Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

Szentendre Vni. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1964. ÁPRILIS 8, SZERDA A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA így ünnepeltük hazánk 19. évfordulóját Szentendrén már a felsza­badulás évfordulójának elő­estéjén megkezdődtek az ün­nepségek. Péntek délután a szófiai Pionírok Házának 61 tagú központi együttese sze­repelt a helyőrségi klubban. Az együttes a KISZ Köz­ponti Együttesének látogatá­sát viszonozta és első alka­lommal Szentendrén lépett fel. Péntek este hét órakor a tanácsháza nagytermé­ben díszünnepségre került sor. Pála Károlyné országgyűlé­si képviselő mondott beszé­det, utána a művelődési ott­hon ifjúsági szimfonikus ze­nekara, a művelődési otthon kórusa, a Lenin úti általá­nos iskola úttörő énekkara és a szentendrei állami ze­neiskola növendékei adtak színvonalas műsort. A múlt évi zsákmány: több mint 1700 kilogramm hal Gyakori a „rablás" — Horgásztanya épül „Pecások" közgyűlése A közelmúltban tartotta évi rendes közgyűlését a szent­endrei horgászok népes .tá­bora. A Szentendrei Hor­gász Egyesület 1963. évben 119 felnőtt és 57 ifjúsági taggal tevékenykedett dr. Margaritoviís Jenő elnökle­te és Hemi György titkári vezetése mellett. A múlt évben a szentendrei horgá­szok a helyi Duna-szaka­szon 1514 kiló, a Balato­non 88 kiló, a Kőrös vidé­kén 118 kiló halat fogtak. A szentendrei horgászok erőfeszítései a halszaporítás terén eredménnyel zárultak, bár igen gyakori a „rablás”, az ivadékhal hálóval törté­nő merítése is. (A hivatalos szervek keményebben lép­jenek fel az orvhalászok el­len! — A szerk.) A tagok elhatározták a pia­cok ellenőrzését is. A további elképzelésekről csak annyit, hogy az egyesület tagsága horgásztanya építésit tervezi és már 22 ezer forint ren­delkezésre áll erre a célra. Horváth Levente Szombaton, április 4-én ünnepi díszben köszöntötte a felszabadulás napját a város. Reggel kilenc órakor több mint kétezer szent­endrei dolgozó gyüleke­zett a tanácsháza. előtti téren. A szovjet hősök emlékművé­nél a helyőrség díszszázada várta a felvonulókat. Az em­lékműnél Wolff Lajos, a Ha­zafias Népfront-bizottság vá­rosi elnöke mondott ünnepi beszédet. Utána a párt, a ta­nács és a társadalmi szer­vek, valamint a város üzemei­nek, intézményeinek, szövet­kezeteinek képviselői helyez­ték el a megemlékezés ko­szorúit a hősök emlékművé­nél. A koszorúzási ünnepség vé­geztével a Ferenczy Károly Mú­zeumban képzőművészeti kiállítás nyílt ahol szintén szép számmal jelentek meg érdeklődők. Székely Lajos Napirenden r a járdafelújítás Az elmúlt héten együtt tartotta ülését a városi ta­nács építési-közlekedési és községfejlesztési állandó bi­zottsága. Az együttes ülés napirendjén az 1964. évi járda- és útfelújítások szere­peltek. A megyei tanács póthitelkeretétől függően esetleg sor kerül saját re- zsis kivitelezésre, ami Szent­endre jártja- és útviszo­nyain sokat segítene. A két állandó bizottság sok hasz­nos javaslatot tett és el­határozta, hogy máskor is tartanak együttes' ülést. Örömmel üdvözöljük ál­landó bizottságaink együtt­működését. A maguk terü­letén eddig is eredményesen dolgoztak, a közös munka sikerét az elkövetkezendő időszak tükrözi majd! — Megnyitották április 4- én a Ferenczy Károly Mú­zeum új kiállítását, amely a múzeum tulajdonába ke­rült új képzőművészeti alko­tásokat mutatja be az ér­deklődőknek. Reméljük, ez a kiállítás is tömegeket vonz majd a múzeumba. — A filmszínház műsorán április hó 8-án a Boccaccio 70. II. rész, április 9-től 12- ig A dohány című film sze­repel. ÚJRA REMÉLÜNK Dunabogdányban az éveik óta hiányolt kultúrotthon a kőbánya segítségével és a tár­sadalmi munkások áldozatos ^helytállásával megépült. A község lakói nagy reményeket fűztek az új otthon felépíté­EGY KIS HELYTORTENET Bronzkori leletek bizonyítják: háromezer éve lakott hely Visegrád A VISEGRÁDI Rév utca környékéről a legutóbbi tíz esztendőben sok eddig isme­retlen régészeti emlék ke­rült elő. Jelentős méretű falmaradványok, vastag kul- túrrétegek bizonyították, hogy ezen a területen épült fel egykor a ma már elpusztult középkori város magja. A Rév utcában folyó útépítési munkák során az elmúlt hetekben is sok régészeti leletet gyűjtöttek össze a múzeum munkatársai és az általános iskola úttörőcsapa­tának lelkes kis múzeumba­rát tagjai. Az összegyűjtött kerámiatöredékek és fémtár­gyak megtisztítása után ki­derült, hogy a leletek egy része sokkal korábbi idők­ről ad híradást, mint azt az eddigiekben megismert épületmaradványok, egykori használati tárgyak töredékei jelezték. Ezen a területen nemcsak a 13. századtól kezdve lak­tak Visegrád egykori lakói, hanem már abban az időben is, amikor hazánk területén még nem ismerték a mész­habarcsot és ennek felhasz­nálásával nem építettek kő­házakat. A cserépmaradvá- nyok bizonysága szerint, a Rév utca környékén már az őskorban is laktak. Visegrád középkori építői az egykor sűrűn beépített őskori lakó­telep elpusztult maradványai fölé építkeztek. A Hitelesítő kutatás al­kalmával, két-háromméteres mélységben földkunyhók, tűz­helyek, hulladékgödrök rég elfeledett nyomait figyeltük meg. Világossá vált azon­ban az is, hogy a földből előbukkanó régi település­nyomokat, a középkortól fo­lyamatos építkezések olyan mértékben megbolygatták, hogy az őskori település ke­letkezési idejének pontos meghatározása bizonytalannak és reménytelennek látszott. A legutóbbi napokban azonban az egyik középkorban meg­bolygatott őskori szemétgö­dör aljából a ■ cseréptöredé- kek mellett fémtárgyak is kifordultak a földből a ré­gészek kutató kése alól. Az előkerült szerszámokat: vé­sőt és kést egykori készí­tőik bronzból öntötték. A LELETEK segítségével most már pontosan megha­tározható, hogy a mai plé­bánia templom környéke már a bronzkorszak negyedik pe­riódusának elején lakott te­rület volt. így tehát itt a községmag­ban, a Duna-part közelében újonnan megismert, nagy ki­terjedésű települést tekint­hetjük a mai Visegrád 3000 éves ősének. Héjj Miklós séhez, biztosítva látták a fia­talok és öregek szórakozását. Sajnos, ez nem így történt. A fiatalság zöme az italboltok­ban rendezett biliárd- és kár­tyaversenyeken kénytelen részt venni, jobb és nemesebb szórakozási lehetőség hiányá­ban. Némi szervezéssel és törő­déssel megoldható lenne sakk- és asztalitenisz háziversenyek lebonyolítása, s nem utolsó­sorban a község lakossága kulturális igényeinek kielégí­tése, olvasókör megteremtésé­vel és irodalmi estek rendezé­sével. Reméljük, a tavasz bekö- szöntével a kultúrotthon is hamarosan benépesül, betölti hivatását és községünk szóra­kozni vágyó fiataljai és öreg­jei megtalálják benne a szó­rakozási lehetőséget. Fischer József, a járási sportszövetség tagja Képes híradó Elkezdődött az 1964. évi útfelújítási program végrehajtása. Az útépítést végző Pest megyei Kőbánya és Ütcpítő Vál­lalat szakembereinek munkáját sok utca lakói dicsérik. Ez évben is ez a vállalat végzi az útépítési munkákat. Képünk a Sallai Imre utca kövezését mutatja. Az itteni munkák 266 006 forintot igényelnek Megkezdték a virágpalánták kiültetését a Községgazdál­kodási Vállalat kertészei. Bízunk abban, hogy a lakosság szeretettel és gonddal ápolja és őrzi a kis palántákat és megakadályozza az évről évre sajnos ismétlődő barbár rongálásokat. Akadályozzák meg azt is, hogy egyesek a városi parkokból szerezzék be tavaszi palánta szükség­letüket Több mint 650 000 forintot fordít a város ebben az évben parkok fenntartására és újak létesítésére. Képünk a Dana-korzó déli végén létesítendő új pihenő kialakításá­nak munkálatait mutatja be (Oajzágó Jolán felvételei) HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL — Tegnap az esti órák­ban tartották megbeszélésü­ket a városi tanács állandó bizottságainak elnökei és tit­kárai. A megbeszélés során egyeztették negyedévi mun­katerveiket, majd megbeszé­lést folytattak arról, hogy az állandó bizottságok mi­lyen módszerrel ellenőrizzék és segítsék a költségvetési hitelek felhasználását. — A járás idegenforgal­mának fejlesztéséről, az 1964. évi idényre való felkészü­lésről, a termelő- és szak- szövetkezetek zárszámadásá­ról és az idei tervekről tár­gyal ma délelőtt a járási párt- és tanács végrehajtó bizott­ságainak együttes ülése. A hozott határozatok ismerteté­sére visszatérünk. — Az április 17-i tanács­ülés előkészítéséről tárgyal pénteken délelőtt a városi tanács végrehajtó bizottsága. Megvitatják a város keres­kedelmi hálózatának fejlesz­tését és az áruellátás hely­zetét, valamint a termelő- szövetkezetek 1964. évi ter­melési és gazdálkodási tér­vét. — Kibővített ülést tar­tott tegnap a Hazafias Nép­front járási bizottsága a já­rási tanács épületében. Ma­jor József, a bizottság tit­kára beszámolt az országos kongresszus útmutatásairól, majd megbeszélték a „béke- és leszerelési hónap” felada­tait és a felszabadulás 20. évfordulójának előkészítésé­vel kapcsolatos programot. rű tanári kollektiv ánk segít­ségével a zenekultúra még szélesebb körű terjesztésére nyílik módunk az eikövetke- ' zendő években. $ Néhány nagyobbacska fiú; érkezik. A zeneiskola nővén- í dékei, de egyben komoly tár- < sadalmi munkások is: „Ádi ' néni” az udvar rendbehozata­vizsgaelőadáson tapsolhattak a boldog szülők a kis kezek nyo­mán felcsendülő kedves dalla­moknak ..-. — Az életem annyira össze­fonódott a szentendrei zeneis­koláéval — mondta „Ádi né­ni” —, hogy amit róla beszé­lek, olyan, mintha magamról mondanám ... Fejlődése,, nö­vendékeinek sikere jelentették és jelentik ma is a legnagyobb örömet számomra. Annak elle­nére, hogy megfelelő tante­rem híján éveken át „vándo­rolni” kényszerültünk és mint afféle megtűrt albérlők külön­böző iskolák „vendégszerete­tére” voltunk utalva, a felsza­badulás után nagy fejlődés­nek indult a zeneiskola. A ta­nítványok száma jóval túlha­ladta a százat és a fejlődés menete előbb a zongoraszaik, majd az 1962,63-as tanévben a hegedűszak államosítását tette szükségessé és lehető­vé... Kimondhatatlanul örü­lök annak, hogy 1963. augusz­tusa óta önálló zeneiskolává váltunk és most pedig a városi tanács jóvoltából annyi év után végre igazi, saját otthon­hoz jutottunk! — örvendezik és a házigazda büszkeségével vezet körül a zenetanítás új otthonának tágas termeiben. — Úgy érzem, zeneiskolánk a továbbfejlődés újabb kor­szakához érkezett és nagysze­„Adi néni” tanít Iára kérte segítségüket. Ráfér még egy kis szépítés — mond­ja magyarázólag az igazgató­nő, majd bocsánatkérő mo­sollyal elbúcsúzik. Távozóban még látjuk, amint gereblyé­zel a kezében ő maga is részt kér a szépítésből. Mert hi­szen, ahogy mondotta, az élete összefonódott a szent­endrei zeneiskoláéval..; Horányi Sándor Még 1939-ben történt... Egy borongás, esőbehajló ok­tóberi délutánon 18 év körüli törékeny, barna kislány jelent­kezett Dullien Klára hegedű- művésznőnél, az akkoriban alakult „Államilag engedélye­zett Zeneiskola” vezetőjénél: í— Oltay Adrienne vagyok, a j Zeneművészeti Főiskola zongo- : ratanszakos növendéke — | mutatkozott be. Majd elmon- : dotta látogatása célját: hallot- i ta, hogy a zeneiskolának még : nincs zongoratanára. Ö itt él ; Szentendrén, és amennyiben : mód van rá, szívesen elvállal- j ná a zongorázni tanuló fiata- j lók tanítását. \ Dullien Klára nagy szere- | tettel fogadta kis kollégáját és : néhány hivatalos formaság el- : intézése után egy-két nappal : már a fiatal zongoratanárnő- j jelölt irányításával kezdték i meg a szentendrei kislányok ; és kisfiúk a fehér-fekete bil- ■ lentyűk titokzatos, csodás vi- | lágának megismerését. így ! kezdődött... Alig két év ! múlva pedig, a diploma meg- ! szerzése után már nem csu- ! pán zongoratanára, hanem í egyben vezetője is lett az egy- ( re nagyobb népszerűségnek ör- í vendő zeneiskolának. ; Azóta csaknem $gy negyed- ; század telt el. És micsoda hu- \ szonöt év! > 1945. augusztusában már SZENTENDREI EMBEREK „ÁDI NÉNI"

Next

/
Thumbnails
Contents