Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
1964. ÁPRILIS 4. SZOMBAT «W «rer« ZfCiHap ERŐMÖ A DUNÁN A terv, hogy magyar—csehszlovák közös dunai vízierőmű rendszert építsünk, évekkel ezelőtt született meg. A Szovjetunió gazdag ví- zi erőmű-építési tapasztalatai alapján, konzultánsai útján segített kialakítani a legjobb megoldást. S az alapos előkészítés után elhatározták, hogy Magyarország és Csehszlovákia közösen épít vízierőműrendszert a Dunán. Az egész erőműrendszer ösz- »zesen 900 megawatt teljesítő- képességű lesz, másfélszer akkora, mint a százhalombattai Dunamenti Hőerőmű. A közös vízierőműrendszer évenként átlagosan 3,6 milliárd kilowattóra áramot termel, amelyet a két ország fele-fele arányban használ fel. Érdemes volt alaposan módosítani a korábbi vízierőmű építési terveket, mert az új megoldással két és félszeresére lehetett növelni a korábban tervezett' csúcsteljesítményt. A közös erőműrendszer — a terv szerint — két nagy és egy kis erőműből áll. Az egyik nagy erőmű Visegrád és Nagymaros között, a másik pedig G&bcsikovónál épül meg. A nagymarosi erőmű körülbelül 180—190 megawatt csúcsteljesítményű, a gabcsikovói pedig mintegy 700 megawatt csúcsteljesítményű lesz. ezenkívül Dunakili tinél építenek még vek és gyalogosok közlekedhetnek egyik partról a másikra. A vízlépcső három részből áll: a hajózsilipekből, a duzzasztóműből és az erőtelepekből. A hajózsilipeket a nagyma- j rosi oldalon építik meg. Két, egyenként 34 méter széles és | 260 méter hosszú vasbetonzsi- i lip szolgál majd a hajóforgalom lebonyolítására. Azért építenek két áteresztő kam- | rát,‘ hogyha bármilyen üzem- j zavar történne, biztosítani 1 tudják a hajóforgalom zavar- | talanságát. Egyszerre egy vontató és hat, egyenként ezer tonnás uszály fér be az átemelő kamrába. Ha Budapest felől érkezik egy hajókaraván, beeresztik a betonkamrába, lezárják mögötte a zsilipet, a kamrát a . duzzasztott vízszintnek megfelelően feltöltik vízzelv majd a másik oldalon kiengedik a karavánt a kamrából. Egy-egy ilyen átzsilipelés körülbelül 25—30 percet vesz igénybe. A duzzasztómű feletti, közismerten zátonyos szakaszon javul a hajózás, mert a zátonyok mélyebben a duzzasztott víz alá kerülnek. A folyam közepén építik I meg a duzzasztóművet, amelynek kilenc, egyenként 24 méter széles nyílása lesz. A szokásos vízállásnál a duzzasztóöntésfhentességet. Természetesen lesz olyan rész —, például a pilismaróti öblözetben —, ahol sokkal többe kerülne a védelmi rendszer megépítése, mint amennyi hasznot hajt az elöntésre kerülő terület. Itt néhány négyzetkilométernyi területen, amely jelenleg legelőül szolgál, mesterséges tavat létesítenek. Ahol szükséges, néhány kilométer hosszban a vasútvonalat és az országutat a duzzasztás! szint fölé emelik. A jobb és a balparton összesen 200— 300 házat kell áttelepíteni, például Zebegénynél és Szobnál. Ezeknek a házaknak az áttelepítési költségeit természetesen az állam vállalja. Az illetékesek határozottan kijelentették, hogy hasznos mezőgazdasági terület alig kerül elöntésre. S hogy még biztosabb lehessen mindenki efelől, — a töltések mögött szivattyútelepet létesítenek, hogy az esetleg átszivárgó vizet is azonnal vissza tudják terelni a folyamba. Az ipartelepek védelmét is biztosítják. Csillaghegyig kikotorják a Dunát Érdekes terv, az erőmű építésével párhuzamosan a Duna medrének mélyítése. Nagymarosnál másfél méterrel lesz ® úoüikörPoiri gp izs- MOZI' S2IHPAP % SPDRWLttfc ■4a camping »■ ÚZLET-BAZA'R ••••T&vezen őt "Wh CSŐNAKKlKűri egy 12 megawattos kis erőművet is. A nagymarosi erőmű a Duna medrébe épül, a gabcsikovóit pedig úgynevezett üzemvíz- csatomás rendszerrel építik meg, ami azt jelenti, hogy szárazföldön építik az erőművet, egy csatornát készítenek hozzá és amikor az egész elkészült, a Duna régi medrét zsilippel elzárják és az erőműhöz, tápláló csatornába vezetik a vizet. A gabcsikovói, vagy másoiéven Felső-Dunai Vízierőműhöz egy körülbelül 50 millió köbméter víz befogadására alkalmas tároló is épül. Erre azért van szükség, hogy a nagy folyó erejét a lehető legjobban hasznosíthassák. Amikor kisebb az energia- fogyasztás, ebben a tárolóban gyűjtik a vizet, s amikor úgynevezett csúcsfogyasztás van, akkor a folyó erejét kiegészíti a tárolóból leengedett víz. A Felső-Dunai Erőműben közel ötezer köbméter víz folyik át majd másodpercenként. A nagy árvizek idején kilencezer köbméter vizet mértek ugyanennyi idő alatt. Az árvizek kivédésére is gondoltak a tervezők. Az elzárt régi Duna-ágat ugyanis meghagyják természetes tárolóként és ha a szokottnál nagyobb tömegű víz érkezne a folyón, a felesleget ebbe a holt ágba vezetik, s így nem- okozhat bajt. Milyen lesz a nagymarosi erőmű? A mellékelt illusztráció jól Irzékelteti, hogy a nagymarosi tízierőmű a festői Dunaka- hyar egyik ékessége lesz. * A Vízlépcső egyben hídként is szolgál, mert a tetején járműj zsilipek zárva lesznek, s ha szükséges, az egész sorozatot is I kinyitják. Jégzajlás esetén a | jeget is ezeken a zsilipeken engedik le. A duzzasztóműtől jobbra és balra építik meg az erőtelepeket. Ennek a megoldásnak nagyon sok előnye van. A legnagyobb előny, hogy így jobban ki lehet használni a víz áramlását, tehát jobban hasznosíthatják a folyam roppant nagy erejét. Ezekben az erőtelepekben helyezik el a vízturbinákat. Még nem döntötték el, hogy tíz. vagy tizenkét gépegységet létesítenek. A turbinákon 3500 köbméter víz ömlik át másodpercenként, miközben 190 megawattnyi teljesítményt fejt ki. Köztudomású, hogy ma még a vízi erőművek termelik a legolcsóbb energiát. A nagymarosi erőmű körülbelül egymillió tonna jóminőségű szén megtakarítását teszi lehetővé. Keik vízkártól tartani ? , Már a korábbi tervezgetések idején is eléggé megijedtek a visegrádiak' és a nagymarosiak, mert azt gondolták, hogy házaikat és földjeiket elönti majd a víz. Nyilvánvaló, hogy ilyen hiedelmek most is láb- rakapnak. Ezzel kapcsolatban az illetékes szakemberek elmondták, hogy a duzzasztott vízszint Visegrádnál egy méterrel lesz magasabb, mint amilyen a Duna szintje az 1954-es nyári árvízkor volt. A duzzasztás körülbelül Esztergomig érezteti hatását jelen- 5 tősen. Itt is árvízvédelmi töl- i tés épül, s ettől kezdve új, j vagy megerősített védelmi , rendszerekkel biztosítják az eimélvebb a folyam, s innen, egészen Csillaghegyig mélyítik majd a kotrógépek a Duna medrét. Sok előnye lesz ennek a munkának. Egyrészt innen szállíthatják a nagy mennyiségű sódert a vasbeton készítéséhez, másrészt" a legnagyobb szárazság idején is biztonságosan közlekedhetnek a hajók, mert ilyenkor is állandóan 3—3,5 méter mély lesz a víz. S ami ugyancsak nem megvetendő, a mélyítés lehetővé teszi, hogy sok öntöző- és ipari vizet vehessenek ki a Dunából. Baráti egyetértésben Mint már .említettük, csehszlovák barátainkkal közösen építjük fel és hasznosítjuk a dunai vízierőmű-rendszert, A megállapodások értelmében közösen viseljük a költségeket. Mindenki saját maga épít a saját területén. Közös kormánybizottság koordinálja a beruházások lebonyolítását. Mindkét országban egy-egy beruházó vállalat működik. Az ésszerűség és á gazdaságosság is azt diktálja, hogy mindkét parton egyszerre kezdjék meg az építési munkálatokat és szakaszosan építsék fel a nagymarosi vízierőművet. Ez úgy történik, hogy a jobb, majd a balparton is a folyam közepére terelik a vizet és a szárazzá tett mederrészben, a nagymarosi oldalon megépítik a hajózsilipeket; a visegrádi oldalon pedig az erőtelepek egy részét. Amikor a folyam közepén zárják ki a vizet az építkezés zavartalansága érdekében, akkor a folyam SJ< ei neayveno 1RTOKLEVÉL AMELY AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNYNAK A NAGYBIRTOKRENDSZER MEGSZŰNTETÉSÉRŐL ÉS A FÖLDMÍVES NÉP FÖLDHÖZJUTTATÁSÁRÓL SZÓLÓ 600/1945. M. E. SZÁMÚ, DEBRECENBEN, 1945 MÁRCIUS 15-ÉN KELT RENDEI.F.TF. At a diáki ótöáoL tehén, vagy egy sebesült csikó, de a legtöbb ember csak a maga erejére támaszkodott. Heveri József például össze- eszkábált egy kordélyt és a lányával együtt rugaszkodott neki a hámnak. Három kilométernyire hordták a mustot, vagy a bort. Ennek a Hevérinek szeg- ről-végről rokona a íöldosztó Nagy János, de inkább a nagy- akaratúként emlegetett Jóska bácsira ütött, mint rá. Megvolt a földszeretete, hiszen azért húzta a "kordélyt, de a földosztó bizottság elnökére mégis bicskát fogott. Tette ezt azért, mert tulajdonába juttatták neki azt a három holdat, amelyet előzőleg kisha- szonbérben művelt. Öt ugyan ne kényszerítse senki földfoglalásra — kiáltotta — s továbbra is fizette az úrnak a íöldhaszonbért. Voltak még mások is, akik nem érezték a jogot, de a többség értette az új törvényt. Erre is csattanó« a példa, ahogyan az egykori ötös bizottság tagjai beszélik. Az akkori buzgó, forrongó élet egyik napján vasvillát fogott Nagy Jánosra a falu. Az Országos Földbirtokrendező Tanács ugyanis, valami suskus alapján mentesített száz hold szőlőt a felosztás alól. Ezt a határozatot a helybeli bizottságnak kellett végrehajtani, s nyomban szétfutott a rémhír: „Nagy Jani vissza akarja adni a földet a búr zsu jóknak!” Fogott aztán vasvillát érte is a falu. Az 1947-es választások előtt ugyanis a járás szociáldemokrata rendőrkapitánya letartóztatta a népszerű kommunista képviselőjelöltet, hogy ne legyen komoly riválisa a szoedem jelöltnek. Kocsival, vonattal, de még gyalog is vonultak Nagy kútára a szelei emberek. Nem túlzás, villa is villogott a kezek között. Még ina js tűabe jönnek a szénnek''és 'foi-rón 'dobognak.*, szívek, amikor ezekre a hárr. cos évekre fordul a szó. ősz-, hajú emberek ifjúi hévvel emlegetik a harcostársakat, a vörös csillagos, prémsapkás Takács Gyulát, a máig hű elvű kommunista Mészáros Józsefet és Andrást, Sápi Andrást, meg a nemzeti bizottság tagjait. A legtöbbjüket csak az idő, vagy a halál döntötte ki az első sorból ... Küzdenek, hisznek most is, akik közülük még bírják magukat .. : Nagymiklós István Megkezdődött a tavaszi munka szövetkezetekben eddig a 4700 holdnyi szántásra váró területből 2000 holdat felszántottak. Az abonyi és a nagykőrösi gépállomás traktorosai javában dolgoznak. A gépek pillanatnyilag nyújtott műszakban üzemelnek, mihelyt azonban a szikkadás engedi, — nagyobb területre vonulhatnak ki — rátérnek a kettős műszakra. A termelőszövetkezetek dolgozói, de a gépállomások traktorosai is az elkövetkezendő hetekben nemcsak hétköznapokon, hanem vasárnap is dolgoznak. Április 4-ét pedig munkával ünnepink. Sárgarépatermesztés — vegyszerrel Vecsés, Üllő és Monor környékén hagyománya van már a sárgarépa termesztésnek. Korábban, a kis parcellákon szívesen termelték ezt a fontos ízesítő és vitaminnövényt, a háztáji gazdaságokban most is „kultusza" van a sárgarépának. A környező termelőszövetkezetek a korszerű agrotechnika alkalmazásával nagyüzemi színvonalra akarják emelni a sárgarépa termelését.. Üllőn 15 holdon, beesésen, a Zöld Mező Termelőszövetkezetben pedig 14 holdon termelnek az idén kísérletképpen vegyszeres sárgarépát. Ezzel a módszerrel jóval kevesebb munkaerőre lesz szükség a gyomtalanítást „elvégzi” a vegyszer. a széleken folyik tovább, a hajók pedig már a kész zsilipeken keresztül zavartalanul közlekedhetnek. Az ésszerűség egyébként az egész erőmű-rendszer megter- vezésénéT érezhető. A két nagy erőmű csak együtt képez töké- j letes egjiséget- Ha ugyanis j csak a felső-dunai erőművet építenék meg és a nagymarosit elhagynák, akkor a felső erőműnél naponta kétszer — az áramfogyasztási csúcsok idején — induló árhullám károkat okozhatna. A nagymarosi erőmű építése és működtetése révén ez az árhullám| sor ellapul, tovább már csak a j nagymarosi duzzasztón szabályozottan, egyenleten folyhat ! a Duna; a felső-dunai erőműnél állandó vízszintet biztosít, s így mindkét erőmű működése zavartalan és biztonságos lesz. Farkas István Villog o saemű, magas, egyenes derekú, fekete hajú fiatalember áll a lázadó szívű aratóbanda élén.. Vele szemben az „ellenséges” csapat. öregek, nagycsaládosok, gyávák és törtetők, talpnya- lók is. Kit az éhező, rongyos család, kit a belévert, szolgai alázat, kit meg _ az ígért Júdás-bór fordát Nagy Jánosékkal szembe. Cselédek, aratók, napszámosok valamennyien, szívtől, gerinctől függetlenül. Az egyik bandában az apa, a másikban o fia a fő, tisztelt, nagye ka,rat ű ember mindkettő. Az apa a tekintélyét félti, meg talán a fiát, aki az uraság ellen lázad. A fiú szívében is két ellentűz lobog. Mélyen tiszteli, szereti az apját, de érzi, tudja. hogy annak nincs igaza. Most dől él, győz-e, bukik-e a sztrájk? Az apa szívében gyűlöletté ég az indulat s két kézre kapja a kaszát... — Édesapám! — ordítja a fiú — Ne tegye csúffá magát ... Nem a maga életét félti, hanem aipját a gyalázattól, ha megölné a fiát. Reszketve ballag el az öreg, tán dúl még szívében a harag, de az arcán szégyen pír is ég. Az aratók sztrájkja győz, ahogy győz, az éhezők szájában nagyobb lesz a falat, s a nagy akaratú Nagy József fiát. szemmel tartják a csendőrök. Több mint húsz évig nem is'tévesztik-el•>t— Huszonkét évvel később, 1944. február 5-én alakult meg a Magyar Kommunista Párt tápiószelei szervezete. A harcos, forradalmár Nagy János vezetőségi tag lett. s vele együtt még jó néhány munkás és cseléd. Néhány hónappal előbb még fasiszta gépfegyvert ű zben szaggatta a híradóvonalakat, s mentette, ahol tudta a vasúti síneket — csoda; hogy még él. Ott vannak nála a külsőmezei cselédek és várják a szavát. Még mosl is ott áll aiZ udvarán az eperfa, ame.y alatt kimondták a megalakulást. Február kilencedikét mutatott a naptár, nem volt még törvény, sem betű, csak a nagy, ősi időktől kezdve fokozódó vágy: fel kell osztani a földet. Neve sem volt akkor még a bizottságnak, csak öt igazságos embert jelölt ki a. gyűlés, hpgy legyen, aki móri a földet. Az öt igazságos közül Nagy János lett a legigazságosabb, mert őreá mindenki jó szívvel bízta az ügyét. — Nagy János volt az Atya — meséli T őzsár Károly —, mi pedig az ő szentjei. Később negyven tagúra bővült ez a tanács és felvette a földigénylő bizottság nevet, de ezen belül is megmaradt az ötös. Innen ered a máig is megőrzött emlékezetű ötös bizottság elnevezés. Még tartott a csata, felvonulási terület volt a község. Budapest felszabadítására indult a szovjetek hada. A körzet szovjet parancsnoka magához rendelte a szervezkedőket és így szólt: „hát ti mire vártok? Három napot adok, amíg kiosztjátok a földet! Talán van valami panasz S a „továris major” módszeres parancsnoknak bizonyult, mert állandóan taposta a bizottság sarkát. Elszállásolta őket egy épületben, nem engedett senkit sem haza, még éjszakára sem. de tejet, kenyeret juttatott mindenkinek. Volt, aki még írni sem tudott, s az ilyen egy írástudó mellett volt pallér. Három nap alatt végeztek a zömmel, de maradt még munka, javítani való bőven. Tréfás büszkeséggel mondják erre, hogy a földosztás fele annyi idő alatt lett kész, mint világteremtés — negyedannyi hibával. .Nem \oll a kornyéken igazi nagy uradalom, de dzsentry és polgárföld azért jócskán akadt. A nyilas és németbarát kulákok földjét is lefoglalták. így került karó közé a volt belügyminisztériumi államtitkár és Pest vármegyei főispán Vi- czyán István, a dr. Györgyei Adolf és Lajos, a kiskorú Vosics Mária, a huszár- századös Benedikti Béla/ a főszolgabíró ifjú V iczyán István, dr. Sárközi János és még jó néhány kizsákmányoló birtoka. A Farkas-családnak csak 38 . hold földje volt, de együttműködtek a németekkel, azt is kiosztották. Földet mindenki kapott, aki csak Jcért. A földosztóik előrelátók voltak. Csak három-négy holdat osztottak mindenkinek, pedig az első jelentkezőknek több is jutott volna. Aztán, amikor március 15-én megjelent a debreceni ideiglenes ne mzet i kotMán y'”' réndéle te, nem jöttek nagyobb zavarba. ■Maradt földia később jelentkezőknek és a hadifogságban élők hozzátartozóinak is. ösz- szesen 1660 holdat osztottak szét a szelei, györgyei és a mártoni határban. Ebből sok volt a szőlő és gyümölcsös, ami eloszlatja azt az aggályt, hogy két-három holdon esetleg nem él meg egy család. Volt tehát szőlő, gyümölcsös, meg egy kevéske szántó, de igaerő alig. Itt-ott kuskadt a hevenyészett istállóban egy Többhetes kényszerpihenő után végre beköszöntött az igazi tavasz. Megyénk déli fekvésű, homokosabb részein már a múlt héten hozzáfogtak a munkához. Jónéhány termelő- szövetkezetben húsvéthétfőn is dolgoztak a traktorok. S azóta ahol csak lehetett, teljes erővel megkezdődött a szántás-vetés. A monori járás közös gazdaságaiban néhány nap alatt 1200 hold tavaszi szántást végeztek el, vetik a mákot, a borsót és a burgonyát. A szántóföldi tennivalókon kívül megkezdték a háztáji és a közös szőlők nyitását, metszését. A Cegléd környéki termelő-
