Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-15 / 112. szám

Mesternek nyilvánítjuk Vizsgát tett a város utolsó magyar szűcsének Özvegye Vannak iparok, amiket a technikai fejlődés, az egyre fokozódó városi igény szép csendes pusztulásra ítél. A gé­pesítés észrevétlenül meghúz­za a lélekharangot a szíjgyár­tó, kovács, boglár mesterség feje felett és lassan kivész a valamikor olyan népszerű szűrszabó mesterség is. Demeter Dénes, a város utolsó magyarszűcse 1959-ben tragikus körülmények között meghalt, özvegye két gyerek­kel maradt és először özvegyi jogon gyakorolta iparát. Kis- kúnfélegyházáról, a szűrsza­bók ősi városából hívott meg egy szakmunkást. Majd ipar- engedélyt kapott és ma a csi­nos Abonyi utcai ház kapujá­nál büszkén mondja a tábla: özvegy Demeter Dénesné, szűcsmester. Demeterné semmi különö­sebbet, érdekeset nem talál ebben. Szerénységgel beszél életéről. — Varrótanfolyamra jártam, miután elvégeztem a középis­kolát. Igazán nem is álmod­tam arról, hogy valamikor még hasznát is látom. Amikor férjhez mentem, hamarosan megkedveltem a mesterséget és férjemmel együtt dolgoz­tam. — A portékát vásáron érté­kesítettük. Főleg Kecskemét­től északra fekvő helyekre jártunk, mert a hjlegyházi szűcsök a közeli vásárokat na­gyon meglepték. — És most valamit a mes­tervizsgáról. — Egy ideig valóban szak­munkás segédet tartottam, de a KIOSZ-ban kaptam azt a hasznos és józan tanácsot, hogy tegyek mestervizsgát. Kaptam szakkönyvet is és szorgalmasan tanultam. — A mestervizsga Budapest- ten volt, országos hírű kisipa­rosok voltak a vizsgabizott­ságban. Mesterlevelemet Ne­mes Tibor, a fővárosi tanács ipari osztályának képviseleté­ben és Lengyel István, a bi­zottság elnöke írta alá. — Nehéz volt a vizsga? — Nem mondhatom. Az bi­zonyos, hogy elméletből, gya­korlatból egyformán jól meg­forgattak bennünket. De vár­jon csak, valami érdekeset mégis tudok mondani. — Ki­lencen vizsgáztunk, heten vol­tunk asszonyok. Mind a hét asszony sikeresen vizsgázott, egy férfit elutasítottak. Szálanként rakják a mű­anyagtárcsába levéllel le­felé a palántákat, a többit elintézi a gép, amely meghúzza az árkot, elülteti a paradicsompalántát és végül még a földet is eligazítja. Mészáros Lídia, Pethe Jú­lia, Kallói Erzsi, kertészeti ta­nulók és Tóth István, termelő­szövetkezeti tag felesége vég­zi könnyen, megerőltetés nél­kül ezt a munkát, A gép mögött lépeget Tóth Zoltán, aki harminc esztendeje kertész. — Foldozok! — mondja mosolyogva. — Haladok a gép után és ha véletlenül «ízt lá­tom, hogy kimaradt egy-egy palánta, annak a helyére kéz­zel ültetek. AZ IFJÚ MEDIKUS % A konzervgyár I-es telepé­nek bölcsődéjében a napos, virágos teraszon tízóraiznak a „tipegös'ík”. (Gödény felv.) ■k MA: NEB-ÜLÉS Ma a városi népi ellen­őrző bizottság szokásos ülé­sén a város állategészség­ügyének helyzetét tárgyalja. k MEGJELENT A ZÖLDPAPRIKA-Néhány hete annak, a vá­rosi hetipiacon, a Szabad­ság Termelőszövetkezet pavi­lonjában megjelent az első kosárka zöldpaprika. A vi­taminra éhes vásárlók nem sajnálták a kétforintos árat és percek alatt szétkapkod­ták a szerény készletet. Az­óta a kertészet minden heti­piacon kedveskedik vásárlói­nak csípős zöldpaprikával, sőt a kínálat minden heti­piaccal emelkedik. A kétfo­rintos paprika pedig azzal hálálja meg a kertészeti bri­gád jó munkáját, hogy szi­lárdan tartja a kétforintos árat. k A szerencse újból 'váro­sunkba látogatott, mert az elmúlt héten egy lottózó négyes találatot és több mint negyvenen hármas talá­latot értek el. k Az alszegi termelőszövet­kezeti klubban vasárnap, május 17-én este 7 órakor táncmulatság lesz, ami egé­szen éjjel 1 óráig tart. k Korai burgonyából a Rá­kóczi Termelőszövetkezet 70 holdat vetett, amiből már ötven holdnyi ki is kelt. * Háromszázharmincezer fo­rint nyereségrészesedést fi­zetett ki a DÄV dolgozói­nak az elmúlt évű jó mun­ka eredményeként. A dol­gozók tizenkét napi fizeté­süknek megfelelő összeget kaptak a nyereségrészesedés- osztáskor. ★ Az ünnepi könyvhét al­kalmából a földművesszö­vetkezet hatezerötszáz fo­rint értékű könyvet aján­dékoz a városi könyvtár­nak. k MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Láng az utcákon. Magyarul beszélő színes angol film­dráma. Szélesvásznú. Tíz éven alul nem ajánlott. Kiséröműsor: Bélyegek be-1 szélnek Afrikáról. Magyar híradó. ‘ VIII. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM 1964. MÁJUS 15, PÉNTEK HALLOTTUK ÍRUNK Róla TÍZÓRAIZNAK A „TIPEGÖSÖK" Épül a termelőszövetkezet központi telepén a kovács- és lakatosműhely, aminek most folyik a cserepezése séggel elvégezni. Tessék csa számolni: a gép naponta három hol­don ülteti el a palántát, kiültetése folyik és paprikává fogjuk hamarosan befejezni. Pontosan az ültetőgép nyo­mán halad egy Zetor, amely pótkocsit vontat. A pótkocsin harmincöt hektóliteres vas­tartály, a tartályból négy gu­micső kígyózik a föld felé. Szűcs Sándor vezeti az erő­gépet, ketten: Tóth Antal és Illés Ferenc kezelik az öntöző- berendezést. — Az ültetőgép négy soron ülteti a palántákat. Mi ugyan­azon a nyomon haladunk és a négy sorban elültetett fia­tal növényeket bőségesen meg­öntözzük. Ez nagyon fontos, mert palánta ilyenformán meg­köt, és holnap már hétágra süthet a nap. — Körülbelül tízszer for­dulunk egy nap, könnyű ki­számítani, hogy 300—350 hek­toliter vizet öntözünk ki. Szöveg: Rossi Foto: Fehér — Tudja, Mancika, legutóbb a térdreflexről tanultunk. / (Gaál karikatúrája) Még nem hivatalos, de jó hír Bővítik a Tulipán Cukrászdát Minden, ami a dolgozók szá­mára fejlődést jelent, a mi örömünk. Szívesen írunk róla és az olvasótábor is megnyug­vással veszi tudomásul a jó hírt. Nem kell lokáljkUriotának lenni ahhoz, ha a helyi cuk­rászipart dicsérem meg la­punk hasábjain. Írjunk már a „Tulipán”-ról is, o Vendéglátóipari Válla­lat kicsi, de figyelmet érdem­lő cukrászdájáról, ott a Ceg­lédi úton. Nem hivatalos, de jó hír. Sipos Ferenc hazatalált juk egy-egy jó szava. Egy szürké­re mutat. — Ami­kor a kezem alá került — mondja — alig bírt menni. — Néhány hét múlva igavonásra alkalmas lesz. ÉRZEM, hogy a szürke, amelyet a több gyermekes családapa egyik csemetéje már meg is lovagolt, nem hiába néz olyan hűségesen gondo­zójára. Sipos Ferenc és én összemosoly- gunk. Megvan az ismeretség! Nyolc­tíz évvel ezelőtt a ládagyár segéd­munkásaként dol­gozott ez a vé­kony, szívós férfi. MIÉRT ment a termelőszövetke­zetbe?! Hiszen sok paraszti dolgozó igyekezett ipari segéd- vagy szak­munkássá válni. — Elégedett va­gyok. Meg van a kereseti lehetősé­gem is. Szeretem a munkámat — fe­leli. — Szeretném, ha a Dózsa Ter­melőszövetkezet még több lehető­séget adna a szá­momra, hogy a ÍjOUlt6/l{ (LríuTjClri* * O •>* U>lt pán”-t. Egyetértünk a Ceglé­di Vendéglátóipari Vállalat vezetőségével, hiszen a „Tuli­pán” megérdemli ezt a figyel­met. Kitűnő kávéfözőgépjük van, de nem tudnak stabilan dol­gozni, mert nincs darálótarto­zékuk. Ez, „űrhajós számítás sze­rint” azt jelenti, hogy a „Vé­nuszba” kell felvételezni a da­rált kávét, ami mennyiségi­leg nem mindig kielégítő a Tulipán forgalmának. A szezon elején vanvlak a / fagylalttal — mégis napi húsz- % huszonegy kilogramm fogy. $ Nyugodt, komoly asszony í Berecz Balázsné, Tériké, hosz- f szú évek ismeretsége köti ősz- Í sze a Tulipán látogatóival. $ Havi 50 000 forint forgalmat % bonyolított le például április í hónapban ez a kis üzlet. Bő­it vítése sok körösi polgártárs $ örömére szolgálna, különösen ha hétfőn is lenne egy rövid % „műszak”. f Talán a nagyon jó munka- £ bíró Tériké és Vali mellé még f a növekvő forgalom elbírna egy kisegítő harmadik kiszol- % gálát. I SPORT \ KÉZILABDA: ^ Tököl—Nagykőrösi Spartacus | 29:17 (11:7) % Tököl. V: Barna II, Zsák. í Spartacus: Nagy D. — Nagy 6 Z. (6), D. Kovács F. (4), D. ? Kovács L. (2), Szarka (1), Fapp í (2), Siroki (2). Cserejátékos nélkül kiál- ló körösi csapat nagy küzde- ^ lemben és jó játékkal maradt ^ alul. A gólarány túlzott. Nagy í Dezsőt a védésben még min- í dig zavarta sérülése és ezért nem tudott teljes tudása sze- rint védeni. A kézilabdánál a Í kapus teljesítménye erősen be- í folyásolja az eredmény alaku- £ lását. Jók: Nagy Z., D. Kovács F. ( és D. Kovács L. í Tököl ifi—Nagykőrösi Sparta­cus ifi 26:3 V: Zsák, Barna II. ! A tartalékos ifi gyengén ját- í szott, nem tudott megfelelő el- í lenfél leimi. P. S. Mi újság a Hunyadi Tsz-ben ? >. ■: ....... ■ A kertészeti brigád tagjai paradicsompalántái készítenek elő gépi ültetéshez KÉP ÉS ÍRÁS UE 28-as traktor csattog a Hunyadi Termelőszövetkezet kertészetében. A talaj gondo­san el van készítve. A traktor nyergében Tóbi János erőgép- vezető. Az erőgép hallatlanul el­més munkagépet vontat; a gé­pen négy fehérnép a legna­gyobb kényelemben ül, még lábtartó is van, nehogy a lá­buk megmacskásodjon. NAPONTA 90000 PALÁNTÁT ÜLTETNEK DOLGOZIK A „SZORGALMAS« GÉP — FÓLIA ALATT A „CSÍPŐS“ * ami nem kevesebb, mint kilencvenezer szálat jelent. _— Két héttel ezelőtt ugyan­ezzel a géppel vetettük a bur­gonyát, jelenleg a paradicsom — Ki álmodott az én gye­rekkoromban arról, hogy ezt a valóban nehéz, derékfájdító munkát a gép fogja az ember helyett ilyen játszi könnyed­A kertészetben tizenkét fólia alatt növekednek a végleges helyére kiültetett csípős hegyespaprika palánták. Egy-egy fólia alatt hétszáz tő fér el | SIPOS FERENC, a Dózsa Termelő- szövetkezet csikó­gondozója nagyon ismerősnek tűnt a számomra. A ri­port anyagának összegyűjtése köz­ben lopva néze­gettük egymást. Valahol már ta­lálkoztunk. Első a munka. Megnéztük hát a húsz csikót és a hat lovat. Ez az ál­lomány, amelyet Sípos Ferenc gon­doz. Hat éve dol­gozik ebben a munkakörben. HA A termelő- szövetkezet veze­tősége megbízik tudásában, a csi­kókon kívül bol­dogan vállalja újabb lovak gon­dozását. KeT az iga, no m •.% a fo- gatosoknak is a ;.ó munkabíró ló. Sipos Ferenc minden reggel régy órakor kel és este nyolc óráig (rövid megszakí­tással) akad dol­ga. takarmány >- zís, aimozás, és néna-aéha egy kis ba Ttkozás. az ál­latokká'. Mindet ismeri. Egyen­ként van hozzá­csikó- és lóállo­mány gondozásá­ból, úgy a terme­lőszövetkezet, mint a családom jövedelme gyara­podjon. A GYEREKEK és Sípos kinyitják a karám ajtaját. Legeltetés követ­kezik. Játékos fi- cánkolással ro­hannak ki a csi­kók. Kedvet kap­va, utánuk a hat ló. Sok évvel ez­előtt ezt az istál­lót a ládagyáriak építették. Nem tu­dom, melyik üzem patronálja most a Dózsa Termelőszö­vetkezetet. A GIPÉSZSE- GÉDBÖL lett csi­kógondozó példá­ján pedig elgon­dolkozhatnak azok a férfiak, akik napi munká­juk után fáradtan ballagnak az „asz- szony” által vál­lalt földekre vagy szőlőkbe, no meg a háztájiba. Nem lenne jobb az egy műszak?! Sipos Ferenc haza talált; a me­zőgazdaságba. — bíró —

Next

/
Thumbnails
Contents