Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-08 / 81. szám
Szentendre Vni. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1964. ÁPRILIS 8, SZERDA A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA így ünnepeltük hazánk 19. évfordulóját Szentendrén már a felszabadulás évfordulójának előestéjén megkezdődtek az ünnepségek. Péntek délután a szófiai Pionírok Házának 61 tagú központi együttese szerepelt a helyőrségi klubban. Az együttes a KISZ Központi Együttesének látogatását viszonozta és első alkalommal Szentendrén lépett fel. Péntek este hét órakor a tanácsháza nagytermében díszünnepségre került sor. Pála Károlyné országgyűlési képviselő mondott beszédet, utána a művelődési otthon ifjúsági szimfonikus zenekara, a művelődési otthon kórusa, a Lenin úti általános iskola úttörő énekkara és a szentendrei állami zeneiskola növendékei adtak színvonalas műsort. A múlt évi zsákmány: több mint 1700 kilogramm hal Gyakori a „rablás" — Horgásztanya épül „Pecások" közgyűlése A közelmúltban tartotta évi rendes közgyűlését a szentendrei horgászok népes .tábora. A Szentendrei Horgász Egyesület 1963. évben 119 felnőtt és 57 ifjúsági taggal tevékenykedett dr. Margaritoviís Jenő elnöklete és Hemi György titkári vezetése mellett. A múlt évben a szentendrei horgászok a helyi Duna-szakaszon 1514 kiló, a Balatonon 88 kiló, a Kőrös vidékén 118 kiló halat fogtak. A szentendrei horgászok erőfeszítései a halszaporítás terén eredménnyel zárultak, bár igen gyakori a „rablás”, az ivadékhal hálóval történő merítése is. (A hivatalos szervek keményebben lépjenek fel az orvhalászok ellen! — A szerk.) A tagok elhatározták a piacok ellenőrzését is. A további elképzelésekről csak annyit, hogy az egyesület tagsága horgásztanya építésit tervezi és már 22 ezer forint rendelkezésre áll erre a célra. Horváth Levente Szombaton, április 4-én ünnepi díszben köszöntötte a felszabadulás napját a város. Reggel kilenc órakor több mint kétezer szentendrei dolgozó gyülekezett a tanácsháza. előtti téren. A szovjet hősök emlékművénél a helyőrség díszszázada várta a felvonulókat. Az emlékműnél Wolff Lajos, a Hazafias Népfront-bizottság városi elnöke mondott ünnepi beszédet. Utána a párt, a tanács és a társadalmi szervek, valamint a város üzemeinek, intézményeinek, szövetkezeteinek képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit a hősök emlékművénél. A koszorúzási ünnepség végeztével a Ferenczy Károly Múzeumban képzőművészeti kiállítás nyílt ahol szintén szép számmal jelentek meg érdeklődők. Székely Lajos Napirenden r a járdafelújítás Az elmúlt héten együtt tartotta ülését a városi tanács építési-közlekedési és községfejlesztési állandó bizottsága. Az együttes ülés napirendjén az 1964. évi járda- és útfelújítások szerepeltek. A megyei tanács póthitelkeretétől függően esetleg sor kerül saját re- zsis kivitelezésre, ami Szentendre jártja- és útviszonyain sokat segítene. A két állandó bizottság sok hasznos javaslatot tett és elhatározta, hogy máskor is tartanak együttes' ülést. Örömmel üdvözöljük állandó bizottságaink együttműködését. A maguk területén eddig is eredményesen dolgoztak, a közös munka sikerét az elkövetkezendő időszak tükrözi majd! — Megnyitották április 4- én a Ferenczy Károly Múzeum új kiállítását, amely a múzeum tulajdonába került új képzőművészeti alkotásokat mutatja be az érdeklődőknek. Reméljük, ez a kiállítás is tömegeket vonz majd a múzeumba. — A filmszínház műsorán április hó 8-án a Boccaccio 70. II. rész, április 9-től 12- ig A dohány című film szerepel. ÚJRA REMÉLÜNK Dunabogdányban az éveik óta hiányolt kultúrotthon a kőbánya segítségével és a társadalmi munkások áldozatos ^helytállásával megépült. A község lakói nagy reményeket fűztek az új otthon felépítéEGY KIS HELYTORTENET Bronzkori leletek bizonyítják: háromezer éve lakott hely Visegrád A VISEGRÁDI Rév utca környékéről a legutóbbi tíz esztendőben sok eddig ismeretlen régészeti emlék került elő. Jelentős méretű falmaradványok, vastag kul- túrrétegek bizonyították, hogy ezen a területen épült fel egykor a ma már elpusztult középkori város magja. A Rév utcában folyó útépítési munkák során az elmúlt hetekben is sok régészeti leletet gyűjtöttek össze a múzeum munkatársai és az általános iskola úttörőcsapatának lelkes kis múzeumbarát tagjai. Az összegyűjtött kerámiatöredékek és fémtárgyak megtisztítása után kiderült, hogy a leletek egy része sokkal korábbi időkről ad híradást, mint azt az eddigiekben megismert épületmaradványok, egykori használati tárgyak töredékei jelezték. Ezen a területen nemcsak a 13. századtól kezdve laktak Visegrád egykori lakói, hanem már abban az időben is, amikor hazánk területén még nem ismerték a mészhabarcsot és ennek felhasználásával nem építettek kőházakat. A cserépmaradvá- nyok bizonysága szerint, a Rév utca környékén már az őskorban is laktak. Visegrád középkori építői az egykor sűrűn beépített őskori lakótelep elpusztult maradványai fölé építkeztek. A Hitelesítő kutatás alkalmával, két-háromméteres mélységben földkunyhók, tűzhelyek, hulladékgödrök rég elfeledett nyomait figyeltük meg. Világossá vált azonban az is, hogy a földből előbukkanó régi településnyomokat, a középkortól folyamatos építkezések olyan mértékben megbolygatták, hogy az őskori település keletkezési idejének pontos meghatározása bizonytalannak és reménytelennek látszott. A legutóbbi napokban azonban az egyik középkorban megbolygatott őskori szemétgödör aljából a ■ cseréptöredé- kek mellett fémtárgyak is kifordultak a földből a régészek kutató kése alól. Az előkerült szerszámokat: vésőt és kést egykori készítőik bronzból öntötték. A LELETEK segítségével most már pontosan meghatározható, hogy a mai plébánia templom környéke már a bronzkorszak negyedik periódusának elején lakott terület volt. így tehát itt a községmagban, a Duna-part közelében újonnan megismert, nagy kiterjedésű települést tekinthetjük a mai Visegrád 3000 éves ősének. Héjj Miklós séhez, biztosítva látták a fiatalok és öregek szórakozását. Sajnos, ez nem így történt. A fiatalság zöme az italboltokban rendezett biliárd- és kártyaversenyeken kénytelen részt venni, jobb és nemesebb szórakozási lehetőség hiányában. Némi szervezéssel és törődéssel megoldható lenne sakk- és asztalitenisz háziversenyek lebonyolítása, s nem utolsósorban a község lakossága kulturális igényeinek kielégítése, olvasókör megteremtésével és irodalmi estek rendezésével. Reméljük, a tavasz bekö- szöntével a kultúrotthon is hamarosan benépesül, betölti hivatását és községünk szórakozni vágyó fiataljai és öregjei megtalálják benne a szórakozási lehetőséget. Fischer József, a járási sportszövetség tagja Képes híradó Elkezdődött az 1964. évi útfelújítási program végrehajtása. Az útépítést végző Pest megyei Kőbánya és Ütcpítő Vállalat szakembereinek munkáját sok utca lakói dicsérik. Ez évben is ez a vállalat végzi az útépítési munkákat. Képünk a Sallai Imre utca kövezését mutatja. Az itteni munkák 266 006 forintot igényelnek Megkezdték a virágpalánták kiültetését a Községgazdálkodási Vállalat kertészei. Bízunk abban, hogy a lakosság szeretettel és gonddal ápolja és őrzi a kis palántákat és megakadályozza az évről évre sajnos ismétlődő barbár rongálásokat. Akadályozzák meg azt is, hogy egyesek a városi parkokból szerezzék be tavaszi palánta szükségletüket Több mint 650 000 forintot fordít a város ebben az évben parkok fenntartására és újak létesítésére. Képünk a Dana-korzó déli végén létesítendő új pihenő kialakításának munkálatait mutatja be (Oajzágó Jolán felvételei) HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL — Tegnap az esti órákban tartották megbeszélésüket a városi tanács állandó bizottságainak elnökei és titkárai. A megbeszélés során egyeztették negyedévi munkaterveiket, majd megbeszélést folytattak arról, hogy az állandó bizottságok milyen módszerrel ellenőrizzék és segítsék a költségvetési hitelek felhasználását. — A járás idegenforgalmának fejlesztéséről, az 1964. évi idényre való felkészülésről, a termelő- és szak- szövetkezetek zárszámadásáról és az idei tervekről tárgyal ma délelőtt a járási párt- és tanács végrehajtó bizottságainak együttes ülése. A hozott határozatok ismertetésére visszatérünk. — Az április 17-i tanácsülés előkészítéséről tárgyal pénteken délelőtt a városi tanács végrehajtó bizottsága. Megvitatják a város kereskedelmi hálózatának fejlesztését és az áruellátás helyzetét, valamint a termelő- szövetkezetek 1964. évi termelési és gazdálkodási térvét. — Kibővített ülést tartott tegnap a Hazafias Népfront járási bizottsága a járási tanács épületében. Major József, a bizottság titkára beszámolt az országos kongresszus útmutatásairól, majd megbeszélték a „béke- és leszerelési hónap” feladatait és a felszabadulás 20. évfordulójának előkészítésével kapcsolatos programot. rű tanári kollektiv ánk segítségével a zenekultúra még szélesebb körű terjesztésére nyílik módunk az eikövetke- ' zendő években. $ Néhány nagyobbacska fiú; érkezik. A zeneiskola nővén- í dékei, de egyben komoly tár- < sadalmi munkások is: „Ádi ' néni” az udvar rendbehozatavizsgaelőadáson tapsolhattak a boldog szülők a kis kezek nyomán felcsendülő kedves dallamoknak ..-. — Az életem annyira összefonódott a szentendrei zeneiskoláéval — mondta „Ádi néni” —, hogy amit róla beszélek, olyan, mintha magamról mondanám ... Fejlődése,, növendékeinek sikere jelentették és jelentik ma is a legnagyobb örömet számomra. Annak ellenére, hogy megfelelő tanterem híján éveken át „vándorolni” kényszerültünk és mint afféle megtűrt albérlők különböző iskolák „vendégszeretetére” voltunk utalva, a felszabadulás után nagy fejlődésnek indult a zeneiskola. A tanítványok száma jóval túlhaladta a százat és a fejlődés menete előbb a zongoraszaik, majd az 1962,63-as tanévben a hegedűszak államosítását tette szükségessé és lehetővé... Kimondhatatlanul örülök annak, hogy 1963. augusztusa óta önálló zeneiskolává váltunk és most pedig a városi tanács jóvoltából annyi év után végre igazi, saját otthonhoz jutottunk! — örvendezik és a házigazda büszkeségével vezet körül a zenetanítás új otthonának tágas termeiben. — Úgy érzem, zeneiskolánk a továbbfejlődés újabb korszakához érkezett és nagysze„Adi néni” tanít Iára kérte segítségüket. Ráfér még egy kis szépítés — mondja magyarázólag az igazgatónő, majd bocsánatkérő mosollyal elbúcsúzik. Távozóban még látjuk, amint gereblyézel a kezében ő maga is részt kér a szépítésből. Mert hiszen, ahogy mondotta, az élete összefonódott a szentendrei zeneiskoláéval..; Horányi Sándor Még 1939-ben történt... Egy borongás, esőbehajló októberi délutánon 18 év körüli törékeny, barna kislány jelentkezett Dullien Klára hegedű- művésznőnél, az akkoriban alakult „Államilag engedélyezett Zeneiskola” vezetőjénél: í— Oltay Adrienne vagyok, a j Zeneművészeti Főiskola zongo- : ratanszakos növendéke — | mutatkozott be. Majd elmon- : dotta látogatása célját: hallot- i ta, hogy a zeneiskolának még : nincs zongoratanára. Ö itt él ; Szentendrén, és amennyiben : mód van rá, szívesen elvállal- j ná a zongorázni tanuló fiata- j lók tanítását. \ Dullien Klára nagy szere- | tettel fogadta kis kollégáját és : néhány hivatalos formaság el- : intézése után egy-két nappal : már a fiatal zongoratanárnő- j jelölt irányításával kezdték i meg a szentendrei kislányok ; és kisfiúk a fehér-fekete bil- ■ lentyűk titokzatos, csodás vi- | lágának megismerését. így ! kezdődött... Alig két év ! múlva pedig, a diploma meg- ! szerzése után már nem csu- ! pán zongoratanára, hanem í egyben vezetője is lett az egy- ( re nagyobb népszerűségnek ör- í vendő zeneiskolának. ; Azóta csaknem $gy negyed- ; század telt el. És micsoda hu- \ szonöt év! > 1945. augusztusában már SZENTENDREI EMBEREK „ÁDI NÉNI"