Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-29 / 99. szám

*& n Cl arulanc-• A járási fa­yt mácsülésen hal­\ lőttük a. gazdag ellenőrzési tapasz­talatokkal ren­delkező áb-elnök­től, hogy a MÉK szállítói csak ak­kor voltak haj­landók krumplit adni az egyik í> zöldségesboít­fks nak, ha egy lá­da spenótot is át­vesz. Ugyancsak ő mondta el, -hogy egyik, háztartási boltunkban csak az kapott cirokseprűt, aki felmosóron­gyot is vett. Ha pz árulánc ilyen tökéletesen kapcsoló­dik, talán azt is megér­jük, hogy ugyanott csak az kap petróleumot — aki vil­lanykörtét is vesz? ___________ (—) — Gyomron is befejező­dött a tavaszi szántás-vetés — kaptuk a telefonértesítést kedden délelőtt. — Tíz százalékkal túltel­jesítette első negyedévi ter­vét a járási épületkarban­tartó ktsz. — A kulturális szemle operatív bizottsága ma ülést tart. Itt döntik el véglege­sen, hogy a körzeti szemlén bemutatott produkciók alap­ján kik jöhetnek a járási be­mutatóra. Jó műsor, szép ruhák ez jellemezte a monorí nőta­nács vasárnapi divatbemuta­tóját. Fent: Szenti Edit éne­kel, lent: egy a sok csinos ru­ha közül, a ruházati bolt vá­lasztékából. (Foto: Péterffy) — A „kiváló szövetkezet” kitüntetés átvétele alkalmá­ból ünnepséget rendez hol­nap délelőtt 10 órakor a Gyomrai Vas-Fém Ktsz. — Uj gyártmány . előál­lításán fáradoznak a Mag­lód: Gépgyár dolgozói. Kü­lönböző falvakban felállít­ható húsfüstölő-készülékből most készült el a 3 proto­típus — ha beválik, rövi­desen megkezdik a sorozat- gyártását. ANYAKÖNYVI HÍREK Gyömrő Házasságot kötött: Győri Béla és Paulik Irma Elhunytak: Kassai Sándor 50 éves, özv. Mészáros Lászlórné Jaros Mária 78 éves. . Monor Születtek: Szikora Sándor és Pátkai Mária fia: Sándor, Léé Ist­ván és Boros Emma fia: István. Bacskó János és Rakita Ilona leánya: Éva, Rocsják Pál és Csi­kós Erzsébet fia: Pál, Szekeres József és Gados Gizella fia: József István, Nagy Gusztáv és Bretka Mária leánya; Erika, Feigl Károly és Weisz Julianna Zsófia fia: Lász­ló, Nagy Ödön és Urbán Erzsébet leánya: Erzsébet, Sáránsiki Pál és Góczi Rózsa leánya: Mária.'Kovács László és Sárán Zsuzsanna fia: Károly István, Miklós Ferenc és Németh Ilona leánya: Ilona Edit. Elhunytak: Czövek Lajos 35 éves, Urbán István 69 éves MOfflUMnDfiX A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM 1964. ÁPRILIS 29, SZERDA f Hárommillióval több tégla Az ország építőanyagellátá­sában nagy jelentőségű a men- dei téglagyár. Ebben az évben 13 millió nyers (ebből 12 mil­lió égetett) téglát gyártanak le. Ez 3 millióval több. mint a ta­valyi mennyiség. Ä nagyobb követelmény teljesítésére kora tavasszal több intézkedést fo­ganatosítottak: a nyersgyártáshoz beállí­tottak egy új vákuum­prést, ami jelentősen javítja a tégla minőségét is. A téglagyár belső területe kicsiny, szükségessé vált a szá­rítóterület növelése 1500 négy­zetméterrel. A terület felsza­badításához 15 ezer köbméter földet kellett megmozgatni, amit a tsz és a tanács rendel­kezésére bocsátottak, út- és partfeltöltésre. Otsaáa kislakás a Diesel a lovak helyett Versenyben tits briyád A korábbi években a nyers­téglákat a préstől lóvontatta csillékkel mozgatták. Ezen a téren is fejlődés tapasztalható: 3 Diesel-mozdonyt állítottak be, a lovak csak tartalékként dolgoznak. A kemencékből a kiégetett téglákat eddig tra­gacson (kárén) hordták ki: 3— 4 mázsa teher nagyon nehéz fizikai erőfeszítést kívánt ‘az ott dolgozóktól. Most folyik a kihordás szalagosítása, a sza­lagok már meg is vannak, rö­vid időn belül a kárék csak mutatóban maradnak meg. A fentieket Fazekas Ernő elvtárstól, az üzem vezetőjétől Figyelő Ilyen gazdagok vagyunk? Mint a lapok is meg­írták: a Dunaújvárosi Szal- macellulózffyár alapanyag­hiány miatt nem tud tel­jes kapacitással dolgozni. A tsz-vezetők legtöbbje is panaszkodik, hogy az ál­latoknak nem tud almoz­ni, mert nincs szalma. Tavasszal viszont a ha­tárban egyre többjeié lát az ember égő szárkúpot, vagy annak üszkös ma­radványát. Gyakorlati tapasztalatok alapján állítják a szak­emberek, hogy a mala­cok kivételével minden ál­lat álmozása megoldható f eltépett kukoricaszárral. Minden termelőszövetke­zeti vezetőnek szét kel­lene nézni határában, hogy ezt az értékes alom­anyagot — nem beszél­ve takarmányhelyettesíté­si értékéről — ne ■ en­gedje kárbaveszni. Tanácsainknak pedig he­lyi szabályrendeletekkel kellene biztosítani, hogy a november végéig be nem takarított kukoricasgárat a területileg illetékes tsz, vagy egyéb felhatalma­zott szerv díjmentesen be­takaríthassa és saját cél­jaira felhasználhassa. így nagyrészt megszűnne a tsz-ek alomproblémája és több szalma " jutna ipari célra is. Fekete Benő FEKETE KRÓNIKA ÖNGYILKOSSÁG? Zsila Sándor (Maglód, Dó­zsa Gy. n. 23.) 19 éves fia­talembert 27-én hajnali 4 óra 30 perckor a maglódi vasút­állomás — Budapest felöli — bejárati jelzőjétől mintegy 50 méterre a sínpárok között ta­lálták eszméletlenül. A bal lábát teljesen levágta a vo­nat; a fején is súlyosan meg­sérült. Az eddigi vizsgálatok szerint Zsila feltehetően ön­gyilkosságot követett el. Erre utal az is, hogy a fiatalember előző este egyik rokonának ön­gyújtót adott át emlékül. Zsi­la Sándor a kórházba szállí­tás után néhány órával meg­halt. SZERENCSÉTLENSÉGEK Súlyos szerencsétlenség tör­tént kedd reggel Monoron az Ady úton, a Vigadó mellett. Darázsi József monori la­kos kocsijával és két lovával szántani indult, amikor a gim­názium és a szülőotthon kör­nyékén lovai megvadultak. A tejíbegyűjtő előtt álló, és a ve­le szemben haladó ismeretlen rendszámú gépkocsi akadá­lyozta őt az előtte haladó ke­rékpárosok kikerülésében és ezért Hegedűs Sándor mono- ri lakos kerékpárjával a jár­daszegélyhez szorult, bal lába pedig a kocsi kereke alá ke­rült. A szerencsétlenül járt ember, lába több helyen eltört A mentők súlyos állapotban szállították el. Az ügyben a vizsgádat folyik. ★ Ittasan nekiment kerékpár­jával a Gy. 38—42 rendszámú tehergépkocsinak Bori Sán­dor vasad! lakos a 4-es mű­úton, Monor közelében. Láb- és kartörést szenvedett. ERŐSZAK Kanalas József szentimre- telepi (Nyári Pál utcai) lakos a közelmúltban — Pilis és Monori-erdő között elterülő erdős részben — erőszakot kö­vetett el egy fiatalkorú lányon. Az eljárást megindították Kanalas ellen. Pályaszéli jegyzet egy csúfos vereségről Az elmúlt héten az első pont­vesztésről számoltam be, most pedig az első hazai vereségről kell hírt adnom. Csapatunk l:0-ás vezetés után 3:1 arányban maradt alul a lelkes és helyenként egészen jól is játszó Üjhártyán ellen. Nagy meglepetés! — mondhatná az, aki nem látta a mérkőzést. Pedig valójában nem az. Az újhartyáni együttes teljesen rászolgált a győzelemre, noha má­sodik gólját gyanús leshelyzet előzte meg. Meg kell mondani Őszintén és káros lenne szépíteni: a monori játékosok elbizakodot­tan, öntelten léptek pályára. Már a mérkőzés első félórája után lehetett látni hogy l:0-ás ve­zetés ellenére sincs biztosíték a hazai győzelemre. A monori játé­kosok lélektelen, ötlettelen játéka kiábrándító volt . Nem nevezek meg személyeket mert csak gyen­gébb és méggyengébb egyéni tel­jesítményről kellene beszámolnom. Az egész csapat egyszerűen elfe­lejtette azt, amit eddig tudott, amit az első négy forduló után joggal elvártunk tőlük: a lelkes küzdeni­akarást, a jó csapatjátékot. Sajnos, ezen a találkozón is — mint Albertirsa ellen — kiütközött egyes játékosok fogyatékos labda­kezelése, fegyelmezetlen magatar­tása. Ezek a játékosok azt képze­lik magukról, hogy ők sztárok: já­tékuk elkápráztatja a nézőket. Nem akartunk hinni a szemünk­nek, amikor láttuk, hogy egyik­másik monori csatár, egyszerűen hátatfordít a labdának, mert társa nem éppen mértani pontossággal tálalta „őkegyelmességének” a lab­dát. Vagy egyszerűen „páholyból” nézte, hogy küszködik a védelem, magárahagyatva. Elszomorító volt nézni ennek a nagy népszerűségnek örvendő sportágnak a lejáratását. Pedig l:0-ás vezetés után nem kellett volna mást beleadni csak egy kis szívet. Sportnyelven: egy kis haj­tást. 3:1 után ez már csak erőlkö­désnek tűnt. Volt azért vigasza is a monori szurkolóknak: az ellenfél lelkes, erőtől duzzadó, csupaszív játéka. Kár volt ezt az együttest lebecsül­ni, amely megérdemelten győzte le az ősszel Vecsést, Ceglédbercelt, Szigetújfalut — a saját otthonuk­ban! A mérkőzés tanulsága a játéko­sok és a vezetők előtt nem lehet vitás. Most már csak az a kérdés: tanulnak-e, akarnak-e tanulni?! (hörömpő) tudtuk meg egyik csendes munkanap reggelén. — Sok kifogás merült fel a múltban a téglák minőségére. A minőség az idén lényegesen javulni fog. A már említett befolyásoló tényezők mellett a téglába előre bekevert szénpor helyes arányának megtalálása, a gyorségetés további ja­vítási eredménnyel jár. Még mindig kicsi a szárítási terület, félig nyers téglákat is kénytelenek vagyunk égetni néha — mondotta. — Hogyan történik a nagy mennyiségű áru értékesítése? — Elsősorban a környező községeket látjuk el a TÜZÉ- PEN és az fmsz-en keresztül, de szükség van a kisméretű téglákra Budapest környékén és Egerben is, oda is szállí­tottunk. Egyelőre csak kismé­retű téglát gyártunk;, de év vége felé valószínűleg lyukas téglával is gyara­podik választékunk. A téglagyár dolgozói hogyan segítik elő a termelékenység emelését? — Valamennyi munkásunk szorgalmasan, lelkiismeretesen dolgozik, vannak köztük egé­szen kiválóak. Pór Istvánná és Kovács Antal például a szak­ma kiváló dolgozója jelvényt, Domóczki József né, Vojcsik Pál, Kupecz András, Dosztáj Istvánná kiváló dolgozó okle­velet kaptak. A gyár területén dolgozó 10 munkaibrigád kö­zött verseny van, a Vojácsik- brigád. ~a szocialista.. címért akar küzdeni. Most tárgyalnak erről az üzem vezetőivel, né­hány feltételük van: szeret­nék, ha a nyerstégla berakását segítenék azzal, hogy vissza­kapják a lovat a vontatáshoz. Problémák, feladatok, ered­mények egyaránt vannak, ami természetszerű, hiszen 500 kis­lakás építéséhez elegendő tég­lát gyártani nagyon fontos és felelősségteljes feladat. Bognár Miklós ! Köszönet és buzdítás A lap április 18-i számában felhívással fordultunk Gyömrő lakosságához: vegyen részt a kommunista szombat keretében megrendezett munkaakciókban. Felhívásunk a vártnál nagyobb visszhangra talált, s kimagasló eredmények születtek ezen a napon, amint arról az újság is hírt adott. Nem volt módunk rá, hogy kezet szorítsunk valamennyi derék társadalmi mun­kással, ezért itt köszönjük meg mindannyiuknak szor­galmukat, igyekezetüket, eredményes munkájukat, kö­zös érdekeink szolgálatát. Kérjük a kommunista szombat résztvevőit, a köz­ség egész lakosságát: folytassuk az április 18-án elkez­dett munkákat. Szenteljenek időt az év további ré­szében is arra, hogy részt vegyenek a közös munka­akciókban, fordítsanak nagy gondot a portájuk előtt húzódó árok, úttest és járda karbantartására. Kapcso­lódjanak be a „három vasárnap” akcióba, járuljanak hozzá társadalmi munkával a belvízvédekezéshez, a falumúzeum megépítéséhez, az öregek napközi ott­honának létrehozásához. További jó, eredményes, közös munkát elvtársak, barátaink! MSZMP községi szervezete Gyömrő község tanácsa Hazafias Népfront helyi bizottsága ^XXXXXXXXWXXXSWXXX-WXVXWV'WSJ.XXXXXXX'WX^XXXXXXXXXXXXXX^NXXWXVÄWXXW.VXXXVWXS; 3#0 estig befe/eaik ... Kisebb megtorpanás után teljes erővel folyik a vetés Káván Addig különösebb probléma nem volt a vetéssel a kávai Haladás Tsz-ben, amíg a be­tervezett 83 hold közös terü­leten szórták a kukoricama­got a földbe. A gépállomás és a szövetkezet gépei egyformán jól állták a problémát, tíz pár lófogat pedig állandóan szán­totta a község belterületein fekvő háztájikat, s azokat a meredek dombokat, ahová a gép már nem tudott felkapasz­kodni. Közben befulladt "az Sz—100-as, s nem tudták mi­vel vontatni a disztillert: a ve­tés ekkor megtorpant, majd nyomban megindult a harc a tavaszi magok mielőbbi vető­ágyba való juttatásáért. Az előállott helyzetet jelen­tették a gépállomásnak, de ott nem méltányolták a Hala­dás kérését. Ezután — mivel nem akartak lemaradni a ve­téssel, nem akarták a lista vé­gén látni a nevüket — prob­lémájukat felvetették a szom­szédos járásbeli Szentmárton- kátai Állami Gazdaságnak is, ahonnan kisegítésképpen el­küldték nekik' égy gépet. Ami­kor ez a dolog a gépállomás tudomására jutott, azonnal küldött ő is egyet. A munka tempója visszazökkent a régi kerékvágásba, ráadásul még a közbejött eső is hátráltatta a vetés továbbfolytatását. Hétfőn már teljes erőbedo­bással vetettek, a hátralevő 126 hold háztájinak a felén már túl is jutottak. Jó a munkakedv, naponta 8®—90 ember vesz részt rend­szeresen a vetésben. Még olya­nok is eljöttek a közösbe dol­gozni (mint például Kálmán Imre né), aki nem is tagja a szövetkezetnek. Számuk oly­kor meghaladta a 20-at, sőt, egyik alkalommal a 40-et is. Külön dicséret illeti Burján Jánost, aki egy éve végezte el a gépállomáson a trakitoros- tanfolyamot, s most kitűnően dolgozik. Konkoly Pál és Kálmán Ist­ván (Pintyő) vetőgépfarosok a kezdettől fogva derekasan helytálltak, ugyanúgy, mint az asszonyok és a fogatosok. Ha az idő nem szól közbe t a gépek sem „robbannak le”, minden valószínűség szerint már szerda estig befejezik a vetést. Azután hozzálátnak, hogy a trágyát, ami a községben van, minél előbb kihordják; hogy a gépeket előkészítsék a nö­vényápolási munkákra. Hrutka János MAI MŰSOR Mozik Gomba: Négy szerzetes. Györarö; Egy ember, aki nincs. Maglód: Mandrin kapitány (szélesvásznúk Monor: Sodrásban (szélesvásznúk Nyáregyháza: Napfény és árnyék. Pilis: Űzött vad Tápiósüly: Én és a gengszter. Úri: Szerencsés bu­kás. Üllő: Gyilkos és a lány. Va­sad: Papát vásároltam. Vecsés: Fiatalok voltunk. TIT előadás Tápiósüly. 18 óra, a művelődési otthonban: Elsősegélynyújtás ott­hon. Előadó: Szerencsés Istvánná, Ka; J^tofyjor <U 'í/tcUJcse jvoúiafiu/aiat ‘ oiotgo Z OLPLCx/C-r Gratulálunk! Szívből és lelkesen, együtt örülve önökkel annak, hogy hat év után ismét — immár harmadszor — elnyerték a „ki­váló hivatal” címet. Külön öröm számunkra az, hogy a szép siker egyik szü­lője a lapterjesztés, amely nem kampánymunka minálunk, ha­nem szorgalmas, tudatos, jól szervezett tevékenység. Sokat tettek a mi derék postásaink annak ügyében, hogy növeked­jék a rendszeres, mindennapos újságolvasók száma. Erről val­lanak a számok is: a 3127 mo­nori házból 2341-be jár napi­lap. A község lakosságának háromnegyed része előfizeti tehát, vagy naponta megvásá­rolja valamelyik politikai la­punkat. Szép eredmény — hasznos segítség a párt neve­lő munkájában! Külön megköszönjük azt a szerető figyelmet és gondos­ságot amelyet lapunk terjesz­tésére fordítanak. Ennek kö­szönhető, hogy lapunk előfi­zetőinek száma állandóan nő (jelenleg 1315), s hogy a mai napon is 1650 példányban hordják szét (az áruspéldá­nyokkal együtt) újságunkat a községben. (Nincs a megyének még egy faluja amelyben ennyi elfogyna a megyei láp­ból!) Ha csak azt számítjuk is, hogy egy újságot legalább hár­man elolvasnak (bár ennél in­kább többen), akkor is: na­ponta ötezer monorival tudunk szót váltani g község problé­máiról. Gyümölcsöző kontak­tus ez a párt és a társadalmi szervek, valamint a lakosság között, melynek megteremté­séért hálásak vagyunk a pos­ta dolgozóinak! A lapterjesztésen túl más munkaágakban — a képesla­pok árusításában, a táviratok továbbításában, a telefonkap­csolatok létesítésében — is je­leskedtek postásaink, ők ú ré­szesei a sikernek, őket is illeti az ünneplés. Hasonló ünnepet kívánunk jövőre is! Magunk részéről az­zal próbáljuk ezt elősegíteni, hogy igyekszünk színesebben megírni, érdekesebben összeál­lítani a monori oldalt, hogy az olvasók még jobban meg­kedveljék, s még könnyebb legyen terjeszteni! „Nagyon szorgalmas, nagyon becsületes munka jutalma ez a kitüntetés amelyet ma önök megkapnak...” _ m ondotta Nagy Béláné postaigazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents