­ző minisztériumok a külke­reskedelmi szervekkel közö­sen — helyesen — magasan tartották a mércét s csak olyan termékünk bemutatá­sához járultak hozzá, amely sikerrel állhatja meg helyét az idén különösen erős nem­zetközi mezőnyben. Egészen természetes azon­ban, hogy a vásár eredmé­nyességét korántsem mérhet­jük le csupán a konkrét üz­leti forgalom számadataival. Legalább olyan fontos ered­ménye a vásárnak minden év­ben a termelők és felhaszná­lók közvetlen találkozása, a kölcsönös tájékozódás, ami — mint számos tapasztalat mu­tatja — igen sok gyümölcsöző üzleti kapcsolat alapja volt eddig is s még inkább lesz a jövőben. Ugyanakkor a vásár ez év­ben fokozottan felkészült ar­ra a feladatára is, hogy méltó keretben és szemléletesen tár­ja egész népünk elé nép­gazdaságunk, különösen pe­dig iparunk fejlődésének ered­ményeit, teljesítőképességé­nek növekedését. A vásár min­dig nagy iskolája műszaki szakembereinknek, akik beha­tóan tájékozódhatnak a hazai és nemzetközi technikai hala­dás legújabb állomásairól. Eb­ben az évben erre az eddigi­nél is több és sokoldalúbb le­hetőség nyílik. Végül nem feledkezhetünk nüeg arról sem, hogy a vásár­nak évről évre mintegy 1 mil­lió látogátójának nagy részét különösen érdeklik azok az új, korszerű fogyasztási cik­kek, amelyekkel ezután ta­lálkozhat az üzletekben. Az idei vásár ebben a vonatko­zásban is felülmúlja az eddi­gieket. Biztosra vehetjük, hogy az idei vásár sikerét, eredmé­nyességét tekintve méltó lesz eddigi hagyományaihoz, a megelőző hónapok gondos fel­készüléséhez, s tovább fogja öregbíteni népgazdaságunk, egész országunk nemzetközi tekintélyét. Follinnsz János Ünnepélyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár megkétszereződött. Célunk, a forgalom és az együttműkö­dés további fokozása. — Ezek az eredmények és célok érthetően megnövel­ték a Budapesti Nemzetközi Vásár vonzóerejét, amely év­ről évre méltóbb keretet nyújt e fontos találkozónak. — Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a teljes kiállítási Vitéz András, Kádár János, Dobi István és Biró József elvtársak a vásár megtekintésére indalnak (Bozsán Endre felv.) területnek több mint a fe­lét foglalják el a külföldi or­szágok hivatalos kiállításai. Sorukban üdvözölhetjük az első ízben megjelenő Bolí­viát, az Egyesült Arab Köz­társaságot, Etiópiát, Görögor­szágot,. Indonéziát, Nigériát és Tanganyika-Zanzibart. E (Folytatás a 2. oldalon) Új munkásvonatok indulnak május 31-től megyénkben Mit ad számunkra a nyári menetrend? miniszter mondotta el ün­nepi megnyitóját. Üdvözölte a vendégeket, majd így foly­tatta: — A vásár kapui olyan időpontban nyílnak meg, amikor világméretekben napi­rendre kerültek a nem­zetközi munkamegosztás kérdései. A genfi világkereskedelmi konferencián, mint központi kérdés vetődött fel azoknak az akadályoknak az elhárí­tása, amelyek ma még sok vonatkozásban gátolják a nemzetközi árucsereforgalom fokozott kibontakozását. Az országok közötti gazdasági kapcsolatok sokoldalú fej­lesztése, az egyenlő előnyök és az egyenjogúság elvének mind szélesebb alkalmazásá­val tért hódít. — A fennálló akadályok elhárításában egyre fonto­sabb szerep jut a nemzet­közi vásároknak, mint ezt a Budapesti Nemzetközi Vá­sár igen gyors- ütemű fej­lődése is bizonyitja. Még nem régen volt, hogy sze­rény keretek között itt fo­gadhattuk az első külföldi résztvevőket, ma pedig már 35 kül­földi ország, több mint 1000 kiállítójának gazdag árubemutatója bizonyitja, hogy Budapest, mint vásár­város, a nemzetközi kereske­delem elismert találkozóhe­lyeinek sorába lépett. Eb­ben kétségkívül alapvető sze­repe van annak, hogy —a többi szocialista országhoz hasonlóan —, Magyarország is az egyenjogúság és a köl­csönös előnyök elve alapján törekszik, ma már mintegy 100 országgal folytatott ke­reskedelmének, gazdasági kap­csolatainak fejlesztésére. E törekvések hatására nemzet­közi árucsereforgalmunk az utóbbi öt évben csaknem Az Államvasutak Budapesti Igazgatóságán tegnap Csaman- gó Henrik főigazgató adott tá­jékoztatót a május 31-én élet­belépő nyári menetrendről. Örömmel közölhetjük olvasó­inkkal, hogy a MÁV minden eddiginél több gondot fordít a főváros környéki és a Pest megyei helyi járatokra, a mun­kásvonatokra. A budapesti Nyugati-pálya­udvarról hét ingaszerelvény- nyel jelenleg 64 ingavonatot továbbítanak. Az új menet­rendben — s ez nyilván talál­kozni fog az utazóközönség egyetértésével — kilenc inga­szerelvénnyel 76 ingavonatot indítanak majd. Egyébként az ingavonatoknál szerzett ked­vező tapasztalatok alapján el­határozták, hogy e hó végétől elindítják az ingajáratokat a Keleti-pályaudvarról is. Há­rom villany- és négy gőzmoz­dony vontatásával 56 ingavo- natot állítanak be. Ezzel bizonyára csökken a zsú­foltság az újszászi vona­lon, s egyidejűleg növek­szik a menetsebesség. A Budapest—Mende—Nagy­káta közötti vonalon például a reggel hat órai. a délután két órai és az este tíz órai mű­szakváltások idején indul új ingajárat. A nagykátai vonalon a Ke­leti-pályaudvarról, az eddigi vonatokon kívül, a következő járatok indulnak: Nagykátá- ra 6,20-kor, Mendére 10,48-kor, Tápiószecsőre 0 óra 10-kor, Maglódra 14,50-kor; a főváros felé: Nagykátáról 8,19-kor, Menüéről 12,00-kor, Tápiósze- csöről 03,35-kor, - Maglódról 15,36-kor és Sülysápról 19,31­kor. A veresegyházi vonalon új járatok: Rákospalota—Újpest —Veresegyház 12,54-kqr és 15,19-kor, Vácrátót—Rákospa­lota—Újpest 03,33-kor, Veres­egyház—Rákospalota 15,04-kor és 22,00-kor, Vácrátót—Rákos­palota 15,47-kor. Pécelre, illetve onnan a Ke­leti-pályaudvarra új járatok 14,58-kor. illetve 04,45-kor. A piliscsabai vonalon új vonat lesz Rákosrendezőről Piliscsaba felé 14,47-kor, Pilis- csabáról Rákosrendezőre pe­dig 04,31-kor. Dabas és Budapest között új járat a Nyugati-pályaudmrról 9,42-kor. Dobásról 11,40-kor. Az új menetrend május 31- én lép éleibe. Jóvoltából az utazóközönség, reméljük, je­lentős időt és fáradságot taka­rít majd meg. (f. a.) Pénteken reggel ünnepi díszbe öltözött a Budapesti Nem­zetközi Vásár és a vásárváros főterén felállított árbocsoron 29 ország nemzeti lobogóját lengette a szél. Kilenc óra előtt sor­ra érkeztek a vendégek az ünnepi megnyitóra, akiket mint házigazda, Biró József külkereskedelmi miniszter, a vásárbi­zottság elnöke és dr. Vitéz András, a vásár igazgatója fogadta. Három ifjúsági építőtábor lesz megyénkben A KISZ Pest megyei végrehajtó bizottságának ülése Tegnap délelőtt a KISZ j Pest megyei végrehajtó bízott- j sága ülést tartott, amelyen I megtárgyalta a KISZ Ceglédi Városi Bizottságának irányító, ellenőrző tevékenységét, vala­mint a nyári építőtáborok elő­készítését. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a körülmé­nyekhez képest a ceglédi vá- 1 rosj bizottság jó munkát vég­zett. Gyorsan és körültekintően szervezték meg a társa­dalmi osztályokat. A városban 47 helyen het­vennégy alapszervezet műkö­dik, több, mint kétezer taggal. Az elmúlt esztendőben az if­júság a szocializmusért moz­galom követelményeit többen teljesítették, mint ahány KISZ-tag van. A fiatalok ta­I nulását jól működő oktatási j bizottság tartja kézben. Csaknem hétszáz KISZ-es vett részt a® elmúlt esz­tendő mezőgazdasági ter­melési versenyeiben, idén pecíig már eddig 730 fia­tal jelentkezett. A továbbiakban fejleszteni I kell az üzemi KlSZ-szerve- zetek tevékenységét, mert a gyárakban eddig nem használ­ták ki mindazt a lehetőséget, ami rendelkezésükre áll. A fiatalok számát tekintve ke­vés tagot számlálnak az alap- szervezetek, ezentúl nagyobb gondot kell fordítaniok a tag­létszám növelésére, s a neve- 1ömunka megjavítására. A nyári építőtáborokról szólva elmondották, hogy országosan harmincöt épí­tőtábor várja a fiatalokat, összesen 26 700 egyetemistát, illetve középiskolást. A cso­portok kéthetenként váltják egymást és naponta hat órát dolgoznak. Pest megyében június 28-tól kezdődően három tábor működik: Nagykörösön, Szentmártonkátán, Szigetma­jorban. A táborokban Heves, Bács, Veszprém, Borsod, Győr és Szolnok megyei fia'alok dolgoznak majd. Megyéink diákjai pedig Borsod, Somogy, Vas és Báes megyébe utaznak két-két hétre. Az egyetemisták Gödöllőn he­lyi tábort alakítanak. A megye ifjúsági vezetői valamennyi tábort körültekintően előké­szítenek: nemcsak a munka kellő feltételeit, a kiváló élel­mezést biztosítják, hanem tartalmas műsorokról, szóra­kozásról is gondoskodnak. Az ünnepi megnyitón meg­jelent Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, a tagjai, a vásárpavilonok igaz­gatói. A Himnusz elhangzása után Biró József külkereskedelmi (kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesei, Somogyi Miklós, a SZOT el­nöke, a párt Politikai Bi­zottságának tagjai. Ott volt a magyar politikai, gazdasá­gi és kulturális élet sok képviselője. Részt vettek a megnyitón a Budapesti Nem­zetközi Vásár alkalmából ha­zánkba érkezett kormánykül­döttségek, a külkereskedelmi miniszter meghívására érke­zett külföldi delegációk és vendégek. Ott voltak a dip­lomáciai testület vezetői és Erdősítés a tsz-ekben Majd minden termelő- szövetkezetben van olyan terület, amelyet semmire sem használhatnak, mert rossz talajú. Ezeket a te­rületeket erdősítéssel lehet hasznosítani. Kormányren­delet szabályozza az erő­sítés feltételeit. Előzete­sen országosan felmérték az erdősítésre váró föl­deket és az elmúlt év­ben az erdőgazdaságok a termelőszövetkezetekkel összefogva megkezdték a munkát. Megtörténik, hogy a tsz vezetői húzódoznak, amikor a járási szakirá­nyító erdész felkeresi őket és fogatot, néhány em­bert kér a telepítéshez. Igaz, az egy-kétnapos ki­esés is számít a tavaszi munkánál, de arról sem szabad megfeledkezniük, hogyha az erdősítés ma még nem is hoz hasznot, később azonban annál in­kább. E területekre általában nyárfát ültetnek, ez igen hasznos ipari fa, a papír- gyártás alapanyaga. Ami­kor a csemeték már nem szorulnak különösebb gon­dozásra . — körülbelül öt év múlva — az erdő- gazdaság a telepítést tel­jes egészében átadja a termelőszövetkezetnek, to­vábbi kezelésre, majd ki­termelésre. Egy hektárról általában 300 köbméter fát lehet kivágni, s annak tiszta haszna eléri a negy­venezer forintot. Ezenkí­vül az erdő hozzájárul a jobb csapadékellátáshoz, védi a földeket a szél- és a hófúvás káros hatásai­tól és megköti a gyenge, homokos talajt. A talajmüvelést és a facsemetéket az erdőgaz­daság teljesen ingyen biz­tosítja, s míg az erdő „be nem áll”, addig ők is ápolják. Ha a terme­lőszövetkezet tagjai vég­zik ezt, a munkadijat az erdőgazdaságtól megkapják érte. A gyerekek és az idősebbek szívesen fog­lalkoznak ezzel a köny- nyű munkával, de a ter­melőszövetkezeteknek fo­gattal és emberi munka­erővel is segíteniök kell a telepítést. A nagykátai járásban, a kákái Kossuth Tsz-ben 20 hektáron kezdik a te­lepítést, míg a szentmár- tonkátai Kossuth Tsz-ben és a nagykátai Magyar- Koreai Barátság Tsz-ben összesen 35 hektáron ül­tettek nyárfát. Más iss­ek is követhetik példá­jukat! fk. ni.)

Next

/
Thumbnails
Contents