Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-30 / 100. szám

HEGYEI iüJLívitm 1964. ÁPRILIS 30, CSÜTÖRTÖK a cento Értekezletén Hfit nem mondott el a brit külügyminiszter? Dobi István tiltakozó távirata Dél-afrikai Köztársaság elnökéhez Dobi Tanács „Mit nem mondott el a brit külügyminiszter?” — ez a nap kérdésé szerdán az angol saj­tóban a Cento Washingtonban folyó értekezletéről beszámoló tudósításokban. Bntler külügyminiszter ugyanis keddi beszédének előre kiadott szövegétől eltérve kihagyott egy be­kezdést. amely az ENSZ-főtitkár ka­tonai tanácsadó bizottságának megerősítését indítványozta, továbbá azt. javasolta, hogy az ENSZ tagállamai jelöljenek ki saját haderőikből egységeket, amelyeket szükség esetén igénybe lehet . venni „béke- fenntartó” feladatokra. A laptudósítók érdeklődésé­re válaszolva egy brit szóvivő azt állította, hogy az értekez­let megnyitó ülésén utolsó­ként felszólaló Butter külügy­miniszter csupán „az idő elő­rehaladottságára való tekintet­tel rövidítette meg beszédét". Ennek a magyarázatnak azonban az angol sajtó egyáltalán nem ad hitelt. Feltételezik ugyanis, hogy ak­kor sem vonták volna meg a szót Nagy-Britannia külügymi­niszteriétől, ha történetesen egy perccel tovább beszél. A Times szerint kézenfekvőbb a következő magyarázat: Butler utólag rájött, hogy javaslatai túlságosan hasonlítanak azok­hoz az elgondolásokhoz, ame­lyet Harold Wilson, a mun­káspárti ellenzék vezére fej­tett ki néhány héttel ezelőtt washingtoni látogatása alkal­mával. Mint emlékezetes, • a javaslatok kapcsán Douglas Home miniszterelnök a brit flotta „kiárusításával” vádol­ta az ellenzék vezérét, né­hány órával később azonban kénytelen volt visszavonni ál­i'.tftf h&hvaihis kitettertult Butter „idííautzurbu“ kerütt fto/eszul időzített kírúnsátf Irtásait, nyilvános bocsánatké­rés kíséretében. A belpolitikai jelentőségű „flotta-incidens" kínos em­lékétől eltekintve a szóbanforgó passzus ki­hagyására késztethette Butiért az is — állapítja meg a Times —, hogy az Egyesült Államok hallani sem akar az EN'SZ-nek a dél-vietnami háborúba való esetleges bevonásáról, ezért az amerikai a kát inger- ld minden olyan javaslat, amely — akárcsak közvetve is — ilyen megoldást sugailihat. Az angol—amerikai nézetel­térések azonban elsősorban Egyiptom „kezelésmódját” il­letően mutatkoznak meg. Wa­shingtoni jelentések szerint Butler arra akarta rábírni Rusk külügyminisztert, hogy figyelmeztesse Kairót; meg­vonják az amerikai gazdasági segélyt, ha nem szünteti be az adeni brit támaszpont felszá­molására irányuló kampányát. „Amerikai kormánytisztvi­selők szerint Butler közvetlenül Hrus­csov szovjet miniszterel­nök esedékes egyiptomi látogatása előtt a lehető legrosszabbul időzítette ezt a kívánságát” — írja a Daily Herald tudósí­tója. A konzervatív Daily Te­legraph pedig rámutat: Wa­shington úgy véli, hogy csak rontana a helyzeten, ha a gaz­dasági segély megvonásával fenyegetőznék. A nyílt zsaro­lás következménye ugyanis az lenne, hogy az EAK még kö­zelebb kerülne Moszkvához — figyelmeztet az angol lap. U Thant a ciprusi helyzetről és a dél-vietnami kérdésről U Thant szerdán Párizs­ban részt vett a francia és a külföldi újságírók estebéd­jén. Az ENSZ főtitkára nyi­latkozott a ciprusi helyzet­ről. Az ENSZ-nek — mon­dottá U Thant — ket­tős szerepe van Cipru­son. Az egyik, hogy a nemzet­közi fegyveres erők segít­ségével békét és biztonságot teremtsen a -szigeten. A má­Nyikolajev a kelenföldi textilgyárban (Folytatás az 1. oldalról) gyárudvaron több ezer dolgozó részvételével gyű- ' lést rendeztek, amelyet Berger Antalné, a gyár pártbizottságának titká­ra nyitott meg, majd Venéczi János, a Budapesti Pártbizott­ság titkára mondott beszédet. Szeretettel köszöntötte And- rijan Nyikolajevet, majd így folytatta: — Az űrrepülés tekinteté­ben nem vagyunk szakembe­rek, mégis mindannyian tud­juk, hogy a programot, ame­lyet a szovjet nép fiai — köz­tük Nyikolajev elvtárs is — végrehajtanak, a szovjet nép összefogásával, a munkások, a tudósok, az űrrepülők együt­tes erőfeszítésével, áldozatos munkájával lehet csak megva­lósítani. Hosszan tartó taps köszön­tötte a mikrofonhoz lépő And- rijan Nyikolajevet. A szovjet nép. űrhajóstársai és felesége, — az első űrhajósnő — üd­vözletét tolmácsolta, majd ar­ról az őszinte barátságról szólt, sik feladata, hogy az érde­kelt felek közötti közvetí­tés segítségével a ciprusi probléma tartós politikai megoldását keresse. U Thant kitért a délke­let-ázsiai helyzetre is. A vietnami kérdés poli­tikai jellegű, ezért csak diplomáciai úton oldható meg — hangoztatta U Thant nem tudta rá­venni a francia kormányt, hogy hozzájáruljon a kon­gói ENSZ-csapatok költsé­geihez. Jól értesült körök azonban úgy tudják, hogy De Gaulle a főtitkár júliusi újabb párizsi látogatásakor „ajándék" címén egyenlíti majd ki az ENSZ által kért 16 millió dolláros tar­tozást. István, az Elnöki elnöke Charles R. Swarthoz, a Dél-afrikai Köz­társaság elnökéhez intézett táviratában tiltakozott a dél­afrikai kormány fajüldöző politikája, a hazafias erők üldözése és ilyen ügyekben a halálos ítélet meghozatala ellen. A távirat az Egye­912 politikai fogoly Vorster dél-afrikai igaz­ságügyminiszter kedden .egy képviselő interpellációjára vá­laszolva adatokat közölt Dél- Afrika legnagyobb börtöné­nek foglyairól. A Robben- szigeti börtönben 1395 ra­bot őriznek, ezek közül 912 politikai fogoly. Hatszázhu­A JKSZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Joszip Broz Tito elnökle­tével hétfőn kibővített ülést tartott a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottságának végrehajtó bi­Esküvő politikai viharral Szerdán a római S. Maria Maggiore templomban meg­tartották Irén holland her­cegnő és Don Carlos Sia Yol trónkövetelő esküvőjét. A holland királyi család nem képviseltette magát az esküvőn. Mint ismeretes, a házasság körül heteken át politikai vihar támadt Hol­landiában. 200 filmszerep HííVíN ÍVES HÖRBIGER PÁE A Budapesten született, köz­ismert bécsi színész 1926-ban került Berlinbe, ahol a többi között Reinhardt színházában is fellépett Első filmszerepét 1927-ben játszotta, s azóta mintegy kétszáz filmje ké­szült. Legismertebb filmjei: „Zwei herzen...” (1930), „Táncol a kongresszus” (1931), „Bécsi történetek” (1941), „A hordár" (1952) és „A magán- titkárnő” (1953). Cabot Lodge és Johnson az élen Próbaválasztások Massachusettsben és Pennsylvániában Az Egyesült Államok két államában, Massachusettsben és Pennsylvániában lezajlot­tak az elnökjelölő próbavá­lasztások. A leadott szavazatok ösz- szeszámlálása még nem feje­ződött be, de a részeredmé­nyekből már eléggé világos képet lehet alkotni. Massachusetts államban a köztársasági párt listáján a legtöbb szavazatot Cabot Lodge szerezte. A demokrata­párti listán Johnson elnök van az élen, őt követi Robert Ken­nedy. Pennsylvániában a köztár­sasági párt listáján Scranton, az állam kormányzója vezet. A demokratapárti listán Johnson elnök 3877, Kennedy 2011 szavazathoz jutott. amellyel Magyarországon fo­gadták és körülveszik. A gyű­lés résztvevői nagy figyelem­mel hallgatták Nyikolajev közvetlen hangú beszámolóját az űrrepülés előkészületeiről és a repülés közben szerzett tapasztalatairól. A súlytalanságról szólva tréfás példával érzékeltette ezt az ember előtt szinte megfog­hatatlan állapotot. Elmondta, hogy amikor az élelmiszereket a tartályok­ból elővette, a kenyér és a húsdarabok ott marad­tak a levegőben, ahova tette őket. Még arra sem volt szükség, hogy földi módra evőeszközt használjon, hiszen, ha az em­ber az űrhajóban nyitott száj­jal mélyet lélegzik, a jó falat a szó szoros értelmében szá­jába repül. A közvetlen, derűs hangula­tú gyűlés végén a kerületi is­kolák úttörőinek Tyereskova- és Nyikolajev őrsei virágcsok­rokkal köszöntötték a kozmosz hősét. Nyiltolajev szerdán dél­után a Magyar Újságírók Országos Szövetségének szék­hazában találkozott a ma­gyar sajtó, rádió és televí­zió képviselőivel, valamint a külföldi tudósítókkal. A sajtóértekezleten részt vett Naményi Géza, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának vezetője, Szaka­VENUS VENUS VENUS porszívóval könnyű a takarítás! OTP hitellevélre is vásárolható! Ára: 1400.- Ft A „szocializmus napja" „Ma, amikor ezeket a soro­kat írom, ai európai és ame­rikai proletariátus seregszem­lét tart harci erőin, amelye­ket egységes hadseregként, egy zászló alatt és egy köze­lebbi cél elérésére mozgósí­tott: a törvényesem. lerögzíten­dő 8 órás normál munkanap érdekében” — írta Engels- 1890. május 1-én, jellemezve a munkásság akkori célkitűzé­seit, s az ünnepet is. Nem so­kat mondana, nem sok újat jelentene leírni, mi történt az első május 1. óta: hiszen az közismert történelem. Ma, amikor ezek a sörök megjelennek, a proletariátus már túl van az Engels állal megjelölt „közvetlen célkitű­zéseken", a nyolcórás munka­napot a világ jelentékeny ré­szén törvények biztosítják, né­hány országban pedig tovább csökkentették a munkaidőt. A május 1-i seregszemle mégis évről évre a proletariátus nö­vekvő harci kedvéről ad szá­mot, mert. a munkásosztály át­tért a távolabbi célokért való küzdelemre. a hatalomért ví­vott harcra. Engels ■ Európa és Amerika proletariátusáról ír: aljkor még csak e két földrész ko­hóinak árnyékában, bányák mellett felépült metropolisai­ban lépett színre a munkás- osztály. Ma nemcsak a föld- rajzkönyv.ek tudnak öt világ­részről: a munkásosztály küz­delmeinek történelmét is öt világrészen írják. A szocialista államokban a munka ünnepe: „hivatalos ünnep”. A hatalmat birtokló munkásosztály ezen a napon is tanúságot tesz arról, hogy szolidáris a proletárhatalom kivívásáért küzdő még elnyo­más alatt élő munkásosztá­lyokkal, az Imperialista és el­maradott országok földíöglaló parasztjaival, a fasiszta ve­szély ellen szervezkedő moz­galmaikkal. A forradalmi hagyományait őrző proletariátus hitet tesz a nemzetközi ltommunista moz­galom egysége mellett. Állást foglal a hatalmi törekvéseiket ál'baloldali frázisokkal leple­ző szakadárok ellen, akik ak­kor akarják akciöképtelen- ségre kárhoztatni a munkás- osztályt, a szocialista közössé­get, amikor az már hatalmi súlyánál, katonai és gazda­sági potenciáljánál fogva is képes arra, hogy a leghaté­konyabban befolyásolja az emberiség történelmének ala­kulását. Ezen a napon a kapitalista országok egy részében is állnak a gépek. Május elseje ugyan nem pirosbetűs ünnep a pári­zsi kiadóvállalatok naptárai­ban: de ezt a napot a Szajna- partján is évről évre ünneppé avatják a munkásság küzdel­mei, amelyek azt jelzik, hogy a diktatúra bűvészkedései, mesterkedései ellenére is a munkásosztály a legjelentéke­nyebb politikai erő francia földön. A munkásság nyújtott testvéri jobbot az árolló ellen kétségbeesetten küzdő pa­rasztoknak, a munkásság ti­zenhárom milliós tömeg­sztrájkja mérté a halálos csa­pást 1961-ben a fasiszta puccs- ra. A sztrájkoló japán bányá­szok, 1960-ban 282 napig da­coltak a nyomorral, az ame­rikai hajóépítők, akik 157 na­pig elkerülték a dokkot, nem május elsején hagyták abba a munkát. A tizenhatezer mun­kás közül, akiket négy évvel ezelőtt letartóztattak Indiában, mert a sztrájkot vezették, jó- néhányan talán soha nem hal­lottak az első .május elsejé­ről: de valamennyiüknek erőt, kitartást kölcsönzött az az eszme és nem utolsósorban az az erő, amelyet ez a nap szim­bolizál. Costa Ricában egyenesen a börtönbe mentek a United Fruit Company ültetvényein sztrájkoló munkások. Olaszor­szágban tizenketten kerültek a temetőbe, míg sikerült meg­buktatni a Tambroni-kor- mányt, Belgiumban az auto­mata fegyverekkel felszerelt karhatalom csapásait testük­kel fogták fel Brüsszel és Na­mur proletárjai, de megakadá­lyozták a kormánynak az élet- színvonal ellen tervezett had­műveletét. Japánban kivéte­les törvényeket, statáriumot vonultatott fel a kormány az utca ellen, amely felzúdult az amerikai szövetségi szerződés tervezete miatt. Az utcát a munkásosztály és á többi ha­zafias erők által mozgósított tömegek töltötték meg. s a munkások holtteste maradt a kövezeten is. Május egy — a munka ün­nepe. Békeünnep. De ahol a proletariátus még küzd a tör­ténelem által neki ítélt szere­pért, iharcos ünnep, osztály­harcos ünnep —. mint a hay­marketi vérengzés napja is, amelyen az amerikai reakció ült tort, 1886-ban. Fegyvertelen munkásokra zúdult Haymarketban az ame­rikai monopóliumok fegyve­res bosszúja ezen a napon, s minden május elseje egy ki­csit a számadás napja is. Az amerikai karhatalom brutáüs támadása jelezte, hogy az uralkodoosztáiy az Újvilágban is komolyan veszi egyetlen kö­vetkezetes. győzelemre hiva­tott ellenfelét, a munkássá­got, s még a legbékésebb kö­vetelésekre is puskával vála­szol. A haymarketi sortűz — a múlt század amerikai prole­tariátusának tűzkeresztsége. Haymarket mártírjainak vé­re festette vörösre május egy eszméinek lobogóját. A máju­si zászlót, a vörös lobogót, amely a föld lakóinak egyhar- madát tömöríti, s amelyet már Amerikában is diadalra vittek a Sierra Maestra forradalmá­rai, s ma már a havannai ün­nepségek ékessége. A május elsejei seregszem­léken a világ proletariátusa számot vet erőivel, azzal, hogy mit fizetett vissza eddig Hay- marketért — és a haymarke- tekért. A szocializmust építők növekvő tábora, a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­gééri vívott küzdelem, a tőké- séktöl kicsikart szociális vív­mányok, a részleges politikai eredmények, a választási győ­zelmek, a forradalmi eszmék­hez hűséges, a kor követelmé­nyeinek megfelelően küzdő kommunista pártok sikerei azt mutatják: a munkásság nem feledkezett meg Haymarket tanulságairól. Ma a munkásosiztály az egyetlen következetes, nemzet­közi és ugyanakkor valóban nemzeti erő, s küzdelmében az erőszak csak az egyik „fegy­vernem”, s csak egyik célja a kapitalizmus megdöntése. Hi­vatása a haymarketi tragédiá­kat kizáró társadalom megte­remtése — az alkotás. Május egy a munka, az al­kotás ünnepe. A szocializ­mus napja”. Krajczár Imre | NEGYEDSZAZADA... j 25 évvel ezelőtt, 1939 ap-í rilisának utolsó napjaiban £ váratlan szenzációja akadt % a New York-i világkiálli- ^ tásnak. Kokkinaki és Gór- í gyijenko 1939. április 29-én ? startolt egy Moszkva kör-% nyéki repülőtérről. „Moszk-$ vá’'-juk, amelyet Iljusin % szerkesztett, Skandinávia, g Island jeleit elrepülve a £ rossz időjárási viszonyok? i miatt nagy magasságokba'? ; kényszerült és így a 18 óra- '? • ra számított oxigénkészlet í \ kimerült. A Szent Lőrinc-1 ; öböl felett kénytelenek vol-í \tak 3500 méter alá eresz-1? kedni, s megpillantották azj : egyik sziget világítótornyát. ^ ; Kokkinaki fél órát körözött 0 i gépével a sziget fölött, de £ : nem talált megfelelő le-g ' szállási helyet a sötétben. ? A világítórakéták sem se-'? gitettek. Kokkinaki úgy% • döntött, hogy földközelbe í; ereszkedik, majd a futómű- % !vek kibocsátása nélkül „te-£ : szí le” a gépet. A ma már ? \ világhírű berepülőpilóta a ^ : földön csúsztatta gépét, s $ : már jelentősen lefékeződött ^ • sebességük, amikor egy ma-£ : gasabb domb oldalába be- ( : akadt a légcsavar, s a gép j 90 fokos fordulat után% i megállt. A 23 órás repülőút} ■és a sötétben végrehajtott $ \ kényszerleszállás után Kok- £ i kinaki és Gorgyijenko ka- % \ landjaival voltak tele az f : akkori amerikai lapok. A i \ New York-i világkiállítás ^ : közönsége melegen ünne-'? pelte a két szovjef pilótát, f, akik 25 évvel ezelőtt a % Moszkva és New York kö-4 zötti közvetlen légijárat út- í törői voltak. í í V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\V\\\\\\\V zottsága. Az ülésen megvi­tatták a hétéves terv előké­szítésének ' és a gazdasági rendszer tökéletesítésének időszerű problémáit. A végrehajtó bizottság megvizsgálta a KKP veze­tőinek a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lomban folytatott szakadár tevékenységével kapcsolatban a JKSZ előtt álló felada­tokat. Megtárgyalták a JKSZ VIII. kongresszusának elő­készületeivel összefüggő kér­déseket is. szonnyolcat „a kommunista tevékenység megtorlására” hozott törvény alapján, 284- et pedig szabotázs vádjával ítéltek el. A börtönben tart­ják fogva többek között Ro­bert Sobukwe-t, a pánafri- kai kongresszus vezetőjét. sült Nemzetek Szervezetének , alapokmánya, valamint az i emberi méltóság nevében fel- ; hívással fordul a Dél-afrikai Köztársaság elnökéhez, hogy járjon közbe a haladó erők üldözésének megszüntetése és a bbzott halálos ítéletek visz- szavonása érdekében. Sajtóértekezlet az újságíró szövetségben sits Árpád, a MUOSZ el­nöke, Z ádor Endre, a Kül­ügyminisztérium sajtóosztá­lyának vezetője. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. A résztvevőket Naményi Géza, a Tájékoztatási Hiva­tal vezetője üdvözölte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents