Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-24 / 95. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Vitt ÉVFOLYAM. 95. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1964. Április 24, péntek Legyen több és jobb a lakosságnak végzett javító szolgáltató munka TANÁCSKOZÁS A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGON j szakemberre nem számítha- ( tunk, így csak a műszaki fejlesztés, a kis- sépesítés az egyetlen út az igények gyors kielégíté­sére. Szóba került a magánkisipar helyzete is. Az idén, s jövőre is Z20 millió forintnál nagyobb értékű munka elvégzését ter­vezik a magánkis iparosok ke- zemunkájával. Nagy ered­mény az, hogy egy esztendő alatt sikerült megállítani a kisiparosok számának csök­kenését. Iparengedélyeket ad­tak ki, olyanoknak is, akik másodállásként vállalták a ja­vításokat, de ez sem oldja meg hiánytalanul a kérdést. Elavult rendelkezések további akadályokat jelentenek, így feltételül szabják a lakosság létszámát és előírják azokat a szakágakat is, amelyekben en­gedélyt adhatnak ki. így „sza­bad” a kovács szakma; csak­hogy a lakosság nem lovat patkoltatni akar, hanem mosó­gépet javíttatni. Az engedé­lyek kiadása elé sokszor jól hangzó, indokoltnak ható aka­dályokat is gördítenek. A Minisztertanács tanács­szervek osztályának képviselő­je, Mohácsi István, válaszá­ban megállapította, hogy saj­nos ma még nincsen olyan személy vagy szervezet, amely a helyiipar javító-szolgáltató ágait egy kézben tartaná. En­nek ellenére már most fontos lépésekről számolhat be. A Helyiipari Kutató In­tézet kapott megbízást ar­ra, hogy felderítsen és ösz- szehangoljon bizonyos igé­nyeket és kívánságokat. Gyakorlati értéke van annak, hogy illetékes gazdasági veze­tők kötelességévé tették a megfelelő pótalkatrész, az anyagellátás folyamatosságá­nak biztosítását. Azonban ad­dig is, amíg a megfelelő meg­oldást meg nem találják, s a készülő rendelkezések nem látnak napvilágot, mindenki legjobb tudása és belátása szerint igyekezzék megoldani a helyi gondokat. Ahol úgy látják, hogy a jobb ellátás érdekében iparengedélyt kell kiadni, ott a tanácsok legye­nek rugalmasak és mindenek­előtt a célt tekintsék. Gondos­kodnak arról, hogy megtalál­ják a javító-szolgáltató ipar­ban dolgozók anyagi ösztön­zésének jó módszereit. Bizto­sítani fogják a tisztességes bért, hogy legyen elég vállal­kozó g szolgáltató-javító mun­kák elvégzésére. Kurucz Béla, a megyebizott­ság titkára az értekezlet ösz- szegezéseként megállapította: közös ügyről van szó, a taná­csok, a népfronttal, a nőta­náccsal együttműködve igye­kezzenek megtalálni a lehető legjobb megoldást a lakosság érdekében végzendő szolgál­A lakosság szolgáltatási és javítási igényének jobb kielé­gítése került napirendre csü­törtök délelőtt az MSZMP me­gyei bizottságának tanácster­mében. 'Az összejövetelen megjelent Kurucz Béla, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Lakatos Imre, a megyei ta­nács üb-elnökhelyettese, Bo­ros* Gyuláné, a Pest megyei KISZÖV elnöke; a helyi ipar­ral foglalkozó tanácsi és szö­vetkezeti vezetők, a magán­kisiparosok képviselője, s a megye vezető gazdasági szak­emberei. A téma sokat vitatott és még ma is megoldatlan. Er­ről beszélt az előadó, Mohácsi István, a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályának cso­portvezetője. Megállapította, hogy az életszínvonal emelkedé­sével párhuzamosan fej­leszteni kell a szolgáltatási iparágakat. A lakosság 13 milliárd forin­tot, jövedelmének 14 százalé­kát költi szolgáltatásokra. Az előadó ezután elmondta, hogy három év alatt 15 száza­lékkal növekedett a szolgálta­tási iparág. Ugyanezen idő alatt Pest megyében csak öt százalékkal léptek előbbre. Hiányolta, hogy a lakosságot nagyon is közelről érintő ez irányú feladatok ellenőrzésé­be nem vonták be a községi tanácsokat, s azok így nem tartják hivatottnak magukat' arra, hogy hangjukat hallas- j sák, holott nekik kellene a gazdának lenni. Ez egyben egyik magyarázata annak, hogy az új szolgáltatási ága­kat létesítő, s ezért helyisége­ket igénylő szövetkezetek, ta­nácsi vállalatok nem kapnak megfelelő támogatást? A meglehetősen nagy témát felölelő tájékoztató előadás után sokan kértek szót. Általános panasz volt, hogy bár a javító-szolgáltató tevé­kenység elterjedését, növeke­dését sürgetik, nem adják meg az ehhez szükséges létszámke­retet. Gyakorlatilag megvaló­síthatatlan a szakemberhiány mérséklésére hivatott nyugdí­jasok foglalkoztatása is, mert fizetésükre az állományon kí­vüli béralap-korlátozások csak igen szűkös lehetőséget ad­nak. Sürgették a javítórészlegek jobb alkatrészellátását. Két éve napirenden levő téma ez, különösen a szövetkezeti iparnál és azóta sem történt lényeges előrehaladás. Űj tv-, rádiószerviz üzleteket nyit­nak, de alkatrészt nem kap­nak. Felhívták a figyelmet ar­ra, hogy az ezután létesíten­dő lakótelepekhez tervezzék meg a javító-, szolgáltatóhe­lyiségeket is. A szakember- hiány mérséklésére elhangzott az a kívánság; gépesítsék pél­dául a cipőjavításokat. Több Virágok, szökőkút, díszkivilágítás A 600 éves Cegléd a jubileumra készül Cegléd várossá nyilvánítá­sának 600. évfordulója alkal­mából már tavaly elhatároz­ták, hogy virágokkal szépítik a várost. A Pesti út bejáratá­tól egészen a tanácsházáig kis kertek húzódnak az út két ol­dalán — ez a terv. A parkosítást tavasszal el­kezdték. Az út egy részét a Talajjavító Vállalat vállalta el, a Dózsa Népe Termelőszö- , vetkezet pedig ingyen palántá­kat ajánlott fel az útvonal mentén lakóknak. Kelényi Je­nő főkertész társadalmi mun­kában neveli a palántákat. Látszatra apró dolog, de ér­demes feljegyezni: a Kossuth téren levő szökőkutat, amely nem működött már és csúnya is volt, a kisiparosok átépítik, újjávarázsolják. Egy • másik vállalásával már el is készült a KIOSZ: a városban levő ut­cai szemetesládákat lefestet­ték és cigarettacsutka-tartót is szereltek rájuk. A város vezetősége elhatá­rozta, hogy a Kossuth-szobor- nak díszvilágítást biztosítanak. A tanácsnak csak a reflekto­rokról kell gondoskodni, mert a vezetékek beszerzését és a berendezés felszerelését tár­sadalmi munkában elvállalta a Ceglédi Vasipari Elektromos és Műszaki Ktsz. tató javítómunka fokozása, színvonalának emelése érde­kében. (t. gy.) Tavaszi munkák a gombai határban Négy traktor tárcsára» a talajt a kukorica alá az Üj Élet Tsz földjén JLáts&at ? A tér tele tulipánnál. Sárga, piros, rózsaszín sok­sok árnyalata. Az öregek ott ülnek a virágok között a padokon, sütkéreznek, nézelődnek. Dél körül, a melegebb órákban megje­lennek a kismamák a gyer­mekkocsikkal. Itt a fél vá­ros. Húsvét előtt ültették ki először a tulipánokat. Az­tán jött egy-két fagyos éj­szaka, fele lefagyott. Most pótolják. Fiatal lánykák hajladoznak nagy szakérte­lemmel az ágyások fölött. Körülöttük ötven év körüli vágott bajszos emberke ka­kaskodik, dirigál, de a lá­nyok ügyet sem vetnek rá, teszik dolgukat. „Ez is megy a füstbe!" — jegyzi meg egy fiatalasz- szony. — Mennyibe kerül ez? Szép, szép, de meny­nyibe kerül? Egyezer már kifagyott!..Ezen aztán vita kerekedik az üldögélök között. TCi ellene, ki mel­lette szól a tulipánnak. Igaz, drága, munka van ve­le, de szép. „Ez is csak lát­szat! ... Túl sok a látszat, a mutogatás, hivalkodás, milyen jó nekünk, íme az európai színvonal..Ez aztán még nagyobb vihart kavart. A tulipán miatt ilyen messzemenő követ­keztetést levonni? Ez túl­zás! No, és a látszat? Csak­ugyan adunk a divatra, az ízlésre; a jobb világításra, szebb kirakatra, tetszető­sebb árura. De mindez csak látszat? A fiatalasszony néhány évvel ezelőtt még jófor­mán gyerek volt. A lóden- kabát-uniformist ésszel nem érte fel. Pedig az sem külsőség volt csapán. Egy politika, egy vezetési stílus vetülete, mint ahogy egy politika, egy vezetési stílus vetülete a tulipán, a nagy­városi fény, a javuló közle­kedés, a tetszetősebb épü­let, a divatosabb, változato­sabb öltözködés. A szürke, doboz formájú bérkaszámyában sincs több lakás. De miért legyen az, ami van, szürke, unalmas, lehangoló, uniformizált? A külső megjelenési for­mán túl pedig ott van a tartalom. A nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, pers­pektivikusabb élet. A na­gyobb megértés az egyén törekvéseivel, vágyaival, emberi gyarlóságaival szemben. Tágabb eszmevi­lág, nagyobb vitakészség, egyéni kezdeményező lehe­tőség, könnyebb boldogu­lás. Mindez látszat? Ha tetszik, vegyük jel­képnek a tulipánt, amely sok ezer példányban, sok- sok színben pompázik, még éjszakai fagyok után is. Vegyük jelképnek az ostor­nyeles lámpát, az utcát dí­szítő kőedényeket, a hűtő- szekrényt, a divatos ruhát, az ízléses kirakatot. Hogy nem elérhető még mindenkinek? Hogy van, aki mindennapi nehézségei közepette még ingerléke­nyen reagál a mások köny- nyebb boldogulására? Ez tény. Az ügyeskedők, az önzők, a maguk hasznát nézők mindehhez esetleg könnyebben és hamarabb jutnak? Megtörténhet, de holnap ez lesz az általános, ez a célunk: éljenek az em­berek jobban, szebben, könnyebben. Ezért dolgo­zunk. És ez nem látszat! Ez a lényeg! Tenkely Miklós Bálint Lajos és Rajos Mihály burgonyát ültetnek , ültetőgéppel Jssw ,* Ä * »11) talaj­A tsz asszonyai trágyát szórnak, így biztosítják a erő visszapótlást (Kútvölgyi Mihály felv.) Védnökség, az új támogatása A KISZ intéző bizottsága a fiatalok feladatairól az építőiparban A mezőgazdaság új élüzemei megyénkben A földművelésügyi minisz­ter a Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók, valamint a Megalakult a nőtanács pedagógiai bizottsága A Pest megyei Nőtanács tizenkilenc tagú pedagógiai bizottságot alakított, amely­ben a különböző iskolatípu­sok, és a megyei tanács egészségügyi osztályának kép­viselői foglalnak helyet. Az új bizottságnak az a felada­ta, hogy szorosabbra fűzze az iskola és a szülői mun- * kaközösségek között a kap­csolatot, s a munkaközössé­geknek segítséget nyújtson és irányt mutasson munká­jukhoz. A bizottság Monori Balázsné alsógödi óvodave­zető elnökletével rövidesen megkezdi működését. Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezetével egyetértésben az 1963. évben elért kiváló ter­melési eredményeikért, mun­kasikereikért, a szocialista munkaversenyben vállalt kö­telezettségeik teljesítéséért 35 mezőgazdasági üzemet, válla­latot, illetve intézményt tünte­tett ki élüzem címmel. Me­gyénkben a Csemői Állami Gazdaság és a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat nyerte el a kitüntető cí­met. A KISZ intéző bizottsága a közelmúltban az építőipar­ban dolgozó fiatalok eddigi eredményeiről, feladatairól tárgyalt. Megállapította, hogy az Építésügyi Minisztérium i vállalatainál 74 000 fiatal dől- j gozik. Az ifjúmunkások ed- ■, dig is sokkal járultak hozzá az építőipar feladatainak megoldásához. Tavaly a KISZ KB titkárságának fel­hívására csaknem 400 000 órát dol­goztak társadalmi mun­kában a kemény tél okoz­ta elmaradások pótlásá­ért, s 28 ifjúsági építkezésen ha­táridő előtt, az átlagosnál jobban oldották meg a rá­juk bízott feladatokat. Az intéző bizottság meg­határozta azokat a területe­ket, ahol az idén legfonto­sabbnak látta a fiatalok se­gítőkészségének, alkotóerejé­nek kibontakoztatását. Ha­tározatában hangsúlyozza: legyen a KISZ helyi védnökségének fontos te­rülete az építőipari gé­pek jobb kihasználása. Alakítsanak ifjúsági gépja­A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülése A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság csütörtökön ülést tartott, amelyen első napirendi pontként megtárgyalta a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülés ellenőrzésének má­sodik ütemszakaszáról szóló jelentést. Ezt követően a gép­iparral kapcsolatos megyei problémák kerültek napirendre, majd a bizottság megvitatta a nagykátai járási NEB beszá­molóját. vító brigádokat, amelyeknek tagjai, ha szükséges, társa­dalmi munkában is elvégzik a gépek karbantartását, ja­vítását. Szervezzék meg a technikai berendezések, se­gédeszközök második, eset­leg harmadik műszakját. A szabad szombat előtti és utáni, teljes értékű munka legyen. A KISZ alakítson ki minden munkahelyen olyan hangulatot, amely nemcsak a „lógást” tartja szégyenle­tesnek, hanem azt is el­ítéli, aki lehetőséget ad er­re. Szervezzék meg a fia­talok minőségi őrjáratait, s a befejező munkákon dol­gozó szakipari ifjúsági bri­gádok adjanak garanciale­velet, szavatolják, hogy fel­adataikat jó minőségben ol­dották meg. A tervezőintézetek fiatal mérnökei és technikusai vegyék ki részüket a tí­pustervek elterjesztéséből és személyes példamutatá­sukkal, valamint meggyőző szóval támogassák az előre­gyártott szerkezetek minél szélesebb körű alkalmazá­sát. A megyei KlSZ-bizott- ságok, a budapesti KISZ-hez hasonlóan, vállaljanak véd­nökséget a házgyárak épí­tése és munkája felett. A helyi erőforrások kiaknázá­sával segítsék az ifjúsági lakásépítési akciót. A ko­hó- és gépipar, valamint a nehézipar KISZ-szervezetei helyi védnökségvállalással őr­ködjenek az építőipari gé­pek, gépalkatrészek, szerel­vények és más anyagok mi­nőségén és a szállítási köte­lezettségek teljesítésén — hangzik többek között a ha­tározat. (MTI) /

Next

/
Thumbnails
Contents