Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-14 / 111. szám
a pisi mu vei hírlap különkiadása VIII. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM 1964. MÁJUS 14, CSÜTÖRTÖK HALLOTTUK ÍRUNK Róla TETÖSAJTOLAS A konzervgyár dobozüzemében Veréb Istvánné tetőt sajtol (Godány felv.) ★ MA: VB-ÜLES Ma reggel 9 órakor a városi tanács földszinti vb-termé- ben ülést tartanak. Napirenden a tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtásáról szóló tájékoztató lesz. ■k 1RÖ—OLVASÓ TALÄLKOZÖ Május 30-án a könyvhét alkalmából — előző hírünktől eltérően — Baranyi Ferenc költő és Gerelyes Endre novellista tesz egész napos látogatást a városban. Programjuk során meglátogatják a kollégiumokat, könyvtárt és találkoznak olvasóikkal is. ★ A konzervgyár és az állami gazdaság megállapodást kötött a munkaerőhiány megszüntetésére. A két üzem elhatározta, hogy a konzervgyár a nála leszerződött dolgozókat átadja az állami gazdaságnak, a gazdaság pedig foglalkoztatja ezeket a dolgozókat addig, amíg a konzervgyár teljes kapacitással nem dolgozik. ★ A MÉK százhatvan mázsa korai kelkáposztára kötött szerződést Nyársapát, Ko- csér, Jászkarajenö és városunk termelőszövetkezeteivel. Évente a munka- és védőruha juttatásokra százhúsz- százharmincezer forintot fordít a ládagyár. ★ Városunk termelőszövetkezeteiben jelenleg ötvenhat erőgép és hétszázötvenöt munkagép van. ! ★ SPORTMOZAIK Nagykőrösi MEDOSZ—Tör- \ teli KSK 0:0. Nagykőrös, száz néző. ME- ! DOSZ: Lévai — Palotai, Ci- \ mes, Mészáros I — Horváth, \ Vgi-Rácz — Balogh, Biácsi, j Szabó, Mészáros 11, Patonai. j Csapkodó játék, alacsony szín- \ vonal jellemezte ezt a találko- \ zót. A MEDOSZ csatárai egyé- \ ni játékot erőltettek, s így nem • boldogultak a jól záró vendég- : védőkkel. A körösi csapatot j két ízben a kapufa mentette ; meg a góltól. A játékosok : közül senkit sem lehet ki- i emelni. i * MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Láng az utcákon. Magyarul beszélő színes angol filmdráma. Szélesvásznú. Tíz éven alul nem ajánlott. Kísérőműsor: Bélyegek beszélnek Afrikáról. Magyar híradó. Szamóca a körösi homokon Sikerült az első két év a Rákóczi Tsz-ben HARC A TŰZZEL A Rákóczi Termelőszövetkezet két esztendeje termel szamócát. Két holdon alakították ki az első telepet, amelyen már a nagyüzemi szamócatef- melést valósították meg. Az első kísérleti esztendő tizenháromezer forintos bevétellel zárult. 1963-ban négy holdra emelték a területet, amely 41 ezer forintot hozott. Az erősen munkaigényes szamócatermelésben igen jól beváltak az idősebb termelőszövetkezeti tagok, akik szívesen foglalkoztak vele. A negyvenegyezer forintos bevétel véglegesen eldöntötte a szamócatermelés sorsát. Közben országos kísérletek kezdődtek és Nagykörösön a Rákóczi Termelőszövetkezet jött számításba. Az a meleg katlanszerűség, amely általában a körösi határt jellemzi, a szamócafermelés előnyére válik» A MÉK igen nagylelkűen támogatja a kísérletet. A szamócatelepítés számára hatvannégyezer forint értékű fóliát kapott a termelőszövetkezet. A műanyag fóliát igen figyelemre méltóan használták fel. A szamócatermelés eddigi legnagyobb -problémája az volt, hogy mivel a növény igen közel van a homokhoz, eső után a gyümölcs tele lett homolokal, úgyhogy recsegett- ropogott a fogyasztó fogai alatt és csak igen gondos mosás után vált fogyasztásra alkalmassá. Az új módszer szerint a termelőszövetkezeti tagok a szamócát a telepem kiterített fóliákba vágott lyukakba ültetik és ez az eljárás teljesen megszünteti a gyümölcs homokosodá- sát. A telepet ez idő szerint hat termelőszövetkezeti tag gondozza, gyomlálja, sőt a jövő évi újabb telepítés számára szedi már a kacsokat. Az idén a telep még nem terem. Jövőre azonban remélni lehet már a holdanként! tizenöt mázsás termést, ami hozzávetőleges számítás szerint holdanként húszezer forint bevételt hoz a termelőszövetkezetnek. Sikerült a vizsga Az állami gazdaságban tizennégy hallgató vizsgázott eredményesen az öthónapos esti tagozati általános iskola Campingfelszerelés a kölcsönzőboitbair Városunkban nagy közkedveltségnek örvend a földmű- veszövetkezet kölcsönző boltja. Báthory Istvántól, a boltvezetőtől a múlt hónapi forgalom után érdeklődtünk. Az elmúlt hónap bevétele egyedülálló, 10 495 forint volt. A legnagyobb forgalom mindig hét végén van. Elsősorban mosógépből, porszívóból, íalhengerből. Május 1-re különösen az edénykészletből volt nagy a forgalom. A kölcsönzés lehetőségét tovább növeli a bolt. Így nemrégen kerüllek forgalomba tanyai lakodalmakra használható petróleum- és gázlámpák, melyek 12 órán át biztosítanak megfelelő világítást. ízléses tányérokat kaptak társas, illetve névnapi alkalmakra. Azonkívül kisebb háztartási eszközöket is kölcsönzésre tudnak kiadni, így például mák-, dió- és borsdarálót. Bizonyosan nagy közkedveltségnek fog örvendeni a campingfclszerelések kölcsönzési lehetősége is, pláne most, a nyár rohamos közeledésével. Most már a jó idő beálltával sokan járnak kirándulni. Erre a célra nagy mennyiségben van gyermek- és felnőtt- kerékpár, melynek óránkénti díja 2 forint 50 fillér, illetve 3 forint. Varrógépeket is kölcsönözhetnek a háziasszonyok. A kölcsönzéssel különösebb probléma nem akad, de az a kérésem — mondja Báthory üzletvezető —, hogy az igénylő minden esetben hozza magával személyi igazolványát. Ha gyermekét, vagy bárki mást küld, az igazolványán kívül meghatalmazásra is szükség van. Háztartásban dolgozó asszonyok csak a háztartásban használható tárgyakat vehetnek ki saját igazolványukkal. Azt hiszem, ezt a csekély kérést teljesíthetjük, hiszen ezek nem olyan nagy dolgok, s így kevesebb bosszúságot okozunk az üzletvezetőnek, no meg magunknak is, hiszen vissza kell menni a személyazonosságiért, vagy a. meghatalmazásért. —taszáry— nyolcadik osztályának anyagából. Az elért eredményt Kiss Lajos, a vizsgabizottság elnöke hirdette ki. A gazdaság személyzeti és oktatási felelőse köszöntötte a végzett tanulókat — serkentette őket a továbbtanulásra — s ugyanakkor köszönetét mondtak a tagozat igazgatójának és a tanítást végző három pedagógusnak eredményes oktató-nevelő munkájukért. A hivatalos aktus után a gazdaság vezetői ízletes vacsorára hívta a tanulmányaikat befejező hallgatókat és a vizsgabizottság hat tagját. Yacsora után baráti beszélgetés indult meg a jelenlevők között, közös gondokról, problémákról, ügyes-bajos dolgokról. Közben szólt a talp alá való zene is. Az együttes szórakozásnak éjféltájban lett vége. A tűzoltó verseny befejező akkordjaként tűzoltási versenyt rendeztek városunk önkéntes tűzoltói és a ceglédi tűzoltók (Godány felv.) Száznegyvenkét forintos órabér Szigorúan eljárnak a kontárokkal szemben — A kontárkodás szabály- sértés — kezdte a beszélgetést Bogdán Sándor, szabálysértési előadó. — A bírság felső terjedelme háromezer forint. In- dokolt esetiben ki is szabunk ilyen bírságot. — Nagyon megnehezíti azonban az eljárást az, hogy az érdekelt munkáltatók csak a legritkább esetben tesznek feljelentést a kontár ellen. Hallgatnak az elvégzett munkáról, az illetéktelenül kifizetett munkabérről. Csak akkor szánják el magukat arra, hogy a hatósághoz forduljanak — elsősorban a városi tanács ipari Tűhegyen! A Kossuth Lajos utcában, a BELSPED előtt buszmegálló van. Nem... nem helyezték el, úgy szüntették meg csupán, hogy a kedves utas kénytelen állni! Pontosan az út háromszögében park volt, a környék lakóinak örömére. Padok is voltak, s az utasok itt várakoztak a buszra. Sokan várakoztak, mert a tejüzemből és a környékből legkevesebben öten szorongtak egy-egy pádon. Most, ma már ez nincs! A padok eltűntek, az utasok állnak, közülük az idősek is, akik szokásukhoz híven hamar odamennek a buszmegállóhoz, nehogy „lekéssék” a járatot. Vajon mikor lesz újra pad a buszmegállónál?! — kérdezzük nagyon sokan. vagy építési osztályához —, ha valami vita támad a kontárral vagy éppenséggel összevesznek. A KIOSZ k.ontár- biztosa.% tesznek időnként• feljelentést. — A konitáirügyek tárgyalását nagymértékben hátráltatja és zavarja az is, hogy a munkáltatók semmit sem hajlandók elismerni. Ha nagy nehezen be is vallják, hogy kontárral dolgoztettak, azt kereken tagadják, hogy fizették a munkáért. Szívességből, jószomszédságból, komaságból dolgozik minden kontár, ritkán beszélnek viszontszolgálatról az érdekeltek. — Arra pedig nyomatékosan figyelmeztetünk mindenkit, hogy csak iparengedéllyel rendelkező kisiparossal dolgoztasson, akivel szemben a munka minősége és a munkadíj tekintetében nem érheti meglepetés. Ezzel kapcsolatban szívesen szolgálok tanulságos példával. — Egyszerű közíalhúzással kellett egy idős házaspár konyhájában leválasztani egy parányi éléskamrát. A munka pontosan öt és fél órát tartott. Horváth László vállalta a jelentéktelen átalakítást. Két délután munkaidő befejeztével kényelmesen elvégezte és amikor fizetésre került a sor, hétszáz forintot kért. — Mit tehetett az idős házaspár, fizetett, de óvatosságból bementek a városi tanács építési osztályára, ahol részletesen bevallották, hogy’ jártak a jogtalan iparűzővel. Az osztály hivatalból azonnal intézkedett, az ügyet áttette hozzám, Horváth Lászlót súlyosai; megbírságoltam, és köteleztem arra, hogy a kifizetett hétszáz forintból ötszázat fizessen vissza a munkáltatónak. Semmi kétség, hogy ebben az esetben, de ehhez hasonlóan sok más esetben is a kontár minősíthetetlenül magasabb árat kért a munkáért, mint a becsületes, iparengedéllyel rendelkező kisiparos. PÉNTEKEN NYÍLIK A STRAND Peteken 9 órakor hivatalosan is megnyílik a rég várt meleg vizes strand. A plusz 38 fokos vizet keverve vezetik a nagy medencébe, se «öregek” medencéjét csak meleg vízzel töltik fel. A trambulint lebontották. A medencék kimeszelve, a tusoló padok újjávarázsolva várják a látogatókat. Sok év után végre raktárhelyiséget kapott a büfé, és újdonsága még a strandnak — elkésve bár —, de létrehoztak egy gyors elsősegélynyújtó helyiséget. cialista társadalmunk új típusú embert alakít * ki. Ez az új típusú ember technikai ismereteinek gyarapítása folytán igényesebbé válik. A tanyán már nem találja meg azokat a technikai eszközöket, melyek a városlakónak rendelkezésére állnak. A városból való gazdálkodás megváltozott formáját alakította ki az említett tény. A tanyai ember házat igyekszik építeni a városban. A tanyát is fenntartják. Ott van jószágállománya, melyet maga, vagy valamely családtagja gondoz. A közösben is dolgozik, ha termelőszövetkezeti tag, megműveli a háztáji földet, de vállal is a közösből megművelésre bevetett területekből. Egyik lába még a tanyán, a másik a városban, A fejlődés hozta létre a tanyákat; a fejlődés tünteti is el azokat. A tanya az egyéni kisbirtok szükségszerű tartozéka volt, de a nagyüzemi gazdálkodás feleslegessé tette azt. Létjogosultságuk csak a két termelési folyamat átmenetében van. Szemünk előtt állanak már az új, termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, major- i szerű központokkal, gépek-': kel, jószágállománnyal. (Vége.) í földek jelentős részét meg is művelték. A tanyai emben gazdasági erejében is változás állott be. Az 1945- ös földreform során a nincstelen parasztok és bérlők jelentős része földet kapott. Az egykori béres és kertész gazdává vált. Ennék a változásnak a jelentőségét sokan helyesen fogták fel. Jól gazdálkodtak. Ennek ellenére megállapítható, hogy a nagykőrösi tanyák életében ez a fellendülés úgy jelentkezett, mint amikor a nap alkonyaikor végigra- gyogtatja sugarait a tájon. 194S után a társasgazdálkodás, a szocialista nagyüzem korába léptünk a mezőgazdaság világában is, megváltoztatta a művelésre fogott föld képét. A mezsgyék eltűntek. A nagyüzem tömörülést kíván, faluszerű településekben. Az üzem központjában majorszerű létesítmények keletkeztek. A változott viszonyok megindították a városba való visz- szavándorlást. A kultúra iránti igény fokozódott, szohásználata. A tejet városba cipelő nőkön segített sokat Hat-nyolc kilométer távolról két-három tejeskannál is cipelt a tanyai nő a városba, hogy eladhassa a tejet a piacon. A piac szeszélyes volt. Előfordult hogy a sok kilométerről vitt termény, termék, állat a piacon nem talált vevőre és vissza kellett vinni. Nagykőrös is, mint más nagy határú város, az 1930- as évek végén, igyekezett segíteni a közigazgatási, kulturális, szociális kérdések megoldásában. Orvosi rendelő, külterületi bába, a felszabadulás után már köz- igazgatási kirendeltség formájában. Ezek az intézkedések a tanyai ember felemelkedését nem sokkal vitték előbbre. A második világháború és a felszabadulás sok változást okozott a mezőgazdaság világában is. A jószágállomány száma erősen lecsökkenj. A körösi ember életrevalósága segített a bajon. Lovakat vásároltak Dunántúlon és pótolták a hiány egy részét. A a tanyai ember messze /a volt a városházához is. A legkisebb közigazgatási ügyben be kellett mennie a városba. Volt pedig a legtöbb tanyai embernek baja! Ha jószágot akart eladni, járlatlevelet kellett íratnia, születés, házasság, halál ügye is előfordult. Az anyakönyv is a városházán volt. Ha híreket akart hallani, a városba kellett menni. Az árakról is tájékozódnia kellett, ha el akart adni valamit. Mert a pénzre mindig szükség volt. Az adót is a városházán fizethette. Minden ügy fél napot vagy egy-egy napot jelentett. Ilyen alkalommal jutott a kocsma közelébe is, ahol ismerős is akadt. Néha többet ittak a kelleténél, s így a tanyára kijutva már csak pihenni volt kedve. Ha az asszony ment az ügyeket intézni és vásárolni, azt is délfelé, vagy alkonyat- tájt láthatták a tanyán. Hála a kerékpár •feltalálójának, a körösi paraszton sokat segített. A távolságok megkisebbedtek a segítségével. A lovat nem kellett a gazdasági munkából kivonni, hogy a gazdája kocsiját a városba vontassa. Tekintélyes terheket el tudtak rajta vinni, így az 1930-as évek végén gyorsan elterjedt a Dr. Balanyi Béla: A nagykőrösi tanyák múltjából IV.
