Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-24 / 95. szám
rea» JfffCYCf 'Adriait 1964. ÁPRILIS 24, PÉNTEK FILMEKRŐL Dühöngő ifjúság Emberek, akik — feleslegesnek érzik magukat. Fiatalok, akik elérték a felnőttkor küszöbét, s nem tudnak mihez kezdeni felnőttségükkel: köröttük befejezett egésznek hat minden, apró értelmetlen csavarnak érzik magukat a nagy gépezetben, amelyről nem tudják, merre, s miért mozog? Osborne, aki „Nézz vissza haraggal” című drámájával — amelyből a film készült — világhírt szerzett, ezt az életérzést akarta és tudta kifejezni. Kitűnő irodalmi anyag, biztoskezű rendező, nagyon tehetséges színészek: mindez együtt maradandó filmélményt nyújt a nézőnek. Filmélményt, mert bár a film alapját egy színpadon nagy sikerrel játszó mű képezte, mégsem fényképezett színpad ez, nem is vászonra vitt színmű', hanem a filmművészet sajátos jegyeit magán hordó önálló alkotás. Jimmy Porter, a film főhőse — akit Richard Burton alakít nagy tehetséggel — egyetemet végzett, de fütyül a hagyományokra, arra, hogy végzettségével valamelyik irodában kellene elkezdenie a kapaszkodást a szamárlétrán, inkább a piacra indul minden reggel, hogy odaálljon cukorkaárusként pultja mögé. Megveti a világot, amely körülveszi, tehetetlennek és feleslegesnek érzi magát, de tehetetlensége, az abból fakadó düh elsősorban nem a világ, hanem közvetlen környezete — elsősorban felesége — ellen fordul. Bántják, mert önérzetében bántja a világ, s ő is bánt, feleségét — Mary Ure megka- póan egyszerű alakítása — akit szeret s mégis idegennek érez, mert máshonnét jött, másféle társadalmi típust képvisel. Életükbe beleszól a „harmadik” is, a feleség ! barátnője — Claire Bloom — s a három ember harca, kínja egymásért illetve egymás ellen, nemcsak egyedi érzés, hanem kifejezője típusok érzéseinek, vívódásának is. Különböző tartású emberek, különböző nézetekkel, érzelmekkel: * sokrétűen árnyalt figurák, akik az angol valóságban gyökereznek, de nemcsak az angol valóságban, hanem mindenütt, minden társadalomban, ahol felesleges lehet az ember. A kizsákmányolás társadalma ez, a sokat emlegetett farkastörvényű világ, amelyet mi sokszor leegyszerűsítünk, s amelyet most Osborne mutat be meghökkentő szákimondással — bár következtetéseivel már nem azonosítjuk magunkat. Lázadó világ ez, Porter és a porterek világa, de kiútta- lan világ is; nincs hová, merre menni! A reménytelenség, a kiúttalanság még akkor is kiérezhető a mű mondanivalójából, ha maga a film eléggé sablonos befejező képsorokkal búcsúzik el a nézőtől. A filmet Tony Richardson rendezte, akinek két későbbi filmjét — Egy csepp méz, A hosszútávfutó magányossága — már •korábban láthattuk, s azok nagy sikert is arattak. E filmben még nem kezeli teljes biztonsággal azokat az eszközöket, amelyeket további két filmjében már nagy tehetséggel alkalmaz, itt-ott bizonytalanságot érzünk, főként a képváltások megfelelő kiválasztásában, s néhány — valóban csak néhány — feleslegesen elnyújtott jelenet meghagyásában. A filmmel markáns művészegyéniség szól hozzánk — bár első filmje volt ez Richardsonnak — s mondandójának igazságát nemcsak értjük, hanem érezzük. is. (m. o ) A tanköteles korba tépő gyerekek orvosi vizsgálata május 1 és június 15 között Az Egészségügyi és a Művelődésügyi Minisztérium együttes rendelkezésben szabályozta a tanköteles korba lépő gyerekek beiratás előtti kötelező orvosi vizsgálatát. A most megjelent rendelkezés értelmében a vizsgálatot a beírást megelőző május 1 és június 15. között kell megtartani. Az orvosi vizsgálat elvégzése az iskolaorvos, ha pedig ilyen az iskolában nem működik, az illetékes körzeti orvos feladata. Ha szakorvosi vizsgálat is szükséges, azt az iskolai szakorvosi rendelőben, vagy az illetékes szakorvosi rendelőintézetben bonyolítják le. A vizsgálat helyét és pontos időpontját az iskola igazgatója a vizsgálatot végző orvossal egyetértésben állapítja meg, s erről a gyermekek szüleit 8 nappal korábban írásban értesíti. Az orvosi vizsgálat általános jellegű, csak szükség esetén terjedhet ki szakorvosi vizsgálatra is. Az eredményről az orvos igazolást ad. Ha a tanköteles beiratását az orvos nem javasolja, ennek okát megjelöli az igazolásban. A szülő, vagy gondviselő azonban a tanköteles korba lépő gyermeket az orvosi vizsgálat eredményétől függetlenül köteles az általános iskolába beíratni. (MTI) KÉSZÜL A MÁSODIK Jól haladnak a Dunai Hőerőmű második ötven megawattos turbinájának szerelésével. A második szabadtéri kazán szerelése is befejezéshez közeledik. Magyarországon először a Dunai Hőerőműben épültek szabadtéri kazánok, szovjet tervdokumentációk alapján végzik Az építkezést A majd 600 megawatt energiát termelő erőmű első 50 megawattos turbinája már áramot szolgáltat az országos hálózatnak (MTI Foto — Balassa Ferenc felv.) | Egy kis romantika Elég öreg vagyok hozzá, hogy eredetiben volt alkalmam látni az útszéli csárdákat. Amikor én életemben az első féldecit megittam, még eredeti volt a kármentő a sarokban, a tálas a falon, a kecskelábú asztal a szoba közepén. Szenzációnak se számított, hiszen öregecskék, kopottak, porosak voltak ezek a csárdák. A szegénységhez igazodtak, a szegényesség eszközeivel. Elég sokáig éltem ahhoz, hogy megérjem a csárda- romantika reneszánszát. Szerte az országban tucatszám létesítik most az ilyeneket, modern eszközökkel, ál-régíességgel. Nekem bizony ez nem tetszett. Amikor például néhány éve megnyitották a budapesti Magyar Csárdát, határozottan zavart az összkép. A kár mentő léceit a gépi nagyipar állította elő, a tulipános székek futószalagon készültek, a falon lógó cseresznyepaprika füzéreket a MEZÖKER szállította, a kulacsokat, cseréptá- nyérokat pedig az idegen- forgalmi szaküzletből vásárolták. Túl csillogó, hivalkodó, egyszóval hamisított volt az egész romantika, amely ezúttal a beruházási keretek bőségét hirdette. Ez volt akkor. Jó pár esztendő után ismét betértem a csárdába. Mit láttam? A tulipános székeket szétnyúzták a vendégek, a kármentő lécei megkorhadtak egy kicsikét, a falak füstösek, a mennyezet kimondottan koszos. A kulacsokat, cseréptálakat vastagon üli a por, a paprika- füzérek megaszalódtak, foghíjasak, néhol csak a madzag dekorál. Nicsak! Ez már egészen más. Ez már nem csillog, hivalkodik. Ez már nagyon közel jár azokhoz a megvénült csárdákhoz, amiket én gyermekkoromban láttam. És menynyi van belőlük a megyében, az országban! Pár év alatt szinte mindegyik „idegenforgalmi létesítmény” így jár. Hogy így tetszik-e? Nem mondhatnám! (f) Előnyös, biztonságos Változatlan feltételekkel megkezdődött az 19fi t. éri szőlő-» must-» és borértékesítést szerződéskötés A boripar átszervezése folytán Pest megyében a bort 1964. január 1-től a Magyar Állami Pincegazdaság budafoki üzeme vásárolja fel. Az üzemhez tartozó Pest megyei pincevezetők, felvásárlók, adminisztrátorok a közelmúltban Budafokon munkaértekez■,v.\\\\\\\\\\\\\\\\\wv létén tárgyalták meg az 1964. évi borfelvásárlás biztosítását szolgáló szerződéskötési feladatokat és tennivalókat. Az elmúlt év tapasztalatai azt igazolják, hogy a szőlőtermelők teljes egészében elégedettek voltak ÍJ a szerződés feltételeivel, így ^ kívánságuknak eleget téve, az ^ illetékes szervek a múlt évi ^ feltételeket változatlanul meg- í hagyták. y y Helyes, hogy korán kezdődik ^ a szerződéskötés, mivel a szer- á ződésben biztosított művelési | előlegre most a tavaszi szőlő- í munkálatok megkezdésekor ^ van szükség. A szerződött ter- ^ melók az idén a szerződéskö- ^ téstől számított 8—10 nap í múlva megkapják az előleget, í tehát valóban művelési célok- í ra fordíthatják. á A rendelkezések értelmében í a budafoki üzem felvásárló ? pincészetei szerződést köthet- ^ nek a szőlőtermelő szövetke- ^ zetekkel, egyszerűbb mező- ^ gazdasági szövetkezetekkel, ^ háztáji — tsz-től részes műve- ^ lésre kapott szőlőterülettel | rendelkező — valamint egyé- ^ nileg gazdálkodó szőlőterme- á lökkel az 1964. évi termésre. í 4 Az új termésre vonatkozó y szőlő-, must- és borfelvásárlási árakat már a szerződéskötés alkalmával az üzem pincésze— Jucika, én azt gondolom, nem a legalkalmasabb pillanat bemutatni a papájának! (Greskovits rajza) tei és'felvásárlói közlik a termelőkkel. Az intézkedést a szőlőtermelők széles tábora az elmúlt évben is megelégedéssel fogadta. A szerződéskötéskor a cél az, hogy a szőlőfeldolgozó telepek körzetében a telepek üzemeltetéséhez szükséges szőlőmennyiséget biztosítsa a vállalat. A több mint 20 000 mázsa feldolgozó kapacitással rendelkező korszerű szőlőfeldolgozó telep — a dabasi járásban levő — hernádi pincészetnél — az idei szüretben már üzemel. Hernádon ez új feladatot jelent, de az igen kedvező szőlőárak lehetővé teszik a szükséges szőlőmeny- nyiség lekötését. A megyében levő több feldolgozó telep, a nyársapáti, a tápiószelei, az inárcsi is elsősorban szőlőre kíván szerződést kötni. A szerződéses rendszer lehetővé teszi minden európai (hazai) fajtájú borszőlő, must és bor, valamint otello szőlő, must és bor leszerződését, ha egyéb direkttermőtol mentes. Igen bevált a szerződéses felár rendszer is. A termelő- szövetkezeteknek, egyszerűbb szövetkezeteknek a feltételek értelmében a szerződés alapján átadott borszőlő, must és bor együttes mennyisége után, ha a termés 60 százalékát nem haladja meg, 10 százalék, ha. a termés 60 százalékát eléri, de 80 százalékát nem haladja meg, 20 százalék, ha a termés 80 százalékát meghaladja, 30 százalék szerződéses felárat fizet a pincegazdaság. A háztáji és egyéni szőlőtermelők részére a leszerződött és ténylegesen átadott meny- nyiségekre fizet felárat a pincegazdaság az alábbiak szerint: Ha a leszerződött és átadótt borszőlő, must és bor mennyisége a 3 hektolitert nem éri el, 10 százalékot, ha 3—5 hektoliter között van, 15 százalékot, ha az 5 hektolitert meghaladja, 20 százalékot. A háztáji és egyéni termelők a szerződéses felárat az áru átadásakor azonnal megkapják. Változatlanul érvényben maradt tsz-eink részére, a háztáji termelők keretszerződés útján történő borértékesí- lési lehetősége. Ha a szövetkezeti tagok — a termelőszövetkezeten belül — borleadási szerződést kötnek, akkor a keretszerződés útján értékesített árumennyiséget a pincegazdaság szerződéses felár szempontjából fir gyelembe veszi. így magasabb felárat kap a közös gazdaság, de több jövedelemhez jut a termelőszövetkezeti tag is, mivel az így elért szerződéses felárból a termelőszövetkezet — a borukat keretszerződés útján értékesítő tagoknak — közgyűlés határozata szerint visszatérítést fizet. Szerződhetnek a pincegazdasággal azok a tsz-tagok is, akik munkaegységre kapott borkészlettel rendelkeznek. Az alapárhoz és a szerződéses felárhoz járul még valamennyi termelőszektor részére a fajtatisztasági felár, amely a rendeletben meghatározott minőségek elérése eseten lényegesen növeli a leszerződött áruért kapott ellenértékét. Szerződni lehet a területhez viszonyított arányosan várható. termésmennyiségre, a termelők által választott átadási határidőre. Azokon a helyeken, ahol a pincegazdaság szőlőfeldolgozó telepe működik, elsősorban szőlőben kívánják a felvásárlásra kerülő mennyiségeket leszerződni. A szőlőre történő szerződéskötés az árak tekintetében is kedvezőbb. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint a bankhitel igénybevételére jogosult termelőszövetkezeti csoportok a szerződés alapján az illetékes MNB-fiőkon keresztül rövid lejáratú hitelt kapnak. A háztáji vagy rész- művelt területtel rendelkező, valamint egyéni termelőket minden lekötött európai (hazai) 100 liter must vagy bor, vagy 135 kilogramm szőlő után 200 forint Kamatmentes művelési előleg illeti meg. Otello szőlő, must és bor után 130 forint. A Magyar Állami Pincegazdaság budafoki üzemének felvásárló pincevezetői, felvásárlói, megkezdték az ez évi értékesítési szerződések kötését. A termelők figyelmébe ajánljuk, hogy bővebb felvilágosítást a területileg illetékes pincészetektől és az üzem felvásárlóitól lehet kérni. Verdőn János felvásárlási osztály vezo'.
