Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-14 / 111. szám

VIII. EVFQLYAM, 111. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1964. MÄJUS 14, CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI VHifi PROLETÁRJAI, EGYCSÜLJETEK! \ A vácrátóti botanikus kertben Kapa helyett vegyszer Ráckeve környékén 'is szár­ba szökkent a rozs, vágják a lucernát, sorol a kukorica. Gyors fejlődésre serkentik a növényzetet a májusi’ esők, napról-napra változik a határ. A szövetkezeti gazdák a me­zőgazdaság más dolgozóival együtt a Csepel-szigeten is de- rekas munkát végeztek: ki­használták a kurtára zsugoro­dott vetési időszakot. Amikor ezt* megállapítjuk, arról sem szabad megfeled­kezni, hogy az elmúlt hetek erőfeszítései csak akkor vál­nak igazán gyümölcsözővé, ha a szorgalom továbbra sem lan­kad, s az elkövetkezendő he­tekben is hasonló buzgalom­mal végzik majd a földeken a növényápolást. Vajon a rác­kevei Rákóczi Tsz-ben felké­szültek-e a soron következő teendőkre, készen állnak-e a munkaeszközök, tudják-e a ta­gok, mit kell elvégezniük? Tizennégy jókedvű asszony üldögél a szövetkezet udvarán, növekvő zsákhalom körül. Vic­celődnek, nevetgélnek, s köz­ben szaporán jár a kezükben a foltozótű: javítják a zsáko­kat. — Mi már odakint a földe­ken elvégeztük a ránkjutó_ munkát — mondja Rideg Já­nosáé munkacsapatvezető. — Tegnap befejeztük a cu­korrépa sarabolását. Helytállnak az asszonyok — Mit ígér a tavasz a ráckevei Rákóczi Tsz-ben? jainak. Tavaly például jól be­vált a vegyszeres gyomirtás. Az idén 120 hold kukoricát ápolunk vegyszerrel, ami azt jelenti, hogy ezen a területen nem lesz szükség a kapára. Csak az egyelés, meg majd a betakarítás hárul a tagokra. Nemcsak a kora tavaszi munkákkal haladtak gyorsan a Rákóczi Termelőszövetkezet­ben, hanem a növényápolást is megfelelő ütemben végezték. Más közös gazdaságokkal el­lentétben itt nefti is annyira a munkaerőhiány okoz gondot a vezetőségnek, mint inkább a tagok folyamatos munkaellá­tása, meg a nyár eleji időszak­ban is. Igaz, több éves gya­korlati tapasztalatok bizonyít­ják: nincs ok az aggodalomra a csúcsidőszakban sem. A ta­gok szívesen dolgoznak a munkacsapatokban ■ s a mun­kaszervezésnek ez a formá­ja igen népszerű az asszo­nyok között is. Általában tizen-tizenket­ten vannak egy-egy mun­kacsapatban, együtt műve­lik a közösen vállalt terü­letet. önkéntelenül is felmerül a kérdés, vajon elég ösztönző-e ez a módszer? A tagok véle­ménye szerint igen. Bebizo­nyosodott, hogy a Rákóczi Tsz adottságait figyelembevéve, ez a forma a legalkalmasabb. Ál­talában nincs kirívó különb­ség a tagok munkája, telje­sítménye között, de ha netán valaki nem dolgozik úgy, olyan szorgalommal, mint a többi, annak külön számolják el a munkaegységét. Az asszo­nyok — ezt többen is hang­súlyozzák — munkacsapatban sokkal jobb kedvvel dolgoz­nak, egymást biztatva gyor­sabban halad a munka. Mit ígér a tavasz a rácke­vei Rákóczi Termelőszövetke­zetben? Az eudig végzett mun­ka s a gazdagon viruló határ kedvező eredményekkel ke­csegteti a szövetkezeti gazdá­kat. Minden reményük meg- ; lehet arra, hogy ha — az idő­járás továbbra is kedvez — bőséges termést takarítanak be. — sp — A Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti botanikus kertjében mintegy 12—lS ezer féle nöyény színpompázik kora tavasztól kcső őszig. Képünkön: a dél-amerikai fán lakó növények egészségét állandóan ellenőrzik a trópusi üvegházban (MTI Foto — Bereth Ferenc felv.) ,\\\\V.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\XW«V\\\\\\\\\\\\\\\\VA\\\\\\\\\\\\\\\\VV\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VN\\* Tegnapelőtt a mákföldön vé­geztünk. Most sem lessük öl­hetett kézzel a tennivalót, ki­használjuk az „állási időt”. A szaporodó zsákhalomra mutat, mert ez is az előkészü­letekhez tartozik. Mire bekö­szönt az aratás, erre sem lesz gondja a vezetőségnek. Ami pedig a mezei munkákat il­leti, Ridegné tizenegy tagú munkacsapata — akárcsak a többiek — már a múlt év de­cemberében elvállalták a rá­juk jutó területet, egyebek kö­zött öt hold cukorrépát, öt hold mákot, szőlőt, kukorica betakarítást. Mezei Károlyné munkacsa­patvezető arról beszél, mit szeretnének elvégezni, nyár elejéig. Csak ketten-hárman vannak itt csapatából a zsák­javításnál, a többiek kint a szőlőben dolgoznak. Simsi An­toine munkacsapata ma még a zsákjavításnál, meg a seprő­kötözésnél dolgozik, de hol­nap már nekikezd a földeken a munkának ... Merkl Ferenc, a termelőszö­vetkezet elnöke elégedetten summázza az eddig végzett munkát, s nem fukarkodik az asszo­nyoknak szánt dicsérő sza­vakkal. — Nálunk — mondja — a tavaszi szántás-vetés nem oko­zott különösebb gondot, ápri­lis végére sikerült földbe ten­nünk a magot. Most, hogy a gépesítés szövetkezetünkben állandóan növekszik, még, könnyebb a munka. Egyre kevesebb jut a nehéz fizikai munkából a szövetkezet tag­15 év alatt 25000 járná, 36 országba A Csepel Autógyár új gyártmányai a Budapesti Nemzetközi Vásáron Óriási színes térképre raj­zolták be azt a nagy utat, amelyet az afrikai kontinen­sen, Szudán forró sivatagai­ban a Csepel Autógyár ki­váló minőségű D 344-es tí­pusú tehergépkocsija megtett. A térkép, amely az idei nemzetközi vásár autóipari kiállítását díszíti, azt bizo­nyítja: o gyár konstrukciója Afrika útvonalain is osztat­lan sikert aratott és kivívta a szakemberek elismerését. Most, a kiállításon a Csepel Autógyár be­mutatja a sivatagi al­vázat, amelyet a D 450-es teher­kocsiból alakították ki, spe­ciális forróégövi használat­ra. A tizenöt éves fennállá­sát ünneplő Csepel Autó­gyár a rendezője egyébként az autóipari kiállításnak, amelyen bemutatja másfél évtizeddel ezelőtt készült el­ső motorját is. Ebből nőtt ki azóta az a hatalmas mo­torcsalád, amelynek tagjai itt­hon és külföldön nagy el­ismerést váltottak ki, di­csérve a magyar ' konstruk­tőrök képességeit. A Csepel Autógyár ed­dig 25 000 gépjárművet exportált a világ mint­egy harminchat orszá­gába. Most, az idei vásárpn új termékeinek egész sorával lép a gyár a kül- és bel­földi nyilvánosság elé. A ki­állítás egyik érdekessége a D 717 típusú, háromtenge­lyes alváz. Ez a nagy tel­jesítményű konstrukció első tagja egy új járműcsalád­nak és korszerű, közvetlen befecskendezésű motorjával, teljesen új kialakítású mell­ső és hátsó Májaival, szink­ronizált hatfokozatú sebesség- váltójával eléri a világszín­vonalat. Közismertek a gyár évek óta készített és kedvelt nyergesvontatói, a hozzájuk kapcsolható különböző fel­építményű pótkocsikkal. Az üzemanyagos, tejes, cemen­tes, sörös pótkocsikat ed­dig csak a nyergesvontatóval együtt lehetett használni és sokszor ^ rosszabb vidéki utakon nehéz volt az üze­meltetésük. Ebből kiindulva a Csepel Autógyár egytengelyes utánfutó nyergeszsámolyt tervezett, amellyel a pótkocsi most már mint utánfutó is használható. Ez lehetővé teszi, hogy a jármű kemény burkolatú úton eddigi terhelésének — 7000 liter anyagnak •— a két­szeresét tudja magával vin­ni. Figyelmet érdemel egy má­sik új termék: a 711-es típusszámmal ellátott bil­lenős tehergépkocsi, amely az építkezések jobb anyagszál­lítását hivatott elősegíteni. Biztos, hogy az idei Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron bemutatott új gyártmányok rövidesen mind itthon, mind külföldön további megbecsü­lést szereznek a magyar au­tóiparnak és öregbítik majd a Csepel Autógyár jó hír­nevét. (h. f. p.) Virágzik a szőlő a mvanyagfolyosók alatt A Szőlészeti Kutatóintézet lakiteleki gazdaságában az újonnan nemesített csemege- éa borszőlőfajták szaporítása mellett többféle kísérletet folytatnak a kutatók a szőlő­termesztés korszerűsítésére. A műtrágyázás!, öntözési és met­szési módszerek tanulmányo­zása mellett az országban első­nek fólia alatt termesztik a szőlőt. Március közepén 25 méter hosszú műanyagsátrak­kal fedték be a tőkéket. A fó­lia alatt — ahol mesterséges csapadékot kapnak a tőkék — mér 30—35 centiméteresek a hajtások, és gazdagon ' virá­goznak, a takaróval csak idő­szakosan védiik a szőlőt, amint a hőmérséklet a szabad­ban is egyenletes lesz, végle­gesen lekerül a fólia a szőlő­tőkéről. Az így védett szőlő a fejlődésben három héttel előzte meg szabadföldi „tár­sait”. (MTI) Kétszer annyi hűtőgépet hoznak forgalomba, mint tavaly A nyári idényben nem tudják biztosítani a zavartalan ellátást Külföldi vendégek Százhalombattán A május elsejei ünnepségekre hazánkba érkezett mongol, kubai, algériai, szenegáli, argentínai, spanyol, uruguayi, indonéz, indiai, libanoni szakszervezeti küldöttségek szerdán meglátogat­ták a Dunamenti Hőerőmű és a Dunai Kőolajfinomitó épít­kezését. A vendégeket az építkezés társadalmi szerveinek ve­zetői és a gazdasági vezetők fogadták. Az erőmű építkezés helyzetéről Csenterits Sándor igazgató adott ismertetőt. A kő­olajfinomító beruházásról PécSeli Béla főmérnök tájékoztatta a vendégeket. A szakszervezeti küldöttségeknek tetszettek a két beruházásnál látott újszerű technológiai megoldások és a munkásszálláshoz tartozó kulturális létesítmények. 'A vendégek hosszan tartó baráti beszélgetést folytattak az építkezésen dolgozó szakszervezeti vezetőkkel és dolgozók­kal. Az utóbbi években mind több háztartási hűtőgépeit gyárt az ipar, a növekvő igé­nyeket azonban még nem tud­ja követni. Megkezdődött a hűtési idény, ezzel együtt megszaporodtak a hűtőgépellátással kapcsola­tos kérdések, amelyeikre a Bel­kereskedelmi Minisztérium il­letékes főigazgatósága adott tájékoztatást. Ebben az évben — a hazai gyártásból és import útján — kétszerannyi hűtőgépet kap a lakosság, mint tavaly. Ez a mennyiség szám szerint 70 000 —75 000, amelyből hatvamezret — fele-fele arányban a 70 és a 120 literes típusból — a ha­zai ipar biztosít. Ezenkívül a közkedvelt Saratov hűtőszek­rényből az előző évekhez ha­sonlóan, mintegy 2000—3000-t hoznak forgalomba. Miután a közönség látta a lengyel „tessék választani” kiállításon a 40 literes, olcsó hűtőszek­rényt, egyszeriben megnöveke­dett az érdeklődés a kis űr­tartalmú gépek iránt. A keres­kedelem mintegy 10 000 len­gyel gyártmányú 40 literes hűtőgéppel igyekszik bővíteni a választékot. Az első negyed­évben körülbelül 1400 ilyen berendezést adtak el, a többit pedig folyamatos negyedévi ütemezéssel kapja a kereske­delem. A nagy érdeklődést fi­gyelve megállapítható azon­ban, hogy ez a mennyiség el­enyésző az igényekhez képest. Az idén tehát több hűtő- szekrény kerül forgalomba, mégsem lesz zavartalan az el­látás. CSIBI Este, ha elülnek a kacsák, s rá­zendít az ezres békakar, amikor nesztelenül suhan a bagoly és visít a téli álmából frissült denevér, cukrozott borral koccintanak . az asszonyok. Az éj­szakás várja a fér­jét, a többiek ké­szülnek haza, de még az, aznapi munkát megbe­szélik. Ilyen min­den nap az abo- nyi Lenin Tsz ka­csatelepén. A forralt bor kiűzi a gerincben bujkáló hidegle­lést, amely kacsa­terelés közben itatta át az idege­ket. Bizony, má­jus elején még hi­deg a tó és átfáz­nak a combtőig vízben gázoló, asz- szonyok. Nemcsak érzik, mondják is a munkájuk ter­hét, annak az eny­hítését óhajtozva. Bezzeg, ha meg lenne még a Csibi! Mint hajdan^ a népi hősök je­les tetteit, mint Odüsszeuszét az eposz, úgy őrzi Csibit a közösség emlékezete. Azé a közösségé, ame­lyet szolgált ren* dületlenül, kitar­tóan, mígnem ere­je, élete végéhez ért. Szolgált a Csibi zokszó, csö­könyösség nélkül, jámboran, s éh- bérért csupán, mert távol állt tő­le minden, ami emberi, meVt a Csibi csak egy kis törpe, krími ta­tárló volt. Amíg a többi ló­nak pihenés volta szünnap, vagy vé­get ért a munka napszállta után, Csibi nem pihent soha. Rajta ta­nulta a lovaglást minden gyermek, ő hordta éjszakán­ként az orvost, vagy vasárnapon­ként rokonlátoga­tóba az öregeket. Sokáig takarmá- nyos ló volt, ci­pelte a zöldet, ab­rakot a tehenek­nek, tejet a bor­júknak, vagy a vá­rosi gyerekeknek, szóval engedel­meskedett min­denkinek. 0 volt a tsz első lova. Első pillanat­ban furcsa, hogy senki sem emléke­zik: honnan került a tsz-be a Csibi? Egyszer csak volt, csakhamar meg­hódított minden­kit, mert minden­kit szolgált. Ti­zenegy éven át — 1948—1959-ig — hétköznap, vasár­napon szakadatla­nul nyűtte a há­mot. • öreg volt na­gyon. Talán már Keresnél is vonta az aknavetőt, ta­lán csak Abony ostromakor látta meg először a na­pot: vagy volt, vagy csak ma len­ne húsz éve? Utolsó hónapjai­ban már remegett az ina, szabad já­rása volt a szérűs- kertben, s adtak neki vagy százan zabot. Amikor hí­re szaladt, hogy vágóba viszik, megmozdult érte a tanya. Való igái, hogy közgyűlést hívtak össze az érdekében: köz­tük hunyjon el Csibi.. .* S bizony, még ma is emlegetik őt, ha nekivaló munka akad. Lám, ha még erőben él­né, kikérné őt a kacsatelep, s a hátára ülve gá­zolnák napeste a vizet. Ha most egy fejőgulyás mér­ges, mert késik az abrakdara, akkor meggyőződéssel veti oda: a Csibi egymaga jobban győzte, mint az a két behemót mu­ra! S vannak ök- lömnyi emberkék, akik akkon még nem is éltek, de ezt suttogják: jó lenne, ha még él­ne a Csibi! Nagymiklós István

Next

/
Thumbnails
Contents