Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-11 / 84. szám
ft •L REND " A Oyömrői ifjúsági otthon — nmT - írissen tatarozva, vadonatúj kerítés- fj sei — a község /», egyik legimpoi' zánsabb helyisége. A gondnok nagy figyelmet fordít a belső rendre is, — érthető, hogy na- if gyón bosszantotta fk* az udvaron napoa kig hányódó gazdátlan kerékpár. Szétszedte hát darabokra, s mindegyiket Idilön-külön becsomagolva elraktározta. Ezúton is •üzeni: a feledékeny gazda — így, ilyen állapotban — bármikor átveheti biciklijét. Mig kicsomagolja és összerakja, eltűnődhet azon, miért is a rend a lelke mindennek ... (—) — Ügyeletes orvos vasárnap Gyomron dr. Balogh Sándor, Monoron dr. Péterfíy Gusztáv, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Ve- esésen dr. Simon Sándor. — Befejezték a tavaszi fejtrágyázást a kávai Haladás Tsz-ben. A munkák jó ütemét jelzi, hogy a borsó is a földbe került már. — IMSZ napot, rendez vasárnap a tápiósápi KlSZ-szer- vezet. Ennek keretében társadalmi munka, asztalitenisz és sakkverseny, valamint klub- délután lesz. BAJNOK LÖVÉSZEK Íme a vasárnapi MHS-lövé- szet egyéni győztesei (balról (jobbra): Zsögön András. Karina Mihály, Füri Lajos. (Eredményeiket keddi számunkban közöltük) (Foto: Kútvölgyi) — A női kis kuliköntös lesz a sztár az idén a strandokon. A Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat monori konfekciórészlege ^kapott a gyártására megrendelést. A hasonló bakfisköntösökkel együtt, hatezer darabot varrnak meg áprilisban. — Aktívaülést tart ma délelőtt a járási pártbizottságon az MHS járási elnöksége. Napirenden szerepel az elnökség és az ellenőrző bizottság beszámolója, végzett munkájáról. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Feltámadás I—TI, Gomba: Ordasok között. Gyömrü: Ilonfog- •lalás I—II. Maglód: Udvari bolond (szélesvásznú). Monor: Optimista tragédia (szélesvásznú) Nyáregyháza: Előzés. Pilis: Pogány ok ideje. Tápiósáp: Egy szélhámos vallomásai. Tápiósüly: Kálóján cár. Űri: Gengszterek és filantrópok. Üllő: Amikor egy lány 15 éves. Vasad: \Pinocchio. .Vecsés: Üresjárat (szélesvásznú). I Járási művelődési ház Gyömrő ' Nemzetközi asztalitenisz-mérkő- ,eés (román válogatottak — Bérezik, Rózsás, Holló és mások részvételével, 18 órakor). HONOMIDtKI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1964. ÁPRILIS 11, SZOMBAT ál pilisi fiunyatii Ts% földjeim szépen fejlődik az intenzív búza A pilisi Hunyadi, a járás nagyobb tsz-ei közé tartozik. Pilis község lakosságának megközelítőleg a felét érinti a tsz ügye, gazdálkodásának eredményessége, esetleges hiányossága. A főagronómussal és a főkönyvelővel, valamint Csüó Pál iögatossal indultunk el határt járni, s egy napot kint töltöttünk a tsz tagsága között. Ennek során meggyőződhettünk arról, hogy nem törte le őket az, hogy tavaly mérleghiánnyal zártak, jó munkával, szorgalommal igyekeznek kigazdálkodni a veszteséget. A laposi földeket tekintettük meg először. Százhúsz holdas, igen szép intenzív búzatábla mellett haladtunk el. Kovács Endre főagronómus elmondta, hogy 180 kiló fejtrágyát kapott már eddig, de még mindig szórnak rá, hogy a holdankénti két mázsa meglegyen. A tanyában Puksa Sándor brigádvezető fogadott bennünket. Megnéztük a tanyát és bizony sajnálattal állapítottuk meg, hogy az emberek pihenőhelye igen elhanyagolt állapotban van. Több gondot fordíthatnának a rendre az ott dolgozó tsz-tagok is! Érdekes, hogy ezzel szemben a lóistállóban példás rendet találtunk. A tanyaközpontban szorgoskodtak a dinnyések is. Már a melegágyakat készen találtuk, épp a magyakat dugdos- ták, de több ablak alatjt láttuk, hogy már kél a dinnye, palánta. A jó munkát és a szakszerű irányítást Horváth János. Csira Ferenc. Mala János fődinnyések biztosítják. Alig ötszáz, méter távolságra 15 asszony ültette a.krumplit. Puksa Károly megdicsérte az asszonyok munkáját, hiszen aznap is hat holdat ültettek el. További utunk egy harminchat holdas, példásan megművelt lucernatábla mellett vitt el. A lucerna őszi vetésű és igen jól sikerült. Az új istállónál 96 növendékmarhát találtunk. Példás rend fogadott, az állatok jól- ápoltsága szembetűnő. Gál János brigádjánál szintén burgonyát ültettek az asszonyok. Jó kedvvel, vidámsággal 25 asz- szony dolgozott itt. Mindkét brigádvezető arra kért, hogy az asszonyok közül külön senki nevét ne említsük, mert mind egyformán megérdemli a dicséretet, A traktorosok közül azonban meg kell említeni Berkesi János és Sztroja János nevét, mert a tavaszi munkákban 500—500 hold földet műveltek meg, illetve nagyon hatékonyan közreműködtek a vetéseknél. A tsz-ben találkoztunk Ra- tíosza elvtárssal, a ceglédi Dózsa Tsz elnökével is, aki szak1 A költészet napjára MAGYARORSZÁG TÉRKÉPÉN... I mai tanácsokkal látja el a tsz vezetőit és patronálja a Hunyadit. A látottak alapján azt mondhatjuk: a csüggedésre semmi ok nincs, ha az idő legalább ilyen marad (esetleg jobb is lesz) és a tagok továbbra is így folytatják munkájukat, bizalommal nézhetnek a következő zárszámadás elé! Sponger István Ősztől már enyhülnek a gondok Látogatás a monori-erdei iskolában Hírt adtunk már róla, hogy a Monori-erdőn — hosszú évek harca és reménysége után —, idén felépül végre az új iskola. E jó hír hallatára kerestük fel az iskolát, hogy valami közelebbit tudjunk meg. A régi iskola — most már mondhatjuk így —, valamikor minden igényt kielégíthetett. Most is gondozott, de mégis olyan, mint kamasz gyerek a kinőtt ruhában ... A szűk folyosón a tanulók kabátjai, jobb sorsra érdemes göngyölt térképek, tornaszerek és egyéb holmik. F.gy kicsit lomtár képét mulatja az egész. Hiába, nincs hely! A tanári szobában — annak kell neveznünk, ha nem is méltó a helyiség e címre — csak megfontoltan lehet lépkedni. Asztalok, szertári kellékek, anyagok nyomasztó zsúfoltsága önmagáért beszél, pedig mindez mór kínos alakítgatások eredményeként született. — Úgy gondolom, hogy nagyon is indokolt az új iskola Monori-erdőn — fordulok dr. Csanády Gusztáváé igazgatóhelyetteshez. — Valóban! Lehetőségeink szerint sokat harcoltunk mi is és Magócsi Jánosné párt- titkár is az új iskoláért. Hét évvel ezelőtt 112 tanulója volt az akkor kéttan- termes iskolának. Azóta belső munkálatokkal három tantermet szereztünk. Erre az évre 232 tanuló iratkozott be s ezek összevont Levelesláda Avas, dohos a vaj Húsvét előtt vajat vásároltam Vecsésen, a Deák Ferenc utcai élelmiszerboltban. Az áru frissen érkezett és igen örültem, hogy sikerült vajhoz jutni, mert sajnos, nem mindig kapható. Örömöm nem sokáig tartott, mert otthon fogyasztás közben azt tapasztaltam, hogy a frissen csomagolt, szép fehér vaj avas, penészes. Hétfőtől Monoron játsszák az Cj kön a két Gilgames magyar főszereplő. filmet. KépünÁprilis 7-én ismét vajat vettem a Roick-féle tejboltban szintén szép, friss csomagolásban. Megütközve olvastam viszont, hogy: a szavatossága lejár 30-án. Most az a kérdés: március 30-án, vagy pedig csak április 30- án fog lejárni? Sajnos, most abban a „szerencsétlen” helyzetben vagyok, hogy a vaj egyáltalán nem fogyasztható, mert a változatosság kedvéért: dohos, penészes. Lehet, hogy talán csak én vagyok ebben a szerencsétlen helyzetben? Csak nekem sikerül mindig ilyen árut találni? Én tudom biztosan: másnak is jutott belőle. Most arra szeretnék választ kapni az illetékesektől: hogy adhatok ebből a gyereknek, aki különben is rossz étvágyú? És ha megbetegszik tőle, ki lesz ezért a felelős? Tudomásom szerint a Ceglédi Tejipari Vállalat szállítja az árut Vecsésre. Kérdezem: ott nincs minőségi ellenőr? És ha van — mert biztos, hogy van —, hogy tud átvenni ilyen árut? Szeretnék levelemre minél előbb választ kapni. Károly Józsefné Vecsés Achum András utca 54. jr>z évtől kezdődően április 11-én minden évben megrendezik a költészet napját. Neves dátum: József Attila 1905. április 11-én született Ferencvárosban, a „pesti, csatakos külvárosiban. Ez a nap régen a Monarchia ünnepe volt: az „Alkotmány" ünnepe. Ma a vers ünnepe. így írt erről: Mondom, valami nagy ünnep volt, a hívek templomba mentek s reszketve szomorú kézzel áldották meg őket a szentek! (Április 11.) József Attila életét mindenki ismeri. Proéetárgyerek volt. Korán megismerte a Horthv- rendszer könyörtelen elnyomását. Gyerekkorában vizet árult egy moziban. Volt kenyeresfiú, kukoricacsösz, házitanító... Verseit csodálatos gyöngédség, kristálytiszta politikai állásfoglalás jellemzi. Vágyódott a szeretetve, hiszen még a szerelmet is „lcávéska- nálkák méregették’* számára. M ost tavasszal egy barátommal — Pálinkás Pállal — lent voltunk Balatonszárszónk A falu még csendes, kihalt volt. A barnás-szürke viz is haragosan hullámzott még. Kiss Ernő, a költő tragikus halálának szemtanúja mesélt: idézte az utolsó napokat. — Milyennek ismerte meg Ernő bácsi József Attilát? — Rám azt a benyomást tette, hogy zárkózott, társaságot nem kedvelő, szófukar ember. Halála előtt egy-két nappal a szobájában találkoztam vele. Udvariasságból kérdeztem: ja- vul-e? Ö a szokásos igenlő- tagadó szócskákkal felelt kérdéseimre. Majd az asztala mellöl felállt és szó nélkül kiment Az utcán való találkozásunk alkalmával is gyakran előfordult, hogy egyszerűen otthagyott, de ez sohasem volt bántó, sértődésre alkalmat adó cselekedet, hanem betudtam a betegségének. Itt a múzeum^ ban őrzött, állítólagos utolsó fényképén is észrevehető már. de én legalább nyolcvan százalékkal rosszabb állapotban ismertem meg. Réveteg tekintete. letargikus viselkedése ugyancsak erről győzött meg. ffalaidnak körülményei is- mertek. Egy mondat azonban... A nagy költő nővére, József Jolán írja egyhe- lyiitt: „József Attila halálának Az utolsó fénykép első perceiben Magyarország képzet-térképén feküdt." Talán errői egy pár szót... — Az örház előtt egy Magyarország térkép volt látható. Az országhatárt fehér kövek, a vármegyehatárokat piros-zöld virágok alkották. A térkép domborulatai még decemberben is kivehetőik voltak. Ide fektették le közvetlenül a halála után József Attilát. Zámbó nevezetű vasutas (ma is él. Földváron teljesít szolgálatot) idegességében az iroda faláról tépte le a MÁV-fér képet és azzal takarta le a roncsolt testet. Tehát József Attila halálának első perceiben Magyarország térképén feküdt és Magyarország térképével volt leteritve. Az a költő, aki annyit harcolt osztályostársai sorsának jobbra- fordulásáért és köztudomásúan még magyartalansággal is vádolták, úgy érzem, a véletlen e csodálatos megnyilvánulása folytán megkapta az elégtételt ... ★ A költészet napja az emlé- kezések mellett módot ad arra is, hogy a költők és olvasóik találkozhassanak, hogy az emberek ezrei megismerhessék élő költőink legújabb, legszebb verseit, s örömmel mesélhessük majd unokáinknak: Mondom, valami nagy ünnep volt. . . Más. mint a ferenejózsefi „alkotmányé". Major János Úriban nincs „cigánykérdés" SPORT Két körzetben vasárnap kezdődik a járási labdarúgó-bajnokság A JTS és a mellette működő Társadalmi Labdarúgó Szövetség elnökségének határozata nyomán a monori járás 1964. évi labdarúgóbajnokságát négy fordulóban és két körzetben rendezik meg. Ezek szerint a csapatok tavasszal két fordulót és ősszel is két fordulót játszanak. A cél a járási bajnokságot úgy lebonyolítani, hogy a csapatok minél -kisebb kiadással — minél többet legyenek foglalkoztatva. Az első forduló sorsolása: A körzet (1964. április 12, 16 óra): Vecsés II—Monor II; Monori-er- dö—Pilis; Nyáregyháza—Káva. B körzet: Tápiósüly—Űri; Gyömrő II—Péteri; Tápiósáp (szabadnapos). Rajt előtt Vasárnap a Járás őt községében felharsan a játékvezetői sípszó és kezdetét veszi az 1964. évi járási labdarúgóbajnokság. A szakvezetők, játékosok és szurkolók egyaránt nagy várakozással tekintenek az idei bajnokság elé. Ez az év több szempontból is a vizsga éve lesz. Vizsgázik az új bajnoki rendszer, az éves bajnokság rendszere és vizsgázik járásunk labdarúgó sportja is. Vajop milyen színvonalú bajnokságot tudunk lebonyolítani a nagylcátaj járási csapatok eltávozása után? Kétségtelen, hogy járásunk labdarúgó sportjá a megyében a legmagasabb színvonalú, hiszen 3 megyei éj 5 területi csapatunk van. De, milyen eredményeket tud felmutatni a második vonal? S mindezek mellett — nem utolsósorban! — vizsgázik a JESZ nagyon ésszerűnek látszó megoldása is, hogy a járási bajnokságot két csoportban rendezi meg és ezzel jelentősen csökkenti a csapatok utazási költségeit. Azt hiszem, e javaslatnak is köszönhető, hogy új csapatokat üdvözölhetünk a járási bajnokság mezőnyében: Mo- nori-erdő, Vecsés II és Gyömrő n együttesét. Ezek a csapatok új színt hoznak a járási labdarúgó bajnokságba. Nincs messze az az idő, amikor végképp eltűnik a fehér folt járásunk sporttérképéről és valamennyi község fiataljait ott üdvözölhetjük majd a járási bajnokság mezőnyében. A vasárnap induló bajnokság résztvevőitől csak azt kérjük, hogy sportszerű, sportemberhez méltó küzdelemben vetélkedjenek egymással a győzelemért, híven szocialista sportkultúránk szelleméhez. Szalont«! Attm családban (Nagy Gyula, Bartók Béla utca — Maka Gyula, Temető utca — Nagy Sándor, Széchenyi utca) viszont példás, az átlagosnál jobb az életszínvonal. Az úri cigányok valamennyien dolgoznak, legtöbbjük Budapestre jár (Gumigyár, Fémbútorgyár, stb.h így SZTK-tagok is, egészségügyileg tehát maximálisan ellátottak, nincs is velük probléma ezen a téren. Merült fel azért jogos kifogás, észrevétel is a cigányan- kénton. Éspedig a gyerekek iskolába járásával kapcsolatban. Békési Pál pedagógus, a Hazafias Népfront helyi titkára elmondta: az utóbbi években a cigánygyerekek 60 százaléka kimaradt az iskolából. Akik rendesen járnak, azok viselkedésével nincs baj, a tisztaság azonban kívánnivalót hagy maga után. Többet kell törődni a szülőknek a gyermekeik ellenőrzésével és nem szabad megengedni az iskolából való kimaradást. Nagy Gyula tanácstag (Bartók Béla út) elismerte a bírálatot: „Azért maradnak ki gyermekeink az iskolából, mert bedolgoznak a családba; sok a gyerek, sok az éhes száj!’’ — mondta. „De azért Úriban nincs cigánykérdés, megbecsülnek bennünket és ugyanolyan elbírálásban rég szesitenek mint másokat". Maka Gyuláné hozzászólásában elmondta: hasznosak ezek az összejövetelek, többet kellene tartani, így mód nyílna arra, hogy közös gondjaikat, problémáikat jobban megismernék a község vezetői. Sok hozzászólás elhangzott még, s valamennyi azt tükrözte: a helyi tanács, a népfrontbizottság, a nőtanács mágáévá tette a párt határozatát: a cigányság he’vzetének megjavítását és sol t is tesz érte! Ezt bizonyította a beszámoló és a sok hozzászóló... (Hörömpö) tanítása mind több elhelyezési és nevelési gondot okoz. — Talán nem is szükséges több indok. Hogy áll az új iskola építkezése? —t— A jóváhagyott tervek szerint négytantermes iskola épül még az idén, igazgatói lakással és tantestületi szobával, szertárral. Ahogy a fejlődés menetét nézzük, már most nyilvánvaló, hogy nem nagy távlatú megoldás ez. Mégis örülünk neki, mert alapvetően más helyzetet teremt számunkra, melyben bizonyára meg fogjuk találni a továbbvezető utat. — A tervek kivitelezését a Ceglédi Építőipari Vállalat végzi. Az építésvezető szerint, ha nem lesz anyaghiány és ha megfelelő segítséget kap, akkor az iskola szeptemberre beköltözhető lesz. Ennek mi igen örülnénk és igyekszünk megtenni mindent.. Most , van folyamatban a társadalmi munkafelajánlás gyűjtése. Bizo* nyosak vagyunk .benne, már az eddigi jelek szerint is, hogy nem lesz olyan szülő, aki kivonná magát és ne segítene ott, ahol lehet és majd szükség lesz rá, anyag- szállításnál, földmunkáknál és egyebütt. / — Van-e más probléma? — Van! A tantestület 10 tagja közül csak 3 lakik helyben, 7 a vonatinduláshoz kötötten tanít. A munkák zömét így a helyben lakó háromnak kell végeznie. Nem ilakulhat ki egy állandó kollektíva, mert letelepedési lehetőség nincs. Aki csak teheti, távozik. Ezen a helyzeten némileg könnyít a felszabaduló jelenlegi # igazgatói lakás. — Nagy szükség lenne napközi otthonra, tanulószobára, ahol elhelyezhetnénk azokat a gyerekeinket, akiknek szülei munkában vannak és nincs hova lenniök. Fekete János Sok érdekes feljegyezni való hangzott el legutóbb Úriban a helyi cigányság helyzetét tárgyaló közös értekezleten. Először talán azt említeném meg: 13 családból 32-en jelentek meg, valamennyien rendesen, legjobb ruhájukban. Eljöttek többen olyanok is, akiket egyáltalán nem is hívtak, közöttük hat tanácstag. Megállapítást nyert a közös értekezésen, hogy kettő kivételével — valamennyi cigány- család helyzete, életkörülménye jó. A két családban (Nagy Károly, Szent István utca és Nagy Gyula, Temető utca) sok a gyerek (17!), ezért rosz- szabb a helyzet náluk. Három
