Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-09 / 82. szám

VERSENYRE HÍVTA VIII. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM 1964. ÁPRILIS 9, CSÜTÖRTÖK Levél a nőtanács vezetőjének KEDVES ERZSIKÉ NÉNI! Igazán restellem magam, mert a gyűlésen nem szólaltam fel, pedig megkértél arra, hogy mondjam el brigádom törté­netét. Ne nevess ki, de amikor felszólalásra került volna a sor, olyan zavarba jöttem, hogy egy szót sem tudtam volna mondani. Ezért inkább leírom a brigádom történetét. A múlt év áprilisában elha­tároztuk, hogy a Béke-brigá­don belül alakítunk egy szocia­lista címért küzdő brigádot. A brigád megalakítása nem ment könnyen, mert sajnos ná­lunk is akadnak, akik idegen­kednek az újtól. — Bállá elv­társ, a párttitkár segítségével azónban mégis sikerült össze­hívni az alakuló gyűlést. Gal- lai nénit választottuk brigád- vezetőnek, én lettem a napló­vezető és a brigád a Zója ne­vet vette fel. Az asszonyok kezdetben mo­solyogtak, a vállukat rángat­ták és nem hittek a sikerben. Bevallom őszintén, én is két­kedtem egy kicsit. Amikor az­után részletesen megismer­kedtünk a szerződés pontjai­val, rájöttünk arra, hogy min­den pontja teljesíthető. Mit vállaltunk? 125 százalékot érünk el a termelésben, mind­nyájan szakszervezeti tagok leszünk, megrendeljük a Föld­művelő című lapot, politikai oktatásban veszünk részt. Nyáron közös kirándulást ren­dezünk, egymást segítjük és neveljük. Örömmel mondhatom, hogy minden vállalásunkat teljesí­tettük. Elnyerjük a „szocialis­ta” címet, termelési tervünket 146 százalékra teljesítettük. Büszkén mondhatom, hogy a múlt évben a Csemői Állami Gazdaságban a női brigádok közül a mi brigádunk volt az első. Amikor a gazdaság veze­tői arra kérték a dolgozókat, hogy a sürgős munkákra való tekintettel a vasárnapot ne te­kintsék pihenőnapnak, a mi brigádunk hiánytalanul részt vett a munkában. Voltak, akik zúgolódtak a vasárnapi mun­ka ellen, a mi brigádunk asz- szonyai azonban felvilágosító munkát végeztek és megma­gyarázták a munka szükséges­ségét. Nagyon sokat köszönünk Bállá elvtársnak, aki igen so­kat segített nekünk. Reméljük, ebben a gazdasági évben is szép eredményeket érhetünk el és szaporodhatnak a nap­lóban az életünket megörökí­tő örvendetes bejegyzések. Aki most olvassa naplónkat, az is meggyőződhet egy mind­jobban összeforró kis szocialis­ta közösség szorgalmas tevé­kenységéről. Kökény Istvánná a Csemői Állami Gaz­daság Zója-brigádjá- nak naplóvezetője Szálkái Miklós szerzői estje Különös a költősors. Keve­seknek jut az a szerencse, hogy a költészet varázslatos palástjában vonják magukra a közönség ámulatát. Szálkái Miklós kedves ba­rátunk, szeretett földink is in­kább rangrejtve, szürke em­berként jár köztünk, hogy csak szépen csengő verssorai hallatára emeljük reá tekin­tetünket. Viszonylag nagyon kevés az az alkalom, amikor őt munkásságának megfele­lően tiszteljük és értékeljük, amikor mint költőt vesszük számba. Nem kényeztetjük el őt dicséretekkel, de sokszor még együttérző baráti figye­lemmel sem. Ezt éreztük a Kárpáti Aurél asztaltársaság legutóbbi Szálkái Miklós est­jén is, amikor sokak számára Új, eddig kevésbé ismert alak­ban — verseiben — jelent meg előttünk. A VIHAROK FESTŐJE Megnyílt Holló László tárlata Április 4-én délelőtt meg­hitt ünnepség keretében meg­nyílt a Kossuth Múzeumban Holló László festőművész ki­állítása. Dr. Kurucz Albert megnyitó beszéde után Módy György muzeológus tartott színvonalas tárlatvezetést. Az ünnepély fényét és meghitt­ségét emelte, hogy az idős mester is megjelent a meg­nyitón. A falakon időrendi sor­rendben követik egymást a Holló László munkásságá­nak egyes korszakait il­lusztráló képek. Az elsők még a realizmus jegyében születtek, a későbbiek pedig már inkább az absztrahálás felé hajlanak. Témái: a fa­lu, a falu lakói, az alföldi táj, virágcsendéletek, arcké­pek. Valósággal izgalmas a ra­gyogó színek merész alkal­mazása. Alföldi viharábrázo­lásai egyedülállóak. A vi- hartszagoló, félelemtől hor­kanó lovak istrángszaggató vágtatása megdöbbentően idé­zi hazánk második világhá­borúi alatti apokaliptikus szá­guldását a szakadék felé. A kiállítás egyedülálló, mert ilyen, Holló László egész életművét átfogó kiállítás még nem volt az országban sehol sem. Holló László Kiskunfélegy­házán született, s innen in­dult el művészi pályáján. München, Párizs, Spanyolor­szág jelzik életének főbb állo­másait, hogy utána végleg Deb­recenben telepedjék le. 1912- ben nyílik meg előtte a nyil­vánosság. 1941-ben Szinnyei-, 1956-ban Munkácsy-, 1961- ben Kossuth-díjat, majd né­hány napja a Magyar Nép- köztársaság Érdemérmet kap­ta munkásságának elismeré­séül. A magasszinvonalú tárlat méltán számot tart a ceg­lédi közönség fokozott ér­deklődésére. Baldavári László Velkey Imre irodalomtörté­nészi alapossággal fejtegette a Szálkái Miklós portré jellem­ző vonásait, a barát és a tár­gyilagos ítélő együttes szem­szögéből. S közben fiatal lá­nyok csengő hangján szólal­tak meg a költemények, a köz­tünk érlelődött és verssé for­mált,. kerek gondolatok. Szálkái Miklós a letisztult, az élet viharaiban megállapo­dott bölcsességek költője. Mé­lyen és alaposan szemlélő. Ver­sei hangfogóval szólnak, de az észen át könnyen a szívig hatolnak. Szeretnénk, ha egyszer még megtalálná helyét abban a költői karban, amelyben — miként Kárpáti Aurél is írta — feltétlenül ott volna a he­lye. Amint ő is elmondta áz utóbbi években az ösztönössé- get, a spontán jövő érzéseket feláldozta a tudatosságért. A. „Testvérek vagyunk“’, vagy a. női egyenjogúságról szóló „Egész emberré tett az éleit” és a mély emberséget sugárzó „Hitvallás az emberiség mel­lett’“ című költeményei már mind ezt bizonyítják. Szeretjük őt régi és új ver­seiért egyaránt Különöskép­pen a „Mi ceglédiek’’ című költeményéért, amely szinte ódái szárnyalással szól e város­ról és annak sok vihart ki­állt népéről. Kárpáti Auréllal együtt vall­juk, hogy ez az „ész és szív jogán megszólaló költő nem­csak Cegléd városáé, hanem az egész élő magyar irodalomé is’’. — Zoltán — Deák Istvánt, Kisgyörgy István, a ceglédi Vörös Csillag Tsz traktorosa. Mindketten DT 54-es lánctalpas traktorral dolgoznak s most azért kezdtek a nemes vetélkedésbe, hogy megmutassák, melyikük ér el nagyobb eredményt hasonló adottságok között. Kisgyörgy István tavalyi tervét 128 százalékra teljesítette s az idén is minden reménye megvan arra, hogy jó eredményt ér el. Ezen a tavaszon már 120 hold fogasolást, 100 hold simítózást, 20 hold évelőtörést, 50 hold disztillerezést és több más munkát végzett — Az Állami Pincegazdaság ceglédi pincészete megkezdte az egy- és a hároméves szerző­dések kötését a termelőszövet­kezetekkel. Az egyéni és ház­táji szerződések megkötését e hónap végén kezdik meg. — A tavasz beköszöntével igen nagy forgalmat bonyolí­tanak le a Vegyesruházati Ktsz-ben. Az elmúlt hét fo­lyamén 40 megrendelést vál­laltak, aminek 50 százalékát a divatos Orkánkabátok, női ta­vaszikabátok és férfiöltönyök teszik ki. — Április 28-án vezetőségi ülést tart a törteli Aranyka­lász Termelőszövetkezet nőta­nácsa, ahol a kertészeti mun­kák beindításával kapcsola­tos tennivalókat beszélik meg. A törteli Aranykalász Tsz jelenti — Négy gép veti 115 holdon a cukorrépát. A munkával már 20 holdon elkészültek. — Befejeződött a 60 hol­das, új telepítésű gyümöl­csösben a télen elpusztult csemeték pótlása. — 40 holdon vetették el a zöldborsót a napokban. BALESETI KRÓNIKA K. Borbála 13 éves tanuló a 4. számú főútvonalon Al- bertirsa határában kerék­párral közlekedett. Az egyik beköitőútra akart balra le­térni, kanyarodási szándékát azonban nem jelezte. Az utána haladó nyerges vonta­tó a balesetet úgy igyekezett elkerülni, hogy hirtelen a bal oldali árokba hajtott. Eköz­ben azonban elütötte a szem­Elsőnek Abonyhan rendezték meg a kulturális szemlét GRATULÁLUNK! A Magyar Kommuriista Ifjúsági Szövetség Pest megyei Bizottsága kedves ünnepséget rendezett, amelyen kitüntették azokat az elvtársakat, akik több éve dolgoznak eredményesen az ifjúság; mozgalomban. A Cegléd Városi KISZ VB egyik legrégibb tagja, Randies Béla is kapott kitüntetést. Randies Béla, a Villamosipari Gép­gyár géplakatosa 1949. óta veszi ki részét az ifjúsági mozga­lom munkájából. 15 éves munkássága alatt sokféle reszort- munkát vállalt, és mindenütt megállta a helyét. Először az Egyesült Villamosipari Gépgyár alapszervi KISZ-titkára volt. Itteni munkájával érdemelte ki a városi KISZ vb bizalmát, és azt, hogy annak tagja lett. Jelenleg a vb oktatási bizottságá­nak elnöke. Több éves mozgalmi tapasztalatait kiválóan al­kalmazza az alapszervi propagandisták összefogásánál és irá­nyításánál. Amíg a fiatalok oktatását szervezi, nem feledke­zik meg önmaga képzéséről sem. Rendszeresen hallgatja a marxizmus—leninizmus esti egyetem előkészítő előadásait, jövőre szeretne beiratkozni az egyetemre. A város KISZ fiataljai nevében gratulálunk Randies elv­társnak a KISZ Központi Bizottságától kapott kitüntetéséhez. — T — A jók között is a legjobbak A járási KISZ-bizottságon terített asztal mellett foglal­tak helyet járásunk legjobb alapszervi vezetői, aktivistái, hogy Varga Gábor megemlé­kező szavai után átvegyék jutalmaikat több éves ered­ményes munkájukért Gyigor Józseftől, a KISZ vb-titkárá- tól. Eredményes KISZ-titkári tevékenységéért a KISZ_ Köz­ponti Bizottsága dicsérő ok­levéllel és aranykoszorús KISZ-jelvénnyel tüntette ki Gólyán Elemért, a jászkara- jenői Lenin Tsz KlSZ-szer- vezetének titkárát. A járási bizottság dicsőség­könyvébe tíz elvtársat je­gyeztek be, ezenkívül meg­kapták a JB dicsérő okle­velét, közöttük Berényi Fe­renc, a járási KISZ vb tag­ja, valamint az abonyi Kossuth Tsz ifjúsági silózó­brigádja a mezőgazdasági munkaversenyben elért kima­gasló eredményéért. Hárman dicsérő oklevelet, 21-eri pedig könyvjutalmat kaptak, közöttük Márky Pé­ter népművelési felügyelő a KISZ-fiatal oknak nyújtott segítségéért a kulturális ne­velés területén. A jutalmak átadása után a résztvevők klubesten vet­tek részt. A kulturális szemle járási bemutatóinak rendszerében el­sőnek a szellemi vetélkedő járási döntője került lebo­nyolításra vasárnap Abony- ban a Petőfi Művelődési Házban, a művelődési ház és a járási KISZ-bizottság rendezésében. Négy csapat vetélkedett az első helyért, mivel a benevezés ellenére a csemői és a törteli csapa­tok nem vettek részt a dön­tőn. A politika, történelem, mű­vészet, technika és sport té­makörökben megrendezett döntőn az abonyi, albertir- sai, ceglédbercell és jászka- rajenői csapatok vetélkedtek az első helyért és a tovább­jutásért. Az első helyezésért külön versenyt vívott az abonyi és albertirsai csapat, amely vé­gül is az abonyiak egypon­tos fölényével ért véget. A harmadik és negyedik helyért szintén szoros volt a küz­delem, amely végül a jász- karajenőiek javára dőlt el. A csapatversenyről elmond­hatjuk: sikeres volt. Hogy a közönség is jól érezze magát a vetélkedőn túl is, arról a helyi zeneiskolások, Csuti Gyuláné és Gudi Farkas Mi­hály zenekara, valamint a művelődési ház népi és mo­dern tánccsoportja gondos­kodott. Külön ki kell emelni a ceglédi irodalmi színpad tag­jait, szép szavalataikért. Az egyéni versenyben a színvonal már nem volt olyan kielégítő, mint a csa­patversenyben, noha a küz­delem igen szoros volt. A fenti témakörök közül külö­nösen a művészet és az iro- 4 dalom területén „gyengéi- 8 kedtek” a versenyzők és az 8 első fordulóban senki sem ^ szerzett pontot. i A versenyt végül is mini- ^ mális különbséggel, de meg- ^ érdemelten Wágner Sándor 4 albertirsai versenyző nyerte, 4 megelőzve az abonyi Nagyi Imrét és a j ászkarajenői Si~i mon Máriát. 8 y A megyei döntőn az abo- ^ nyi csapat képviseli járá- £ sunkat a következő össze- ^ állításban: Nagy Imre, Gyar-Í mati János, Igriczi Zsig- 4 mond, Dónáth Lajos és Sza- 'f, bő Sándor. Reméljük, hogy; a hátralevő időben a ver- i senyzők még gyarapítják ^ tudásukat és sikeresen kép- ^ viselik járásunkat. HÍREK i Az abonyi Kossuth Tsz 4 KISZ-fiataljai kiveszik ré- ? szűkét a modern nagyüzemi i termelési eljárások meghono- i sításából. A talajmunkától i a betakarításig négy fiatal j, traktoros elvállalta 170 hold í, kukoricaterület megművelését ^ teljesen gépi erővel. *• 'i A Cegléd Városi KISZ Bi-i zottság az „Ifjúság a szó- i cializmusért” mozgalomban i elért eredményei jutalmául i egy világvevő rádiót kapott i a megyei KISZ-bizottságtól. 8 * 4 A nyársapáti Kossuth Tsz % KISZ-szcrvezetének kultúr- ^ csoportja vasárnap tartja ^ bemutatóját a kappanhalmi 4 iskolában a kulturális szem- i le keretében. be jövő és szintén kerékpárral közlekedő Galló István 16 éves albertirsai segédmunkást, aki könnyebb sérülést szen­vedett. ★ IfJ. Rais József albertirsai lakos az albertirsai Dimitrov Tsz tulajdonában levő, le- vizsgázatlam munkagéppel a 4. számú főútvonalon Al- bertirsa belterületén irány­jelzés nélkül elébe kanya­rodott a vele azonos irány­ban motorkerékpárral hala­dó és őt előzni szándékozó Kiss Pál 23 éves albertirsai gépkocsiszerelőnek, aki már megállni nem tudott és a munkagépnek ütközött. A mentők Kisst a ceglédi bal­eseti kórházba szállították. A felelőtlen traktoros ellen a rendőrség vizsgálatot indí- tott. — 1040—1050 a napi tojás­hozam a ceglédi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet 2000-es tyúkállományában. — A ceglédi könyvesbolt új­donságai: Gábor György: Gon­dolatok könyve, Rideg Sán­dor: Indul a bakterház, Kas­sai Elek: A budai Sándor pa­lotában történt, Kellér Andor: Bal négyes páholy, Gárdos Ma­riska: Kukoricán térdepelve, Szipkay Barna: Hajnali hinta. — Az abonyi tanács leg­utóbbi vb-ülésén megtárgyalta az 1965. évi községfejlesztési beruházási és felújítási terv­javaslatot. — 90 hold előcsíráztaíott új­burgonya ültetése fejeződött be a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben. A termést szerződés­re új burgonyaként fogják el­szállítani. — Albertirsán április 11-én délután 6 órai kezdettel a községi könyvtár rendezésében tartják a költészet napját. A rendezvényen részt vesz Job­bágy Károly költő. — A Spartacus sportegyesü­let fogja ezentúl össze a ceglédi horgászokat. A tégla­gyári bányában 24 holdas vízterületet kapnak, amelyet augusztusban fognak betele­píteni süllővel és ponttyal. Nagy küzdelemben II. helyezés A Pest megyei TS Atlétikai Szövetsége április 5-én ren­dezte meg a Pest megyei baj­noki futóversenyt. A verse­nyen 11 egyesületből 260 atlé­ta vett részt, köztük 116 nő. Hűvös, párás időben, de igen jó talajon és kitűnő rendezés­ben zajlott le a verseny. A ceglédi járás atlétái (Ceglédi VSE, Albertirsai VSE, Nagy­kőrösi Kinizsi SK és Abonyi TSZ SK) az összes pontok 37,3 százalékát megszerezték. Az első helyen a pontver­senyben Főt Gyermekváros végzett 137 ponttal és így a Ceglédi VSE atlétái 127 pont­tal a II. helyen végeztek. Ha a vasutas atléták minden számban csapattal is indulnak, fölényesen nyerik a pontver­senyt. Járásunkból az 5. az Albert­irsai VSE (68), 7. a Nagykő­rösi Kinizsi SE (54) lett, Abony atlétái a 10. helyen vé­geztek 9 ponttal. A mezei bajnoki versenyen az alábbi eredmények szület­tek: Általános iskola „B” leány 300 m, 28 induló: Varga Irén 7., Szabó Irén 16., Kö­kény Éva 15., Gál Margit 19. Általános iskola „A” leány 300 m, 39 induló: Hörömpő Kata­lin 9., Baranyi Éva 12, Görög Ilona 18. és Kökény Ági 27. Csapatban: 4. Serdülő „B” leány 300 m, 29 induló: Dobos Erzsébet 47.2 mp, 2. hely, Radványi Emőke 10., Csajbók Júlia 28., csapatbarr: 3. hely. Általános iskola „B ’ fiú 500 m, 22 induló: 1. Király János 1.36,6, Seífsik István 7., Hi­dasi Dezső 10., Csanádi László 13., Gyenes Ferenc 14. Ser­dülő „Á” leány 500 m, 21 in­duló: 2. Pánczél Aranka, 6. Bálint Anikó, 7. Boldizsár Éva. Serdülő „B” fiú 800 m, 17 induló: 1. Radnóty Géza 2:25, 2. Hegedűs Henrik 2:34.6. Női ifjúsági 800 m, 10 induló: 1. Pusztay Ilona 2:34.1. 3. Fi- tyó Klári 2:43.6. Női felnőtt 1000 m: 1. Antal Anna Mária, 2. Ocsay Istvánná. Serdülő „A" fiú 1500 m, 46 induló: 12. Kisfaludy Péter, 13. Pusztay Gyula, 17. Végh József. Férfi ifjúsági 2000 m, 26 induló: 1. Papp József 6:58.1, 9. Szivák János, 18. Hausz Frigyes. Csa­patban: 3. Férfi felnőtt 4000 m, 33 induló: 4. Kókay Nagy István, 5. Tóth László, 8. Nagy ,Károly, csapatban: 2. A felsorolt versenyzők vala­mennyien a Ceglédi Vasutas SE atlétái. i

Next

/
Thumbnails
Contents