Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

VIH. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1964. ÁPRILIS 8, SZERDA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESBUEIEK! 9 szovjet párt- és kormány­küldöttség látogatása Martonvásáron N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első tátiká­ra, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a delegá­ció több tagja kedden délelőtt Martonvá- sárra, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Mezőgaz­dasági Kutató Intézetébe látogatott. A vendégek társaságában volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztő­je, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra. Amerre elhaladtak, min­denütt sokan köszöntötték N. Sz. Hruscsovot és a többi ked­ves vendéget. A vendégek gépkocsioszlopa háromnegyed 11-kor kanyaro­dott az intézet elé. A bejá­ratnál Juhász János, a Fejér megyei Pártbizottság első tit­kára, dr. Erdei Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, Bujdosó Imre, a Fejér megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke, Senkár István, a járási pártbizottság titkára, Gonda István, a járási tanács végre­hajtó bizottságának elnöke, Márton János, a községi párt- szervezet titkára, Lukács Já­nos, a martonvásári tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke, továbbá dr. Rajki Sándor, a kutatóintézet igazgatója, va­lamint az intézet több más vezetője fogadta a vendége­ket. Az üdvözlések után dr. Raj­ki Sándor részletes tájékozta­tót adott az intézet tevékeny­ségéről, kutatási programjá­ról, eredményeiről. Ezekben az eredmények­ben nagy része .van azok­nak a gyümölcsöző kap­csolatoknak, amelyeket szovjet kutatókkal, inté­zetekkel építettek ki. Csaknem valamennyi hasonló jellegű szovjet tudományos intézménnyel állandó össze­köttetésben állnak, rendszeres gyakorlattá vált a különböző tanulmányok, tudományos do­kumentumok, sőt a nemesítés! alapanyagok cseréje is. A köz­vetlen és szoros kapcsolatokra jellemző, hogy az utóbbi öt esztendőben a martonvásári kutatóintézet valamennyi tu­dományos munkása hosszabb- rövidebb időt töltött a Szov­jetunióban tanulmányúton, s természetesen jó néhány szov­jet kollégát Martonvásáron láttak vendégül. A magyar és a szovjet ku­tatók együttműködése különösein termékeny a búza fagyállóságának fo­kozásában, nemesítésében, valamint a kukorica hibri­dizációban. így Lukjanyenko akadémikus, a krasznodari kutatóintézet helyettes igazgatója, a híres Bezosztája és Szkoroszpelka búzák nemesítője állandó kapcsolatot tart az intézettel, s ő-küldte meg az itteni ne­mesítő munka segítésére az általa kinemesített, Bezosztája 1, és 4, valamint Szkorosz­pelka 3 és 3/b fajtákat. Ezután Szalai Dezső, intézeti párttitkár a pártszervezet te­vékenységéről számolt be. A tájékoztatók után csak­hamar kötetlen, baráti hangulatú beszélgetés alakult ki, amely természetesen szakmai témák körül forgott. Nyikita Hruscsov számos kérdést tett fel. A beszélgetés során az inté­zet munkatársainak figyelmé­be ajánlotta, hogy a hazánk­ban elterjedt és nagyon jól bevált szovjet Bezosztája 1- esnek új vetélytársa is tá­madt a Mironovka 808-as elnevezésű búzafajtában, amelynek termesztése főleg hidegebb éghajlat alatt elő­nyös. Megemlítette, hogy szü­lőfalujában, Kalinovkában ezzel a búzafajtával a nagy téli hidegek ellené­re 43 mctermázsa ter­mést takarítottak le egy hektárról, míg a Bezosztája ilyen körül­mények között csak 21 má­zsás átlagot adott. Termé­szetesen melegebb éghajlatú vidékeken a Bezosztája elő­nyösebb a Mironovkánál. Szóba kerültek a lucerna termesztésében elért marton- vásárhelyi eredmények is. Nyikita Hruscsov érdeklő­déssel hallgatta a tájékozta­tást: az intézetben előállított lucernámagvak a nemzet­közi piacon is keresettek. Tré­fásan megjegyezte: a mar- tonvásáriak ne nagyon bíz­zák el magukat, mert Üzbe­gisztánban sem ülnek ölbe tett kézzel a szakemberek, s ugyancsak jó hírnevet vívtak ki maguknak a lu­cernatermesztésben. A ta­pasztalatcsere ezen a terüle­ten is minden bizonnyal hasznos lenne a martonvá- sáriaknak és az üzbegisztá- niaknak egyaránt. Amikor a kukorica- és búzatermesztés aktuális tu­dományos kérdéseire terelő­dött a szó, Nyikita Szerge­jevics sok megszívlelendő észrevételt fűzött a szakem­berek ismertetőihez. Megje­gyezte, vannak például vi­dékek, mint a Szovjetunió­ban a Kubány-vidék és a krasznodari körzet, ahol ku­koricából nehéz olyan jó ter­mést elérni, mint búzából. Természetes, hogy az ilyen helyeken inkább a búza ter­melését kell előtérbe helyez­ni. Szoba került az is, hogy a martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet javaslatára hazánkban a búza tavaszi fejtrágyázása helyett a téli-télvégi fejtrágyázásra tértek át. Hruscsov meg­erősítette ennek helyessé­gét. Lukjanyenko akadémikusra, a krasznodari kutatóintézetben dolgozó híres tudósra hivatko­zott, aki kutatási eredményei alapján a martonvásáriakhoz hasonlóan szintén a téli fej­trágyázás mellett foglalt ál­lást. A továbbiakban N. Sz. Hruscsov azokról az elgondo­lásokról beszélt, amelyek alapján a Szovjetunióban to­vább akarják tökéletesíteni a mezőgazdaság szervezetét, irá­nyítását. A központi gondo­lat a termelés specializálása, szakosítása, mert ez teszi le­hetővé a nagyüzem nyújtotta lehetőségek teljes kihasználá­sát. Természetesen, megfe­lelő közgazdasági számítások után, a gépesítés előnyeinek kihasználásával, tudományos alapon folytatott termelő- munkával lehet igazán nagy eredményeket elérni. A Szov­jetunióban ma ezer tojást száz-százhúsz rubel önköltség­gel termelnek. A specializált (Folytatás a 3. oldalon) A martonvásári látogatás kedves epizódja: Hruscsov elvtárs az ajándékba kapott hibrid kukori cával Változatlan az érdeklődés A szovjet pórt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásának világvisszhangja A Nyikita Hruscsov vezet­te szovjet párt- és kormány­küldöttség útja, most* ami­kor a látogatás második he­tébe lép, változatlanul az érdeklő­dés középpontjában álL „Erőnk az egység és a ba­rátság’’, „Találkozás Kazinc­barcikán, az ifjúság váro­sában”, „A barátság ország­út ját járva” — ilyen címek alatt számol be valamennyi szovjet lap első oldalán a kazincbarcikai és miskolci látogatásról. A Pravda tel­jes terjedelmében közli Ká­dár János és Nyikita Hrus­csov kazincbarcikai beszédét és telefotón továbbított ké­pet megérkezésükről a Bor­sodi Vegyikombinátba. A magyarországi tudósítás, amely a Pravda teljes első oldalát és a második oldal felét foglalja el, így feje­ződik be: „a mai találkozás újra megmutatta, milyen erő­sek a szovjet és a magyar népet összefűző baráti szá­lak, milyen mély a barát­ság és a tisztelet kölcsönös érzése. Újra megmutatták, A miskolci látogatáskor — amint arról már beszámoltunk —, a szovjet párt- és kormányküldöttség felkereste a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemet is. Képünkön N. Sz. Hruscsov és Kádár János az egyetem tanbányájában (MTI Foto — Vigovsaki felvétele) milyen megingathatatlan a magyar dolgozók eltökéltsé­ge, hogy a szovjet néppel együtt a szocializmus és a kommunizmus győzelméhez vezető úton haladjanak”. A lengyel lapok továbbra is nagy helyet szentelnek a szov­jet párt- és kormányküldött­ség magyarországi látogatá­sának. Valamennyi lap az első oldalon számol be a ka­zincbarcikai és miskolci útról. A lapok részleteket közölnek Hruscsov és Kádár elvtár­sak elhangzott beszédeiből. A Trybuna Ludu az első oldalas, kéthasábos tudósí­táson kívül a második ol­dalon háromhasábos törde­lésben „N. Hruscsov és Ká­dár János beszédei Kazinc­barcikán” címmel bőséges is­mertetést közöl a két beszéd­ből. Hruscsov miskolci be­szédéből a Trybuna Ludu kiemelte, hogy Hruscsov a sztálini személyi kultusz ká­ros következményeiről szól­va kijelentette: örökre vé­geztünk a személyi kultusz- szál. Pártunk visszatért a le­nini normákhoz és hétmér- földes léptekkel haladunk a kommunizmus felé. Állandóan fokozódik a he­lyeslő visszahatás, amellyel az angol közvélemény fogad­ja a szovjet miniszterelnök­nek Magyarországon mon­dott beszédeit. Az angol la­pok, köztük a tekintélyes Times és- az ötmilliós pél­dányszámú Daily Express az eddiginél is nagyobb teret szentelnek a kazinc­barcikai látogatásnak és kiemelik Hruscsov békés és józan gondolkodás- módjának kifejezésre ju­tását. Bőven utalnak a szovjet kor­mányfő szavaira, amelyeket az életszínvonal emelésének fontosságáról mondott. A Daily Express kedvező jel­nek tartja, hogy ezzel egy- időben a tekintélyes Ful- bright amerikai szenátor is a hidegháború szellemének el­űzését sürgette.

Next

/
Thumbnails
Contents